Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-28 / 302. szám
VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. december 28., kedd Betiltott magánéttermek Kubában Fél évvel azután, hogy engedélyezték a kubai polgároknak a dollár birtoklását, és ezt követően gombamódra szaporodni kezdtek a magánéttermek a szigetországban, egy minapi bejelentés szerint rendeletileg ismét betiltották ezeket az intézményeket. A magánéttermek a jelek szerint nemkívánatos konkurenciát teremtettek az állami vendéglátóiparnak, amely a bélés külföldi vendégektől lényegesen több dollárt szeretne bekasz- szírozni. Jóllehet a magánéttermek nem reklámozhattak magukat, jól ismerték őket mind a devizával rendelkező kubaiak, mind sok, a szigetországban tartózkodó külföldi, beleértve a diplomatákat is. Az elbocsátások elkerülésére A Volkswagen után a Ruhr- vidék bányáiban is négynapos munkahetet vezetnek be, hogy elkerüljék a drasztikus létszám- leépítéseket. A bányászati munkaadók és a munkavállalók szak- szervezete, az IG Bergbau und Energie kétéves időszakra vonatkozó megállapodás-csoma§ ot fogadtak el. Ennek értelmé- en 6 százalékkal csökkentik a béreket és fizetéseket, és nem fizetik ki azt a 3 százalékos béremelést sem, amelyben korábban már megállapodtak. Üjabb akadály Váratlanul újabb akadály tűnt fel a négy EFTA-országgal folyó EU-tagfelvételi tárgyalások során, amely egyúttal tágabb kérdéseket is felvet. Az Európai Unió külügyminisztereinek év végi tanácsülésén a spanyol delegáció felvetette: Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország 1995. január f-jén valószínűleg bekövetkező EU-tagságának dacára a tervek szerint először 1997-ben esedékes „megmérettetésnél” (vagyis, hogy mely tagországok erettek már a Monetáris Unió harmadik — közös pénz tényleges megteremtését kilátásba helyező — fázisára) ragaszkodjanak, hogy továbbra is csak a maastrichti szerződés aláírásakor jelenlévő 12 országra vonatkozzon az a kitétel, miszerint minimum a tagállamok fele, plusz egy (azaz összesen hét) ország „közös pénzre érettsége’* kell ahhoz, hogy az ECU EU-pénzzé válhasson. Növekvő munkanélküliség Az Európai Közösség statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint októberben tovább emelkedett a munkanélküliség a tizenkét tagállamban. Az aktív életkorú lakosság 10,7 százalékának nem volt munkája. Ez több mint 16 millió embernek felel meg. A legtöbb munkanélkülit Spanyolországban tartják nyilván (21,9 százalék), majd Írországban (18,4). Belgiumban 9,7 százalékos az arányuk, Hollandiában 8,6, Németországban 6,1, Olaszországban 11,7, Franciaországban 11,2, Nagy-Britan- niában Í0,2 százalék. Támogatás a volt szovjet tagországoknak Az amerikai kormány alapította Beruházás-biztosító és -finanszírozó Társaság, az OPIC bejelentette, hogy a következő masfél-két évben 2,5 milliárd dollárra növeli a volt szovjet tagországoknak nyújtott támogatását. A cég eddig mindössze 400 millió dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást a volt szovjet tagállamokban eszközölt amerikai befektetésekhez. Romániai privatizáció Romániában azt tervezik, hogy a jövő évben 2368 állami vállalatot privatizálnak, és ezzel a gazdaság egy jelentős része magánkézbe kerül. A bukaresti vagyonügynökség 1994-re szóló elképzelése szerint 1930 kis-, 403 Közepes és 35 állami nagy- vállalatot privatizálnak. Ezek nagyrésze a mezőgazdaságban és a kereskedelemben működik. Az intézmény becslése szerint a jövő évben magánkézbe adandó cégek tőkevagyona 1165 ezer milliárd lej, ami a jelenlegi átváltási kurzus alapján valamivel több mint egymilliárd dollárt tesz ki. A legutóbbi, júniusi adatok szerint Romániában a hazai össztermék 22 százalékát állítja elő a magánszektor. A különleges egység jól vizsgázott Elfogták a rosztovi emberrablókat Tegnap hajnalban elfogták az Oroszországot három napig izgalomban tartó rosztovi emberrablás mind a négy tettesét. Az iskolásokat és két felnőttet csütörtökön túszul ejtő bűnözők a maradék három túsz elengedése után vasárnap este szálltak fel a helikopterrel az észak-kaukázusi Minyeralnije Vodiból. Másfél óra repülőút után a dagesztá- ni fővárostól, Mahacskalától északra szállt le rövid időre a Mi- 8-as típusú helikopter, ahol a bűnözők kétfelé váltak, és kereket oldottak. Előzőleg használhatatlanná tették a helikopter rádióját, hogy ne tudják a pilóták közölni a közbenső leszállás helyét. Tegnap reggelre tisztázódtak a korábbi, ellentmondásos jelentések. Kiderült, hogy a rövid megálló után a gép ismét fölszállt, és végül a két pilóta Ma- hacskala repülőterén tette földre a helikoptert. A pilóták — a korábban kiszabadult túszokhoz hasonlóan — sértetlenül úszták meg a veszélyes kalandot. Az Oroszorszoszági Föderációhoz tartozó Dagesztán belügyminisztériumának különleges egysége azonnal a banditák keresésére indult. Lezárták a környéket, ahol a gép földet ért, és hajnali két órakor sikerült is elfogni két tettest a négyből, majd reggel megkerült a másik két bűnöző is. Az emberrablóknál géppisztoly, illetve pisztoly volt, és hiánytalanul megkerült a 10 millió dolláros váltságdíj is. Mint kiderült, a súlyos bűntényt egy többnemzetiségű banda követte el. Az elfogott tettesek közül egyelőre kettő nemzetisége ismert, egyikük üzbég, a másik kirgiz volt. A bűnözők három napig nem vették le a maszkot, hogy észrevétlenül eltűnhessenek a pénzzel, ha sikerül az akció. (MTI) Japán képviselők vagyonnyilatkozata vagyoni helyzetéről szóló jelentést, amiből a polgárok képet alkothatnak, mennyire gazdagok a kormány tagjai, a különböző pártok vezetői, illetve, hogy mely pártok tömörítik a legtehetősebb képviselőket. Hoszokava Morihiro kormányfő a listán mindössze a 92., mintegy 88 millió forintnak megfelelő vagyonnal. A japán kormányfő egy 900 millió forint értékű adósságát is bevallotta, ugyanakkor a vagyonnyilatkozat nem tartalmaz egy közel 100 millió forintot érő villát, amely Hoszokava családi vállalkozásának tulajdonában van. A leggazdagabb japán pártvezető, Kono Johei, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt elnöke, aki több mint 1 milliárd forint értékű vagyonról adott számot, és ezzel az 511 alsóházi képviselő rangsorában a hetedik. (A japán hírügynökség kimutatta, hogy valójában Kono Johei vagyonának piaci értéke ennek az értéknek a tízszerese). A hétpárti japán kormánykoalíció partjainak vezetői csak a lista századik helyénél hátrább találhatók, köztük például Murajama Tomiicsi, a Japán Szociáldemokrata Párt elnöke a 253., mintegy 25 millió forint értékű vagyonával. A képviselőházi vagyoniista élén, az első és a második helyen különben a Szaszakava alapítvány ismert elnökének rokonai állnak — az unokának, Itojama Eitaro független képviselőnek 5 milliárd forint körüli vagyona, Szaszagava Rjoicsi fiának, Taka- sinak pedig 4 milliárd forint körüli vagyona van. Durva szabálytalanságok miatt Megismételt szavazások Vasárnap rendben megtartották a megismételt szavazást Szerbiában és a horvátországi szerb területen azokban a körzetekben, ahol durva szabálytalanságok történtek. Szerbiában 45 választókörzetben kellett megismételni a december 19-én megtartott szavazást, Krajinában pedig a december 12-én tartott választást kellett újra megrendezni számos likai és korduni körzetben, mivel Milan Babic volt elnök elsöprő győzelmet aratott vetélytársával, Milan Martié belügyminiszterrel szemben, s ez utóbbi megóvta az eredményt. A feldolgozás lassú volta és egyéb szerb sajátosságok miatt a végeredményeket feltehetőleg csak a hét közepén ismertetik majd. A pár nem adta fel Ikreket szült egy 59 éves no Egy 59 éves asszony ikreknek adott életet karácsony napján egy londoni kórházban — jelentette a Sun című napilap. A jómódú üzletasszony és 45 éves férje nevét a személyiségi jogok védelme miatt nem közölték. A Sun szerint az angol hölgyet a brit orvosetikai bizottság visszautasította, amikor engedélyt kért a mesterséges megtermékenyítésre. A bizottság azt mondta, hogy túl idős a terhesség megpróbáltatásainak elviselésére. A hölgy azonban nem adta föl, és Rómába utazott dr. Seve- rino Antinorihoz, akinek magánklinikája van. Antinori már harmincöt, 48-50 év közötti asz- szonyt segített ahhoz, hogy gyermeket szüljön. Azt mondta a hölgynek, hogy 25 százalék esélye van a sikerre. Félj ének spermáját egy 28 éves olasz nő méhébe fecskendezték be, majd a megtermékenyített petét X asszony méhébe helyezték. A terhesség normálisan folyt le, és a császármetszéssel elvégzett szülést rutinszerűnek jelentették. Az egész ügy 6000 dollárjába került a hölgynek. Egy másik újság, a Daily Mail idézte az asszony fivérét: „Azt hiszem, nővérem megbolondult. Egyszerre fog kapni a gyermek után családi pótlékot és öregségi nyugdijat.” A Guinness Rekordok Könyve szerint az eddig bebizonyítot- tan legidősebb anya Ruth Alice Kistler portlandi asszony volt. 1956 október 18-án szült leány- gyermeket, 57 és fél éves korában. Az ünnepek alatt is Súlyos harcok Boszniában Súlyos harcok voltak Szarajevóban vasárnap este és tegnapra virradóra a Grbavica negyed körzetében. A boszniai fővárosban az ünnepek alatt végig támadták egymást a szerb és a muzulmán csapatok, főként azokban a körzetekben volt heves ösz- szecsapás, amelyek a szerbek által tervezett választóvonal mentén húzódnak. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök a múlt héten megtartott brüsszeli és genfi tárgyaláson ismét Szarajevó felosztását követelte, s a konzultáció főként emiatt jutott holtpontra. A szerda éjfélre meghirdetett tűzszünetből semmi sem lett, a szerb tüzérek folyamatosan lőtték a boszniai főváros különböző részeit. Harcok voltak a közép-boszniai Vitéznél is, ahol a muzulmán csapatok nagyszabású offenzívát kezdtek a muzulmán területekbe benyúló horvát körzet elvágása és elfoglalása céljából. A zágrábi rádió tegnap reggel azt közölte, hogy a muzulmán rohamot sikerült visszaverniük. Vitéz a közép-boszniai horvát terület központja, fontos lőszergyár található itt, s itt rendezték be egyik állomáshelyüket a brit ENSZ- alakulatok. Boszniában és Szerbiában élénk figyelmet váltott ki az, hogy előbb hírek terjedtek el Ratko Mladic boszniai szerb fő- parancsnok megsebesüléséről, majd utóbb a Tanjug jugoszláv hírügynökség ezt cáfolta, aztán a Borba című belgrádi lapban szemtanúkra hivatkozva ismét állították, hogy Mladic tábornok Olovo közép-boszniai város közelében megsebesült, amikor az itt lévő szerb állásokat kereste fel, két héttel ezelőtt. A Borba szerint a tábornok megsebesülése csak vitézségét mutatja, s ezért érthetetlen, miért próbálják titkolni a történteket. Zsugorodik az Európai Közösség területe Miközben szinte mindenki az Európai Közösség bővítéséről beszél, a brüsszeli statisztikák szerint az EK — legalábbis annak területe — egyelőre zsugorodik. A Tizenkettek statisztikai intézete, az Eurostat adatai azt mutatják, hogy egyetlen esztendő alatt 2.368.000 négyzetkilométerről 2.363.100-ra csökkent a közösségi terület. A leggyorsabb ütemben Franciaország fogyatkozik: míg a franciák egy evvel ezelőtt még 549.100 négyzetkilométert mondhattak magukénak, mára 544.000 négyzetkilométere zsuf orodott a gallok földje. Ha ranciaország továbbra is a jelenlegi ütemben fogyna, akkor 2101-re már már semmi sem maradna területéből — jósol az Eurostat, amelyet a Reuter idézett. Latin-Amerika Az újságírás veszélyei Az újságírás és riportkészítés Latin-Amerikában az egyik legveszélyesebb foglalkozásnak számít—legalábbis a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IPA) most közzétett jelentése szerint. A szövetség Caracasban, Venezuela fővárosában adta ki éves jelentését, amely beszámol arról, hogy az idén tizennégy latinamerikai újságíró vesztette életét, tízen pedig a csodával határos módon menekültek meg a terrorakciók során. A sajtó és a hatóságok kapcsolata is meglehetősen bonyolult volt: alapos indok nélkül tizenhét riportert álh'tottak bíróság elé, de a térségben összesen 100 esetben sértették meg a hatóságok a sajtószabadságot. Különösen a kolumbiai, a mexikói, a perui, a guatemalai és az argentin újságírók vannak életveszélyben. A latin-amerikai földrészen még mindig akadnak olyan országok — Haiti és Kuba —, ahol ma is tilos a hatóságokat bírálni, és még mindig nincs szabad sajtó — áll az IPA jelentésében. (MTI) Szarajevói mennyegző és keresztelő Nem hallatszott a máskor megszokott „Éljen az ifjú pár”, virágot sem szórtak a fiatalok elé, amikor Lidija Salcer és Bra- nislav Sunjic ifjú házasok karácsony első napján elhagyták a templomot — lassú lépteiket csupán a Szarajevóban dübörgő aknavetők és géppisztolyok zaja kísérte. A 27 éves Lidija és 26 éves Branislav életének legboldogabb pillanatában alig maroknyi bátor rokon és barát osztozott, hiszen a robbanások, a repeszek véletlen röpte nemigen vendégcsalogató. Odakint, a boszniai főváros utcáin a szarajevóiak lapulva, görnyedve futottak menedéket keresve a szerb lövedékek elől — mint 20 hónapja majdnem minden nap, most karácsonykor is. A háború sebezte Szarajevóban mintegy 30 ezer római katolikus maradt. A karácsony napján örök hűséget esküdött fiatal pár az „igen” kimondására egy nevenincs templomot volt kénytelen választani — lakhelyük közelében egy boltból alakították ki Isten házát. — Azért kellett ezt a helyet választani, mert közelünkben van, tehát kisebb az esélye annak, hogy megsebsesítsen vagy megöljön egy lövedék — mondotta Lidija az AP tudósítójának. — Mint mindenki más, én is arról álmodoztam, hogy egy igazi templomban, netán egy székesegyházban léphetek frigyre kiválasztottammal. Ám Isten mindenhol ott van. Nálunk pedig a háború dúl — tette hozzá a fiatalasszony. Az egyházkerület temploma immár húsz hónapja a szerbek kezén van, és ezért kellett a bolthelyiségéből templomot csinálni. A házasságkötés szertartása után a násznép szerény ünnepségre a fiatalok közeli lakására sietett. A lövedékek fülsiketítő robajjal robbantak szomszédságukban. — A háború semmit sem változtatott szerelmünkön — nyűt meg Branislav. — Ha valakire tényleg szükséged van, akkor most igazán ez az a pillanat. Azért választottuk a karácsonyt házasságkötésünk idejének, mert ez a szeretet és a béke pillanata — tette hozzá a boldog félj. A házasságkötést megelőzően egy másik szívbemarkoló ceremónia zajlott le a templommá szentelt üzlethelyiségben: megkeresztelték a december 3-án születtet Ivan Grgicot. Hatalmas robbanások remegtették meg a levegőt, amikor a keresztapa a csecsemőt a pap előtt tartotta. A kisfiú bömbölni kezdett. — Ivan az első gyermekünk; e pillanatban nem túl fényesnek tűnik a kicsi jövője — mondja az apa. — Isten segítségével jobb napok is eljönnek majd. Nem tudón elképzelni, hogyan lehetne ennél rosz- szab — tette hozzá szomorúan. Hogyan fest ma a Mao-kultusz Kínában? A Zsenmin Zsipao című kínai kommunista pártlap címoldalon közölt fényképes beszámolót arról, hogy Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, az állam elnöke személyesen avatta fel a Hunan tartománybeli Saosanban, Mao szülőhelyén a „Nagy Kormányos” hat méter magas bronzszobrát, majd elbeszélgetett a Kínai Népköztársaság alapítójának ott élő távoli rokonaival. Más lapok arról számoltak be, mutatásaiból megértették, hogy hogy Saosanban mintegy kétezer család él Mao-emléktárgyak készítéséből és árusításából, némelyik (á kínai átlagjövedelemhez mérten) fényesen. Nem csoda, hiszen évente közel egymillió turista zarándokol el az egykori kommunista vezető szülőhelyére, és senki sem akar emléktárgy nélkül távozni onnan. A „zarándokok” igényeinek kielégítésére szakosodott saosani családok óriási mennyiségben adnak el Mao portréjával ékített pólóingeket, töltőtollakat, öngyújtókat, radírokat, zsebórákat és egyéb használati tárgyakat, nem is szólva a porcelánból, agyagból, fából, csontból, műanyagból és féldrágakövekből készült Mao-szobrocskákról, a gépjárműbe kabalaként felakasztható, aranyozott keretbe foglalt Mao- portrékról. A Business Weekly, a China Daily című, angol nyelvű kínai lap gazdasági melléklete azt írta, hogy a saosaniak néhány éve még irtóztak mindenféle üzleti tevékenységtől, mert úgy vélték, hogy kapitalista tevékenységükkel meggyaláznák becses földijük emlékét. — Azóta azonban Teng Hsziao-ping elméleti úthelytelenül, dogmatikusan értelmezték Mao Ce-tung tanításait, valójában a „Nagy Kormányos” maga sem ellenezné ma az üzleti szellem terjedését — fejtegette a lap munkatársa. Az intézményes hatalom, miközben gőzerővel készül azokra a nagyszabású reformokra, amelyek jövőre várhatólag kiradírozzák a kínai gazdaságból és társadalomból a maoizmus utolsó maradványait is, legmagasabb rangú képviselőjét (Csiang Cö- mint, a kommunista párt főtitkárát, az állam elnökét) tartotta szükségesnek elküldeni Mao szülőhelyére, hogy tisztelegjen a szocialista államalapító emléke előtt. Teng Hsziao-ping a reformok „építőmestere”, a mai Kína tényleges vezetője maga is megszenvedte hajdan a maói tisztogatásokat, mégsem romboltatta le az 1976-ban elhunyt kommunista népvezér kultuszát. Hatalmának ugyanis nincs egyéb legitimációja, mint az, hogy ő Mao Ce-tung örököse, nem zúzhatta szét tehát e hivatkozási alapot. Szembefordult ugyan Mao gazdasági és társadalmi gyakorlatával, de a hivatalos propaganda szerint ez nem jelenti annak tagadását. Az ország elmaradottságát tartósító, sőt súlyosbító maói elmélet és gyakorlat helyett Teng pragmatikus modernizációs tervet dolgozott ki, de hivatalosan azt is csak „a maói elmélet alkotó továbbfejlesztéseként” tüntetik fel. A pártpropaganda azt bizonygatja, hogy Mao, ha élne, helyeselné Teng piacgazdasági reformjait. A „nagy ugrásra” és a „kulturális forradalomra” — a nagy éhezésre és a milliók meghurco- lására — a középkorúak és az idősebbek élénken emlékeznek még. Érhető hát, hogy e nemzedékben vannak a legtöbben, akik elvetik Mao örökségét, s azt vallják, hogy nincs mit ünnepelni születésének évfordulóján. Figyelemre méltó e tekintetben, hogy az 1989-es demokratikus diákmozgalomban is nagyon- sok tüntető vonult ki a Tienan- men térre Mao nevével az ajkán. Ez összefügg a Mao-kultusz egy sajátos politikai vetületével: napjaink kínai társadalmában Mao — paradox módon — az ellenzékiségnek is szimbóluma. A legkülönbözőbb erők bújnak a neve mögé, hogy kifejezhessék elégedetlenségüket a jelenlegi politikával szemben. Nem csupán a valódi maoisták, hanem olyan csoportok is, amelyeknek vajmi kevés közük van a maoizmus elméletéhez és gyakorlatához.
