Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. október 20., szerda Természet- és környezetvédelemre is szól A közhasznú munka előnyei Mint ismeretes, a Heves Megyei Munkaügyi Központ idei célkitűzéseiben fokozott hangsúlyt helyez az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeire, különösképpen azokra, amelyek működtetéséhez a polgármesteri hivatalok közreműködése elengedhetetlen. Ennek szellemében egyre nagyobb szerepet kap a közhasznú munka szervezése megyénkben is. Hogy milyen tudnivalókat és számszaki adatokat érdemes ismerni ezzel a munkahelyteremtéssel kapcsolatban, arról a Hírlapot Tamasi Györgyné, a központ munkatársa tájékoztatta: — Megyénkben a közhasznú munkán lévő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az év eleji 268 főről augusztus végére 937főre növekedett. Ezt jelentősen befolyásolta, hogy a települési önkormányzatok felismerték e foglalkoztatási forma előnyeit, és főképpen társadalmi-gazdasági hasznosságát. Többek között azt, hogy ezáltal csökkenthető a munkanélküliség, a munkanélküliek településükön, illetve lakókörzetükben a közösség számára hasznos tevékenységet folytathatnak. A foglalkoztatás támogatása a legjobb és a legolcsóbb, még a jövedelempótló támogatásnál is olcsóbb formája a település karbantartásának, a munkanélküliekről történő gondoskodásnak. — A legtöbb munkáltató viszont eleve társítja a közhasznú munkavégzés fogalmát az utak menti karbantartással, a tisztogatási munkálatok elvégeztetésével. A kérdés tehát az, hogy valójában milyen tevékenységre lehet közhasznú munkát szervezni, és ennek hogyan jelennek meg az előnyei? — Közhasznú munka minden olyan tevékenységre megszervezhető, ami nagyobb közösség és természetesen a település céljait szolgálja. Az úgynevezett hagyományos köztisztasági, településrendezési munkákon kívül környezet- és természetvédelemre, egészségügyi és szociális feladatok ellátására, oktatási intézmények nem alapvető funkcióira, falugondnoknak, mezőőrnek lehet alkalmazni az illetékes kirendeltségen nyilvántartott munkanélkülieket. Előnye az ily módon teremtett lehetőségnek, hogy a helybéliek munkához jutnak. Különösen azok számára jelent átmeneti segítséget, akik ellátásra egyáltalán nem, vagy már csak rövid ideig jogosultak, vagy jövedelempótló támogatásban részesülnek. Ugyanakkor további előnye, hogy míg az illetékes önkormányzat által folyósított jövedelempótló támogatás sem munkaviszonyt, sem nyugdíjhoz szolgálati időt nem jelent, addig a közhasznú munka időtartama mindkettőnél beszámításra kerül. Sőt egyéves foglalkoztatás esetén újabb munkanélküli-járadékra is jogszerző időnek számít. — A jövő évre vonatkozóan terveznek valamilyen változást? — Az elképzelések szerint szerepelnek bizonyos változások, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak. A mostani támogatási keret 2000-2700 forintos emelését, képzettségi szinttől függően. Egy településen belül 8-10 fő feletti foglalkoztatás esetén lehetőséget látunk egy irányító alkalmazására, fizetésbehatárolás nélkül. Azokon a településeken, ahol a cigányszárma- zásúak aránya jelentős, cigányreferens alkalmazására kerülhetne sor, aki sajátos problémáikkal, érdekvédelmükkel is foglalkozhatna. A fentieken túl szorgalmazni szükséges a közhasznú részmunkaidős foglalkoztatást is, hogy minél több munkanélküli juthasson átmeneti foglalkozási lehetőséghez. Megítélésünk szerint — különösen a jövedelempótló támogatásban részesülők esetében — ez a forma jelentősen kímélné az önkormányzati kiadásokat. Szajlai Csaba SCHIEDEL kéményt] az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP-től! A MINŐSÉG ÁRA MOST GYORSABBAN MEGTÉRÜL: 5 %-os árengedmény és ingyenes házhoz szállítás október 31-ig! SCHIEDEL kéménnyel: — 20 %-os tüzelőanyag-megtakarítás — optimális és biztonságos fűtés — bármely tüzelőanyag használható — hosszú élettartam (ebből 30 év garantált) — gyors, egy napon belüli felépítés — az épület és környezet kímélése ÉS ÖN NYUGODTAN VÁRHATJA A TELET! A SCHIEDEL kéményrendszerből a samottcső és tartozékai most külön is megvásárolhatók. SCHIEDEL forgalmazó egységeink: Eger, Kistályai u. 36/320-322 Gyöngyös, Gyár u. 2. 37/312-058 Kazincbarcika, Marx K. u. 48/311-034 Mezőkövesd, Széchenyi u. 1. 40/311-468 Salgótarján, Baglyasi u. 3. 32/310-895 Boroshordónak a tölgy, az akác a jó, véli a kádármester „Leginkább a szakma becsülete fontos” Sokszor hallhatjuk a panaszt: mind több az olyan szakma hazánkban manapság, amelyet egyre kevesebben művelnek. Ezek közé az úgymond kihalófélben lévők közé sorolható a kádármesterség is. Márpedig szőlő- és bortermelő vidékünkön egyáltalán nem mindegy, meddig lesznek kaphatók az ízletes nedűket őrző pálinkás- és boroshordók. E szempontból Eger kisgazdái szerencséseknek mondhatják magukat, hiszen néhány hónapja új szakember költözött a városba, Simkó Imre kádármester személyében. Sajóbábony- ból érkezett, Miskolc mellől, ahonnan idáig eljutott a jó híre: szakmáját különösen szerető, becsületes iparos ember. — Az apámnak is a fa jelenti a megélhetést, hiszen kerékgyártó a foglalkozása — meséli Simkó Imre érdeklődésünkre. — Én is megszerettem a fával való munkálkodást, s 1965-ben szülőm tanácsára lettem tanuló Miskolcon Kveck Józsefnél. Nagyon szigorú volt hozzám, sokat követelt, de jól tette, így sikerült minél több fogást elsajátítanom e mesterségből. — Hosszú időbe telik a kádárok képzése? — Legalább három esztendő. Ám ez még csak a papír megszerzéséhez elegendő! Azután még tíz-húsz év múlva is tanul az ember. Amíg csak él. Én mindig nagyon odafigyeltem arra, amit csinálok, ezért is volt az, hogy rendre hamarabb végeztem a rám bízott feladatokkal, mint a tanulótársaim. De hangsúlyozom, munka közben jövök rá még ma is olyan apróbb megoldásokra, amelyekkel még formásabbá, még jobbá, még szebbé tehetem a hordóimat, a virágtartóimat. — Ez azt jelenti, hogy a kádármester saját magától tanul a legtöbbet? — Igyekszem mindig a tökéletes munkára törekedni. Egyébként a szerszámokat magam csinálom, ugyanígy a nélkülözhetetlen célgépeket is. Méltán mutathatja meg büszkén a Kisvölgy utca 98. szám alatti birodalmát. Már abból is látszik, mivel foglalkozik a házigazda, hogy a telken katonás rendben sorakoznak a különféle faanyagok, a tágas műhelyben a megmunkálás alatt álló, illetve már elszállításra váró termékek. S nemkülönben azok a bizonyos saját készítésű gépek. — Amíg főleg kézzel dolgoztunk, addig a csin vágó és a görbekés volt a legfontosabb munkaeszköz. A mi szakmánkban is elterjedtek a gépek, de azokat csakis én készítem. Van köztük abroncsnyújtó, dongagyaluló, szalagcsiszoló, aztán szalagfűrész, köszörű és még sok egyéb segédszerszám. Magam csinálom, javítom őket szombat-vasárnap, illetve munkaidő után. A hordók gyártásához természetesen legalább ennyire lényeges az, hogy milyen az alapanyag. Viszonylag könnyen megmunkálhatónak, s leginkább pedig igen tartósnak kell lennie. — Boroshordónak a tölgy, aztán az akác, végül az eperfa a legjobb — árulja el a mester. — A tölgy kívánkozik az első helyre, de sajnos, egyre kevesebb van belőle. Az akácfa a legerősebb, és a legtovább tart. Főképp a sa- vanykás bornak megfelelő, mivel kisebb benne a csertartalom. Az eperfa viszont gyengébb minőségű, ritka ugyanis a szövete, ezért hamarabb elpárolog belőle a szesz. Általában rönkre van szükség, friss, nyers vágásúra. A szép szálas, egyenes fa a megfelelő, a sima kérgű. A görcsös semmiképpen sem! — Milyen előnyt jelent az, ha hozza a megrendelő az anyagot? — A hozott anyag esetében csupán 50-60 százalékos a munkadíj, vagyis például ötezer forint értékű terméknél olyan 3-3,5 ezer, abronccsal együtt. — Különlegességekre is igényt tartanak a megrendelők? — Készítettem már tojás-ovál alakú 45 literes hordót, most is van belőle a pincében. Szebb a többinél, a romantika kedvéért A mester munkái több megyében is ismertek (Fotó: Perl Márton) csinálom. A legnagyobb 12 hektoliteres volt. Ennél nagyobb előállítását nem vállalom, mivel sokat kell fordítgatni. Ha belegondol az ember, valóban nem könnyű egy hordó elkészítése. Az alját és a tetejét leszámítva, mindenütt görbe a felülete, ugyanakkor nagyon pontosan kell összeillesztenie a részeket a kádárnak, különben rövid idő alatt hűlt helyét találja a drága és finom szőlőlének. — Ez igen kényes szakma — fűzi tovább a gondolatot Imre. — Általában három-négy nap kell egy 300 literesnél kisebb hordóhoz, a nagyobb méretűek természetesen hosszabb ideig készülnek. Az egyetlen igazi mérce: a terméknek tökéletesnek kell lennie! A vevőknek úgy mondom: ha nem felel meg, hozza vissza, de úgy, hogy a feleségének se mondja, addigra én már kijavítom! Persze, igyekszem oly módon dolgozni, hogy erre ne kerüljön sor. Ez számomra becsületbeli kérdés! Az, hogy meg legyenek elégedve a munkámmal, nekem többet ér, mint bármenynyi pénz. — A család szokott segíteni? — Hogyne. Két lányom, az elsőosztályos Judit és a 13 éves Nórika, s persze a feleségem, Erzsiké gyakran festik a hordókat, néha-néha pedig takarítanak. A nejem emellett a donga válogatásában, osztályozásában is igen járatos. Szóval, dolgozgatnak ők itt, amíg meg nem unják. De hát a kádármesterség nem igazán nőknek való munka. A Simkó család tavasszal költözött Egerbe. Az okáról ezt tudhatjuk meg: — Még januárban hallottam, hogy a miskolci rádió szerint Heves megyében végleg veszély fenyegeti ezt a kihalófélben lévő szakmát. Ekkor határoztam el, hogy idejövünk. Az a tény is vonzott, hogy szőlőtermelő vidék ez. — Megérte a váltás? — Kevés idő telt el még ennek eldöntésére. Nekem az a fontos, hogy legyen megrendelés. Még így is sok pénzt felemészt az anyag, no meg a társadalombiztosítás. A haszon nagy részét leveszi az állam, alig marad valami. Ezzel együtt én nagyon szeretem a szakmámat. Ha mindenki így szeretné a sajátját, biztos, hogy békesség lenne a világon! Annak örülök a leginkább, ha értékelik, dicsérik a munkámat, én pedig igyekszem ehhez mérten dolgozni, nem sajnálva az időt, a fáradságot, szombat-vasárnap sem. Sz. Z. Az infláció 22-23 százalék A pénzügyi tárca a gazdaságról Reálkereset-csökkenés: 2,3 százalék A 20 fő feletti gazdálkodó- szervezeteknél foglalkoztatottak augusztus havi bruttó átlagkeresete 29.600 forint volt. Ez nettó értékben közel tízezer forinttal alacsonyabbnak, azaz 19.650 forintnak felelt meg — jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a bruttó kereset 28,6 százalékkal, a nettó kereset pedig 23 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak azonos időszaki 22,8 százalékos emelkedése mellett a havi kereseti statisztika megfigyelési körébe tartozó közel 1,6 millió teljes munkaidőben foglalkoztatott reálkeresetének 2,3 százalékos csökkenését jelenti. Júniusban és júliusban a kéthavi dollárexport 27-28 százalékban marad marad el az előző évitől, miközben az import mérsékelten növekedett. Az első hét hónap során az importkiadások egy százalékkal emelkedtek. A folyó fizetési mérlegben az első fél évben 1,5 milliárd dolláros hiány alakult ki. A pénzforgalmi adatokból ítélve a július végi deficit is valószínűleg hasonló nagyságú. Mindezt a Pénzügyminisztérium jelentése állapítja meg — úja a Magyar Távirati Iroda. Az ipari termelés lassan, de egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Március óta minden hónapban több, mint az előző évben volt, így a fél év során a növekedés eléri az egy-két százalékot. A növekmény azonban egyelőre döntően a készletállományt bővítette, az értékesítés ugyanis alig haladja meg a tavalyit. Az agrárgazdaság teljesítménye visszaesett. A kalászos gabonák termésátlagai még a tavalyi szintet sem érik el, s az állatállomány folyamatosan csökken. Az élelmiszer-ipari termelés több mint 10 százalékkal esett vissza az első fél évben. A legnagyobb csökkenés a növényolaj-gyártásban és a cukorgyártásban volt. Az ipari termelői árak a hazai értékesítés során júniusban és júliusban nem növekedtek. így az első fél évben csupán 12,9 százalékkal haladták meg a múlt félévi szintet. A többszöri forintleértékelés következtében az ipari exportértékesítés árindexe 1,5 százalékkal emelkedett. így a Pénzügyminisztérium számítása szerint az export ösztönzöttsége helyreállt. A fogyasztói árak a két nyári hónapban valamivel gyorsabban növekedtek a múlt év azonos időszakánál. Az elemzés szerint az év egészét tekintve az árnövekedés kismértékű gyorsulására lehet számítani. így éves szinten az inflációs ráta 22- 23 százalék körül alakul. I IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN VÁLASZTHAT! | Főnix Lakberendezési Áruházunkban Gyöngyös, Eszperantó út 6. Tel/fax: 37/311-041 TÖRZSVÁSÁRLÓI IGAZOLVÁNYT vásárolhat fél évre 300 Ft-ért, vagy 10.000 Ft feletti vásárlás esetén ezt ajándékba adjuk. ÜZLETHÁLÓZATUNK 8 RUHÁZATI, 16 VEGYES IPARCIKK ÉS 5 ÉLELMISZER-DISZKONT ÁRUHÁZBÓL ÁLL, AHOL AZ IGAZOLVÁNYOK FELHASZNÁLHATÓK: GYÖNGYÖSÖN HATVAN, EGERBEN Bármekkora összegű vásárlás esetén 3 % kedvezményre jogosít! IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN VÁLASZTHAT!