Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09-10 / 236. szám

HÍRLAP, 1993. október 9-10., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Kábítószeresek 3-tól 80 évesig A thaiföldi hegyi falvak lakói agyagbabákat égetnek el, és le­vágnak egy fekete kutyát, amely­nek fejét azután az út mentén ka­róra tűzik. így akarják otthonuk­tól távol tartani az istencsapást. Az ősrégi szertartás azonban nem képes távol tartani Mae Sa Mai falutól és más észak-thaiföl­di településektől egy XX. száza­di csapást. A heroin szegénység­be és reménytelenségbe taszítja az amúgy is szűkölködő törzsek tagjait. Háromévestől nyolcvan- évesig találhatók a kemény kábí­tószer rabjai. A kábítószer korábban sem volt ismeretlen a 600 ezer főnyi hegylakó előtt. Thaiföld északi része, Burma és Laosz alkotja az „arany háromszöget”, ahol a vi­lág forgalomba kerülő ópium­mennyiségének legnagyobb ré­szét termelik. Ópiummal a vidék lakosságának 5 százaléka élt rendszeresen. A legutóbbi évek­ben azonban megjelent a sokkal veszélyesebb heroin. Egy tavaly végzett vizsgálat szerint Mae Sa Mai 1300 lakosának 10 százalé­ka volt már heroinfüggőségben. Egy másik faluban, Pha Khiában a 409 felnőtt közül 116 heroinél­vezőt találtak. Hét évvel ezelőtt csak 15-en hódoltak ennek a szenvedélynek. Suwanee asszony, egy pszichi­átriai ápoló arról számolt be az AP amerikai hírügynökség tu­dósítójának, hogy látott nőket hátukon bébijükkel heroint szív­ni, látott alultáplált beteg gyer­mekeket, akiket kábítószeres szüleik teljesen elhanyagoltak.* Sokan kiveszik gyermeküket az iskolából, hogy pénzt kolduljon heroinra szülei számára. A kábítószerrel foglalkozó thaiföldi hatóság egyik vezetője szerint a hegyi lakók akkor tértek rá a heroinra, amikor a kormány megszüntette az ópiumterme­lést, azt gondolva, hogy ezáltal eredményt ér el a narkotikum el­leni harcban. Az eredmény ép­pen az ellenkezője lett. Suwanee asszony elmondta, hogy legutóbb 40 centet ajánlott egy falusi iskolás gyermeknek, ha hoz heroint. A kábítószert 1.0 perc múlva megkapta. — Gyógyszert vegyetek be fejfájás ellen — javasolta az ápo­lónő egy családban, amelynek tagjaival elhitették, hogy a hero­in elmulasztja a fájdalmat káros következménynek nélkül. Sai Wah, egy tizenéves elmondta Suwanee asszonynak, hogy ré­gebben tehetős családját teljesen tönkretette a kábítószer. Négy fi­vére közül három rabja a heroin­nak, közülük kettő börtönben ül. Mae Sa Mai faluban elvonó­kúrát szerveztek, amelyet az amerikai kormány finanszíro­zott. Nyolcvan heroinszívó 20 napot töltött a kúra helyszínén. Utána a résztvevők 60 százaléka visszatért a heroinhoz. — Némi reményt ad az — mondták a szer­vezők —, hogy az elvonókúra óta nem jelentettek új kábítószerese­ket a faluban. Hogyan hallgatnak le a bolgárok? Bulgáriában komputerek se­gítik a telefonlehallgatókat, akik — törvényesen vagy törvénytele­nül — mások telefonbeszélgeté­seire kíváncsiak. A komputeres telefonlehall­gatás titkairól a Demokracija cí­mű szófiai napilap lebbentette fel a fátylat közelmúltbeli számá­ban, természetesen a titkosszol­gálat egy volt munkatársára hi­vatkozva. A lap értesülései sze­rint például Várnában „totális telefonlehallgatás” folyik. Azaz komputer figyeli az összes tele­fonbeszélgetést, s adott jelre rög­zíti is az elhangzottakat. A De­mokracija úgy értesült, hogy a Fekete-tenger partján fekvő vá­ros telefonközpontjában elméle­tileg 500-600 telefonbeszélgetés folyik egy időben. A „lehallgató komputer” szavak felismerésére van programozva. Körülbelül 80 kiválasztott szó — például bom­ba, lövök, meggyilkolom stb. — van különböző hangmagasság­ban a komputer memóriájába programozva. A „hallgatózó komputer”, amint „meghallja” a figyelt telefonbeszélgetésekben a memóriájába programozott szavak egyikét is, máris reagál, azonnal bekapcsol egy magneto­font, és rögzíti a beszélők telefon- állomásainak a számát is. A Demokracija szerint a bol­gár gyártmányú, TA-600 típusú telefonkészülékek nemcsak tele­fonbeszélgetések lehallgatására alkalmasak. A készülékek csen­gője, valamint elektromágnese — a titkosszolgálat volt munka­társa szerint — kiváló mikrofon­ként használható, azaz lehetővé teszi akár az országgyűlés ülés­terméhez hasonló nagyságú he­lyiségek lehallgatását is anélkül, hogy a telefonokba „poloská­kat” kellene beszerelni. A szak­értő szerint a bolgár gyártmányú telefonok 50 méteres körzetből is kiválóan „érzékelik” az emberi hangot, a felfogott hang elveze­tése a készülékről profik számára nem is olyan nehéz műszaki fel­adat. A Demokracija tízért hozzá­tette, hogy a „totális telefonle­hallgatás” természetesen csak el­méleti feltételezés, de szakértői véleményen alapul. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a Podkrepa szakszerve­zeti szövetség és azonos nevű na­pilapja már évek óta azzal vádol­ja az éppen hatalmon lévőket (Todor Zsivkov 1989 novemberi eltávolítása óta már a hatodik kormány van hivatalban), hogy Bulgária valamennyi telefon- központjában titkos lehallgató­szobák működnek. A szófiai amerikai nagykövetség 1990- ben lehallgatókészüléket talált a diplomáciai képviselet épületé­nek a falában, amely azonban — felfedezésével egy időben — a fa­lon kívülről hirtelen eltűnt. A bolgár belügyminisztérium né­hány hónapja ismerte el hivata­losan, hogy a különleges szolgá­latok 1990-91-es archívumainak az átvizsgálásakor megállapítot­ták, hogy a bolgár diplomatael­látó által külföldieknek bérbe adott lakásokat lehallgatókészü­lékekkel is „felszerelték”. Eladók Dover fehér sziklái A nyolcvanas évek végén a vasfüggöny egy darabja, netán némi tör­melék a berlini falból képezte a különlegességeket gyűjtők számára a legnagyobb értéket. Most viszont Dover fehér sziklái jelentik a szenzációt, s az élelmes kereskedők három és fél fontért árulnak egy-egy darabocskát ezekből. Ezen emléktárgyak vásárlói főleg az amerikai és a japán turisták. Felvételünkön Brian Wiseman éppen egy szikladarabot árul... 2006-ban gyógyítható lesz az AIDS? Több mint ezer új tudományos ismeretre tesz majd szert az emberi­ség a 2020-ig terjedő időszakban — jósolják a japán tudósok, akiket a tokiói tudományos és technológiai ügynökség kért fel arra, hogy ad­janak szakterületük jövőjéről prognózisokat. E felmérést az ügynök­ség ötévente rendszeresen elvégzi. Tavaly 16 tudományos terület közel háromezer egyetemi tanára, professzora jósolta meg azt, hogy az ezredforduló után, 2010-ig min­dennapos dologgá válik a belső szervek átültetése, 2006-ra megtalál­ják az AIDS gyógyítási módszerét, továbbá teljesen megbízható módszereket dolgoznak ki a vulkánkitörések előrejelzésére. Az összesen 1149 tudományos eredmény 80 százalékát fogja az emberiség az ezredforduló utáni első évtizedben elérni, és mindössze 5 százalék lesz hasznosítható már 2000 előtt. Ez utóbbiak között lesznek a teljesen megbízható időjárás-jelentési módszerek, illetve azok a technikák, amelyekkel a japán rakétavonatok sebessége órán­kénti 300 kilométerre gyorsítható. A tudósok szerint 2010 és 2020 között megtalálja az emberiség a rák ellenszerét, 2015-re állandó bázis létesülhet a Holdon, és 2011-re két órára csökkenthető a repülőgépek menetideje a csendes-óceáni, a Japán és az Egyesült Államok közötti járatokon. Az ezelőtt készített hasonló felméréssel összehasonlítva a mosta­nit, úgy tűnik, hogy számos esetben óvatosabbá váltak a tudósok: az ember vezérelte űrhajó csak 2018-ban szállhat le a Marsra a koráb­ban jósolt 2010 helyett, továbbá az időseket, testi fogyatékosokat ápoló robotot sem készítik el 2010 előtt, holott az automata ápolónő elkészítésének idejét korábban 2000-re várták. Kiderül a körkérdésből az is, hogy a tudósok előrejelző képessége is tökéletesítésre szorul, ugyanis azon vívmányok közül, amelyeket már eddig meg kellett volna valósítani az 1971-es évi előrejelzés sze­rint, mindössze 28 százalékot sikerült a gyakorlatban hasznosíta­ni. Páratlan értékű lelet Ninivében Haditechnika, avagy a „minőség ellenforradalma”? A napozás veszélyei Fehér bőrű emberek, különö­sen gyermekek, akik sokat na­poznak, mindinkább azzal a kockázattal néznek szembe, hogy bőrrákban betegedhetnek meg — közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az ENSZ egészségügyi szervezete megállapította, hogy a bőrrák­ban szenvedők száma évente 5-10 százalékkal emelkedik. A genfi székhelyű szervezet szerint a legnagyobb kockázatot a fehér bőrű, szőke hajú, kék szemű egyénekre jelenti a sok napsütés. Még nagyobb a kockázat szeplős gyermekek esetében. Az Egészségügyi Világszerve­zet annak tulajdonítja a bőrrákos megbetegedések növekedését, hogy az emberek több időt tölte­nek a szabadban, és — különö­sen a vakáció idején — intenzív napsütésnek teszik ki a bőrüket. A legnagyobb növekedést — 48 megbetegedést 100 ezer sze­mély közül — Ausztráliában, Új- Zélandban és az Egyesült Álla­mokban mérték. Gyorsan emel­kedik a bőrrákos esetek száma Kanadában, Hollandiában, Svájcban és Nagy-Britanniában is. A 26 európai ország közül Svájcban hal meg a legtöbb em­ber bőrrák következtében. Az Egészségügyi Világszervezet azt is közölte, hogy azok a felnőttek betegednek meg leginkább, akik gyermekkorukban sokat napoz­tak. A világszervezet szakértői fel­hívták az emberek figyelmét, hogy csökkentsék a napon töltött időt, különösen nyáron, délelőtt 10 óra és délután 14 óra között. Ebben az időpontban a nap sugarai 66 százalékban bocsáta­nak ki ártalmas, ibolyántúli su­garakat. Ajánlatos széles kari­májú kalapot viselni a napon, emellett napfényvédő krémeket j használni. I A melanoma (bőrrák) gyó­gyítható, ha időben kezelik, de gyógyíthatatlan előrehaladott formájában. Dr. Valentin Koroltcsuk, a WHO rákkutatással foglalkozó osztályának vezetője elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósí­tójának, meg kellene értetni az emberekkel, hogy a barna bőr­szín nem az egészség és a jólét jelképe. Ninivében, a.régi asszír fővá­ros romjai között kutató régé­szek négy, óriási méretű szárnyas bika szobrát találták meg. Ilyen leletre több mint 100 év óta nem bukkantak. A tudósok azt hiszik, hogy a szörnyek a Nergal-kaput őrizték. A kapu egyike volt annak a 15 bejáratnak, amely Ninive hatal­mas falain át a közlekedést bizto­sította. Nergal asszíriai isten volt, aki az alvilágban uralkodott. A kaput minden valószínűség sze­rint Szennakerib, a „nagy király” építtette, akit az Ószövetség is megemlít, és aki Krisztus előtt 705-től 680-ig uralkodott. — A felfedezést egyedülálló­vá teszi az, hogy első ízben talál­tak olyan szobrokat, amelyek az asszír metropolis kapuját őriz­ték. Ninive egyébként 410 kilo­méterre északra feküdt Bagdad­tól. A szárnyas bikák elterjedt ala­kok voltak az asszír művészet­ben. Szakállas emberi fejet visel­tek, testük bikát ábrázolt, és nagy, hátraszegett szárnyaik vol­tak. A XIX. század európai régé­szei közül az angol Sir Austen Henry Layard talált számos szár­nyas bikát, amelyeket a British Múzeumba szállíttatott. Manhal Jaber iraki régész azt mondta a Reuter brit hírügynök­ség tudósítójának, hogy Ninive romjai közt még rengeteg értékes leletet fognak találni. A volt asz- szír főváros romjainak súlyát 7 millió tonnára becsülik. Sajnos, a szárnyas bikák közül kettő sérült. A szárnynak egyes részei hiányoznak. A régészek azonban derűlátóak, és hangoz­tatják, hogy meg fogják találni a hiányzó részeket. Katonai és gazdasági refor­mok színtere Kelet-Közép-Eu- rópa. Az egykori VSZ-tagorszá- gok katonai sajtója Nyugat felé tekintget: milyen fegyverek vár­hatók, és főként mennyiért. A haditechnikai csodamasinák mellett persze van érdeklődés a szerényebb fegyverek, a „keleti maradvány” iránt is, és tart a vi­ta: mennyiség vagy minőség, ha­tékonyság és korszerűség, vagy gazdaságos, talán igénytelen egyszerűség? A nyugati tapasztalatok elem­zése az új fegyverrendszerek bo­nyolultságánál kezdődik, amely a NATO számára is a haditechni­ka látványos drágulásához, a sa­ját fegyverbeszerzés csökkené­séhez vezetett. Ha a hatékonyság 1 százalékos emelése bizonyos szinten túl 30-50 százalékos költségtöbbletet jelent, ez már elgondolkoztató. Ha a seregek a drágább fegyverből kevesebbet vásárolnak, ezek tovább drágul­nak, hiszen egyfelől a kutatás és fejlesztés kiadásainak kevesebb késztermékből kell megtérülni­ük, másfelől a nagy gyárak nem képesek elérni az „optimális szé­riát”. A bonyolultabb haditechnikai eszközök kidolgozása egyre hosz- szabb időt vesz igénybe, így ezek mind kevésbé rugalmasan tud­nak alkalmazkodni az operatív követelményekhez: az „erkölcsi elavulás” olykor a kifejlesztés zá­rószakaszában befejezett tény. Az igényesebb kidolgozás pénz­Egész Spanyolország hosszú ideig arról a botrányról beszélt, amelyet a 12 éves diáklány, Nu­ria és 34 éves tanárának, Artúré­nak szökése idézett elő. A két szerelmes rövid nászútja a délke­let-spanyolországi Denia kikö­tőben ért véget — két csendőr szigorú őrizetében. Az éveinél idősebbnek látszó, csinos barna kislány, Nuria So­corro, aki „őrülésig beleszeretett tanárába”, megszökött a szülői házból, az andalúziai Ayamon- te-ből. Csupán néhány sort ha­gyott hátra szüleinek: „Inkább meghalok, semmint, hogy elve­szítsem Artúrét”. Kérte szüleit, hogy ne riasszák a rendőrséget, mivel nem tud Arturo nélkül él­ügyileg és más okokból is meg­nehezíti több „versengő válto­zat” egyidejű kifejlesztését, ami további technikai kockázatot je­lent. Bár a nyugati hadiipar váltig hangoztatja, hogy ezeket a té­nyezőket bőven ellensúlyozza a megnövekedett harci hatékony­ság, vitán felül áll, hogy a bonyo­lultabb eszközök az esetek több­ségében kevésbbé megbízhatóak — még akkor is, ha egyes össze­tevőik megbízhatóbbakká váltak —, kezelésük, karbantartásuk pótlólagos nehézségekkel jár. Ez azt jelenti, hogy több fegyver „aszalódik” a műhelyekben, és kevesebb van teljesen és azonnal harcra kész állapotban. (Riccio- ni amerikai repülőezredes sze­rint a harcra kész fegyverzet szá­zalékos részaránya fordítottan arányos a bonyolultsági fokot jellemző együttható négyzeté­vel.) Korszerűbb fegyvereknél ter­mészetesen bonyolultabb a mű­szaki kiszolgálás, amihez több idő mellett magasabb szakkép­zettségű személyzet is szükséges. Nyugaton is előfordul, hogy tar­talék alkatrészekre, vagy magára a karbantartásra kell várni, sőt amerikai folyóiratokba beszivá­rogtak a „kannibalizmus” esetei, ami annyit jelent, hogy nem tar­talékból, hanem működő eszkö­zökből emelik ki a javításhoz szükséges alkatrészeket. Ami a vita tárgyát gyakorta képező modem harci repülőgé­ni, aki a természettudományokra tanítja, és akivel elhatározták, hogy együtt megszöknek. A szülők — anélkül, hogy bár­mit is nyilatkoztak volna a sajtó­nak — titokban értesítették a rendőrséget, amely a szökevé­nyek nyomába eredt... A szerelmesek a Baleárokhoz tartozó Ibiza szigetén rejtőzköd­tek, s ott talált rájuk a csendőr­ség. A tanár azt állította a vizsgáló- bíró előtt, hogy a „nászút” alatt nem létesített szexuális kapcso­latot a kislánnyal. E kijelentése után szabadlábra helyezték azzal a kötelezettséggel, hogy kéthe­tenkéntjelentkezni tartozik a ha­peket illeti, kétszeres hangsebes­ségre képes gépeknél szinte ki­használatlan a hangsebesség fö­lötti sebességtartomány, egy­részt az ugrásszerűen emelkedő üzemanyag-fogyasztás, másrészt a nagyobb sebezhetőség miatt. Itt nemcsak a megnövekedett vörösön-inneni kisugárzásról van szó, hanem a hangsebesség fölött csökkenő manőverezőké­pességről, amit a légvédelem hasznosít. A légierőnél elemezhető egyébként az úgynevezett embe­ri tényező szerepe a korszerűség, a bonyolultság függvényében. Nem véletlenül mondják a szak­emberek, hogy több rendeltetésű repülőgépet könnyebb kialakíta­ni, mint több rendeltetésű piló­tát. A repülőszemélyzetet mind jobban zavarják az automatizált légtérellenőrző berendezések, a repülőgép-fedélzeti önrávezetős rakéták, alacsony repülésnél a domborzati kijelzések, ami ki­képzési gond és koncentrációs probléma is egyben. Keleten- Nyugaton egyetértenek abban, hogy ha a harcképesség gyenge láncszeme az ember, ezt a legtö­kéletesebb technika sem képes maradéktalanul ellensúlyozni. Kelet-Közép-Európa fegy- verkezési-fegyverzetbeszerzési töprengése objektív szükségsze­rűség, akárcsak a haditechnika egyre bonyolultabbá válásának folyamata és a döntések előtti kármegelőző körülnézés. tóságoknál. Nuria apja pedig visz- szavonta a feljelentést. A történtek nagyon vegyes visszhangot keltettek ország­szerte. Míg egyesek „romanti­kusnak” tartják a leányszökte- tést, addig mások megbotrán- koztak rajta, és „moréidnak” ta­lálják a? egészet. Sok lányos anya pedig a legszigorúbb elbá­nást követelt a tanárral szemben, aki szerintük a legteljesebb mér­tékben csődöt mondott hivatásá­ban. Nuria pedig visszatért a szülei­hez. „Csak az idő mutatja majd meg, hogy Arturo valóban a vő­legénye-e, vagy sem” — nyilat­kozta a lány bátyja, Sergio. Lányszöktetés spanyol módra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents