Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11-12 / 289. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. december 11-12., szombat-vasárnap Kertész teszek Karácsonyfa nálunk és a szomszédoknál A virágkötő által készített karácsonyi piramis akár asztaldísz is le­het Piros termései szebb díszek min­A fejlett ipari országok kultú­rájának egységesítő hatására Eu­ropa országaiban nagyjából ha­sonlóan ünnepük a karácsonyt (már ami az ünnep legjellegzete­sebb szimbólumát, a karácsony­fát illeti). Egyes országokban ugyan nagyobb jelentőseget tu­lajdonítanak más ünnepnek, például Spanyolországban, Por­tugáliában a nagyhétnek, Hol­landiában a „Nikolaus-fest”-nek (december 6. előestéje, nálunk a Mikulás), vagy Olaszországban a „Befana”-nak (január 6., há­romkirályok). Ennek ellenére a karácsony már a középkortól kezdve az egyik legfontosabb ünnepe a keresztény világnak: különösen bensőséges az észak­európai országokban, német nyelvterületen, és természetesen a hosszú német-osztrák kapcso­latok hatására nálunk. A karácsony jellegzetes szim­bóluma mindenütt a karácsony­fa. Gazdagon, nagyon sokszor giccsesen díszítik. De ezt még a kényesebb ízlésűek is elfogad­ják. Legkedveltebb a különböző magasságra nevelt, illetve kivá­gott fenyő vagy más örökzöld, ami attól a pillanattól kezdve, amikor kivágják a fenti célra, „karácsonyfa” lesz, bárhogyan is hívták korábban. Miért éppen a fenyő a kará­csonyfa? Akkor, amikor a napok mindig hosszabbak lesznek, a természet téli álmát alussza, a fe­nyő az örökzöld lombjával emlé­keztet bennünket az élet megúju­lására, a tavasz eljövetelére. Zöld lombja nyugalmat, békét áraszt. A rajta levő dekoráció a jólét ér­zetét kelti még a szegényebb ott­honokban is. Piramis, illetve kúp alakja az „ég” felé törekvés szim­bóluma a hivő emberek számára. Nálunk leginkább a lucfenyőt öl­töztetik fel. Alakja, lombsűrűsé­ge, ágörveinek elhelyezkedése miatt tipikus „karácsonyfa”. So­kan még akkor is így nevezik, ha erdőben, parkban látják. Hátrá­nya, hogy sokszor az újévig sem búja ki, lehull. Akik tehetik, in­kább a drágább, de tartósabb do- uglas-, fekete- és ezüstfenyőt vá­lasszák. Más országokban szíve­sen használják a borókát, buk- szust és más örökzöldeket. Ang­liában kedvelt az ilex (magyal). den másnál. Nagyon értékes és drága növény. Kár is ilyen mú­landó célra kivágni. A fa dísze lehet minden, ami fényes, csillogó. A fő elem a „Fény”, — így, nagybetűvel, amit a gyertya lángja, vagy az elektro­mos izzó szimbolizál. Igazi, ben­sőséges kapcsolatot a természe­tes fény, a gyertya lángja ad. Igaz, balesetveszélyes, mert hamar tü­zet okozhatnak vele, de kellő óvatossággal ez elkerülhető. A láng szintén szimbólum, az örök fény, a Szentlélek jelképe. Nyu- gat-Európa erdős vidékeinek la­kói karácsonyig várnak a koráb­ban kivágott fák tuskóinak elé­getésével. Ezek lángja, hamuja elűzi a gonosz szellemeket, és új életet hoz. A franciák karácsonyi süteményeiket fa alakúra for­málják. Legkedveltebb a fatörzs utánzat. A fatörzsre, ágra dolgo­zott karácsonyi asztaldísz egyesí­ti valamennyi szimbolisztikus elemet. A karácsonyfa dekoráci­ója a háttéripar hatására állan­dóan változhat, de a felsorolt szimbólumokat mindig tartal­maznia kell. V. Pénzes Judit A színek világa, ahogyan költőink látják és láttatják Gyakran hallunk és olvasunk arról a szó- és nyelvhasználati je­lenségről, hogy a színeket meg­nevező versbeli szókészletünk szerepköre olyan gazdag és vál­tozatos, mint a színek világa. A szorgalmas versolvasók tanúsít­hatják, hogy ezek a versek nem­csak érzelmi világunk színesíté­sére, hanem egyéni szókincsünk gazdagítására, bővítésére is vál­tozatos lehetőségeket kínálnak. Ezért van hitele ennek az állí­tásnak: a költők a színek pikto­rai, s a természet remekművé­nek, a végtelenül gazdag színi vi­lágnak ábrázolására pingálnak a szemünkkel szinte tapintható színárnyalatok egybeszövésével varázslatos színvegyületeket: „Bíborvörös-lilából sárgakék/ azúros árnyalású messzi ég”; „A kékazúr-arany-smaragdzöld nyugalom ” (Pákolitz). A színek szemünkbe lobognak: kék, zöld, barna, piros, bíborlila, sárga, na­rancsszín (Dsida). — „Március: megváltó csodák áradása indul: kék, sárga, zöld, piros, fehér, li­la ”. — „ Lángra gyűl a rőt napon, színre bomlik gazdagon: Lágy narancs, mely rózsaszín, most verselő karmazsin. Este kéken szétdereng a szökőkút” (Lovász Pál). Látási kultúránknak a szín­árnyalatok érzékelését finomí­tó lehetőségeire idézzük meg azokat a versrészleteket, melyek a színek világának hangulati té­nyezőit vetítik elénk:” A lágy al­konyaiban a felhőt nézem, mely violaszínben valami távoli mu­zsikára ballag”. — „Az estifelleg néha rózsaszínű, s néha bíbor, majd kék, majd arany. Fáradt szí­vemnek vígan hozza hírül: Az el­múlásnak mily dús titka van” (Juhász Gyula). — „ Olykor a bí­bor alkonyaiban, elnehezedik a szívem. ” — „ Vergődni mindhalá­lig violás pirkadattól rozsdás al- konyodásig. ”(Tóth Árpád). „Az alkony lassan hűvös-kékbe sá­padt, s kék úton jártam magam­ban” (Dsida). „Szállton száll a nap is aludni menőben. Aranyfá- tyolt terít a lombos erdőre ” (Gár­donyi). „Itt van az alkony, jó ta­karó, a hegyek ormán lilula hó” „Kékekazalkonyidombok, gyűl a vihar serege: lila s már fekete” (Babits). Emberi mivoltunk színes vilá­gát teljesebbé tevő természeti környezetünk, a fák, a füvek, a virágok jelképi értékű színgaz­dasága környezetvédelmünk fi­gyelmének előterébe került. E versrészletek színárnyalataikban a fák, mint emberi életünk s kör­nyezetünk barátai sem véletlenül kaptak kulcsszepet: „Nézem a pöffedt Holdat, mely sárga bá­nattal topped az őszi fákra” (Tóth Árpád). „Tavasz előtt fe- \etén tündöklik a vén fák törzse, aranyfeketén’’ (Szabó Lőrinc). „A fák levélzöld, halványpiros, égősárga, izzófehér hangon fe­leselnek. (Képes Géza). „Zöld fű, piros kék, sárga vi­rág, a barna kerti lóhere közt.” (Babits). Szóljunk arról is, hogy költő­ink verseiben szerepet vállaló színek elsősorban átvitt értel­mükkel arra késztetik a versolva­sókat, hogy a merészebb képzet­kapcsolást is vállalják. Zelk Zol­tán sem véletlenül fogalmazza meg ezt a kérdést: „ Mi az értelme sárgának, kéknek?” Versrészle­te: „a némaság fehér felhői száll­nak”, ebben a gondolatkörben jól érzékelteti a színek sajátos mondanivalóját. Már nemcsak képeket idéznek ezek a példá­ink: „A mézszínű csönd sugárzik szét”. „A szürke kuvasz az este, A hajnal meleg piros bársony” (Csuka Zoltán). „A bánat fekete Kutyája sötét ívben körül-kerül” „Jöttaz este, barna koldus”(Áp- rily). „A sárga fal ásító humora” (Péntek Imre). „Homokszínű szentencia, verébfakó igéivel, színhab az ég, kék pora villan a habba”(Csorba Győző). „Dísz­telen ének ez, mint a hamuszínű alkonyi fellegek november ele­jén” (Juhász Gyula). „Voltam türkizkék lüktetés” (Rab Zsu­zsa.) Napjaink nemkívánatos jelen­ségei is felvillannak ezekben a versrészletekben: „Minden szép szín ködbe komorul. (Áprily) „Édenzöld bokrainkon az ősz ostobasága” (Gábor Zoltán). „Fehér megint a szép világ, s megint sötét a gondunk. ”(Áp­rily) De a sötét színt öltő valóság szürke embereinek szürke élete a költői színtár színvarázsában ér­zékenyebbé válik, s vizuális, azaz látási kultúrájának minősége is finomodik. Bakos József Óriás, ehető kagyló Tízéves haj­tóvadászat és kutatás után John Pepper- nek sikerült a világ legna­gyobb ehető kagylóját meg­fogni. A' kali­forniai öböl­ben kétórás merülés után a 34 éves Pepper 12 láb mély­ségben megpil­lantotta az óri­ást. Hosszú küzdelem után számos merü­léssel sikerült a tenger felszí­nére hozni a kagylót. Kb. 40 éves lehet, 12,5 font sú­lyú. Egy fon­tért 40 dollárt fizetnek az ínyenceknek szolgáld éttermek. De John Pepper az óriást nem adta el, hanem átadta tudományos célra. Világrekordját azonban bejegyezték. (FEB-fotó) Medicina-kaleidoszkóp Mikroszkopikus gomba, rák ellen Egy mikroszkopikus gomba, amelyet tudósok most találtak a tiszafák rostjai között, hamaro­san a Taxol elnevezésű gyógyszer olcsó forrása lehet. A Taxolt pe­tefészekrák kezelésére alkalmaz­zák olyan nők esetében, akik más módszerre nem reagálnak, de ez a medicina hamarosan a rák más formáinál is fontos lehet. A Taxolt a ritka tiszafa kérgé­ből kell nyerni, amely főként a Csendes-óceán partján nő. — A gomba valószínűleg át­veszi a fa génjeit — mondja Gray Stor bel növénypatológus, a Montana State University kuta­tója. Sajnos azonban a gomba ál­tal előállított értékes anyag meny- nyisége még nagyon kévés. A tu­dósoknak most kell megtalálni­uk a módot a gomba produktivi­tásának növelésére. Japán találmány: napenergiával működő kerékpár Segítsen a napfény a kerékpá­rosoknak a pedálozásban: ezzel a céllal épített a Tokuku egyetem mérnökcsoportja Tokióban egy olyan kerékpárt, amelynek villa­mos motorját szolárcellák táplál­ják. A most bemutatott szolárke- rékpámak küllőkre erősített nyolc napkollektora van. A kutatók az egyébként ha­gyományos kerékpárt napener­giával táplált akkumulátorral is ellátták, hogy a kerékpárosnak felhős időben se kelljen pedáloz- nia. A telep 15 kilométeres órán­kénti sebességet tesz lehetővé, és síkságon 125 kilométeres, dom­bos vidéken pedig 34 kilométeres távolságra elegendő energiát tá­rol. Újabb kutatások: hogyan hat a rákra a szója? A nemzetközi rákkutatás fi­gyelme egyre inkább a szójabab felé fordul. A sokat ígérő vizsgá­lati beszámolók egyike német tu­dósoktól származik, és az ameri­kai „Procedings of the National Academy of Sciences” szakfo­lyóiratban látott napvilágot. Eszerint a szójababban előfor­duló „genistein” nevű anyag blokkolja a rosszindulatú daga­natok vérellátásához szükséges új véredények növekedési folya­matát. Az Egyesült Államok nemzeti rákkutató intézete az elmúlt években növekvő pénzösszege­ket biztosított a szójatermékek feltételezett hatásának kutatásá­ra. így például vizsgálták, hogy miért negyedannyi a mellrák gyakorisága Japánban, ahol az ott tofunak nevezett szója a fő táplálékok közé tartozik, mint az USA-ban. Ugyanez érvényes a két országban a prosztatarák­megbetegedésekre vonatkozóan is. Most ellenőrizni kell, hogy Ja­pánban az alacsonyabb megbe­tegedési arány nem csupán — vagy főként — a szójatáplálék- nak köszönhető-e? Laboratóri­umi kísérletekben már sikerült szójadiéta segítségével a vastag­bél-, tüdő-, máj-, prosztata- és nyelőcsőrák elburjánzását meg­fékezni. (FEB) G. B. Shaw és Churchill G. B. Shaw egyik darabjának premierjére meghívót és két je­gyet adott át Winston Churchill- nek a következő szavak kíséreté­ben: — Szívesen látom a bemu­tatómon. Hozza magával a barát­ját is, ha egyáltalán még van ba­rátja! Churchill sem maradt adós a válasszal. Szavait a vízszintes 4. és a függőleges 1. sz. sorok tartal­mazzák. VÍZSZINTES: 1. Sebhely 4. Churchill szavai­nak első része (zárt betűk: J, V, N) 14. Hasonmás 15. Irányító 16. Te és én 17. Margarinmárka 19. Kiváló operaénekes volt (Endre) 20. Mennyei 22. Azon­ban 23. Hüvelyes növény 25. Vásárolta — régiesen 26. Egri sakkozó (György) 28. Szellemi­leg, testileg visszamaradott 31. Számítógépes memóriaegység 32. Ennél lentebbi helyre 34. Női név 35. Bosszúságot kifejező in­dulatszó 37. Germánium 38. A szarvas nősténye 39. El 41. Ra­jongásig szeret 42. Részben foly­tat! 43. Egyházi közösség 45. Áz ón vegyjele 46. Titokban figyeli 47. Szándékozik 48. Mindent helyettesítő szócska 49. Alku egynemű hangzói 51. Római öt­venegy 52. Pocsék, vacak — köz­ismert zsargonnal 53. Valamit arrább vonszol 55. Kiváló szob­rász volt (Amerigo) 57. Művészi torna kelléke 60. Hölgy — néme­tül 61. Hajón keletkező sérülés (névelővel) 63. Bibliai alak, fe­lesége sóbálvánnyá változott 64. Kicsinyítő képző 66. Rögzítésre szolgáló oszlopszerű tárgy 67. Rejtő-könyvek szakácsművésze 69. Lajos becézve 71. Táncsics Mihály monogramja 72. Ha­szonbér — régies szóhasználattal 74. Könnyed társalgás 76. Porció FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Á, N, O) 2. Valamit szé­pen rendbe tesz 3. Lokomotív... 4. Német hímnemű névelő 5. A vértanúk városa 6. Nagyszerű, csodálatos 7. Régi török katonai rang 8. Északi női név 9. Kávé része! 10. Termelőeszköz-keres­kedelemmel foglalkozó vállala­tok rövidítése 11. Város a volt SZU-ban, tengert neveztek el róla 12. A könnyűzene képvise­lője (Ervin) 13. Hatvan hónapon át 18. Edzőtábor helyszíne 21. Lendület 23. Gabonát össze­gyűjt 24. Kiejtett mássalhangzó 27. Rangjelző szócska 29. Heví­téskor vas felületén keletkező ré­teg 30. Száraz szél Erdélyben 33. Keresztülzuhan valamin 36. Testrész 40. Becézett Olivér 4L Folyó Romániában 43. A ma­gasba 44. Mezőgazdasági eszkö­zök 45. Indonézia második leg­nagyobb szigete 48. Folyadékot fogyaszthat 50. Súlyos fertőző betegség 52. Királyi ülőbútor 54. Némán elad! 56. Hibázik 58. Rangjelző szócska 59. Szándé­kozta — régiesen 62. A szabad­ban 65. Férfinév 68. India része! 69. Román váltópénz 70. Teher­gépkocsi-márka volt az NDK- ból 73. Ausztria és Franciaor­szág gk-jele 74. Tangens, röv. 75. Azonban (ford.) Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents