Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. december 28., kedd Betiltott magánéttermek Kubában Fél évvel azután, hogy enge­délyezték a kubai polgároknak a dollár birtoklását, és ezt követő­en gombamódra szaporodni kezdtek a magánéttermek a szi­getországban, egy minapi beje­lentés szerint rendeletileg ismét betiltották ezeket az intézmé­nyeket. A magánéttermek a je­lek szerint nemkívánatos konku­renciát teremtettek az állami vendéglátóiparnak, amely a bél­és külföldi vendégektől lényege­sen több dollárt szeretne bekasz- szírozni. Jóllehet a magánétter­mek nem reklámozhattak magu­kat, jól ismerték őket mind a de­vizával rendelkező kubaiak, mind sok, a szigetországban tar­tózkodó külföldi, beleértve a diplomatákat is. Az elbocsátások elkerülésére A Volkswagen után a Ruhr- vidék bányáiban is négynapos munkahetet vezetnek be, hogy elkerüljék a drasztikus létszám- leépítéseket. A bányászati mun­kaadók és a munkavállalók szak- szervezete, az IG Bergbau und Energie kétéves időszakra vo­natkozó megállapodás-csoma­§ ot fogadtak el. Ennek értelmé- en 6 százalékkal csökkentik a béreket és fizetéseket, és nem fi­zetik ki azt a 3 százalékos bér­emelést sem, amelyben koráb­ban már megállapodtak. Üjabb akadály Váratlanul újabb akadály tűnt fel a négy EFTA-országgal folyó EU-tagfelvételi tárgyalások so­rán, amely egyúttal tágabb kér­déseket is felvet. Az Európai Unió külügyminisztereinek év végi tanácsülésén a spanyol dele­gáció felvetette: Ausztria, Finn­ország, Norvégia és Svédország 1995. január f-jén valószínűleg bekövetkező EU-tagságának dacára a tervek szerint először 1997-ben esedékes „megméret­tetésnél” (vagyis, hogy mely tag­országok erettek már a Monetá­ris Unió harmadik — közös pénz tényleges megteremtését kilátás­ba helyező — fázisára) ragasz­kodjanak, hogy továbbra is csak a maastrichti szerződés aláírása­kor jelenlévő 12 országra vonat­kozzon az a kitétel, miszerint mi­nimum a tagállamok fele, plusz egy (azaz összesen hét) ország „közös pénzre érettsége’* kell ah­hoz, hogy az ECU EU-pénzzé válhasson. Növekvő munkanélküliség Az Európai Közösség statisz­tikai hivatalának (Eurostat) je­lentése szerint októberben to­vább emelkedett a munkanélkü­liség a tizenkét tagállamban. Az aktív életkorú lakosság 10,7 szá­zalékának nem volt munkája. Ez több mint 16 millió embernek felel meg. A legtöbb munkanél­külit Spanyolországban tartják nyilván (21,9 százalék), majd Ír­országban (18,4). Belgiumban 9,7 százalékos az arányuk, Hol­landiában 8,6, Németországban 6,1, Olaszországban 11,7, Fran­ciaországban 11,2, Nagy-Britan- niában Í0,2 százalék. Támogatás a volt szovjet tagországoknak Az amerikai kormány alapí­totta Beruházás-biztosító és -fi­nanszírozó Társaság, az OPIC bejelentette, hogy a következő masfél-két évben 2,5 milliárd dollárra növeli a volt szovjet tag­országoknak nyújtott támogatá­sát. A cég eddig mindössze 400 millió dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást a volt szov­jet tagállamokban eszközölt amerikai befektetésekhez. Romániai privatizáció Romániában azt tervezik, hogy a jövő évben 2368 állami vállalatot privatizálnak, és ezzel a gazdaság egy jelentős része ma­gánkézbe kerül. A bukaresti va­gyonügynökség 1994-re szóló elképzelése szerint 1930 kis-, 403 Közepes és 35 állami nagy- vállalatot privatizálnak. Ezek nagyrésze a mezőgazdaságban és a kereskedelemben működik. Az intézmény becslése szerint a jövő évben magánkézbe adandó cégek tőkevagyona 1165 ezer milliárd lej, ami a jelenlegi átvál­tási kurzus alapján valamivel több mint egymilliárd dollárt tesz ki. A legutóbbi, júniusi ada­tok szerint Romániában a hazai össztermék 22 százalékát állítja elő a magánszektor. A különleges egység jól vizsgázott Elfogták a rosztovi emberrablókat Tegnap hajnalban elfogták az Oroszországot három napig iz­galomban tartó rosztovi ember­rablás mind a négy tettesét. Az iskolásokat és két felnőttet csütörtökön túszul ejtő bűnözők a maradék három túsz elengedé­se után vasárnap este szálltak fel a helikopterrel az észak-kauká­zusi Minyeralnije Vodiból. Más­fél óra repülőút után a dagesztá- ni fővárostól, Mahacskalától északra szállt le rövid időre a Mi- 8-as típusú helikopter, ahol a bű­nözők kétfelé váltak, és kereket oldottak. Előzőleg használhatat­lanná tették a helikopter rádió­ját, hogy ne tudják a pilóták kö­zölni a közbenső leszállás helyét. Tegnap reggelre tisztázódtak a korábbi, ellentmondásos jelen­tések. Kiderült, hogy a rövid megálló után a gép ismét föl­szállt, és végül a két pilóta Ma- hacskala repülőterén tette földre a helikoptert. A pilóták — a ko­rábban kiszabadult túszokhoz hasonlóan — sértetlenül úszták meg a veszélyes kalandot. Az Oroszorszoszági Föderá­cióhoz tartozó Dagesztán bel­ügyminisztériumának különle­ges egysége azonnal a banditák keresésére indult. Lezárták a környéket, ahol a gép földet ért, és hajnali két órakor sikerült is elfogni két tettest a négyből, majd reggel megkerült a másik két bűnöző is. Az emberrablók­nál géppisztoly, illetve pisztoly volt, és hiánytalanul megkerült a 10 millió dolláros váltságdíj is. Mint kiderült, a súlyos bűn­tényt egy többnemzetiségű ban­da követte el. Az elfogott tette­sek közül egyelőre kettő nemze­tisége ismert, egyikük üzbég, a másik kirgiz volt. A bűnözők há­rom napig nem vették le a masz­kot, hogy észrevétlenül eltűnhes­senek a pénzzel, ha sikerül az ak­ció. (MTI) Japán képviselők vagyonnyilatkozata vagyoni helyzetéről szóló jelen­tést, amiből a polgárok képet al­kothatnak, mennyire gazdagok a kormány tagjai, a különböző pártok vezetői, illetve, hogy mely pártok tömörítik a legtehe­tősebb képviselőket. Hoszokava Morihiro kormányfő a listán mindössze a 92., mintegy 88 mil­lió forintnak megfelelő vagyon­nal. A japán kormányfő egy 900 millió forint értékű adósságát is bevallotta, ugyanakkor a va­gyonnyilatkozat nem tartalmaz egy közel 100 millió forintot érő villát, amely Hoszokava családi vállalkozásának tulajdonában van. A leggazdagabb japán pártve­zető, Kono Johei, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt elnö­ke, aki több mint 1 milliárd forint értékű vagyonról adott számot, és ezzel az 511 alsóházi képviselő rangsorában a hetedik. (A japán hírügynökség kimutatta, hogy valójában Kono Johei vagyoná­nak piaci értéke ennek az érték­nek a tízszerese). A hétpárti ja­pán kormánykoalíció partjainak vezetői csak a lista századik he­lyénél hátrább találhatók, köz­tük például Murajama Tomiicsi, a Japán Szociáldemokrata Párt elnöke a 253., mintegy 25 millió forint értékű vagyonával. A képviselőházi vagyoniista élén, az első és a második helyen különben a Szaszakava alapít­vány ismert elnökének rokonai állnak — az unokának, Itojama Eitaro független képviselőnek 5 milliárd forint körüli vagyona, Szaszagava Rjoicsi fiának, Taka- sinak pedig 4 milliárd forint kö­rüli vagyona van. Durva szabálytalanságok miatt Megismételt szavazások Vasárnap rendben megtartot­ták a megismételt szavazást Szer­biában és a horvátországi szerb területen azokban a körzetek­ben, ahol durva szabálytalansá­gok történtek. Szerbiában 45 vá­lasztókörzetben kellett megis­mételni a december 19-én meg­tartott szavazást, Krajinában pe­dig a december 12-én tartott vá­lasztást kellett újra megrendezni számos likai és korduni körzet­ben, mivel Milan Babic volt el­nök elsöprő győzelmet aratott vetélytársával, Milan Martié bel­ügyminiszterrel szemben, s ez utóbbi megóvta az eredményt. A feldolgozás lassú volta és egyéb szerb sajátosságok miatt a vég­eredményeket feltehetőleg csak a hét közepén ismertetik majd. A pár nem adta fel Ikreket szült egy 59 éves no Egy 59 éves asszony ikreknek adott életet karácsony napján egy londoni kórházban — jelen­tette a Sun című napilap. A jó­módú üzletasszony és 45 éves férje nevét a személyiségi jogok védelme miatt nem közölték. A Sun szerint az angol hölgyet a brit orvosetikai bizottság vissza­utasította, amikor engedélyt kért a mesterséges megtermékenyí­tésre. A bizottság azt mondta, hogy túl idős a terhesség meg­próbáltatásainak elviselésére. A hölgy azonban nem adta föl, és Rómába utazott dr. Seve- rino Antinorihoz, akinek ma­gánklinikája van. Antinori már harmincöt, 48-50 év közötti asz- szonyt segített ahhoz, hogy gyer­meket szüljön. Azt mondta a hölgynek, hogy 25 százalék esé­lye van a sikerre. Félj ének spermáját egy 28 éves olasz nő méhébe fecsken­dezték be, majd a megterméke­nyített petét X asszony méhébe helyezték. A terhesség normáli­san folyt le, és a császármetszés­sel elvégzett szülést rutinszerű­nek jelentették. Az egész ügy 6000 dollárjába került a hölgy­nek. Egy másik újság, a Daily Mail idézte az asszony fivérét: „Azt hiszem, nővérem megbolondult. Egyszerre fog kapni a gyermek után családi pótlékot és öregségi nyugdijat.” A Guinness Rekordok Köny­ve szerint az eddig bebizonyítot- tan legidősebb anya Ruth Alice Kistler portlandi asszony volt. 1956 október 18-án szült leány- gyermeket, 57 és fél éves korá­ban. Az ünnepek alatt is Súlyos harcok Boszniában Súlyos harcok voltak Szaraje­vóban vasárnap este és tegnapra virradóra a Grbavica negyed körzetében. A boszniai főváros­ban az ünnepek alatt végig tá­madták egymást a szerb és a mu­zulmán csapatok, főként azok­ban a körzetekben volt heves ösz- szecsapás, amelyek a szerbek ál­tal tervezett választóvonal men­tén húzódnak. Radovan Kara­dzic boszniai szerb elnök a múlt héten megtartott brüsszeli és genfi tárgyaláson ismét Szaraje­vó felosztását követelte, s a kon­zultáció főként emiatt jutott holtpontra. A szerda éjfélre meghirdetett tűzszünetből sem­mi sem lett, a szerb tüzérek fo­lyamatosan lőtték a boszniai fő­város különböző részeit. Harcok voltak a közép-bosz­niai Vitéznél is, ahol a muzulmán csapatok nagyszabású offenzívát kezdtek a muzulmán területekbe benyúló horvát körzet elvágása és elfoglalása céljából. A zágrábi rádió tegnap reggel azt közölte, hogy a muzulmán rohamot sike­rült visszaverniük. Vitéz a kö­zép-boszniai horvát terület köz­pontja, fontos lőszergyár talál­ható itt, s itt rendezték be egyik állomáshelyüket a brit ENSZ- alakulatok. Boszniában és Szerbiában élénk figyelmet váltott ki az, hogy előbb hírek terjedtek el Ratko Mladic boszniai szerb fő- parancsnok megsebesüléséről, majd utóbb a Tanjug jugoszláv hírügynökség ezt cáfolta, aztán a Borba című belgrádi lapban szemtanúkra hivatkozva ismét állították, hogy Mladic tábornok Olovo közép-boszniai város kö­zelében megsebesült, amikor az itt lévő szerb állásokat kereste fel, két héttel ezelőtt. A Borba szerint a tábornok megsebesülé­se csak vitézségét mutatja, s ezért érthetetlen, miért próbálják tit­kolni a történteket. Zsugorodik az Európai Közösség területe Miközben szinte mindenki az Európai Közösség bővítéséről beszél, a brüsszeli statisztikák szerint az EK — legalábbis annak területe — egyelőre zsugorodik. A Tizenkettek statisztikai inté­zete, az Eurostat adatai azt mu­tatják, hogy egyetlen esztendő alatt 2.368.000 négyzetkilomé­terről 2.363.100-ra csökkent a közösségi terület. A leggyorsabb ütemben Fran­ciaország fogyatkozik: míg a franciák egy evvel ezelőtt még 549.100 négyzetkilométert mondhattak magukénak, mára 544.000 négyzetkilométere zsu­f orodott a gallok földje. Ha ranciaország továbbra is a je­lenlegi ütemben fogyna, akkor 2101-re már már semmi sem ma­radna területéből — jósol az Eu­rostat, amelyet a Reuter idézett. Latin-Amerika Az újságírás veszélyei Az újságírás és riportkészítés Latin-Amerikában az egyik leg­veszélyesebb foglalkozásnak számít—legalábbis a Nemzetkö­zi Újságíró Szövetség (IPA) most közzétett jelentése szerint. A szövetség Caracasban, Ve­nezuela fővárosában adta ki éves jelentését, amely beszámol arról, hogy az idén tizennégy latin­amerikai újságíró vesztette éle­tét, tízen pedig a csodával hatá­ros módon menekültek meg a terrorakciók során. A sajtó és a hatóságok kapcso­lata is meglehetősen bonyolult volt: alapos indok nélkül tizen­hét riportert álh'tottak bíróság elé, de a térségben összesen 100 esetben sértették meg a hatósá­gok a sajtószabadságot. Különösen a kolumbiai, a me­xikói, a perui, a guatemalai és az argentin újságírók vannak élet­veszélyben. A latin-amerikai földrészen még mindig akadnak olyan országok — Haiti és Kuba —, ahol ma is tilos a hatóságokat bírálni, és még mindig nincs sza­bad sajtó — áll az IPA jelentésé­ben. (MTI) Szarajevói mennyegző és keresztelő Nem hallatszott a máskor megszokott „Éljen az ifjú pár”, virágot sem szórtak a fiatalok elé, amikor Lidija Salcer és Bra- nislav Sunjic ifjú házasok kará­csony első napján elhagyták a templomot — lassú lépteiket csu­pán a Szarajevóban dübörgő ak­navetők és géppisztolyok zaja kí­sérte. A 27 éves Lidija és 26 éves Branislav életének legboldogabb pillanatában alig maroknyi bátor rokon és barát osztozott, hiszen a robbanások, a repeszek véletlen röpte nemigen vendégcsalogató. Odakint, a boszniai főváros ut­cáin a szarajevóiak lapulva, gör­nyedve futottak menedéket ke­resve a szerb lövedékek elől — mint 20 hónapja majdnem min­den nap, most karácsonykor is. A háború sebezte Szarajevó­ban mintegy 30 ezer római kato­likus maradt. A karácsony nap­ján örök hűséget esküdött fiatal pár az „igen” kimondására egy nevenincs templomot volt kény­telen választani — lakhelyük kö­zelében egy boltból alakították ki Isten házát. — Azért kellett ezt a helyet választani, mert közelünkben van, tehát kisebb az esélye an­nak, hogy megsebsesítsen vagy megöljön egy lövedék — mon­dotta Lidija az AP tudósítójá­nak. — Mint mindenki más, én is arról álmodoztam, hogy egy iga­zi templomban, netán egy széke­segyházban léphetek frigyre ki­választottammal. Ám Isten min­denhol ott van. Nálunk pedig a háború dúl — tette hozzá a fiata­lasszony. Az egyházkerület temploma immár húsz hónapja a szerbek kezén van, és ezért kel­lett a bolthelyiségéből templo­mot csinálni. A házasságkötés szertartása után a násznép szerény ünnep­ségre a fiatalok közeli lakására sietett. A lövedékek fülsiketítő robajjal robbantak szomszédsá­gukban. — A háború semmit sem vál­toztatott szerelmünkön — nyűt meg Branislav. — Ha valakire tényleg szükséged van, akkor most igazán ez az a pillanat. Azért választottuk a karácsonyt házasságkötésünk idejének, mert ez a szeretet és a béke pil­lanata — tette hozzá a boldog félj. A házasságkötést megelőzően egy másik szívbemarkoló cere­mónia zajlott le a templommá szentelt üzlethelyiségben: meg­keresztelték a december 3-án születtet Ivan Grgicot. Hatalmas robbanások remegtették meg a levegőt, amikor a keresztapa a csecsemőt a pap előtt tartotta. A kisfiú bömbölni kezdett. — Ivan az első gyermekünk; e pillanat­ban nem túl fényesnek tűnik a ki­csi jövője — mondja az apa. — Is­ten segítségével jobb napok is el­jönnek majd. Nem tudón elkép­zelni, hogyan lehetne ennél rosz- szab — tette hozzá szomorúan. Hogyan fest ma a Mao-kultusz Kínában? A Zsenmin Zsipao című kínai kommunista pártlap címoldalon kö­zölt fényképes beszámolót arról, hogy Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, az állam elnöke személyesen avatta fel a Hunan tartománybeli Saosanban, Mao szülőhelyén a „Nagy Kor­mányos” hat méter magas bronzszobrát, majd elbeszélgetett a Kí­nai Népköztársaság alapítójának ott élő távoli rokonaival. Más lapok arról számoltak be, mutatásaiból megértették, hogy hogy Saosanban mintegy kétezer család él Mao-emléktárgyak ké­szítéséből és árusításából, néme­lyik (á kínai átlagjövedelemhez mérten) fényesen. Nem csoda, hiszen évente közel egymillió tu­rista zarándokol el az egykori kommunista vezető szülőhelyé­re, és senki sem akar emléktárgy nélkül távozni onnan. A „zarán­dokok” igényeinek kielégítésére szakosodott saosani családok óriási mennyiségben adnak el Mao portréjával ékített pólóin­geket, töltőtollakat, öngyújtó­kat, radírokat, zsebórákat és egyéb használati tárgyakat, nem is szólva a porcelánból, agyag­ból, fából, csontból, műanyagból és féldrágakövekből készült Mao-szobrocskákról, a gépjár­műbe kabalaként felakasztható, aranyozott keretbe foglalt Mao- portrékról. A Business Weekly, a China Daily című, angol nyelvű kínai lap gazdasági melléklete azt írta, hogy a saosaniak néhány éve még irtóztak mindenféle üzleti tevékenységtől, mert úgy vélték, hogy kapitalista tevékenységük­kel meggyaláznák becses földi­jük emlékét. — Azóta azonban Teng Hsziao-ping elméleti út­helytelenül, dogmatikusan értel­mezték Mao Ce-tung tanításait, valójában a „Nagy Kormányos” maga sem ellenezné ma az üzleti szellem terjedését — fejtegette a lap munkatársa. Az intézményes hatalom, mi­közben gőzerővel készül azokra a nagyszabású reformokra, ame­lyek jövőre várhatólag kiradíroz­zák a kínai gazdaságból és társa­dalomból a maoizmus utolsó maradványait is, legmagasabb rangú képviselőjét (Csiang Cö- mint, a kommunista párt főtitká­rát, az állam elnökét) tartotta szükségesnek elküldeni Mao szülőhelyére, hogy tisztelegjen a szocialista államalapító emléke előtt. Teng Hsziao-ping a reformok „építőmestere”, a mai Kína tényleges vezetője maga is meg­szenvedte hajdan a maói tiszto­gatásokat, mégsem romboltatta le az 1976-ban elhunyt kommu­nista népvezér kultuszát. Hatal­mának ugyanis nincs egyéb legi­timációja, mint az, hogy ő Mao Ce-tung örököse, nem zúzhatta szét tehát e hivatkozási alapot. Szembefordult ugyan Mao gaz­dasági és társadalmi gyakorlatá­val, de a hivatalos propaganda szerint ez nem jelenti annak ta­gadását. Az ország elmaradott­ságát tartósító, sőt súlyosbító maói elmélet és gyakorlat helyett Teng pragmatikus modernizáci­ós tervet dolgozott ki, de hivata­losan azt is csak „a maói elmélet alkotó továbbfejlesztéseként” tüntetik fel. A pártpropaganda azt bizonygatja, hogy Mao, ha él­ne, helyeselné Teng piacgazda­sági reformjait. A „nagy ugrásra” és a „kultu­rális forradalomra” — a nagy éhezésre és a milliók meghurco- lására — a középkorúak és az idősebbek élénken emlékeznek még. Érhető hát, hogy e nemze­dékben vannak a legtöbben, akik elvetik Mao örökségét, s azt vall­ják, hogy nincs mit ünnepelni születésének évfordulóján. Figyelemre méltó e tekintet­ben, hogy az 1989-es demokrati­kus diákmozgalomban is nagyon- sok tüntető vonult ki a Tienan- men térre Mao nevével az ajkán. Ez összefügg a Mao-kultusz egy sajátos politikai vetületével: napjaink kínai társadalmában Mao — paradox módon — az el­lenzékiségnek is szimbóluma. A legkülönbözőbb erők bújnak a neve mögé, hogy kifejezhessék elégedetlenségüket a jelenlegi politikával szemben. Nem csu­pán a valódi maoisták, hanem olyan csoportok is, amelyeknek vajmi kevés közük van a maoiz­mus elméletéhez és gyakorlatá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents