Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

<s 4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. október 8., péntek Albert Einstein a fizika egyik fejedelmének nevezte Eötvös Lorándot. Nem véletlenül, hiszen a 145 esztendővel ezelőtt született — és nemzetközi hírnevet kivívott — tudós munkássága ma is fontos része a fizikatörténetnek. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, az Eötvös Kollégium megalapítója mindig útkereső ember hírében állt. Kitörölhetetlen nyomot hagyott hazánk tudományának, oktatásának és egész művelődésének történetében is. A tehetség és a munka volt a mérce Alkotása a hazai fizika csúcsteljesítményének számít 1848 nyarán történt. Július 27-én Eötvös József budai házá­ban Rosty Ágnes — az író felesé­ge — a legnagyobb és nemzetkö­zileg is a legjelentősebb hazai fi­zikusnak adott életet. Tulajdon­képpen semmi valószínűsége nem volt annak, hogy azon a na­pon, abban a házban éppen egy jövendő fizikus szülessék. Mind a nemzeti, mind a családi hagyo­mányok ellentmondtak ennek. Eötvös Loránd történelmi idő­pontban látta meg a napvilágot. Igazi, szerető családban nőtt fel. A szülők liberális szellemben ne­velték gyermekeiket, szabad ke­zet adtak döntéseikhez, így azok a kötelesség- és a felelősségérze­tet korán megszokták. Apja az írói, a tudományos pályát cserélte fel a politikusira. Vallás- és közoktatási miniszter volt Batthyány Lajos kormányá­ban. Fia születésnapjára ekként emlékezett: „A nap, amelyen születtél, éle­tem egyik legkínosabb napja volt. Anyád a szülés következté­ben életveszélyben forgott. Benn a városban a felséges nép lázon­gott, s míg feleségem betegágyá­nál ülve, remény és kétségbeesés között számoltam érütéseit, a Pest és budai tornyokról a vész­harang hangjai tölték be az éji csendet, s egyik üzenet jött a má­sik után, amely a miniszterta­nácshoz vitt. Soha nem szenved­tem többet, mint ezen órákban, míg hajnal felé Balassa tudtomra adá, hogy anyád veszélyen kívül van, s őt megcsókolva a városba siettem. Úgy látszik, a kegyes végzet ki akarja egyenlíteni ak­kori szenvedéseimet, s úgy rende- lé, hogy éppen általad, ki akkor öntudatlanul kínjaimat okoztad, életem legfőbb örömeit élvez­zem...” Néhány évig házitanítók ok­tatták. Tizenkét éves korától a pesti kegyesrendi gimnázium nyilvános tanulója lett, ahol 1865-ben érettségi vizsgát tett. Apja tanácsaival irányította fia pályaválasztását, aki jogot vég­zett Pesten. Ám már gimnazista korában felébredt benne a ter­mészettudományok iránti ér­deklődés. így magánúton Kren- ner József ásvány- és kőzettanra, Than Károly kémiára, Petzval Ottó matematikára oktatta. Az egyetemen pedig Kondor Gusz­táv csillagászati előadásait hall­gatta. Az 1867-es év komoly fordu­lópontot jelentett Eötvös Lo­ránd életében. Természettudo­mányi pályára lépett, és az ehhez szükséges alapos felkészülést külföldi egyetemeken szerezte meg. így 1867-1870 között Hei- delbergbe és Königsbergbe járt, és akkori idők kiváló természet- tudósait, Kirchoffot, Bunsent és Helmholtzot hallgatta, majd Franz Neumann tanítványa volt. 1870-ben bölcsészdoktori címet szerzett fizikából, majd hazatért. Nyomban tudományos munká­hoz látott. Abban az időben a rezgési elmélet és a távolbahallás összefüggéseivel foglalkozott, amelyekről tanulmányt írt. Köz­ben 1871. február 2-án elhunyt az édesapja. Még annak az évnek a tavaszán a pesti egyetem tanára lett, maid 1878-ban — miután Jedlik Ányos nyugalomba vonult — Eötvöst nevezték ki a fizikai intézet igazgatójává. Aktív taná­ri működése élete végéig tartott, csupán kultuszminisztersége alatt — 1894. június 10. és 1895. január 15. között — szakadt meg. Már tudományos pályája kez­detén elismerésben részesítet­ték. Huszonöt éves korában — 1873-ban — a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező, egy év­tizeddel később pedig rendes tagjává választotta. Az Akadé­mia 1889. május 3-án az elnöki székbe emelte Eötvös Lorándot. Beszédei tudománypolitikai szempontból fontos megnyilat­kozások voltak, miután azt jut­tatták kifejezésre, hogy a tudo­mányt egyre magasabb színvo­nalon keíl művelni, és hogy a tu­dósnak nemcsak a jelenre, ha­nem a jövőre is figyelmet kell for­dítania. Bár csak hét hónapig volt kultuszminiszter, de intéz­kedései ezt az időszakot is emlé­kezetessé tették. Az egyik leg­fontosabb művelődésügyi alko­tása volt az édesapja nevét viselő Eötvös József Kollégium létesíté­se. Ez az angol pedagógiai mód­szereket követő, és a maga korá­ban egyedülálló intézmény volt. Sok neves szakember került ki a falai közül. Eötvös tagja volt a Magyar Természettudományi Társulatnak, és annak lapjában, a Természettudományi Közlöny­ben rendszeresen publikált. Több kitüntetésben részesült. 1896-ban például elnyerte a Ma­gyar Tudományos Akadémia nagyjutalmát, majd a Természet- tudományi Társulat kitünteté­sét, a Szily Kálmán -érmet. 1881- ben Párizsban, a nemzetközi elektromos kongresszuson hiva­talosan képviselte a magyar kor­mányt, és a Becsületrend Lovag­keresztjével tüntették ki. 1876- ban feleségül vette Horváth Bol­dizsárnak, a néhai belügyminisz­ternek Gizella nevű lányát. Há­zasságukból két lány született: Rolanda és Ilona, akik közül egyik sem alapított családot. Ilo­na 1945-ban, testvére 1953-ban hunyt el. Eötvös Loránd egész életében nagy gondot fordított a testedzésre, életerejének fenn­tartására. Ezért még időskorá­ban is sportolt. 1918-ban — het­venévesen — erős szervezetét a rákbetegség támadta meg. A nagy tudós 1919. április 8-án el­költözött az élők sorából. A Nemzeti Múzeum kupolacsar­nokában ravatalozták fel, ahol Lukács György filozófus mon­dott gyászbeszédet, majd a Kere­pesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírján 1932- ben — a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére — felállították mellszobrát, amely a fiatal Eötvöst ábrázolja. Tudományos működésében két korszakot különböztetünk meg. Az elsőben — az 1870-es évek elejétől — a folyadékok fe­lületi feszültségével foglalkozott. Ennek mérésére új módszert dolgozott ki. Elméleti úton felis­merte, hogy a folyadékok külön­böző hőmérsékleten mért felüle­Talán kevesen tudják, hogy Eötvös Loránd nagyon kedvelte a szabad természetet. Szenvedé­lyes turista, hegymászó és bar­langkutató. Szívesen kerékpáro­zott és lovagolt. Két lányával — főként nyaranta — legszíveseb- ban a tiroli Alpokban tartózko­dott, s annak több csúcsát első­ként mászta meg. így például ti feszültsége és molekulasúlya között összefüggés van. A tudós munkásságának második — hosz- szabb —, élete végéig terjedő korszakában a nehézségi és föld­mágneses erőtérrel foglalkozott. A gravitációs tér térbeli változá­sának mérésére megszerkesztet­te világhírű műszerét, a torziós ingát. 1901-1904 között a Bala­ton jegén végzett vele kísérlete­ket. A füredi öbölben folytatott méréseinek fő célja az volt, hogy kimutassa a tihanyi dombok gra­vitációs hatását. Műszerét a nemzetközi közvéleménynek 1906-ban mutatta be, s azt ké­sőbb olajmezők kutatására hasz­nosították. Ezzel kezdetét vette a nyersanyagkutató geofizika, amelynek csaknem két évtize­den át uralkodó műszere volt Eötvös torziós ingája. Alkalmaz­ták többek között a texasi, a ve- nezuelai és a közel-keleti olajte­rületek feltárásánál. Ingája segít­ségével Pékár Dezső vei és Fekete Jenővel 1908-ban igazolta, hogy a gravitációs erő kellő matemati­kai pontossággal független a tö­meg anyagi minőségétől. Ezzel az addigi mérést csaknem három nagyságrenddel megnövelte. 1877-ben először jutott fel a Zwölferkofel-csúcsra. Egy évvel később az első emberként jelent megasexteni Rotwandon, 1879- ben pedig az Elferkofel-csúcson. A legnagyobb hegymászósikerét 1884-ben aratta, miután Dél-Ti- rol addig megközelíthetetlen csúcsára, a Corda de Lagóra ju­tott fel. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának igazolása az ál­talános relativitáselmélet alap­köve — amelyre Albert Einstein is támaszkodott —, és máig a ma­gyar fizika csúcsteljesítményé­nek számít. Tanítványai: Renner János és Rybár István a mérés vi­szonylagos pontosságát további matematikai nagyságrendre nö­velték. Az utóbbi évtizedekben — Eötvös módszere alapján — amerikai és orosz kutatók tovább igazolták a relatív mérés pontos­ságát. Eötvös Loránd életében vizsgálatait a földmágnesességre is kitelj esztette, és ehhez műszert alkotott, az úgynevezett mágne­ses transzlatométert, amelyet a Föld mágneses kutatására alkal­mazott. A nagy tudósnak Széchenyi István volt a példaképe. Emberi jellemvonásai közül kiemelkedő volt a szerénysége, nemes egy­szerűsége, közvetlensége és jó­szívűsége. A tehetség és a munka volt az a két mérce, amellyel ítéle­tet alkotott kortársairól. Meg­győződése az volt, hogy hazájá­nak az használ, aki sokat dolgo­zik, és a nemzet művelődését előmozdítja. (mentusz) Vizsgán Békés István: Új magyar anekdotakincs című könyveben a következőket olvashatjuk Eöt­vösről, mint vizsgáztató tanár­ról: — Hol lakik ön? — kérdezte egyszer egy hallgatótól. — Újpesten — válaszolta a di­ák. — Mivel szokott onnan bejár­ni az előadásokra? A felelet — hogy Újpestről vil­lamossal — nyomban elvezetett volna a kérdéses tananyaghoz, a villamosságtanhoz. A bukástól rettegő szigorló elszántan véde­kezett: — Kérem, én gyalog járok be. Eötvös elmosolyodott, és így válaszolt: — Ön szellemes em­bernek látszik, s oka van rá, hogy kerüli a villamost, mint macska a forró kását. De vajon ha mást kérdezek, akkor is így köntörfa- laz...? — Nem! — rebegte a diák, és a következő félórában átevickélt a szigorlaton...” Eötvösről írták... Setényi Pál, a neves hazai fizikus Eötvös Loránd műveinek ta­lán a legalaposabb ismerője volt. A nagy tudós akadémiai tevé­kenységéről a következőket írta: „Elnöki megnyitóbeszédében az akadémiák létjogosultságá­ról, a tudomány és költészet, a tudomány és gyakorlat, a tudós és a nagyvilág, az egyéni és a kollektív tudományos munka viszonyá­ról és még sok egyébről találunk értékesnél értékesebb megálla­pításokat. Ezeket persze minden nemzet, sőt minden nemzedék is újra és újra találja meg és önti korszerű formába, de amelyeket jó­részt magyar nyelven először Eötvös mondott ki, és amelynek igazságát — egy magyar író szavát idézve — jórészt az a melegség fogja megőrizni, amivel ez igazságok kimondottak...” Az Alpok csúcsain ÉRTÉKÉT MENTHET HIFI SPECIALISTÁKNAK - MARANTZ, SANYO, FISHER, DUAL termékeket kínálunk rendkívüli áron DUAL CV 6040 ERŐSÍTŐ • 2x50 W szinuszos teljesítmény • 2x70 W zenei teljesítmény • magas és mély hangszín- szabályzás • loudness • 4db hangszóró csatla­koztatható • fejhallgató bemenet • „DIRECT” funkció SANYO TP 8300 LEMEZJÁTSZÓ • dinamikus hangszedő • félautomata • 45 és 33-as fordulat szíjhajtás SANYO JT 8500 TUNER • 3 hullámsáv (ccir urh, kh, hh> • automata, ill. kézi hangolás • 30 program hely •beépített óra 1 FISHER MT 530 LEMEZJÁTSZÓ • dinamikus hangszedő • félautomata (semiautomata) • 45 és 33-as fordulat DC szervomotor FISHER FM 75 TUNER • két hullámsáv (ccir urh.khT • 10 programhely (7 urh, 3KH)^ • szintézeres hangolás • piros kijelzés i^W­MARANTZ SD 40 DECK • egykazettás deck • 2 motoros , full logic rend­szerű • automatikus szalagtípus választás • 2 fejes • DOLBY NR, B, C zajcsök­kentő rendszer • szabályozható előmágne- sezés • MPX szűrő • szalagsebesség ingado­zás 0.06% 2^0­OKTÓBER 1-10. között 30-40-50% -os árengedménnyel árusítjuk ki három éves működésünk alatt összegyűlt mara­dékkészletünket, melyek között teljesértékű, szépség- és működési hibás HiFi berendezések, rádiók, TV készülékek, videók és háztartási kisgépek is vannak. Herrnböck Műszaki Áruház 3300 Eger, Katona tér 2. Nyitva: H-K-SZ-CS-P: 9.00-18.00 SZ-V(okt. 2-3, 9-10) 9.00-13.00 A HERRNBÖCK RT. FORGALMAZÁSÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents