Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

HÍRLAP, 1993. november 6—7., szombat—vasárnap 7. Zamjatyin • így emlékszik... Andropov halála után Brezs- nyev foroghatott a sójában, ami­kor nem Gorbacsovot, hanem Csernyenkót választották meg az SZKP vezetnének — nyilatkoz­ta Leonyid Zamjatyin a Konti­nent című szófiai napilap közel­múltbeli számában megjelent visszaemlékezésébe». A már nyugdíjas Zamjatyin, aki diplomataként, a TASZSZ vezérigazgatójaként, az SZKP KB nemzetközi osztályának ve­zetőjeként dolgozott, s a Politi­kai Bizottság 12 bizottsága közül 11-nek is a tagja volt, közelről fi­gyelhette Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csemyenko és Gor­bacsov tevékenységét, belelátha­tott a Kreml kulisszatitkaiba. Zamjatyin szerint Hruscsov félig analfabéta volt. Négy általá­nos osztályos végzettsége után elvégezte a legfelsőbb pártisko­lát, de például fel kellett olvasni neki, mert egyedül nem szeretett olvasni. Zamjatyin szerint Hrus­csov helyett mindent Nadia, a pártvezető gyorsírója írt, Hrus­csov keze írásával egyetlen do­kumentum sem található az egy­kori Központi Bizottságnál. A visszaemlékező szerint Brezs­nyev ereje éppen gyengeségében rejlett, mármint abban, hogy a Hruscsov-ellenes palotaforra­dalmat végrehajtó erők számára Brezsnyev kompromisszumot je­lentett. Tulajdonképpen véletle­nül lett az SZKP és a szovjet ál­lam vezetője. Az első időkben Brezsnyev még azt mutatta, hogy tud dolgozni, azonban 1976-tol — két agyvérzés után — a gya­korlatban szellemileg impotens­sé vált. Brezsnyev beteg volt, azonban környezete szüntelenül arról biztosította, hogy „állam­férfi-géniusz”, s győzködték, hogy ttja meg visszaemlékezéseit a „Ksi-földről”, amelyen aztán egy egész kollektíva dolgozott. Az országot lényegében az Usz- tyinov-Andropov-Gromiko tri­umvirátus irányítottá, s nem igaz, hogy Szuszlov erős figura lett volna — nyilatkozta Zamja­tyin. Zamjatyin szerint az afganisz­táni bevonulásról mindössze 6 ember döntött. A Politikai Bi­zottság kiválasztottjainak szűk körű ülésén Csemyenko vezette a jegyzőkönyvet, amely szerint Brezsnyev is megszavazta az af­ganisztáni szovjet lépést. A visszaemlékező szerint Brezsnyev Andropovban látta utódját, s mindenki megkérde­zése nélkül nevezte ki az egykori magyarországi nagykövetet Szusz­lov helyére, az SZKP második emberevé. Zamjatyin szerint Andropov már ekkor beteg volt, de ezt csak kevesen' tudták. Andropov halála után Gorba- csovnak kellett volna jönnie, azonban az ufói só pillanatban Usztyinov marsall nem terjesz­tette elő a főtitkárrá történő vá­lasztásáról szóló javaslatot. Zamjatyin szerint nagy hiba volt, hogy Gorbacsov csak Csernyen- ko után került az SZKP élére. Zamjatyin elismerte: az akko­ri rendszer egyik legfőbb hibája az volt, hogy a szövetségbe tö­mörült különféle országokat egy központ, egy párt irányítottá. Másolták egymást, mindenek­előtt pedig a nagy testvér példá­ját. Mindörökre együtt a Szovjet­unióval, és mindörökre együtt a szovjet hibákkal. Egyedül Go- mulka helyezkedett szembe mindezzel élesen. Mi disszidens- nek tartottuk őt, aki elég gyakrán vitatkozott Hruscsowal. Go- mulkának az volt az álláspontja, hogy a szocialista közösséget független államoknak kell alkot­niuk, amelyeket gazdasági elVek egyesítenek, de nem irányíthatja őket egyetlen központ. A másik oldalon állt például Todor Zsiv- kov, aki nemegyszer felvetette Brezsnyevnek, hogy országa 16. köztársaságként csatlakozna a Szovjetunióhoz — mondta Zam­jatyin. Vikíng-ivadék a Met-bon A messzi északról érkezett tenor a közelmúltban debütált a New York-i Metropolitan operában, és ezzel elindult a világhírnévhez ve- zeő úton. A most 40 esztendős Kristjan Johannsson autószerelőként kezdte egy kis izlandi városban, a tizenhatezer lakosú Akureyriben. Igaz, mar gyermekkorában is szívesen énekelt, például karácsonyi éneke­ket Santa Clausnak öltözve. Amikor aztán kiderült róla, hogy csodá­latos érces tenor hangja bámulatba ejti az embereket, nem lehetett többé lebeszélni az énekesi karrierről. Az orvosok valósággal a cso­dájára jártak, amikor meglátták, hogy hosszú és vastag hangszálaiból ítélve akár a legmélyebb fekvésű hangon is énekelhetne. Napjainkban, amikor a világ operaházainak igen nagy szükségük van drámai tenorra az olasz repertoárban, a szőke, sötét szemű, vi­king ősökkel rendelkező izlandi énekes előtt ugyancsak nagy jövő áll. Johannsson Verdi Trubadúrjának Manrico szerepével debütált a Metropolitanban, és már azzal is feltűnést keltett, hogy egyetlen szín­padi próba nélkül énekelte az igényes szerepet. Ha lehetséges, még ennél is nagyobb sikert aratott később Masca­gni Parasztbecsületének Turiddu-aíakításával. Az est második felében Leoncavallo Bajazzók című operáját adták, Placido Domingóval a főszerepben. Domingo óriási tapsot kapott, Johannsson éneklését őtjöngo tetszésnyilvánítás követte. A kritikusok szerint az ötvenes éveiben levő Domingo és Pavarotti, valamint a súlyos betegségéből történt felépülése óta kevesebbet éneklő Carreras mellett Johannsson a legjobb úton van ahhoz, hogy ő legyen korunk új szupertenoristája. Johannsson apja ápoló egy elmegyógyintézetben, nagyapja arany­műves. Az apa maga is amatőr énekes — gyakran lép fel Akureyri színházának zenés darabjaiban. Kristjan csodálatos hangjára először akkor figyeltek fel, amikor kedvtelésből egy helyi kórusban énekelt. Vincenzo Maria Demetz karnagy így vélekedett: „Csodálatos han­god van. Nagy szégyene lenne a világnak, ha nem tanulnál énekelni”. Huszonnégy éves korában Johannsson az olaszországi Piacenzába költözött, és három évvel később már debütált a Bohémélet Rodolfó- jaként Reykjavíkban. 1984-ben énekelt először amerikai színpadon (Columbus, Ohio), majd csaknem tízéves világ körüli turné követke­zett — a milánói Scala, London, valamint német és japán operaházak. A Covent Garden meghódítása azonban még hátravan. Johannsson felesége, Jona Sverrirsdottir színésznő. Két fiuk van, az 5 éves Sverrir és a 3 éves Vikingur. A család ingázik két otthonuk, a Garda-tó melletti villa és a Monte Carlo-i lakás között. Az asszony rendszeresen jelen van félje operai próbáin, és oktatja őt színjátszás­ra. Jóllehet, kedvencei az olasz operák, Kristjan Johannsson nem fe­lejtette el az izlandi népzenét sem. Legújabb lemezfelvételén izlandi dalokat énekel egy londoni zenekar kíséretével. Odahaza óriási sike­re volt — emlékszik rá alig leplezett büszkeséggel, s hozzáteszi, hogy minden negyedik izlandi család megvette a lemezt. Égi titkok Tragikus sorsok a Jurassic Parkban Hátráló jégmező a jégkorszak vége felé A közelmúltban mutatták be filmszínházaink a Jurassic Park című filmet, amely a téma iránt érdeklődők részére igazi cseme­gének számít. Mi is az a bizonyos téma, ami annyi nézőt vonzott a vásznak elé? A filmben őshül­lőkről van szó, amelyek közel kb. 140 millió évig uralták bolygón­kat, majd „hirtelen” eltűntek. A „hirtelen” szót azért kellett idézőjelbe tenni, mert nincs még bizonyítva, hogy néhány évet vagy több ezer évet értünk ez alatt. Mint ahogy az sincs bizo­nyítva, hogy mi okozta ezeknek az élőlényeknek a kipusztulását. A tudósokat is élénken foglal­koztatja ez a kérdés, azért is is­mert számos elmélet, amely kö­zül néhányat ajánlok áttekintés­re... Ma már köztudott, hogy a vi­lágűrből minden irányból csak­nem azonos intenzitással, fény- sebességgel mozgó elemi ré­szecskék bombázzák Földünket. Ezek a részecskék elektromos töltéssel rendelkeznek, amelyek az élő szervezetet károsítják. Egyrészt úgy, hogy a sejtek kro­moszómáiban mutációkat hoz­hatnak létre, másrészt, ha nagy számban érik az élőlényeket, közvetlenül el is pusztítják őket. De Földünk rendelkezik egy vé­dőernyővel, amely megakadá­lyozza ezt a pusztítást. Ez a védő­ernyő a Föld mágneses tere, amely a töltött részecskéket elté­ríti. Az északi és déli pólus között húzódó mágneses erővonalak a részecskebombákat új pályára kényszerítik rá, csapdába ejtik. Ezek alkotják a Van Ellen sugár­zási öveket. Azonban az is közismert tény, hogy a földi mágneses tér iránya néhány millió évenként polari­tást vált, tehát 180 fokkal meg­változik. Ilyenkor a térerősség átmenetileg nullára csökken, és ezekben a kritikus időkben a kozmikus sugárzás elérheti a Föld felszínét, és kifejtheti pusz­tító hatását. Az elmélet gyenge pontja — mondhatni: buktatója — viszont az, hogy a déli és az északi mág­neses pólusok irányából érkező sugárzásra a Föld mágneses teré­nek nincs akadályozó hatása, így azok becsapódhatnak a felszín­be. lág nem mutat semmiféle jellegű károsodást, amely a nagy sebes­ségű töltött részecskék becsapó­dásaira vezethető vissza. Elfogadhatóbb Skolovszkij el­mélete, aki szintén a kozmikus sugárzás károsító hatását bizo­nyítja. Véleménye szerint egy közeli csillag felrobbanása olyan mennyiségű töltött elemi ré szecskéket zúdíthat bolygónkra, amely az élővilág súlyos károso­dását vagy akár kipusztulását is okozhatja. Ezt az elméletet alátámasztja az a tény, hogy a kozmikus sugár­zás leggyakoribb forrásai a fel­robbanó óriási tömegű csillagok, a szupernóvák. Ilyen szuperno- va-robbanás azonban, amely Földünktől ötezer fényévnyi tá­volságban következne be — a nagy távolság miatt —, nem fejte­ne ki Földünk élővilágára károsí­tó hatást. A Nap 50 fényévnyi sugarú környezetében közel ezer csillag található, így ezek közül egynek is a robbanása már veszélyeztet­heti bolygónkat. Pánikra azonban még sincs okunk, mert egymillió csillag kö­zül átlagosan tízmillió évenként következik be egy csillag robba­nása. Ha ezer csillagot veszünk kiindulási alapnak, akkor tízmil- liárd évenként egyszer történhet ilyen katasztrófa. Ráadásul nem periodikus, hanem véletlenszerű ismétlődésről lehet szó, így a kozmikus sugárzás hipotéziseit elvethetjük. A következő földönkívüli ok egy kisbolygó becsapódása lehe­tett. Ennek nem kellett még csak Hold méretűnek sem lennie. Elégnek bizonyult egy 10 kilo­méter átmérőjű test, amely 70 km/s sebességgel csapódott bolygónk felszínébe. A vízfelü­letbe történő becsapódás — te­kintve, hogy bolygónk felszíné^ nek kétharmadát víz borítja — kétszer valószínűbb, mint a szá­razföldbe. A következményeket tekintve nem sok eltérés mutat­kozna. A becsapódás környezetében a víz azonnal elpárologna, ami a levegő páratartalmát nagymér­tékben megnövelné. Azt követő­en közel 1000 méter magas szö­kőárhullám indulna el, amely a Földet körberohanná. A vastag vízréteg azonban nem fékezné le a testet, s az — a tengerfenékbe csapódva — több kilométer mély, kb. 60 kilométer átmérőjű krátert váj na. A kráterből a felol­vadt kőzetek anyagának egy ré­sze — a légkörbe jutva — az úgy­nevezett „atomtél” állapotát idézné elő a Földön. (Ezt az el­nevezést egy öt főből álló tudós- csoport alkotta meg, akik azt próbálták bizonyítani, hogy mi­lyen következményei lennének egy atomháborúnak.) A légkör­be jutó anyag — egyenletes el­oszlással — megakadályozná a napsugarakat a felszín felmelegí­tésében, így az átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokról mínusz 30 fok­ra süllyedne. Ez az állapot 3-6 hónapig tartana, és ez a sötét és hideg időszak épp elég ahhoz, hogy a növény- és állatfajok nagy része — köztük a dinoszauruszok is — kipusztuljon. Egy régebbi elmélet szerint a földi környezeti feltételek válto­zása is okozhatta a dinoszauru­szok uralkodásának végét. Tud­juk, hogy az elmúlt egymillió év folyamán négy ízben is előfor­dult, hogy a sarki jégtakaró Kö- zép-Európáig beborította a fel­színt, és elfedte egész Kanadát. Majd visszahúzódott, és a mai időjárásnak megfelelő éghajlat vált meghatározóvá. A dinosza­uruszok után kutatók a Góbi-si­vatagban és az észak-amerikai Montana államban jelentős je­lekre bukkantak. Nemrégiben több mint tízezer dinoszaurusz­csontvázat rejtő lelőhelyet fedez­tek fel. Ugyan az állatok pusztu­lását vulkánkitörés okozta, de így is igazolni látszódik az a felté­telezés, hogy az északi szélesség 40 és 50 foka között meleg és dús növényzetet nevelő éghajlat uralkodott. A napsugárzás csökkenésével napjainkban is megindulhatna a sarkok irányából egy eljegesedé- si folyamat. Ehhez elég egy csil­lagrobbanás, amelynek Nap­rendszerbe jutó pora csökkent- heti a Földre jutó napsugárzás intenzitását. De egy erős vulkáni tevékenység, avagy nagy kiterje­désű homokvihar ugyanilyen ha­tásokat válthat ki. Ha nem a nap­sugárzás erősségének a csökke­nése, akkor maga a felmelegedés lehet önmaga sírásója. Ugyanis a legutolsó jégkor­szak óta az óceánok vízszintje 130 méterrel emelkedett. így nö­vekedett a víztükör nagysága, amiről sokkal több pára emelke­dik fel, ezáltal csapadékosabbá válik az időjárás. Ez a csapadék az északi területeken hó formá­jában jelenik meg, ami növeli az el nem olvadó hótakaró vastag­ságát, és megindul az eljegesedé- si folyamat — először az északi területeken, htajd egyre délebbre is. Hogy az elmélet mennyire helytálló, arról nincs adat. Tény, hogy az utolsó jégkorszak 12-15 ezer évvel ezelőtt ért véget. Egy ilyen zord környezet pedig nem kedvezett a dús növényzethez szokott, azt nagy mennyiségben fogyasztó állatoknak. A táplálék hiánya először a növényevőket, majd ezek pusztulása után a ra­gadozó egyedeket is halálra ítél­te. A tények viszont tények. A di­noszauruszok napjainkban nem léteznek. Kérdés, hogy ezek a jámbor növényevő óriások (csu­pán néhány százalékuk volt ra­gadozó) az ember környezetébe mennyire illeszkednének be. Időnként a legnagyobb száraz­földi emlősök, a tizedannyi súlyú elefántok is „utunkban vannak”. Félő, hogy ha maguktól nem pusztultak volna ki a dinók, mi, emberek elvégeztük volna ezt a „feladatot” is. Ennek ellenére az ottani élővi­Az igazi lelet és a rekonstruált „eredetije” V Tana Judit FALINAPTÁRRAL K0RAND0 TEREPJÁRÓT NYERHET! Ha most egy jövő évi falinaptárt vesz MEGNYERHETI a naptáron lévő fantasztikus KORANDO terepjárót, valamint EGYÉB ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKET! Sosolás: 1993. december 31-én a TV-1-en Szponzorok: MOTUL Motor Oil. Innodtrade Lízing KFT; Basys KFT; AKA 2000 KFT. A NAPTÁR MEGVÁSÁROLHATÓ: a- EGER, Jókai út 3. sz. Tel.: 36/314-328- EGER MŰSZAKI ÁLLOMÁS Kistáiyai út Tel.: 36/310-437- GYÖNGYÖS MŰSZAKI ÁLLOMÁS Ipar út 1. sz. Tel.: 37/311-097- GYÖNGYÖS, Orczy út 1. sz. Tel.: 37/311-977 FALINAPTÁRRAL KORANDO TEREPJÁRÓT NYERHET! Édesipari termékeket gyártó kft. TERMELÉSVEZETŐI munkakör betöltésére jelentkezőket vár. Az alábbi feltételek alapján: Élelmiszeripari egyetem vagy főiskolai végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, angol vagy német nyelvtudás előnyt jelent. Gyöngyös környéki jelentkezőket várunk. Jelentkezni lehet: Tel: 60/353-069 ügyvezető igazgatónál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents