Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-09-10 / 236. szám
8. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 9—10., szombat—vasárnap Vérvétel lézerrel Amerikai és orosz tudósok új módszert dolgoztak ki vérminta vételére: lézersugárral helyettesítik az acéltűt. — Átalakítjuk az egész ipart — mondta az AP amerikai hír- ügynökségnek Charles Vestal, a Little Rock-i (Arkansas állam) Venisect nevű vállalat igazgatója. Az üzemben olyan műszert állítanak elő, amelynek puszta létezése is szovjet katonai titok volt korábban. Az új módszerrel maximálisan 0,5 milliméter átmérőjű és ugyanolyan mély apró nyílást vágnák. A nyílás elegendő ahhoz, hogy vérmintát vegyenek. A seb ugyanúgy gyógyul, mint minden más kis vágás. Az előállítók szerint a lézer megszünteti a félelmet, hogy vérmintavételnél fertőzést vigyenek át. Ha a beteg olyan kórokozóval fertőzött, mint például az AIDS, vagy a hepatitis-B vírus, a tű komoly veszélyt jelent annak, aki utána érintkezésbe kerül vele — hangoztatta dr. Milton Waner, az arkansasi egyetem klinikájának igazgatója. — Nem biztos ugyanis, hogy mindenütt csak egyszer hasznainak egy tűt. Vestal szerint a műszer nosz- szabb távon olcsóbb lesz az accL tűnél ott, ahol a tű egyszeri használat után orvosi hulladékká válik. Little Rockban egyébként egy orosz tudós, Borisz Zubov is dolgozik. A műszer alkalmazását elsőnek az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében dolgozták ki a ’70-es évek végén. A technikát nyugati kereskedelmi használatra a múlt évben tették szabaddá. Vestal elmondta, hogy az orosz műszer akkora volt, mint egy cipődoboz. Üzemében méreteit akkorára csök- , kentik, hogy egy kézzel kezelhető legyen. Vagány matuzsálemek Az Ohio állambeli Daytonban a közelmúltban egy matróna azzal ünnepelte meg 90. születésnapját, hogy — életében először — ejtőernyős ugrást végzett. Welshné asszonyság 85. születésnapján határozta el, hogy ha megéri a kilencven évet, akkor kiugrik ejtőernyővel. „Cseppet sem féltem ” — nyilatkozta, hozzátéve, hogy egyedül az nyugtalanította, nehogy az egyik térdébe és combjába beültetett protézis eltörjön, mert az olyan sok pénzébe került... Az idős hölgy egyébként „tandemben” végezte az ugrást oktatójával, és utána megfogadta, hogy megismétli. Egy 115 évesnek mondott thaiföldi férfi nemrégiben feleségül vett egy 106 éves hölgyet, akivel egy időseknek rendezett egészségügyi vetélkedőn találkozott, ő nyerte a vetélkedőt, szíve választottja pedig második lett. Prom úr eddig már kétszer nősült, 20 és 40 éves korában. Újságíróknak elmondta, azért nem akart harmadszor is megházasodni, mert félt, hogy gyermekei tiltakozni fognak ellene. Most azonban, hogy megismerte Bai- t, kérte gyermekeit, hogy legyenek megértők egy öreg ember magányosságával szemben. Mint mondotta, a rendszeres mozgásnak és a kizárólag főtt ételekből álló étrendnek — különösen a halnak, gyümölcsnek és zöldségnek — köszönheti, hogy ilyen magas kort ért meg, és hogy szexuálisan még mindig aktív. Az esetről beszámoló thaiföldi lap arról nem tesz említést, hogy ellenőrizték-e Prom és Bai életkorának valódiságát. Az ENSZ adatai szerint Thaiföldön a férfiak átlagos életkora 64 év, a nőké pedig 68. A Guinness rekordok könyve szerint egy francia hölgy, Jeanne Louise Cal- ment — aki az év elején ünnepelte 118. születésnapját — a bizonyíthatóan legöregebb ember napjainkban. Az afrikai nyelvek ábécéje Az afrikai kontinens nyelveinek és kultúráinak ápolásával foglalkozó szövetség (ADÉLRA) a közelmúltban kidolgozta a fekete kontinens nyelveinek egységes ábécéjét. Ez az ábécé az európai ember számára csak cikomyás jelek halmazának tűnik, amelynek egyes tagjai egy kidőlő fára, mások pedig vadállati lábnyomra emlékeztetnek. Vannak közöttük emberi arcvonásokat felidéző betűk is. Az ábécé, amely megalkotói szerint fokozatosan kiszorítja majd a latin betűs ábécé használatát Afrikában, 19 mássalhangzóból, 6 magánhangzóból és 4 úgynevezett posztpalatális (a szájpadlás hátsó részén képzett) hangból áll. A világon elfogadott 10 számjegyet sajátos szimbólumokkal váltották fel. Ez a most megalkotott betűrendszer a „valódi afrikai ábécé” elnevezést kapta. Közel sem olyan bonyolult, mint az arab betűkötés, vagy a kínai hieroglifák rendszere. Betűit balról jobbra haladva, vízszintes sorokba írják, csakúgy, mint az európai nyelveknél. Az sem jelent tehát különösebb nehézséget, hogy az új ábécé használata rövidesen el- teijedjen a nyomdákban, és hogy az írógépeket az új rendszer szerint átalakítsák. Az afrikai nyelvekben számos olyan — pattogó, fütyülő-sípoló, a belégzésnél képzett — hang van, amelyet nem lehet latin betűkkel visszaadni. Ezért az ábécé létrehozásakor több olyan hagyományosjelet is felhasználtak, amelyeket különböző afrikai né- ek használtak és használnak, ok afrikai, akinek megmutatták az új ábécét, gyorsan talált a betűk között a saját anyanyelvére hasonh'tó vonásokat. A legtöbben közülük ezért lelkes támogatóivá váltak az új írásnak. Egyetlen lényeges dologban az afrikai ábécé azonban eltér a más népek által használt betűrendszerektől: bár számos tradicionális jelet tartalmaz, mégiscsak nyelvészeti intézmények falai között megszületett, mesterséges képződmény. Az „autóművész” Davis Best kaliforniai polgár arra az elhatározásra jutott, hogy régi autókat használ fel művészi céljainak megvalósításához. E gépjárműveket úgy tekinti, mint afféle festővásznakat. így aztán a kész „képeket” már nem is kell tárlatokon bemutatnia, mivel a mozgó kiállítás mindenüvé eljut... (FEB) Pontosan negyven éve, 1953- ban indult hódító útjára Németországban a fűszerezett paradicsomszósz, vagy előkelőbb nevén a ketchup. Akkoriban persze csak első osztályú üzletekben árulták a mennyei ízű, pirosló finomságot, amely Angliából került be Németországba. Azóta a ketchup nagy utat tett meg: 1958-ban, ót évvel megismertetése után még csak évente 980 tonna fogyott belőle. Azóta évi 90 ezer tonnára futott fel a németek ketchupfogyasztása, ami a gyártók rafináltsagának is köszönhető: a szószt különféle formákban, számtalan ízesítéssel dobják piacra. A német polgárok a sült krumpli, a grillezett húsok, virslik és kolbászok mellől ma már semmi pénzért sem hagynák el, de napjaink „ketchup-robbanásához” a számtalan hot-dogot és hamburgert árusító gyorsbüfé fogyasztása is hozzájárul. A ketchup elsőszámú élvezői — és kritikusai — a fiatalok. Ők egyetlen nyalintásból megállapítják, hogy a szósz igazi ket- chup-e: a színnek és összetételnek szigorú kritériumai vannak ugyanis. A legkedveltebb a vásárlók körében még mindig az igazi, pa- radicsomízu változat — a náziasz- szonyok 70 százaléka ezt vásárolja. Ezt követi a curry-ízesítés 20 százalékkal. A maradék tíz fokhagymás, chilis vagy saslik- ízesítes osztozik. Ami a ketchup-történelmet illeti, senki sem tudja biztosan, hogy az eredeti recept honnan ered. Valószínűleg mar a rómaiak is előállítottak hasonló szószt, de az elnevezés minden bizonynyal Kínából származik, ahol a fűszernövényekből készített folyadékot koe-chiap-nak vagy ke- tsiapnak nevezték. A délkelet- ázsiai országokban is hasonló neveken léteztek az ilyen jellegű mártások, és a tengerészek is „kishop” néven vitték be Malajziából Angliába. Onnan azután a világ más kontinenseire és országaiba, így Amerikába is eljutott. A ketchupöt eredetileg paradicsom nélkül állították elő, a mai recept csak mintegy 200 éve létezik. A nagyüzemi előállítás is csak száz éve kezdődött Amerikában, ahol a ketchup ma már olyan népszerű, hogy Leamington városka például az előállítás alapjául szolgáló paradicsom termesztéséből él. Észak-Amerikában ma egy ember évente hétliternyi ketchupöt fogyaszt: sokak számára a nap ketchuppal kezdődik a reggeli tojáson, és ketchuppal végződik az esti marhahússzeleten. Néhány háztartás még saját ket- chupját is maga főzi, löszén a recept szinte minden amerikai szakácskönyvben megtalálható. AIDS-hullám fenyegeti Kelet-Európát A dohányosok utolsó paradicsoma Európában Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Közép- és Kelet-Európát ugyanolyan AIDS-hullám fenyegeti,, mint amilyet Fekete-Afrika és Délke- let-Ázsia élt vagy él át. „A helyzet Közép- és Kelet- Európában nagyon nyugtalanító” — közölte a világszervezet AIDS elleni programjának igazgatója, Michael Merson. „Közép- és Kelet-Európábán megtalálhatók mindazok a rizikófaktorok, amelyek Afrikában és Dél- kelet-Ázsiában megkönnyítették a betegség kifejlődését: a gazdasági válság, a munkanélküliség, polgárháborúk, a kábítószer-fogyasztás és a prostitúció teijedése, a szociális háló szét- foszlása” — tette hozzá a WHO illetékese. A WHO szerint Közép- és Kelet-Európa országai eddig valamivel több mint háromezer AIDS-esetet jelentettek be, ez még nem nagy szám, de aggasztó, hogy alig tapasztalhatók megelőző intézkedések. Az egykori Varsói Szerződés országainak nem szabad megismételniük az ázsiai országok hibáit: Thaiföldön, Indiában vagy Burmában hat évvel ezelőtt meg alig volt AlDS-beteg, mostanra például Thaiföldön a kormány tétlensége miatt a felnőtt lakosság hat százaléka fertőzött... „A helyzet manapság Kelet- Európában ugyanolyan, mint volt hat évvel ezelőtt Ázsiában” — hangsúlyozta az AIDS-prog- ram igazgatója, és cselekvésre szólította fel az érdekelt kormányokat. A világszervezet becslései szerint a fertőzöttek vagy a kifejlett AIDS-ben szenvedők háromnegyed része a harmadik világban él, az évezred végére az arány kilencven százalékra emelkedhet. A görög dohányosok, akik változatlanul az első helyen állnak a cigarettafogyasztás terén Európában, és az Európai Közösség tagállamai közül a második legnagyobb dohánytermesztők, nem hajlandók lemondani erről a szenvedélyükről. Fejenként évi legkevesebb 3640 cigarettát elfüstölve, a világon a harmadik helyen állnak ezen a téren, a ciprusiak és a kubaiak mögött. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a dohányzás szenvedélyének hódoló görögök 90 százaléka 12-13 éves korában gyújt rá először. Ügyanakkor az is kitűnik az athéni parlament elé tárt statisztikai adatokból, hogy a dohányzás évente 8000 ember halálát okozza, és az egészségügyi költségvetés hat százalékát emészti fel. Nikolaosz Dontasz, a rák ellen küzdő társaság elnöke az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az állam túlságosan elnéző a dohányzással szemben”. Hasztalan próbálja a kormányzat felhívni a lakosság figyelmét a dohányzás ártalmaira, a görög dohányosak a szó szoros értelmében cigarettával a száj uk- ban élnek. „A tanárok dohányoznak az iskolákban, csakúgy, mint a kórházak orvosainak es ápolószemélyzetének 55 százaléka, még a rákellenes központokban is” — mutatott rá Dontasz. Görögország ugyan kénytelen bizonyos vonatkozásokban követni az Európai Közösség előírásait, de elsősorban gazdasági érdekeire van tekintettel, és ezért elképzelhetetlen, hogy élen járjon a dohányzás elleni harcban. A dolgozó görög lakosság mintegy 10 százalékát — köztük 73.700 termesztőt — foglalkoztatja a dohányipar, amely felemészti az EK által folyósított mezőgazdasági szubvenciók 30 százalékát, és 300 millió dolláros exportbevételhez juttatja az országot. A dohányipar ennek megfelelően nyomást gyakorol a kormányzatra annak elkerülése végett, hogy megszigorítsák a dohányzás elleni harcot, és különben is a görög mentalitás elképzelhetetlennel; tartaná az olyan tilalmat, mint amilyet például nemrég Franciaországban vezettek be — nyilatkozta Atha- nasszios Nasztosz, a görög dohánytermelők egyik vezetője. Hozzátette, hogy tekintettel Athén igen nagy méretű légszeny- nyezettségére, egyenesen álszenteskedés lenne a dohányzást támadni. Görögország (ahol egyébként egész Európában a legolcsóbb a cigaretta) 1993-tól kénytelen az Európai Közösség határozata alapjan évi 130.000 tonnára csökkenteni dohánytermesztését az 1991. évi 182.000 tonnával szemben. A 79 éves bankrabló Az előzékeny bankalkalmazott készségesen segített a botjára támaszkodó bácsikának, amikor látta, hogy az nem tudja egyedül kinyitni a toulouse-i bankfiók nehéz páncélüveg-aj- taját. S mindketten félreálltak, amikor egy állapotos ifj ú nő is be akart lépni. Az ifjú hölgy egyenesen a pénztárablakhoz sietett, de táskájából nem csekket, hanem egy jókora pisztolyt vett elő, közölve a pénztárossal, hogy csomagolja össze a pénzt, merthogy itt bankrablás történik. Az ajtónál álló tisztviselő sem tudott > moccanni, mert rá viszont az öreg- j úr fogott pisztolyt. A nyitott ajtón a banda többi tagja is berohant, felmarkolták a pénzt, és — az állapotos nővel és a sántikáló öreggel együtt — gyorsan távoztak. De egy kis baleset történt, a hölgy ugyanis a nagy sietségben ott felejtette táskáját, benne iratait. Ennek alapján gyorsan megtalálták, s vallomása alapján elfogták a banda többi tagját is. Kiderült: együttvéve vagy négy- I ven bankrablást követtek el az j ország legkülönbözőbb vidékein... A más-más városokban élő bandatagok adott jelre gyűltek össze a meghatározott helyen, s a sikeres művelet után külön-kü- lön tértek haza. Vezetőjük egy rovott múltú férfi, ám a csoport „szellemi atyja”, egyben állandó résztvevője a sokszorosan büntetett előéletű 79 éves Ange Luc- carotti. Az ellenállás egykori résztvevője a háború után sem tette le a fegyvert, igaz, főként rablásokra használta azt, de volt a „francia kapcsolat” kábítószercsempésze is, s hosszú éveket töltött francia és amerikai börtönökben. A „bankrabló nagypapát” egy — apácák által fenntartott — to- ulouse-i szeretetotthonban találták meg. Évek óta ott lakott, s az apácák igen kedves, jó modorú öregként ismerték, aki még a háborús veteránoknak járó nyugdíjat is a nővéreknek utaltatta át ellátása költségeire, csupán kis zsebpénzt tartott meg magának. Ha eltávozott, mindig bejelentette, hogy aznapra nem kér ebédet vagy vacsorát. Ilyenkor járt j bankot rabolni... Fiatal áldozatok a belga utakon A húszéves Isadora Duncan esete nem csupán önmagáért, de alighanem egész korosztályáról is beszél. A fiatal hölgy önfeledten hajtott a család nyitott sportkocsijával. Élvezte a sebességet, hagyta, hogy jókora nyaksálja lobogjon a szélben, még látványosabbá téve a száguldást. Túl későn és túl hirtelen derült csak ki, hogy talán a sál is túl hosszú volt, a szél is különböző irányokból fújhatott, mindenesetre a kendő valahogy a kerék alá került, és hirtelen rántással pillanatok alatt megfojtotta a kocsi fiatal sofőijét. Ez a tragikus baleset sajnálatos módon beleillik a mind riasztóbb belga statisztikába: jóllehet, Belgium népességének csupán 11 százalékát teszi ki a 18-24 éves korosztály, részarányuk a halálos végű közúti balesetekben mégis ennek éppen háromszorosa, 30 százalék. Csak 1989-ben 3446 fiatal halt meg az utakon, és számuk kisebb-nagyobb eltéréssel évről évre ismétlődő. Belgium egyébként sem büszkélkedhet jó baleseti statisztikákkal. A tragikus végű esetek aránya messze meghaladja az európai átlagot — a holland, brit vagy német adatoknak éppen a kétszerese —, amit talán az is magyaráz, hogy a belgák sohasem tartoztak a szigorúan fogott vezetők közé. A hetvenes évek közepéig éppenséggel még magyar értelemben vett jogosítvány sem kellett: bárki vehetett egy autót, kiváltotta hozzá az engedélyt, aztán beleült, és vezette, ahogy tudta. Azóta ez már változott, de rendőrt például mindmáig alig látni az utak mentén. A nagyszámú fiatal halála a közutakon mind erőteljesebb felszisszenést vált ki a társadalomban. Mind több újság, kiadvány cikkezik róla, mozgalmak indulnak a tendencia megállítására. Az okok végül is többnyire — már-már közhelyszerűen — Belgiumban is visszatérőek. Az említett korosztály általában még ugyanúgy nem rendelkezik igazi vezetési, mint alkoholfogysztási tapasztalatokkal — mutat rá a külön e kérdésnek szánt kiadványában a Le Soir. Ehhez képest vezetik jelentős sebességtúllépéssel, sokszor alkoholos állapotban, a ráadásul az esetek nem kis részében amúgy is használt, azaz műszakilag sem éppen megbízható autóikat. Többnyire társasági kiruccanásról van szó, amelynél a kocsi — alkalmasint a megengedettnél is nagyobb létszámú — utasai amúgy is túlzottan „feldobott” állapotban vannak. Ráadásul hangos zene is szól közben. Mindez a tapasztalatlansággal együtt éppen elég veszélyforrás. Aligha véletlen, hogy az esti-éjszakai halálos közúti balesetek áldozatainak csaknem fele — 42 százaléka — az említett korosztályból kerül ki. Ez a már-már önpusztító tendencia, kiegészülve az alkalmanként mindennek ugyancsak áldozatul eső vétlenek — utasok vagy éppen járókelők — növekvő számával, egyre többeket aktív cselekvésre ösztökél. — Ideje már felhagyni a kérdést ölbe tett kézzel figyelő, azt modern korunk kivédhetetlen sorscsapásának tekintő szemlélettel — szögezi le kiadványában a Le Soir, amely szerint felvilágosító mozgalmat kell indítani a fiatalok körében a vezetésről, és általában a gépjárművekről alkotott mitikus kép megváltoztatására. A csendőrség, a rendőrség, a közutak biztonságáért felelős országos intézmények, csakúgy, mint egyes oktatói műhelyek, állítólag már kapcsolatba léptek egymással. Hogy milyen eredménnyel, az majd kiderül a következő évek baleseti statisztikáiból. Hódit a ketchup
