Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

„OLYANNAK KELL ELFOGADNI MINDENKIT, AMILYEN...” — EZREK VÉDŐANGYALA s HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. OKTÓBER 27., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 250. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT PRESENT TRADE RT. Zanussi-Lehel hűtőszekrények régi áron + ajándék 1 db Remington kézivarrógép ZANUSSI-LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel: 36/411-494 Előleg nélkül részletre isi Kárpótlási jegyet elfogadunk! r Javaslatok a választó- jogi törvényhez Pártközi egyeztetést javasolt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete ügyében az MSZP szónoka a választójogi törvény vitájában. Tabajdi Csaba szerint nem vehető biztosra, hogy a Ház mai formájában megszavazza a kisebbségek képviseletét. Maczó Ágnes a képviselők visszahívha­tósága, míg Palotás János a Par­lament létszámának 250 főre va­ló csökkentése mellett érvelt. Hack Péter (SZDSZ) a 90 napos kampányidőszak 60 napra csök­kentését javasolta. Sajnálkozik az MDF elnöksége Az MDF ügyvezető elnöksége sajnálattal értesült arról, hogy október 23-án Békéscsabán megzavarták az SZDSZ elnöké­nek békéscsabai programját. A párt közleménye szerint az MDF helyi szervezete távol maradt Pe­tő Iván közszereplésének hely­színétől, így okozója sem lehetett a rendzavarásnak. Megérkezett újabb nyolc MÍG 29-es Újabb nyolc MÍG 29-es va­dászgép landolt a kecskeméti ka­tonai repülőtéren. így már össze­sen 16 vadászgép érkezett meg abból a 28 darab MÍG 29-esből, amelyet a Magyarországgal szemben felhalmozódott volt szovjet adósság részbeni törlesz­téseként szállítanak az oroszok. Megduplázódott a valutával való vásárlás Az idén háromnegyed év alatt több mint 300 millió dollárt vá­sároltak a magyar állampolgá­rok éves valutakeretük terhére, majdnem kétszer annyit, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint a magyar állampolgárok ebben az évben eddig csaknem 30 milliárd forintot költöttek tu­ristavaluta vásárlására. Nincs kompromisszum a MAV-nál Nem közeledett a MÁ V Rt. ve­zetése és a vasúti szakszervezetek álláspontja a bérfejlesztésről és a tervezett elbocsátásokról. A szakszervezetek legalább azt sze­retnék, hogy egész évre terjesz- szék ki a kedvezményes végki­elégítés idejét, amely november 30-án lejár. Túszejtő rabok Három elítélt túszul ejtett egy felügyelőt kedden délelőtt a Ba­lassagyarmati Fegyház- és Bör­tönben. A tettesek egy zárkában tartották fogva a börtönőrt, és 20 ezer forintot, gépkocsit, szabad elvonulást követeltek. Délután a helyi rendőri erők és az ORFK Különleges Szolgálatának be­osztottai a túszt kiszabadították, az elkövetőket elfogták. Az egyik túszejtő könnyebb sérülést szenvedett. "4brV A tervezett mennyiségnek mindössze csak a töredékét tudták betakarítani a termelők (Fotó: Perl Márton) Az idén Itt pihennek a gépek Beruházás volt — cukorkampány még sincs Selypen Száz ember közül kilencvenkilenc a cukorgyárra gondol, ha Selypről hall. Csak reménykedni lehet, hogy ez a jövőben is így lesz, s nem szűnik meg ott a termelés. Ugyanis az idén itt pihennek a gé­pek; a dolgozókat Hatvanba viszi át az autóbusz, hogy szakmájuk­nak, többéves gyakorlatuknak megfelelő munkát végezhessenek. Megkérdeztük hát Domonkosi Imrét, a Mátra Cukor Rt. vezérigaz­gatóját, miért áll a selypi gyár? — A munka nem szűnt meg ott sem, csak az üzem nem dol­gozik — felelte Domonkosi úr. — Ennek az okát abban kereshet­jük, hogy cégünk, mint a legna­gyobb hazai cukortermelő, 600 ezer tonna répa felvásárlására kötött szerződést, de ennek saj­nos csak töredéke, 220-240 ezer tonna érkezett be. Ez a kedvezőt­len időjárásnak tudható be, hi­szen már tavasszal kipusztult a vetés csaknem fele, a maradékkal pedig az aszály s egy hihetetlen méretű rovarinvázió bánt el. Mi nem akartuk Selypet leállítani, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 100-100 millió forin­tot fordítottunk a két gyár kar­bantartási munkálataira. Továb­bá a 230 milliós beruházásunk csaknem 50 százaléka Selypen valósult meg. — Épp ezért nem értik az ott élők: miként fordulhatott elő, hogy fejlesztéssel telt el a nyár, s most még sincs ott termelés? — Úgy készültünk a tulajdo­nosokkal, a francia Béghin Say- vel, hogy ha 320 ezer tonna répát sikerül összegyűjteni a területről, akkor mindkét gyárban beindít­juk a kampányt. De mint már említettem, ennél jóval kevesebb termett, sőt a 220 ezer tonna még egy üzemnek is csak 60 napos kampányra biztosít nyersanya­got. — S miért Hatvan dolgozik — bár ha ez a gyár állna, akkor for­dítva tenném fel a kérdést —, mi­ért nem Selyp? — Ennek részben személyes, részben műszaki okai vannak. A múlt év is rendkívül aszályos volt, s ezért 30 nap után a hatvani üzemet kellett leállítani. Akkor a selypiek dolgozhattak tovább. Érthetően megviselte ez a hatva­niakat, csökkentek a keresetek, amihez ők nem szoktak hozzá. Ezt most nem akartuk megismé­telni. Továbbá'92-ben a selypi technológiai paraméterek lénye­gesen jobbak voltak, mint az itte­niek. A francia tulajdonosok igé­nye az volt, hogy a magyar szab­ványnál jobb, európai 2-es minő­ségű cukrot állítsunk elő. Úgy gondoltam, a selypiek egyszer már bizonyítottak, adjuk meg a hatvaniaknak is a lehetőséget, hogy megmutassák: ők is hozzák ezt az eredményt. A vállalat to­vábbfejlődésének lényeges szempontját láttam ebben... (Folytatás az 5. oldalon) Interpellált a honatya Miért emelték megint az áram árát? — Mi indokolta az áram újabb áremelését? — firtatta a parlamenti interpellációk sorá­ban Mádai Péter. A szabaddemokrata képvise­lő emlékeztetett arra, hogy a ha­zai szenek és szénféleségek árai már 1991-ben piacivá váltak, a világpiacon pedig folyamatosan csökken a kőolaj ára; mindezek tehát nem teszik szükségessé a drágítást. Úgy vélekedett, hogy ezúttal a többségi állami tulaj­donban lévő Magyar Villamos Művek pazarlásából fakadó veszteséget akarják a lakossággal megfizettetni. Pohankovics István ipari és kereskedelmi államtitkár közöl­te, hogy kizárólag közgazdasági okai voltak az áremelésnek. Az olaj világpiaci árának változásá­ból pedig nem lehet tartós hazai árcsökkentésre következtetni. Felajánlotta, hogy a tárca a kép­viselők rendelkezésére áll az ár­emelés szakmai indoklásával és a részletes költségtételek bemuta­tásával. Majd elmondta, hogy a tarifamódosítás csak azokat érinti, akik az átlagosnál több áramot fogyasztanak. — Az úgy­nevezett harmadik tömb beveze­tése a fogyasztókat takarékos­ságra ösztönzi; egyben jelzés a nemzetközi pénzintézetek felé, hogy lépéseket teszünk kötele­zettségeink teljesítésére — han­goztatta. A képviselő elutasította, a plénum elfogadta a választ. Magyar Bálint nyilatkozattervezete A pártatlan tájékoztatásért Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője kedden délután tájé­koztatta az MTI parlamenti szer­kesztőségét, hogy a Független Jogász Fórum mai ülésén nyilat­kozat elfogadását javasolja az Etikai Kódex egyeztető tárgyaló1 sokon résztvevőknek. Abban a résztvevők aggodalmukat fejez­nék ki a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió alelnökeinek leg­utóbbi döntései miatt, amelyek — mint a szövegtervezet úja — tovább erősítették az elektroni­kus tömegtájékoztatásban a mo­nopolhelyzetet, s ezzel veszé­lyeztetik a választások tisztasá­gát. A tárgyalás résztvevőitől azt várja az SZDSZ, hogy mondják ki: szükségesnek tartják, hogy a választók pártatlan és sokoldalú informálása érdekében a televí­zióban Pálfy G. István és Bánó András vezetésével a két hírszer­kesztőség egyenlő esélyt kapjon a polgárok tájékoztatására, a rá­dióban pedig állítsák vissza a lapszemlét. Magyar Bálint elmondta: amennyiben az SZDSZ nem lát elegendő szándékot a választá­sok tisztaságának biztosítására, amennyiben a kormánypártok elzárkóznak a nyilatkozat elfo­gadásától, az SZDSZ újragon­dolja a tárgyalásokon való továb­bi részvételének feltételeit. (MTI) Bírósághoz fordulnak a vasasok A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége felje­lenti azokat a munkáltatókat, amelyek levonták ugyan a szak- szervezeti tagsági díjakat, de nem utalták át. Ezt Szőke Károly, a szövetség alelnöke jelentette be kedden, a veszprémi regionális tanácskozáson. Kifogásolta, hogy több, főleg észak-magyar­országi cég a tagdíjakból igyek­szik enyhíteni fizetési gondját. A vasasszakszervezetnek több millió forintos ilyen követelése van. (MTI) Egyeztetés a rendőrségi törvényről Kötelező a parlamenti beszámoló Az irányítási jog­kör kérdése szerepelt a rendőrségi törvény­nyel kapcsolatos pártközi egyeztetés kedden, a Belügymi­nisztériumban lezaj­lott harmadik fordu­lójának napirendjén. Józsa Fábián bel­ügyi államtitkár az MTI-nek elmondta: körvonalazódik a megállapodás az irá­nyítási jogkör tekin­tetében. Konszenzus alakult ki arról, hogy az országos rendőr- főkapitányt csak par­lamenti meghallga­tás után lehessen ki­nevezni. Wekler Fe­renc szabaddemok­rata országgyűlési képviselő elmondta: a Belügyminisztéri­um elfogadta azt az SZDSZ-es javasla­tot, amely szerint a belügyminiszter a rendőrséget csak az országos rendőrfőka­pitányon keresztül irányíthatja. Abban is konszenzus körvo­nalazódik, hogy a rendőrség munkájá­ról rendszeresen be kell számolni. Bontási előkészületek a nagymarosi körgáton Fel kell számolni Megkezdődtek a nagymarosi dunai körgát bontását előkészítő munkálatok — erről tájékoztat­ták a helyszínen a sajtót kedden a beruházók: a Főber Kft., a Stra- bag Hungária Kft. és a Vízügyi Építő Vállalat vezetői. Elmond­ták, hogy a bős-nagymarosi vízi- erőmű-rendszer részeként az 1988-ban megépített körgátat mindenképpen fel kell számolni, mert eredetileg is csupán 1991-ig maradt volna meg, s állaga azóta erősen megromlott, nehezen áll­ja a folyóvíz nyomását. Kénysze­rű fenntartása eddig évi 150 mil­lió forintba került. A bontásra kiírt versenytár­gyaláson győztes cégek három év alatt helyreállítják a folyó eredeti állapotát. Mindez 8,6 milliárd forintba került, ebből ötmilliárd a költségvetést terheli, a fennma­radó 3,6 milliárd forintra pedig bankhitelt vesznek föl az érintett vállalatok. Némi vigasz, hogy a költséges feladat megoldására hozzávetőleg kétezer embert foglalkoztatnak majd, s a bontás révén hozzávetőleg 50 kisebb- nagyobb alvállalkozó cég jut munkához. A bontás során 2,8 millió köbméter sódert, homo­kot, követ kell megmozgatni úgy, hogy a nemzetközi vízi úton a ha­jóközlekedésben ne legyen fenn­akadás. A terv szerint 1996 vé­gére fejezik be a munkát, amikor a Dunakanyar újra a több ezer éves képét mutathatja majd. Az egri városi közgyűlésen tárgyalták Hol lesz a felnémetiek orvosi rendelője? Az egri városi képviselő-tes­tület tegnapi ülése sürgősségi in­dítvány bejelentésével kezdő­dött: a javaslat az önkormányzati lakások elidegenítésére vonatko­zott. A képviselők úgy döntöt­tek, hogy a témára ebéd után visz- szatérnek. Ezután a tanácskozá­son elnöklő dr. Ringelhann György polgármester kéréssel fordult a közgyűléshez. Mint is­meretes, október 23-án testvér- városi szerződést kötött a város Gyergyószentmiklóssal, eköz­ben az erdélyi polgármester se­gítségért fordult az önkormány­zathoz, illetve Eger polgáraihoz. Pénz hiányában ugyanis nincs le­hetőségük a távfűtést elindítani, és ha nem tudják összeszedni a 73 millió lejt, akkor bizony vál­ságos helyzetbe kerülnek a gyer- gyóiak. Több magyar városhoz fordulnak segítségért, így re­ménykednek, hogy az adomá­nyokkal meleg költözik az ottho­nokba. Adakozásra hívta hát fel képviselőtársait az egri polgár- mester: kérte, jó példával járja­nak elöl, majd a napokban meg­jelenő felhívással és bankszámla­számmal a jóakaratú emberek támogatása mellett számítanak az üzemek, különféle cégek, vál­lalkozók segítségére. A következő napirend során a szociális bizottság nem képviselő tagjává választották Radnóti Ti­bor hegedűművészt, a Nagycsa­ládosok Egri Egyesületének el­nökét. Úgynevezett „második fordulós” témák következtek ez­után, mégpedig az Almagyar- Merengő városrészek rendezési tervéről; az Egér-Szarvaskő, Al- már-völgy, Hegyeskő-dűlő táj- rendezési és környezetvédelmi elképzeléseiről; a varos építésze­ti értékeinek helyi védelméről; a közterületek rendjéről szóló ön­kormányzati rendelet módosítá­sáról; a munális neveléséért és Sportjáért”, vala­mint az „Eger Kiváló Sportoló­ja” kitüntetés alapításáról. E ter­vezeteket két hétre kifüggesztet­ték a városháza aulájában, lakos­sági észrevétel csak az Alma- gyar-Merengő, illetve az Almár- völgy témákhoz érkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Tovább dagad az Egyenleg — Hét botrány Nahlik Gábor, az MTV alel­nöke közleményt juttatott el az MTI-hez kedden, amelyben az Esti Egyenleg és A Hét vúa/ú sze­repel az előbbi hírműsor által 1992. október 23-án készített felvétel eredeti voltáról. Az alel- nök levélben kérte a Sony céget annak vizsgálatára, hogy a felvé­tel készülhetett-e a megnevezett videokamerával. Az többek kö­zött a következőket állapította meg: „Tény, hogy a szalagon nem videokamerával készült eredeti felvétel (muster) van, ha­nem egy későbbi időpontban stúdió-képmagnón (VTR) mon­tírozott szalag...” Ezért Nahlik a Műsorszer­kesztési Irányelvek súlyos meg­sértése, a vezetés szándékos félre­vezetésének alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást indított, és állá­sából azonnal felfüggesztette Bánó András főszerkesztőt, Hardy Mihály főszerkesztő-he­lyettest, Losonczi Lívia szer­kesztőt, Fehér Márta rovatveze­tőt. Az Egyenleg vezetésére Mu­rányi Lű.íz/o'főmunkatárs kapott megbízást. Az Esti Egyenleg vé­leménye egyebek mellett az, hogy a Sony-vizsgálateredménye nem tekinthető döntőnek A Hét- Egyenleg vita legfontosabb kér­désében, abban, hogy az Egyen­leg megváltoztatta volna az ere­deti felvételeket tartalmazó ka­zettán a sorrendiséget. Nem ad választ arra, hogy a kazettán a kép és a hang egymással össz­hangban van-e vagy nincs. Nem bizonyítja A Hét június 27-i adá­sában sugalltakat, hogy bizonyos képek alatt nem a képekhez kap­csolódó eredeti hang hallható. Nem igazolta A Hétnek azt az ál­lítását, hogy az Egyenleg felvéte­le az A rpád-sá vos zászlót lengető fiúról nem az élő adás idején ké­szült. Az Egyenleg munkatársai le­vélben fordultak az alelnökhöz, amelyben kinyilvánították: dön­tését megértik, elfogadják, hogy a fegyelmi eljárás időtartamára ideiglenesen új vezetőt kell meg­bízni a főszerkesztőség irányítá­sával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents