Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-09-10 / 236. szám
HÍRLAP, 1993. október 9—10., szombat—vasárnap 7. Titokzatos kubai betegség Az első eseteket a múlt év utolsó hónapjaiban észlelték Kuba nyugati megyéjében, Pinar del Rióban: a betegek látásuk hirtelen megromlására, színvakságra panaszkodtak, s többen rövid idő leforgása alatt teljesen elveszítették a szemük világát. A szigetországban azóta járványként terjedő kórról hivatalosan csak nemrégiben tájékoztatták a lakosságot, ám a terjedelmes közlemény nemigen tudta megnyugtatni az eddig ismeretlen betegség miatt aggódó embereket. A kubai lapokban publikált tájékoztató ugyanis számos kérdésre nem ad választ. Mindenekelőtt arra, hogy milyen tényezők vezettek a szemiaegsorvadás- ként (neuritis optica) azonosított megbetegedés mostani és tömeges előfordulásához; ezt ugyanis még a kutatók sem tudják. De nem világos az sem, vajon fertőzés útján terjed-e, és semmilyen adatot nem közöltek az eddig észlelt esetek számáról. Kétkedés fogadta azt is, hogy az illetékesek a dohányzást és a szeszesital-fogyasztást jelölik meg fő ve- szélytenyezőként, hiszen ezekhez az élvezeti cikkekhez az ellátási korlátozások miatt éppúgy alig-alig jutnak ma hozzá a kubaiak, mint bármely más áruhoz — a járvány viszont éppen most terjed. Az MTI havannai tudósítójának az ilyen betegek kezelésére kijelölt kórházban dolgozó orvosok egyike világította meg a betegség valódi hátterét. A szakember — aki az esetleges következményektől félve nevének elhallgatását kérte — elmondta: a szemidegsorvadást előidéző konkrét élettani folyamatokat valóban nem ismerik, annyi azonban bizonyos, hogy kialakulásáért mindenekelőtt az egyoldalú, vitaminszegény táplálkozás, közelebbről a fehérjék és a B-1 vitamin hiánya okolható. A dohányzás és az alkoholfogyasztás csupán járulékos tényezők, amelyek növelik a kockázatot. A kezelés tíznapos kórházi ápolást jelent, amelynek során némi húst és tejterméket, valamint vitaminokat kapnak a betegek. „Ezután elbocsátjuk őket, vitamintablettákkal, s azzal a tanáccsal ellátva, hogy továbbra is protein- és vitamingazdag étrendet kövessenek. De mindig visz- szakérdeznek: honnan vegyék hozzá a friss húst, a zöldségeket, gyümölcsöt. S erre nem tudunk mit felelni...” A kór elterjedtségéről annyi tudható, hogy például március végéig csupán a fővárosban 2200 esetet regisztráltak, s azóta is naponta 35-45 új beteg jelentkezik. (Legtöbbjük fiatal, illetve középkorú felnőtt, ami azzal maf yarázható, hogy a jegyrendszer ereiében járó Kevés tejterméket, húsfélét a gyerekeknek, illetve az időseknek juttatják a családok, s a szülőknek marad napjaink legelterjedtebb kubai eledele: a babfőzelék rizzsel.) Országszerte 60 szakrendelőt jelöltek ki a betegség felismerésére; Pinar del Rio megyében már a teljes lakosság körében vitamintablettákat osztanak, s a legutóbbi híradások szerint a gyógyszergyárak gőzerővel dolgoznak azon, hogy a tízmilliós kubai lakosság egészét ellássák vitaminnal, amitől az újabb tömeges megbetegedések megelőzései remélik. Mindebből valószínűsíthető, hogy immár sok ezer kubait támadott meg a szerriidegsorvadás, amely — mint a szakember rámutat — megállítható, de vissza nem fordítható folyamat. Az idegszövetek ugyanis nem regenerálódnak, így a látási zavarok megmaradnak, a legsúlyosabb betegekre örökös vakság vár. Immár a Latin-Amerikában eddig példamutatónak tartott kubar egészségügyi ellátást is elérte tehat a válság. S erre éppúgy, mint a szigetország sok más baj a- ra, csak tüneti kezelés lehet a Castro-kormányzat nemzetközi szolidaritásra, humanitárius segítségnyújtásra apelláló politikája. Nehézségek Gagarin első űrutazásánál Jurij Gagarin 1961-es világűrpremierjének kapcsán újabb részletek váltak ismeretessé magáról a világraszóló teljesítményről és egész sor nehézségről, amelyek az ember első űrutazását kísérték. Egy orosz újságírónak ugyanis sikerült betekintést nyernie az eddig titokban tartott jelentésbe, amelyet Gagarin április 13-án, tehát egy nappal azután, hogy a Volga menti Szaratov közelében a mezőn földet ért, egy különbizottságnak tett. Az első „kicsúszás” mindjárt a vállalkozás kezdetekor bekövetkezett — Gagarin ugyanis jelentette, hogy mihelyt az űrhajó Föld körüli pályára állt, ő szórakozottan maga mellé tette a ceruzáját, s az a súlytalanság állapotában ellebegett tőle. Ezért nem tudta tovább vezetni az űrhajónaplót. Ezt a tényt ugyan röviden említi az „Út a Kozmoszban” című Gagarin-könyv is, de anélkül, hogy részletezné a következményeket. Ennél jóval nagyobb problémát jelentett, hogy az űrhajó elkezdett a hossztengelye körül forogni. A földi állomás azonban azzal igyekezett megnyugtatni az űrhajóst, hogy a „Vosztok” az előre megjelölt pályán halad, és minden rendszere normálisan működik. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak. Az űrkabin jelentősen magasabb pályára került a kiszámítottnál. Ha ebben a helyzetben elromlott volna a fékezőberendezés, akkor 50 napra lett volna szükség ahhoz, hogy a „Vosztok” visszatérhessen a Földre. Ennyi időt viszont Gaga^. rin egész biztosan nem tudott volna átvészelni, mert az élelmiszer- és vízkészlet csak néhány napra volt elegendő. Gagarin arról számolt be továbbá, hogy a Föld légkörébe való visszatéréskor az űrhajó „óriási sebességgel” forogni kezdett. Ettől ő nagyon megijedt. Soká kellett várnia továbbá a leszálló- egység leválasztására, ami nem teljesen sikerült, mert több kábel nem oldott le. Szerencsére azonban a súrlódástól keletkezett hőben elégtek. Az így keletkezett késés miatt arra számított, hogy valahol a szovjet Távol-Keleten ér földet. Ezek a most ismeretessé vált részletek mozaikszerűen kiegészítik Gagarin űrrepülésének pontos képét, amely eddig nincs százszázalékosan dokumentálva. Teljességgel hiányoznak például a fénykép- és filmfelvételek. Egy ideje az oroszok kénytelenek voltak például halkan beismerni, hogy — a hivatalos jelentéssel ellentétben — Gagarin nem az űrkabinban, hanem ejtőernyővel ért földet, és hogy a mentő ejtőernyő nem nyílott ki kifogástalanul. Égi titkok Kolumbuszt segítették a csillagok Tavaly volt 500 éve annak, hogy Cristoforo Colombo — magyarul így hangzik a nagy név: Kolumbusz Kristóf — három törékeny hajójával nekivágott az Atlanti-óceánnak, hogy eljusson Indiába. 1492. október 12-én az Újvilág egyik szigetecskéjénél ért partot, ő maga azonban szentül meg volt győződve arról, hogy Ázsia közelében jár. Az elmúlt évben világszerte ünnepelték, méltatták az esemény történelmi jelentőségét. Az egyik legnagyobb ünnepséget a London melletti greenwichi országos tengerészeti múzeumban tartották meg az elmúlt év tavaszán. Többek között azokról a természettudományos, csillagászati és navigációs ismeretekről hangzottak el előadások, amelyek lehetővé tették az Atlanti-óceán áthajózását. V. Fenwick, a tengerészeti régészet szakértője szerint a Kolumbusz által használt hajótípus, a karavella volt e célra a legmegfelelőbb tengeri jármű. A nagyobb felépítésű, széles hajók ugyan jól feküdtek még a hullámzó, nyűt tengeren is, de a part menti vizeken könnyen megfeneklettek. Kolumbusz ifjúkoráról nem sokat tudunk, s a meglévő életrajzi adatok is sokszor ellentmondásosak. Az bizonyos, hogy már ifjúkorában alapos és széles körű ismeretekre tett szert a korabeli navigáció és hajózás terén. Ezt bizonyítják Kolumbusz önmagáról írt sorai is. „Az Úr megáldott engem a tengeri hajózásra vonatkozó ismeretekkel, a csillagászatból megtanultam mindent, amire szükségem volt, hasonló jártasságot szereztem a mértan és a számvetés tudományában, és jól értettem a térképrajzoláshoz is.” Kolumbusz Kristóf az északitáliai Genova városában látta meg a napvilágot. Közepesen jómódú családban született. Apja takácsmester volt. Sokan bizonyítani próbálták, hogy az ifjú Kolumbusz fiatalkorában magas szintű tudományos képzést kapott a páviai egyetemen, míg mások inkább arra hajlanak, hogy az apja műhelyében dolgozott néhány évig, majd 1473 táján, huszon-egynéhány évesen pályát változtatott, otthagyta a családi takácsműhelyt, és tengerész lett. Matrózként dolgozott, de a későbbiek során saját számlájára árut vásárolt és adott el. Érett férfikorára már egyszerre volt tengerész, kereskedő, utazó és kissé tudós is. Akkoriban a nagy tengeri hatalmak kereskedő-flottái újabb és rövidebb utakat kerestek Kelet felé, amely a fűszerek, a selyem és más kincsek aranybányája volt. Portugália meg is találta ezt a kerülő utat Afrika körülhajózásával, amely azonban rendkívül költséges és időigényes megoldásnak bizonyult. A Portugália földjére látogató Kolumbusz, aki bizonyára sűrűn megfordult matrózkocsmákban, tengerészszállásokon, a hajósgazdák irodáiban, ahol bőven esett szó idegen, meg nem ismert földek létezéséről, miközben üzleti ügyeit intézte, akarva- ákaratlanul is összefutott messzi vizeket megjárt hajósokkal, csillagászokkal és térképészekkel, akiktől újabb és újabb információhoz jutott. Kolumbusz egész sor tekintély véleményét vetette össze: Era- toszthenész azt a meglepő dolgot állította már i. e. a 3. században, hogy az Ibériai-félszigetről kiindulva, nyugat felé hajózással eljuthatunk Indiába. A görög csillagász és matematikus, Ptolema- iosz, valamint a XIV. században élt Marco Polo is arra a következtetésre jutott, hogy a Föld az Egyenlítő körül csupán 16.200 mérföld, azaz 30 ezer kilométer, és hogy Éurópa és Ázsia együttesen, a Kanári-szigetektől Japánig mérve, 25.110 kilométerre rúg. Azaz, a Föld egyenlítői kerületét egynegyedével kevesebbnek számolta a valóságosnál. Európát és Ázsiát pedig több mint 5600 kilométerrel nyújtotta meg. Kolumbusz ezen ismeretek birtokában így gondolkodott: az önfejű hajósok csak hadd kínlódjanak Afrika körülhajózásával, hogy a fűszerekben gazdag Indiába eljussanak. Mennyi utat is tesznek meg? 22.500 vagy 29.000 km-t? Ezzel szemben ő nyugat felé akart hajózni, mert így kb. csak 5000 km-t kell megtennie! Kolumbusz ellenzői szerint Európa nyugati partja és Ázsia között a távolság nem kevesebb, mint 18 ezer kilométer. De ő nem ingott meg, és egyre csak azt hajtogatta: adjatok csak hajókat, nyugat felé hajózva eljutok Indiába. Mivel a portugálokat nem érdekelte a dolog, így megpróbálkozott vetélytársaikkal, a spanyolokkal, s 33 évesen így jutott el Ferdinánd és Izabella udvarába. Mintegy hét éven át ostromolta különféle kérvényekkel az uralkodópárt, hogy kihallgatást kapjon. Á királyné megértéssel hallgatta a genovait. Jóindulatát később sem vesztette el Kolumbusz. Utazónk nem egy, hanem három hajót kért, sőt nemesi címet és örökös tizedet mindazokból a kincsekből, amelyek Spanyolország birtokába kerülnek, majd többször utasították el az ajánlatát, míg végül 1492-ben egy újabb kihallgatásra hívatták. Végre megkapta, amit követelt: felfedezendő szárazföldek alkirálya és kormányzója címet, a szerzett kincsek egytizedét, de az expedíció költségeinek egy részét magának kellett vállalnia. 1492. augusztus 2-án búcsúzott el a 3 hajóból álló. százhúsz fős flotta. A három „dióhéj” — a Santa Maria, a Pinta és a Nina — elindult az óceánon. Rendkívül nagy feladat elé állította Kolumbuszt az óceánon való helymeghatározás és a menetirány kitűzése. Annak ellenére, hogy a korai navigációs módszerek kiváló ismerőj e volt — hiszen a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán parti hajósainak tapasztalataira támaszkodott —, mégis nehezen boldogult, mert ezek az évszázados ismeretek, tapasztalatok a nyűt tengeren és óceánon használhatatlanoknak bizonyultak. Nem lehetett helyesen tájékozódni a szelek irányából, a madarak röptéből, a repülőhalak ugrásának irányából. (Az utóbbiak csak végső kény- szerűségből emelkednek a víz fölé, amikor egy ragadozó hal támadását akarják elkerülni.) Hasonlóan használhatatlannak bizonyult a gomolyfelhők vonulása az óceán közepén. A leghasznosabb eszköz a mágneses iránytű, az ún. hajókompasz volt. Ez az ősi eszköz úgy nezett ki, hogy egy darabka mágnest nádszálra erősítettek úgy, hogy a vízzel megtöltött edényben foroghasson. Állítólag már a föníciaiak is jól ismerték a kompaszt, amelyet úgy használtak, hogy a hajó orrára erősítették. Kolum- busznak nehézséget okozott a mágnes eltérése a, csillagászati észak irányától. így ír erről: „Szeptember 17-én zavarba ejtette a három hajó kapitányait az iránytűk érthetetlen elhajlása az északi sarkcsillag állásához viszonyítva. Erre nem tudtak magyarázatot adni.” De ezt az ún. mágneses dekli- nációs jelenséget nem Kolumbusz fedezte fel, hanem már néhány évtizeddel előtte bécsi és budai naptárkészítők. A csillagászati helymeghatározás Kolumbusz életében kezdett elterjedni. Alapmódszereit a portugál származású Tengerész Henrik dolgozta ki, amelynek lényege, hogy a földrajzi szélesség meghatározását elsősorban a Sarkcsillag és a két őrcsillag (a béta és a gamma Ursae Minoris) segítségével végzik el. A Sarkcsillag látóhatár feletti magasságát kvadránssal és tengerész- asztrolániummal mérték meg. Kolumbusz az úgynevezett kézi használatú „napkvadránst” használta. Ezt azért állíthatjuk teljes bizonyossággal, mert számos korabeli rajzot és metszetet készítettek az „Óceánok Admirálisáról” a műszer használata közben. Ezt az 1500-ból való térképet Juan de la Cosa készítette, aki Kolumbusz egyik kísérője volt második útján. Az 1 x 1,2 méteres marhabőrtérkép 1832-ben egy párizsi antikváriusnál került elő, s amikor valamivel később árverésre került, csupán néhány dollárért kelt el. Mai értéke felbecsülhetetlen. Nem használta viszont Kolumbusz a Jákob botját, amely ugyan nem volt ekkor sem teljesen ismeretlen, de a dél-európai tengerészek csak évtizedekkel később ismerték meg. Összegzésül annyit mondhatunk, hogy Kolumbusz Kristóf a földrajzi szélesség meghatározásához csillagászati módszereket használt, a földrajzi hosszúságot pedig a hajó megtett útjából becsülte meg. V. Tana Judit ^PÁLYÁZATI FELHÍVÁSV A Heves Megyei Vállalkozási és Területfejlesztési Központ pályázatot hirdet GYÖNGYÖS VÁROSI ALIRODA-VEZETÖ munkakör betöltésére. Követelmények: egyetemi végzettség, egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismerete, vállalkozási és területfejlesztési alapismeretek, saját gépkocsi használata. A pályázatot 1993. október 16-ig kérjük benyújtani a Heves Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatójához (Tóth Elemér, 3300 Eger, Dobó tér 6/a.). r AKCIÓ A BE-L-GA DISZKONT ÁRUHÁZBAN! (Eger, Mátyás k. u. 106.) 4 tojásos tészta 1/2 48 Ft/cs alma-szólóital 1/1 47 Ft/dob. narancsital 1/1 citrom-grapefruit 0,2 48 Ft/dob. 14 Ft/dob. kristálycukor 1/1 74 Ft/kg étolaj 84Ft/l sörsonka 105 Ft/dob. tortellini 50 Ft/dob. Ariel 2,4 kg 585 Ft/dob Várjuk kedves vásárlóinkat H-P: 7-18, Sz: 7-13 óráig. L ___________ ______A í Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főmérnöki Irodája tájékoztatja a lakosságot, hogy az északi városrészen lévő KIBERNETIKUS FÉNYTORONY néven ismert, balesetveszélyessé vált alkotás, elbontásra kerül. A bontási munkálatokat 1993. október 11-től kezdjük el, kérjük a lakosság megértését. A tér és környékének közcélú hasznosítására a beépítési terv elkészülte után a lakosság számára megtekinthető és észrevételezhetö lesz. V J
