Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-09-10 / 236. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1993. október 9—10., szombat—vasárnap Ha Antall József „igazoltan távol”... Mik a jogai a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszternek? A nemzetközi gyakorlatban általában nem tartják rendkívüli eseménynek, hogy néhány hétig — esetleg egy-két hónapig — távol marad hivatalától a miniszterelnök. Az ilyen esetekkel számolva, mindenütt jogi előírások szabják meg a kormányzati munka irányítását és folyamatosságát biztosító helyettesítések rendjét. Ismeretes, hogy Antall József— aki egyébként hivatalba lépése óta nem volt szabadságon — bejelentette: mintegy egy hónapos külföldi gyógykezelése idején Boross Péter belügyminiszter helyettesíti. Miért éppen a belügyi tárca vezetője veszi át a miniszterelnök teendőit, s tud-e teljes jogú helyettesként tevékenykedni Antall József távollétében? — A magyar közjog nem rendelkezik semmilyen poszt betöltőjének a helyettesítéséről. Az egyedüli kivétel az alkotmányban található; alaptörvényünk ugyanis kimondja, hogy a kormányon belüli helyettesítésekről maga a kormány dönt — válaszolta kérdésünkre az államjog szakejnbere. — Ennek jegyében született meg a múlt év elején az a miniszterelnöki rendelkezés, amely meghatározza, hogy akadályoztatása esetén a miniszter- elnököt, illetve az egyes minisztereket a kormány melyik tagja helyettesíti. A kormányfő feladatainak ellátására a rendelkeges miniszterelnököt; aláírhat kormányrendeletet, törvényjavaslatot nyújthat be a kabinet nevében az Országgyűlésnek, stb. Csupán néhány, a miniszterelnök legszemélyesebb döntési körébe tartozó kérdésben nem illeti meg az intézkedés joga; például nem mondhat le a távol lévő kormányfő nevében. Ezen tül azonban hatáskörét már csak a szokásjog szűkíti. Ilyen politikai illemszabály egyebek között az, hogy a helyettesítő miniszterelnök az akadályoztatott kormányfővel való egyeztetés nélkül nem nevez ki például új minisztert.- koós - Ferenczy Europress A gyógykezelés alatt álló miniszterelnök... zés első helyen a belügyminisztert jelöli meg. Számolva azonban az ő esetleges akadályoztatásával, további négy tárca vezetőjét is említ potenciális helyettesként: a honvédelmi, a kül- ügy-, a pénzügy- és az igazságügy-minisztert. Ha tehát a körülmények véletlen összejátszása folytán a sorrendben .előbb álló nem tud eleget tenni a helyettesítési megbízásnak, az utána következő látja el a kormányfői teendőket. — A jogszabályok szerint Antall József távolléte idején Boross Pétert lényegében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tényle...és az őt helyettesítő belügyminiszter Bértarifák szerinti tb-járulék? Sándor Lászlóval, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökével beszélgetünk a gyógyítás, az egészségmegőrzés, a társadalombiztosítás aktuális kérdéseiről. — Miután megalakult a társadalombiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat — és mindkettő élére „főállású” szak- szervezeti tisztségviselőt választottak —, sokan szóvá tették: talán nem egészen összeegyeztethető a két funkció. Ön nyilván másként látja... — A világ sok pontján hasonló felállásban működnek ezek az önkormányzatok, mert szoros a kapcsolat a két terület között. Ha a teherviselésben mindenki lehetőségei szerint vesz részt, akkor a kisemberre kevesebb teher jut. Ha elérnénk, hogy mindenki teljesítse adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, akkor az alacsonyabb jövedelmű rétegek terheit lehetne csökkenteni, s a szolgáltatások színvonala javulna. — Ha bezárnák a ma még nyitott kiskapukat, és szigorúan behajtanák a járulékokat, nagyon sok vállalkozó inkább elbocsátaná az embereit, semhogy a tb magasabb terheit vállalja... — Lenne megoldás: tisztességes szintre kellene emelni a béreket, mint ahogyan az a világban másutt is kialakult. Csökkenteni lehetne a bérekhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket. Az adókat forgalmi adóként kellene beszedni, így nem lenne adó-visszatartási esély, és ebből a forgalmiadó-többletbevételből lehetne a tb-nek is visszajuttatni. Gondolkodunk azon, hogy a tb- járulék mértékét ne közvetlenül a bérekhez, hanem a szakmákhoz kötött bértarifákhoz kapcsoljuk. Ne lehessen névleg minimálbérrel foglalkoztatni első osztályú hegesztőket, csak azért, hogy a tb-járulékot alacsonyan lehessen tartani. Csak azon cégek alkalmazottait illetné meg teljes körű egészségbiztosítás, amelyek maradéktalanul eleget tettek a járulékfizetési kötelezettségüknek is. — Várható-e az egészségügyi szolgáltatások szín vonalának javulása? — Az egészségügyben a nyomorúság és a pazarlás együtt van jelen. E pazarlás nehezen érhető tetten, hiszen nem egy-egy intézmény bánik pazarlóan a pénzével, hanem maga az egészségügy struktúrája rossz, az szüli a pazarlást. Eltolódtunk a legdrágább gyógyítás irányába, és keveset tudunk költeni a megelőzésre. A körzeti orvos — a felelősségét csökkentendő — igyekezett lehetőleg minél gyorsabban magasabb szintre küldeni a beteget. Ha megbontjuk ezt a struktúrát, elkerülhetetlen az érdeksérelem. Jobban meg kell fizetni a családorvosokat, a kórházaknak a gyógyításban betöltött szerepét pedig jó volna mérsékelni, ugyanakkor bizonyos osztályokat a megtakarításból fel kellene javítani. — Hírlik, hogy a magyar egészségbiztosítás a nem is olyan távoli jövőben csak az alapszolgáltatásokat fogja téríteni, minden másra csak az egyéni biztosítások adnak csak jogosultságot... — Főként a biztosítók szorgalmazzák ezt az utat. Én a kötelező és egységes társadalombiztosításban látom a jövőt. Ennek kell jó színvonalat adni a rászorulóknak, s az extrát meg kell fizettetni. Somfai Péter A-tól T-ig... A kormányfői poszt várományosai A politikai szokásjog szerint a mandátumokért versengő pártok előre bejelentik, hogy saját soraikból kit állítanának a miniszterelnöki posztra. Néhány párt már megnevezte jelöltjét a végrehajtó hatalom élére, az MDF, ha még nem is hivatalosan, de nem hagy kétséget Antall József jelölését illetően, más pártok szerint még nem jött el a jelöltállítás ideje. Az alábbiakban rövid portrét adunk azokról, akik ebben az összefüggésben a hírekben szerepelnek. ANTALL JÓZSEF (MDF) 61 éves; a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem — magyar nyelv és irodalom tanári, valamint levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomát szerzett. Az Eötvös József Főgimnázium tanáraként kezdett dolgozni; 1956 elején bekapcsolódott a diákmegmozdulásokba, majd a forradalom aktív résztvevője volt. 1957-ben letartóztatták, röviddel utóbb kiszabadult, s áthelyezték a Toldy-gimnáziumba. 1959-ben eltiltottak a tanítástól. Történészként orvostörténelemmel foglalkozott; a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban munkatársként kezdte szakmai pályáját; később a múzeum főigazgatója lett. Az MDF tevékenységébe 1988-ban kapcsolódott be; a kerékasztal-tárgyalásokon aktív szerepet játszott. A párt II. országos gyűlésén választották az MDF elnökévé. Parlamenti mandátumát pártjának budapesti listáján szerezte meg. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) 43 éves; édesapja Várpalotán belgyógyász főorvos, kórházigazgató. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Előbb az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerzett mélyépítési üzemmérnöki, majd az ELTE-n iparszervezési-vezetési diplomát. Szakmájában több helyen dolgozott. Amikor képviselővé választották, az Épgepterv gazdasági igazgatója volt. Sziget- szentmiklóson az SZDSZ támogatásával, de akkor még nem tagjaként, a második fordulóban nyerte el a mandátumot. 1992 augusztusában lépett be az SZDSZ-be, amelynek jelenleg parlamenti frakcióvezetője. A párton belül a Szabadelvű Kör tagja. ORBÁN VIKTOR (Fidesz) 30 éves; Székesfehérvárott, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett, az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Első munkahelyén, a Mezőgazdasági Minisztérium Vezetőképző Intézetében szociológiai gyakornok volt. 1989 szeptemberétől ösztöndíjjal Oxfordban, a Benbrou- ce College-ben az angol liberális politika történetével foglalkozott. Alapító tagja volt a Bibó István Kollégiumnak, s azon belül közreműködött a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a „Századvéginek a kiadásában, amelynek ma is szerkesztője. 1988-ban alapító tagja, később szóvivője, jelenleg pedig elnöke a Fidesznek. Resztvevője volt a kerékasztal-tárgyalásoknak. A ’90-es választásokon fővárosi — XIX-XX. kerületi — választókörzetben második lett, s a Fidesz Pest megyei listáján került be a Parlamentbe. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) 52 éves. Édesapja orvos, a S ár cserkeszmozgalom vezetője. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, orvosi diplomáját 1969-ben szerezte. Tanársegéd volt a SOTE Szövettani Intézetében, majd egyetemi docens az Orvosto- vabbképző Intézet Kórbonctani Intézetében. Az orvostudományok kandidátusa, több hazai és nemzetközi orvosi szervezet munkájában, elnökségében működik közre. 1989-tol a KDNP tagja, 1990-től elnöke; népjóléti miniszter. A választásokon egyéni jelöltként a főváros XII. kerületében harmadik lett, a második fordulóból — az MDF jelöltjének a javára — visszalépett. A mandátumáról nagyköveti kinevezése miatt lemondott Keresztes Sándor képviselői helyét tölti be. TÓRGYÁN JÓZSEF (FKGP) 61 éves; édesapja állampénztári főtanácsos volt. Középiskolai tanulmányaival egy időben a Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. Az EL- TE-n szerzett jogi diplomát. 1957-ben a Fővárosi Bíróságon volt fogalmazó, később ügyvédként tevékenykedett. Az újjászerveződött FKGP munkájába 1988-ban kapcsolódott be. A választások során Mátészalka és vidéke választókörzetében a második fordulóban második lett; így megyei listán került a Parlamentbe. A párt főügyésze, később budapesti elnöke volt. 1991 júniusában választották az FKGP elnökévé. K. T. // ' ' ^ SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Dale Carnegie: Sikerkalauz 3. Európa népeinek története Az ősrobbanástól a gondolkodó emberig (Uj Képes Történelem) Fekete István: Téli berek Evelyn Marsh: Vihar a kórház felett SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel: 36/316-998 Eger, Érsek u. 2. Tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel 36/322-562 Vendégeink voltak a miniszterek Terítéken: a mezőgazdaság A német mezőgazdasági termelők finanszírozása, a keleti tartományokban zajló átalakulás, a privatizáció, a kárpótlás, exportbővítési lehetőségeink — mindez szerepelt azon a kerekasztal-beszélgeté- sen, amelyet a hazánkban tartózkodó Jochen Bordiert német és dr. Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter részvételével rendezett a Ferenczy Europress. A német mezőgazdasági termelők állami támogatását firtató kérdésre a bonni miniszter elmondta: — Németországban államilag meghatározott minimálára van a gabonának, az olajos magvaknak, a cukorrépának és a tejnek. Az agrárreform keretében ezt a minimálárát 30 százalékkal csökkentettük, a kieső bevételt ugyanakkor területenként eltérő mértékű támogatással ellensúlyoztuk. Más termékek esetében nem avatkozik be a német állam az árak alakulásába. Kizárólag a kereslet-kínálat dönti el például a zöldség, a gyümölcs, a disznóhús, a burgonya piaci árát. — Az EK által engedélyezett nemzeti támogató programokkal a parasztgazdaságolcnak az európai piacon való versenyképesséf ét lavánjuk elősegíteni — fejtette i ezután a német miniszter. — Ezt a támogatási formát hitelkamat-kedvezményre fogjuk változtatni, bevonva ezzel a bankokat a finanszírozásba. A túltermelés megelőzésére prémiumot fizetünk azoknak a gazdaságoknak, amelyek hajlandóak földjeik 15 százalékát műveletlenül hagyni. Természetesen az átlagosnál naf yobb mértékben támogatjuk a elet-németországi feldolgozó kapacitások létrejöttét. Szabó János földművelésügyi miniszter hozzátette: magyarországi lehetőségeink jóval szerényebbek a németországinál, mert a közös piaci országok 48 százalékos állami támogatottságával szemben a magyar mezőf azdaság mindössze 8 százalé- os támogatást kap. Pedig a külföldi piacokon való megjelenés hovatovább a támogatottságok versenyévé válik. Ez a mienkhez hasonlóan szegény országok számára nem kellemes, de el kell fogadnunk a tényeket. A hazai termelők az őszi vetésekhez 2000 forintos vissza nem térítendő támogatást, 10 százalékos kamatátvállalást, hektáronként 14 ezer forintos állami garanciát és mindezen túl tetemes öntözésidíj-kedvezményt kapnak már ebben az évben. Tehat némi előrelépéssel e téren is számolhatunk. Igazi gondot inkább a beruházások támogatása jelent. Léteznek ugyan különféle alapok, de ezek tényleges ereje attól függ, mennyire tudják állami forrásokból feltölteni azokat. A beszélgetésen szóba került a nálunk mostanában olyan sokat vitatott „ideális birtoknagyság” kérdésköre is. Jochen Borchert ezzel kapcsolatban elmondta: Németországban a mező- és erdőgazdaságok esetében nincsenek felső határok, de az egyes üzemek sikerességének nem is a méret az igazi kulcsa. Mint a vállalkozási szférában mindenütt, az üzemeltető rátermettségétől függ a siker vagy a bukás lehetősége. Megkérdeztük: a szocialista típusú termelőszövetkezetek felszámolásával milyen birtokszerkezet jött létre a keleti tartományokban? — A parasztok visszakapták azokat a területeket, melyeket valamikor bevittek a közös gazdaságokba — felelte a német miniszter. — Számos példa van azonban arra is, hogy a volt szövetkezetek gazdasági társasággá alakultak át, és nagyüzemként működnek tovább. A hazai helyzetet illetően Szabó János hozzáfűzte: nálunk nem is annyira a kis- vagy nagyüzemek léte a külcskérdés. Magyarország magántulajdonra épülő versenyképes, exportorientált mezőgazdaságot kíván megvalósítani, de az ágazat az elmúlt évtizedekben olyan tetemes hiteleket halmozott fel, amelyek ma súlyos teherként nyomják. Ez lassítj a az átmenetet, ez szüli a mindenfelé tapasztalható bizonytalanságot, tőkeszegénységet. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó adósságkonszolidáció napirenden van. A részletek kimunkálásán a szakemberek most dolgoznak. (-ri) Együtt a két államférfi: dr. Szabó János és Jochen Borchert
