Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

A HŰSÉG KAMATOZIK — ELŐFIZETŐINK NOVEMBERI TÁRGYNYEREMÉNYLISTÁJA A 13. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. NOVEMBER 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 265. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT PRESENT TRADE RT. Y ízummentesség Izraellel Budapesten aláírták a ma­gyar-izraeli vízummentességi megállapodást. A dokumentu­mot magyar részről Jeszenszky Géza külügyminiszter, izraeli részről pedig David Krausz nagykövet látta el kézjegyével. A magyar kormány csütörtöki ülé­sén hagyta jóvá a megállapodást. Az átfogó biztonság érdekében Térségünknek átfogó bizton­sági rendszer részévé kell válnia, amely nem meghatározott kato­nai fenyegetések, hanem a gaz­dasági és szociális viszályok vagy a nacionalizmus révén kialakult katonai fenyegetés ellen nyújt védelmet. Erről Göncz Árpád államfő szólt a Demokrácia, bé­ke és biztonság az új Európában elnevezésű nemzetközi konfe­rencián. Hozzátette: a biztonsági rendszert nem szabad kirekesztő módon bővíteni, mert csak így lehet eltüntetni a létező félelme­ket. Pótköltségvetés a tb pénzügyi alapjaira A kormány törvényjavaslatot fogadott el a tb pénzügyi alapjai­nak idei pótköltségvetéséről, mert a tervezett 40 milliárd fo­rintos hiány nem tartható. Ju­hász Judit kormányszóvivő elmondta, hogy az egészség- biztosítási alapnál az év végéig mintegy 14,8 milliárd forintos többlethiány várható. Ennek finanszírozására a kormány két változatot terjeszt a Parlament elé. Cserbenhagyásos gázolás A Csongrád megyei Eperjesen csütörtökön este ittasan feküdt az úttesten Gy. Lajosul éves he­lyi lakos, s egy tehergépkocsi — amelynek vezetője figyelmetle­nül közlekedett — halálra gázol­ta, majd megállás és segítség- nyújtás nélkül továbbhajtott. Tetszett a tolvajnak a külügy Mercedese A főváros XII. kerületében szerdára virradóan a Költő utcá­ban egy ismeretlen tettes a Kül­ügyminisztérium Mercedes szol­gálati gépkocsijáról leszerelte és elvitte a kerekek négy dísztárcsá­ját. Az anyagi kár mintegy 25 ezer forint. Az ügyben a nyomo­zást folytatják. Holtág-élesztés December elején adják át a szarvasi negyven kilométeres Körös-holtágat új életre keltő be­ruházást, amely a nyugat-euró­pai PHARE-program részeként valósult meg, egymillió dollár ér­tékben. A munkálatok során hatvanezer köbméter iszapot tá­volítottak el a pangó holtág­rendszerből, s vízkormányzó műtárgyak épültek. Állampolgárságot szerezni könnyű, esküt tenni nehezebb Balázs Lajos, a felesége meg a visszahonosítási okirat (Fotó: Perl Márton) Összeférhetetlen rokonság e^aaeeei^eieeipeeHepeBnHi^^ Az első premissza a következő: Balázs Lajos és felesége a verpeléti orvosi állásából fegyelmi úton elbocsátott dr. Ress Károly apósa és anyósa. A második: a Romániából Magyarországra áttelepült há­zaspárnak nemrég állampolgársági esküt kellett tennie. A konklú­zió pedig: erre Verpeléten nem kerülhetett sor. A fenti szillogizmus persze rágalmazásért, a polgármester aligha felel meg a klasszikus logi­ka követelményeinek, másfajta gondolkodás szükségeltetik hoz­zá, mindazonáltal egyszerűen meg lehet magyarázni. Ahogyan annak idején a Hírlap is beszá­molt róla, Ress doktort több do­log miatt elmarasztalva, elbocsá­tás fegyelmi büntetéssel sújtotta munkáltatója, a verpeléti önkor­mányzat. Amellett, hogy ez ala­posan felkavarta a község életét, aláírásgyűjtés zajlott, s máig sem ültek el a vita hullámai, munka­jogi per is lett az ügyből, ami je­lenleg is folyik. Továbbá Ress doktor büntetőfeljelentésnek, dr. Prokai János polgármester ellen viszontvádat emelt. S mindezek okán dr. Prokai úgy értékelte a helyzetet, hogy össze­férhetetlenség áll fenn, nem len­ne szerencsés, ha az elbocsátott orvos feleségének szülei őelőtte tennék le az október végén ese­dékes állampolgársági esküjü­ket. Ezt viszont Balázsék egyfe­lől nem igazán értik, másfelől igen sértőnek találják a polgár- mester ezzel kapcsolatos eljárá­sát. — 1915-ben születtem a Szé­kelyföldön, magyar állampol­gárként — meséli Balázs Lajos, akiből erős érzelmeket vált ki a történtek felemlítése, beszélgeté­sünk közben többször is a köny- nyeit törölgeti. — Aztán lányaim kérésére, akik már Magyarorszá­gon éltek, 1991 nyarait települ­tünk át, akkor jöttünk ide, ver- pelétre. Nem volt könnyű elha­tározás otthagyni a szülőföldet, a gyerekek unszolása mellett az se­gített, hogy bennem mindig is úgy jelent meg Magyarország, mint egy eszményi hely, mint a legszebb, legjobb ország. Az át- település után beadtuk a vissza­honosítási kérelmünket, amit Göncz A/-pad köztársasági elnök jóváhagyott. S a minap jött egy értesítés, nagy meglepetésünkre az egerszalóki polgármesteri hi­vatalból, hogy ekkor és ekkor menjünk az eskütételre. Pedig a törvény szerint ott kell letenni az esküt, ahol az ember állandó la­kos. (Folytatás a 3. oldalon) Elégedetlen munkaadók Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalát alkotó 9 szervezet pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez. Leszögezik: elemezték a kor­mány 1994-re szóló, legújabb gazdasági koncepcióját. Ennek alapján a korábbi, szeptember 4-i tárgyalásokat megalapozó prognózisokhoz képest is jelen­tősen romlanak a gazdaság és a vállalkozók pozíciói. A munka­adók a jövő évi gazdasági kon­cepció újratárgyalását kezdemé­nyezik a kedvezőtlen folyamatok megállítása, a munka világát érintő döntések megalapozása érdekében. Ez előtt nem látják esélyét további megalapozott ET-megállapodásoknak. Gépjármű-biztosítás Emelkedő dijak A Magyar Biztosítók Szövet­sége azt javasolja, hogy a kötele­ző gépjármű-biztosítási díjak jö­vőre 24 százalékkal emelkedje­nek. A Hungária Biztosító Rt. sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a kötelező gépjármű-bizto­sítási díjakat mindenképpen leg­alább olyan arányban kell emelni a jövő esztendőben, ami­lyen mértékben emelkednek a fo­gyasztói árak. Az elmúlt két év során a Hungária Biztosító — el­sősorban a gépjármű-biztosítá­sok miatt — jelentős vesztesége­ket szenvedett. Az idén várható­an a társaság pénzügyi helyzete egyensúlyba kerül, bár még nem keletkezik jelentősebb nyereség, de már veszteség sem lesz. Nahlik nem volt őszinte Szünetelnek Frlderikusz műsorai Friderikusz Sándor, a Frideri- kusz-show című tv-műsor veze­tője és producere 1994januárjá­tól felfüggeszti televíziós tevé­kenységét, azaz meghatározatlan ideig szüneteltei a Friderikusz- show-t, illetve Az én mozim című riportműsort. A döntésének okáról tegnap elmondta: a show jövő évi szerződéskötéséről ér­demben még október elején sem esett szó közte és az MTV veze­tői között, noha 1993 júliusában már — szóbeli egyeztetések után — írásos szerződéstervezetet nyújtott be. Nahlik Gábor vála­sza — ahogy Friderikusz nyilat­kozta — „a lényeget elkendőző, őszintéden”. Egyébként a Ma­gyar Televíziónak a Friderikusz- show 1992-ben nettó 103 millió forintot hozott, 1993-ban pedig várhatóan 120 millió forint fut be a televízió számlájára. Korábban a tavalyinál Kékestetd Napok óta felhőben van Ké­kestető, a zúzmarától már a hét közepén is fehérlett a táj, téli díszükben pompáztak a fák min­denütt. Időnként a hó is szállin­gózott, péntekre virradóan, rö­viddel éjfélt követően pedig erő­teljesebben hullani kezdett, s — lapzártáig — folyamatosan esett. Amikor Mészáros Istvántól, a meteorológiai obszervatórium munkatársától a délutáni órák­ban érdeklődtünk, már négy ------------------------------------­m Szombaton és vasárnap 9-13 óráig várjuk vásárlóinkat Egerben a tanárképző főiskolán rendezett karácsonyi vásárunkon! Előleg nélkül, hitelre is vásárolhat. Viszonteladók érdekló'dését is várjuk. — hófehér timéteres volt a hóréteg, s — meg­lepő módon — szélcsendben vas­tagodott tovább, osztatlan örö­met keltvén az üdülővendégek­ben, kirándulókban. A hó megérkezése korábbi a tavalyinál, s nagysága is megha­ladja azt. Ám hogy megmarad, nem valószínű. A Mátrában — régi tapasztalatok szerint — a de­cemberi fehér csapadék a tartó- sabb, s bizonyára az idén sem lesz másképpen. Az M3-asra várnak a recski kőbányában Fejleszt a francia gazda Bizony, a Magyarországot súj­tó gazdasági válságot még az olyan, több évszázada „sikeres” ágazatok is megérezték, mint például a kőbányászat. Még az egyébként keresett kőfajtát elő­állító bányaüzemek — mint az el­sősorban andezitet értékesítő recski kőbánya — is jelentős visz- szaesést voltak kénytelenek el­könyvelni a kilencvenes évek elején. Mert amíg egy országban viszonylag élénk az út- és vasút­építés üteme, rendszeresek a fel­újítások, addig a kemény, időjá­rásálló vulkáni kőzetből nagy mennyiség kerül felhasználásra. De ha nem... A hetvenes évek végén még évi négy és fél millió tonna követ termelt és értékesített az állami kézben levő vállalat, ám ez a mennyiség a nyolcvanas évek vé­gére kevesebb mint a negyedére, évi egymillió tonnára esett visz- sza. Gondokkal terhes időszak kezdődött ezzel a bányavállalat életében, hiszen a termelés csök­kenése a bevételek visszaesésé­vel járt, nem jutott már a mind szükségesebb fejlesztésekre, fel­újításokra sem, és megkezdődött a kényszerű létszámcsökkentés. Igaz viszont, és ez nem kis ered­mény, hogy sikerült elkerülniük mind a veszteséges termelést, mind az eladósodást. 1991-ben nagy változás kö­vetkezett be a vállalatnál, hiszen többségi francia tulajdonba ke­rült, és azóta mint a Colas- Északkő Bányászati Kft. egyik üzeme tevékenykedik. Igaz, a termelés volumenét az eltelt két évben nem sikerült növelni a to­vábbra is pangó piac miatt, mégis jelei vannak, hogy az új tulajdo­nos komolyan meg akarja valósí­tani a bánya megvételekor ki­nyilvánított szándékát, hogy mo­dern gépekkel felszerelt, hatéko­nyan dolgozó üzemet „varázsol” a recskiből. (Folytatás a 3. oldalon) Döntött a kormány Üjabb összeg az MTV-nek A kormányülés — napirenden kívül — foglalkozott a Magyar Televízió finanszírozási problé­máival is—tájékoztatta az újság­írókat Juhász Judit szóvivő. A kabinet arról döntött, hogy az MTV részére — az Antenna Hungáriával való megállapodás telj esítéséhez folyófizetésekhez 225 millió forint, 435 millió fo­rint áfa-többlet — 660 millió fo­rint átutalását engedélyezi a költ­ségvetésből, egyszeri alkalom­mal. Hozzájárul az intézmény központi letéti számláján zárolt 110,4 millió forint felszabadítá­sához. Dologi kiadásokra továb­bi 775 milliót nyújt a televízió­nak. A kormányszóvivő leszö­gezte: kizárólag pénzügyi tranz­akcióról van szó, az intézkedés nem áll semmiféle összefüggés­ben a televízióban kialakult hely­zettel. Szót kér az olvasó! (36) 412-646 Lapunk szerdai számában hírül adtuk, hogy nyilvánosságra hozzuk olvasóink panaszait, amelyek lapunk előfizetésével kapcsolatosak. Kérjük, továbbra is jelezzék észrevételeiket le­vélben, vagy a 06/36/412-646-os telefonon, amelyeket kivizsgálunk. A továbbiakban néhány eddigi kirívó példát ismertetünk. A petőfibányai posta bejárati üvegajtajára kézzel írt „értesítést” ragasztottak ki, misze­rint: „A Heves Megyei Hírlap előfizetését ja­nuár 1-jétől elvették a postától.” Ezért azt java­solják, hogy a helybeliek más napilapot járassa­nak. Gyöngyösről, a Farkas Tamás úton lakó egyik olvasónk felháborodva jelezte, hogy a la­punkat előfizetve hiába várta azt, helyette a Népszavát kapta meg. Dr. Medgyaszai László egri olvasónk azt tet­te szóvá, hogy a Hírlap negyedéves előfizetési diját nem vette el tőle a kézbesítő. Sokan azt is jelezték, hogy a megszokotthoz képest későbbi időpontban kapják meg lapun­kat. Tárgyalások a MÁV és a szakszervezetek között Elutasított külön­megállapodás A vasúti érdekképviseletek visszautasították a Vasutasok Szakszervezete és a Schamschu- la György közlekedési miniszter között csütörtök este született különmegállapodást a vasutasok foglalkoztatásáról, a kollektív szerződésről és a jövő évi bér­emelés mértékéről. Véleményük szerint ugyanis Papp Pál, a VSZ elnöke a dolgozókat elárulva visz- szalépettaz öt szakszervezet által korábban közösen megfogalma­zott követelésektől. A kifogásolt megállapodás szerint a MÁV-nál központi lét­számleépítés nem valósulhat meg, a hatályos kollektív szerző­dést pedig változatlan tartalom­mal jövő év végéig meghosszab­bítják. A vasutasok jövő évi bé­rét két lépcsőben emelik, először január elsejétől 12,5 százalékkal, majd július 1-jétől az átlagos bér- növekedés mértékével, delegke- vesebb 11 százalékkal. Borsik János, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének ügyve­zető alelnöke közölte: az érdek- képviseletek a közlekedési mi­niszter és egy szakszervezeti ve­zető különmegállapodását nem tekinthetik béremelési ajánlat­nak, hiszen a munkáltató ezt a megegyezést nem is írta alá. A tárgyalást a felek tovább folytat­ják. Ha megállapodás nem szüle­tik, a szakszervezetek jelezték, hogy hétfőn hajnali 5 és 7 óra kö­zött megtartják figyelmeztető sztrájkjukat. Megegyezés szerint pénteken késő délután folytatódtak a meg­beszélések, amelyek lapzártánk után értek véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents