Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

HÍRLAP, 1993. október 20., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Nem a növekedés áll az első helyen A cukrász és a költségvetés Több szempontból rendhagyó a jövő évi költségvetés vitája, egyrészt a parlamenti képviselők már júniusban kézhez kapták a tervezetet, másrészt ez a jelenlegi kormány utolsó ilyen témájú tör­vényjavaslata. A tétje sem akár­milyen, hiszen a miniszterelnö­köt helyettesítő belügyminiszter egy interjúban kifejtette: volta­képpen itt nem másról, mint a választások időpontjáról lesz szó. Az is bizonyos, hogy a szük­séges változtatásokat már a kö­vetkező kormánynak kell elvé­geznie, így természetesen rész­ben a politikai felelősséget is vál­lalnia kell majd. Gyorsan kiderült: a tervezet júniusi változata már idejétmúl­ta, mivel a pénzügyminiszter ma­ga ismerte el, hogy a költségveté­si hiány a prognosztizált kétszáz- harmincmilliárd helyett legalább százmilliárd forinttal lesz több. Sajnos az is nyilvánvaló, hogy változatlanul több bevételt ter­veznek a valójában kalkulálha- tónál, és kevesebb kiadást, mint amire a kormány máris elköte­lezte magát. A jól bevált gyakor­lat szerint a deficitet valószínűleg magas kamatozású hitelekből fi­nanszírozzák, és 1994-re már kétszázhúszmilliárd forint lesz a tervezett költségvetési kiadások­ból a kamatszolgálat. Viszonyí­tás végett, ez az összeg annyi, mint az összes személyi jövedelem­adó-befizetés. Látni kell azt is, hogy ennek csupán fele az örö­költ külső adósság évi kamatter- hével megegyező összeg, a másik fele már az Antall-kormány há­rom éve alatt belföldön kibocsá­tott állampapírok következmé­nye. Mindeközben nincs gazda­sági növekedés, a nemzeti össz­termék, vagyis a GDP évről évre csökken. Az ehhez viszonyított hiány nagysága felszökött, elérte a nemzetközi közgazdászok által is fenyegetőnek mondott hét szá­zalékot. Nos, joggal gondolhatnánk: a megoldás kulcsa a költségvetési hiány lefaragásában van elrejtve. Az igazság viszont az, hogy a ki­adások ésszerűsítése csupán részeredményeket érhet el. A csapdahelyzetből vezető kiutat inkább a gazdasági növekedés megindítása jelentheti. Találóan jegyezte meg erre az egyik ellen­zéki párt vezérszónoka: „Többé nem olyan cukrászra van szüksé­günk, akinek képessége arra kor­látozódik, hogy egyre véko­nyabb szeletekre tudja vágni a tortát, hanem olyanra, aki képes nagyobbat sütni.” Mivel ez a ter­vezet nem a növekedés szem­pontját első helyre tévő gazda­ságpolitikai megfontolásokra épül, értelemszerűen nem is le­het alkalmas arra, hogy jövőre megfelelő irányba terelje a folya­matokat. Pedig a hosszú távú al­kalmazkodáshoz beruházásokra lenne szükség, ám ezek még el sem indultak, így jótékony hatá­sukat sem éreztethetik. A tör­vényjavaslat ugyan öt-tíz száza­lékos bővüléssel számol ezen a területen, ám ez eredendően el­hibázott logika, hiszen az ehhez szükséges pénzügyi feltételek nem javulnak majd, hiszen a de­ficitet csak növekvő piaci kama­tok mellett lehet finanszírozni. Várhatóan rossz lépés lesz az újabb adók kivetése is. Az adó­sávok és az adókulcsok bővítése ismét a középrétegeket sújtja majd leginkább, az ő terheik nö­vekszenek elsősorban. Vállalko­zásellenesnek tűnik a minimum­adó bevezetése, amely az ellen­zék szerint durva támadás a jog- államiság kiépülő rendszerével szemben, hiszen eszerint az ál­lam bünteti az általa felelőtlen­nek vélt gazdálkodókat. Bár nem ezen írás feladata, hogy felsorolja a szükséges vál­toztatások összességét, néhány­nak azért érdemes teret szentel­ni. A gazdasági fordulat stratégi­ájának jegyében növelni kellene a piacon hagyott, adó formájá­ban el nem vont vállalkozói jöve­delmeket. A serkentés érdeké­ben elkerülhetetlennek látszik, hogy bevezessék a beruházási és nyereségadó-kedvezmények széles körét. Bizonyos az is, hogy ideológiai meggyőződés ide vagy oda, a magyar nemzetgazdaság mai helyzetében az állam nem vonulhat ki máról holnapra, in­kább a piac logikájához illeszke­dő eszközökkel kell segítenie a növekedés elindulását. Ennek első lépéseként az elkerülhetet­len és sürgető hitel-, valamint adóskonszolidációt össze kell kapcsolni az érintett vállalatok és bankok tőkeemeléses privatizá­ciójával. Tekintettel arra, hogy az infláció elviselhetetlen fel- gyorsulása elkerülendő, nem jö­hetnek számításba az élénkítés pénzkínálatot bővítő módszerei. Felhozható ellenérvként az ilyen elgondolásokra, hogy emi­att a költségvetési hiány tovább nő, s meghaladja a Nemzetközi Valutaalap által jóváhagyott mértéket. Ám az is igaz, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokon szükségképpen alárendelt hely­zetben van az a kormány, amely­nek nincs saját koncepciója a ki­lábaláshoz, az erre irányuló re­ceptet inkább a nemzetközi pénzvilágtól várja. Valószínű, hogy az IMF számára a költség- vetési hiány mértéke és ennek aránya a hazai össztermékhez képest attól függően fogadható el, hogy az illeszkedik-e valami­lyen stratégiába. Egy átgondolt, a deficit mértékét rövid távon növelő, de a magánerős vállalko­zásokat segítő költségvetés és gazdaságpolitika bizonyosan el­fogadtatható a pénzügyi szerve­zetekkel. Molnár Zsolt Vállalkozói hitel Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. min­den hitelképes egyéni vagy társas vállalkozó részére beruházási, il­letve forgóeszköz-jellegű vállal­kozói hitelt ajánl, amelynek fo­lyósítása a célnak megfelelően történhet. Beruházási hitelt fej­lesztési célú saját források kiegé­szítésére, maximálisan 8 év fu­tamidővel lehet kérni — ezen be­lül 1 év türelmi idő vehető igény­be. Forgóeszközhiteit forgóesz­közök időszakos feltöltése érde­kében és átmeneti forráshiány esetén igényelhetnek — ezt ma­ximálisan 3 év alatt lehet visszafi­zetni. Az éven túli hitelek (beru­házási és forgóeszköz) felvételé­hez a kérelmezőnek minimálisan 30 százalék saját erővel kell ren­delkeznie. A kamat megállapítá­sa esetenként és piaci alapon tör­ténik, a hitel lejáratának függvé­nyében. A mindenkori hitelösz- szeg után kezelési költséget szá­mít fel a bank, ennek mértéke je­lenleg évi 2 százalék. 9V .Kizárólag a működőképes gazdaságpolitika szolgálja a jövőt Vendégünk volt Zwack Péter, a Vállalkozók Pártjának elnöke Mint lapunkban hírül adtuk, nemrég Egerben járt Zwack Pé­ter, a Vállalkozók Pártjának el­nöke. Az Agria Menedzser-, il­letve a Heves Megyei Hírlap Klubban vállalkozókkal és újság­írókkal találkozott. Munkatár­sunk az életéről, hazai visszaté­résének hátteréről és pártjának elképzeléseiről kérdezte. — Zwack Úr! Olvasóink kö­zül is bizonyára kevesen tudják, hogy az Ön nevével is fémjelzett Unicum receptje hová nyúlik visz- sza, és az államosításkor miként sikerült kimenekíteniük az or­szágból? — A recept tulajdonképpen az ükapámtól származik 1790- ből, aki II. Józsefnek, a kalapos királynak volt a háziorvosa. 1840-ben alakult meg a csalá­dunk likőrgyára Budapesten, amely akkoriban a legnagyobb­nak számított. Több mint száz évvel később — 1948-ban —, amikor államosították a magán- tulajdonú cégeket, a mi gyárunk is sorra került. Apám egy orosz teherautóval — amely benzint szálh'tott — Bécsbe szökött, zse­bében az Unicum eredeti recept­jével, amelyet rajtunk kívül senki más nem tudott. Azután apámat követve mi is kimentünk, és az Egyesült Államokban teleped­tünk le. Közben itthon elkezdték készíteni, ahogy mi mondtuk, az „államosított Unicumot”. Csak­hogy azt hitték, hogy a recept az eredeti, de tévedtek, mert nem az volt. Emiatt nyolc éven át peres­kedtünk az akkori magyar állam­mal, míg végül megnyertük a pert. — Ön két évtizedet töltött Amerikában, és ugyanennyit Olaszországban. Hogyan került haza Magyarországra? — Teljesen véletlenül. 1987- ben itthon járt Műnk Péter kana­dai vállalkozó barátom, és talál­kozott Demján Sándorral, a Ma­gyar Hitelbank akkori elnökével. Sok mindenről beszélgettek, amikor Demján Unicummal kí­nálta a barátomat, aki meglepő­dött, és azt mondta, hogy él még Zwack Péter Olaszországban, és nála van az ital valódi receptje. Akkor firenzei lakásomon meg­csörrent a telefon, és Demján Sándor jelentkezett, akiről azt sem tudtam, hogy kicsoda. Azzal az ajánlattal jött elő, hogy alakít­sunk közös vállalatot. Az ötlet, bevallom, vonzó volt, mégis egy évig gondolkoztam rajta, míg döntöttem. Egyébként jó barát­ságban voltam Mark Palmerrel, az akkori budapesti amerikai nagykövettel — aki hazajövet be­mutatott Németh Miklós minisz­terelnöknek és Horn Gyula kül­ügyminiszternek, akiktől szintén biztatást kaptam. így tértem az­után vissza Magyarországra an­gol feleségemmel és a gyerme­kemmel. 1989-ben létre is hoz­tuk a vegyes vállalatot. Ezzel az igazi Unicum visszatért Magyar- országra. — Miután lezárult a rendszer- váltás, Zwack Péter hazánk wa­shingtoni nagykövete lett. Ez vi­szont rövid ideig tartott. Miért? Jeszenszky Gézával, az An­tall-kormány külügyminiszteré­vel többször találkoztam. Fel­ajánlotta a nagyköveti címet Amerikába, melyet Lezsák Sán­dor és Csoóri Sándor is támoga­tott. A feleségem ellenzése elle­nére is vállaltam, miután eltökélt szándékom volt Magyarország A viliamosenergiaár-emelés A november 1-jei dátum már biztos A kormány döntött arról, hogy november 1-jétől drágul a villamos energia ára. Künszler Béla, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­helyettese arról tájékoztatott, hogy a pénzügyminiszter és az ipari tárca vezetője az elmúlt na­pokban egyezett meg a villamos- energia-tarifa módosulásának időpontjában. Ez a két miniszté­rium illetékes a hatósági ár kiala­kításában. Figyelembe vették, hogy az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala és a nagy- családosok sérelmezték a terve­zett magasabb tarifa alsó küszö­bének 200 kilowattórában tör­tént megállapítását. Ezért az ipa­ri tárca azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy november 1-jéig vizsgálja meg: 250, 300 vagy 350 kWh havi fogyasztás után emelkedjen-e legalább az önköltség szintjére a villamos energia tarifája? Jelenleg a nap­pali fogyasztású villamos energia önköltsége kilowattóránként 7,50 forint. Havi 50 kWh fo­gyasztásig 3,70 forintot, ezen fe­lül 5,30 forintot kell fizetni. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy az 50 kWh-s kedvezményes tarifa csak egy fo­gyasztásmérő után jár majd. Ez azt jelenti, hogy a nem lakás cél­ját szolgáló helyiségekben, hét­végi házakban és garázsokban az önköltséget kell majd megfizet­ni. Ezek a tarifák nem tartalmaz­zák az 1993. augusztus 1 -jétől ér­vénybe lépett 10 százalékos áfát, amelyet csak a háztartásoknak kell megfizetniük, az ipari fo­gyasztók visszaigényelhetik azt. A tarifamódosítással Magyar- ország eleget tesz a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank azon feltételeinek, hogy meg kell kez­deni és 1995-ig be kell fejezni a villamos energia jelenlegi, a ház­tartások számára kedvezményes tarifájának módosítását. (Fotó: Szántó György)) megismertetése a tengeren túl. Nehéz körülmények között dol­goztam, de bevallom, jót tettek velem, amikor — mint diploma­tát — felmentettek, mert ha kint maradok, nem tudtam volna •megvásárolni a volt Budapesti Likőripari Vállalatot. — A politikai életben azon­ban továbbra is benne maradt, hiszen a Liberális Polgári Szö­vetség és a Vállalkozók Pártjá­nak elnöke lett. Hogyan látja a gazdaság jelenlegi helyezetét? — A mostani kormánykoalí­ció gazdaságpolitikája nem mű­ködőképes. Lényegében ideoló­giai csatározás folyik, amely ked­vezőtlenül kihat a gazdaságra is. Tudomásul kell venni, hogy ter­melés, és ezen keresztül új érték előállítása nélkül nem lehet gaz­dasági növekedés. Tehát az 1994-es választások után új ösz- szetételű, főleg tehetséges, hoz­záértő embereket tömörítő kor­mányra lesz szükség. A jövő szempontjából ezért főleg a kis- és a középvállalkozók szerepe növekedni fog. Bízunk abban, hogy az emberek elmennek majd szavazni, mert még egy ilyen négy esztendőt — mint ez a mos­tani — nem bír ki az ország. A Vállalkozók Pártja már koráb­ban együttműködést kötött a Fi­desszel és az SZDSZ-szel, és ha­marosan erre kerül sor az Agrár- szövetséggel is. Én személy sze­rint Nagy Tamást, a szövetség el­nökét — mint szakembert — igen nagyra tartom. Bár nem vagyok mezőgazdász, de biztos vagyok abban, hogy újra kell gondolni az agrárprogramot. Ez a mostani ugyanis ideológiailag-politikai- lag tönkretette az ágazatot. — Milyen kormányzást képzel el ez a leendő négyes pártszövet­ség? — A legégetőbb gondokra kell választ adni, és azt a lakosság tudtára hozni. Csodák nincse­nek, véleményem szerint a jelen­legi helyzetből csak nagyon szí­vós és következetes munkával le­het kijutni, amely legálább egy évtizedet igényel. Az új kormány nagy belső államadóssággal, költségvetéshiánnyal, a világki­állítás költségvetési támogatásá­val, a kárpótlás rendezetlenségé­vel találja majd szembe magát. Gond van a bankrendszerrel is, amelyen elengedhetetlenül vál­toztatni kell. Biztos vagyok ab­ban, hogy a következő kormány­nak nem lesz ideje ideológiai kérdésekkel foglalkozni, ha a bi­zalmat meg kívánja tartani. Ki­zárólag a működőképes gazda­ságpolitika szolgálja a jövőt. Pártunk a modernizáció híve, amely változások nélkül elkép­zelhetetlen. A legnagyobb gon­dok közé tartozik, hogy a gazda­sági folyamatok ma kiszámítha­tatlanok, mivel a törvények rendkívül gyorsan változnak. Nagyon fontos a megbízhatóság, ekéikül nem lehetnek eredmé­nyes vállalkozások. Én mégis optimista vagyok, mert tudom, hogy következetes munkával hosszútávon lehet eredményt el­érni. Mentusz Karoly A segítségnek már az idén lesz hatása Áruvédjegy a magyar élelmiszereknek Rendszeresen Ellenőrzött Ki­váló Magyar Termék elnevezés­sel nemzetiszínű, a királyi koro­nával díszített emblémával kü­lönböztetik meg ezentúl a ma­gyar termékeket a hazai és a kül­földi piacokon. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma által meghirdetett pályá­zaton Kiss István grafikusmű­vész alkotása nyert. A jövőben ezzel a védjeggyel jelölik azokat az élelmiszer-ipari termékeket, amelyek megfelelnek az Európai Közösség előírásainak, és leg­alább egy tulajdonságukban ki­emelkedőbbek az előírt követel­ményeknél. A termékminősítő védjegy és az egységes, kollektív élelmiszer- marketing-program elkészültét Kádár Béla külgazdasági minisz­ter jelentette be. Elmondotta, hogy csaknem egy esztendeje fo­lyik a szakértői munka, amely a Kereskedelemfejlesztési Alap tá­mogatásával az élelmiszer-ipari termékek versenyképességének növelését szolgálja. Napjainkban az élelmiszer- gazdaság iránt a mennyiségi kö­vetelmények helyett a minőség került előtérbe, és az Európai Közösség belső piacán a protek­cionista intézkedések miatt a magyar áruk hátránnyal indul­nak, elengedhetetlen a marke­tingtevékenység színvonalának emelése. E területen a magyar vállalatok többsége nemigen rendelkezik tapasztalatokkal, és pénzük sincs elegendő erre a cél­ra. A kollektív élelmiszermarke- ting-programra — amelyet az Agromarketing Kft. ésaKopcon- sult Kft. dolgozott ki — 100 mil­lió forintot fordítanak. A tanúsító védjegy célja, hogy bizalmat ébresszen a nemzetközi piacokon a magyar védjegy iránt, használata nem kötelező, a ter­mék-előállító önkéntesen pá­lyázhat a jel elnyerésére. ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Közlemény Értesítjük a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet tisztelt Betéteseit, hogy az 1993. szeptember 24-én befagyott ■és az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) által biztosított betéteik kifizetése 1993.október25-én megkezdődik. Felhívjuk a tisztelt Betétesek figyelmét, hogy kifizetés csak a már bejelentett igényekre történik. Aki igénybejelentéssel még nem élt, ezt a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet bármely kirendeltségénél teheti meg. A kiűzetés helfe: a Heves és körtifékén bejelentett igények esetén a Kereskedelmi Bink Rt. (0KHB) hevesi fiókja (3360 Heves, Szerelem Alfréd u. 11.), a Budapesten bejelentett igények esetén a Kereskedelmi Bank Rt. (0KHB) Budapest XIV. kerületi fiókja (1148, Budapest, XIV, Örs vezér tere 2.) Egféb tudnivalók: A gyors kiszolgálás és a szükségtelen várakozás elkerülése végett a kifizetés az igénybejelentések sorrendjében történik. Minden betétest személfre szóló levélben, postai úton értesítünk a kifizetés általunk javasolt napjáról. A levélben jelzett időpontot megelőzően kifizetést nem áll módunkban teljesíteni. A betétesek a kiértesítés megtörténtéről a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségeinél kaphatnak Kérjük, hogy az értesítő levelünk kézhezvétele után - lehetőleg a megadott napon - szíveskedjék a kifizető helyet felkeresni és az értesítésben foglaltak szerint eljárni. Tájékoztatjuk a tisztelt Betéteseket arról is, hogy az 1993. évi XXIV. törvényből fakadóan lehetőség van arra, hogy a fennmaradó (tehát sem az állam, sem az 0BA által meg nem térített) követeléseiknek a felszámolás során történő behajtására díjazás ellenében az Országos Betétbiztosítási Alapot bízzák meg. Ebben az esetben kifizetőhelyen díjmentesen beszerezhető "Megbízás érdekképviseletre" nyomtatvány kitöltésével és (jogi személy esetén cégszerű) aláírásával bízhatják meg az Országos Betétbiztosítási Alapot, aki a megbízást elfogadja és az abban szereplő feladatokat ellátja. Budapest, 1993. októ

Next

/
Thumbnails
Contents