Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. október 19., kedd Látószög Megrontó segélyek Rendszerváltásunk — demokráciánk — kétségkívül jó­szándékú aj ándéka a munkanélküli segély. Ha nem is feledte­ti a bajt, a kellemetlen helyzetben mindenesetre vigasztalja valamelyest a rászorulót. Kalácsra talán kevésbé, kenyérre azonban feltétlenül futja belőle. Egyszóval, bármennyire elégedetlen vele, aki kapja: vitat­hatatlanul több a semminél. S az is igaz, hogy ilyen azért ko­rábban tényleg nem volt. Munka nélkül legfeljebb fizetést ka­pott a dolgozó, segélyt — életerősen, s innen a nyugdíjon — aligha. Vagy talán soha. Visszatetsző volt látni a lézengőt, a lógót, aki — sok esetben — maga sem tudta, hogy valójában miért kapta a pénzét, de nem dőlt össze miattuk a világ. Voltak elegen, akik — ha meg nem is bocsájtották nekik — szorgalmas, áldozatos munká­jukkal eltartották a haszontalanokat, ingyenélőket. Akkor kezdődtek a komolyabb gondok, amikor csökkenni kezdett,majd rohamosan apadt azok száma, akikre számítani lehetett. Attól lett aggasztóbb a helyzet, hogy a fogyasztók ré­tege a termelőkénél erőteljesebb növekedésnek indult. S ami után a rengeteg kéz nyűi, mind szűkösebben képes kielégíteni az igényeket. Szerencsére az érettebb, idősebb korosztály — amelyért egyébként már legritkábban üzengetnek, kapkodnak — job­bára hívás nélkül megtalálja a munkáját valahol, ha másutt nem, hát saját szervezésben. Elfoglalja magát valami hasznos­sal, s — olykor némi huncutsággal — boldogulni próbál. Mentségére szolgáljon, ha ügyeskedés, uram bocsá’adóke- rülésis, amit kényszerűségében csinál. Nem ő találta ki, s alig­ha veszélyesebb, mintha szabályosan csak várná azt a bizo­nyos sült galambot. Kiváltképp ha az illető még soha nem dol­gozott, potyapénzzel kezdi a pályát. A munkanélküli pályakezdésnél nemigen lehet, ami káro­sabb. Fiatalon a legtettrekészebb, legnagyobb erejű, kedvű az ember, a kíváncsisága, érdeklődése pedig többnyire annak is megvan, aki különben húzódozik a munkától. Az is megpró­bál tenni valamit, alkotni, akit egyik állás sem vonzott külö­nösebben, csak azért tanult, szerzett szakmát, mert a szülei így akarták. Aztán, ha elhelyezkedett, valamihez csak hozzá­fogott. S ha pusztán kalandvágyból váltogatta is a kenyéradó­it, mindenütt ragadt rá valami értékesebb, ami előbb vagy utóbb hosszasabban, vagy véglegesen marasztalta. Most ki­sebb a módja erre, meg nincs is. S aki meg sem ismeri a mun­kát— még örül is a segélynek, bármilyen kevés. Ha a diszkóra nem elég, kér hozzá a szüleitől, akik — tudja — a kevésből is adnak. Vagy lop még valamennyit. Ilyenformán pedig ez a korosztály, hogy lesz majd a követ­kezőknek támasza egy szebb, jobb, emberibb társadalom megvalósítója? S egyáltalán: az időseknek is hagynak-e vissza annyit, amire az utánuk következők építeni akarnának..? Gyóni Gyula Hajdú Ráfis kis szigete Mezőkövesden, egy-egy kis utcában még eleve­nen élnek a régi idők hagyományai. Az egyik ház­ban mívesen dolgozó hímzőasszonyt, a másikban matyóbabakészítőt találunk. A takaros régi házak, pajták pedig állják az idő kihívásait. De mindezek között is talán leginkább Hajdú Ráfis János portája emelkedik ki, amelynek udva­rán régi munkagépek sorakoznak. Az emberi erő­vel hajtottól a vízzel vagy levegővel működő masi­náig számos nemzet büszkesége megtekinthető itt. A hajdani vasszerkezetek — cséplőgépek, vontató- járművek, szivattyúk — gúgy sorakoznak egymás mellett, mintha bármikor készek lennének arra, hogy újból használatba vegyék őket. Érdemes ellátogatni erre a helyre, már csak azért is, hogy szembesüljünk időnk végességével. Mert hol leszünk mi már akkor, amikor egy jól megmun­kált, 1800-as évekből való gépdarab még egyetlen karcolás nélkül virít e műhely udvarán. * * * Mindig akad olyan, akit érdekel a műit Felnémeti mészkőtervek Nem is oly túl régen az OÉÁ V Kutató és Termelő Művei észak­magyarországi hatókörű válla­latot jelentett Egerben, de napja­inkra a megyeszékhelyen mind­össze egyetlen üzem maradt be­lőle. Ez sem tartozik már az Or­szágos Érc- és Ásványbányák szervezetéhez, s a neve is egészen más. A felnémeti ipartelepet — talán még az idevalósiak mind­egyikének sem sikerült megta­nulnia — OMYA Eger Mészfel­dolgozó és Értékesítő Kft-ként jegyzik. Az önkormányzat minimális — 7 százalékos — vagyonrészét leszámítva, ma már svájcinak mondható a cég, amely tavaly ősztől az idei nyárig még közös­ködött az országos nagyvállalat­tal, majd ennek tőkehányadát is megvásárolta. Az új gazda — mint Sonkodi Péter ügyvezető igazgatótól megtudtuk — a maga nemében tekintély a nemzetközi piacon, a világ papír- és műanyag­iparának szükséges töltőanyag, ismertebben a mészkő-mikroőr- lemény 75 százalékát szállítja. Üzemei Ny ugat-Európától Dél- Koreáig, Amerikáig és Dél-Afri­káig egyaránt megtalálhatók. A jelenleg már csak 200 dol­gozóval működő — első kelet­európai — üzem tulajdonképpen eddigi tevékenységét folytatja, leg­alábbis majdnem. Amíg ugyan­is még vannak megrendelések a magyarországi takarmányipar­tól, az útépítők érdeklődése pe­dig valamelyest talán élénkül is a legutóbbi időkéhez képest, a ta­lajjavításokhoz már egyáltalán nem igénylik a mészkőtermé­ket. A tulajdonos-váltással egy­idejűleg persze szóba került, hogy a megszokott gyártás utóbb majd magasabb technológia szinten folytatódik, s Felnémeten felké­szülnek a hazánkba eddig nagy­részt importált papír- es mű- anyagipari töltőanyagok ma­gyarországi teljes előállítására. Az elképzeléseket jelentős beru­házás hivatott megvalósítani — ám ennek a kezdete egyelőre is­meretlen. Az évi mintegy 250 millió fo­rintos termeléshez jelenleg az egy műszakos munka is elegendőnek látszik. Felnémeten és Svájcban is bíznak azonban abban, hogy csupán átmeneti az állapot, mi­előbb lesz értelme a tervezett fej­lesztésnek. (-így-) Csődök és sikerek Többezemyi gazdasági szer­vezet csődje ellenére ió ütemben szaporodnak a vállalkozások. A KSH legutóbbi kimutatása sze­rint augusztusban a társas vállal­kozások száma több mint két­ezerrel nőtt a július végi adatok­hoz képest. Az újonnan alakult cégek közül 1251 úgynevezett jogi személyiségű gazdasági szervezet, amelynek 92 százalé­ka korlátolt felelősségű társaság. Az új cégek 85 százaléka kis lét­számú, 8-10 főt foglalkoztató egység. Augusztusban 136 cég megszűnését regisztrálták a sta­tisztikusok, közülük hét céget felszámoltak, 47 abbahagyta te­vékenységét, 82 pedig más gaz­dálkodási formát választott. Az újonnan alakult és megszűnt tár­sas vállalkozások „egyenlege” augusztus végén: 79 746 műkö­dőcég. Az „életképesek” több­sége kereskedelemmel, illetve ja­vító szolgáltatásokkal foglalko­zik, de számuk jelentős az ingat­lanpiacon és más, szolgáltatás jellegű üzletágakban is. A Cégközlöny adatai szerint a csődtörvény életbelépésétől au­gusztus végéig 2 931 jogi szemé­lyiségű szervezet ellen indítottak eljárást. Közülük 885-öt felszá­moltak, 1051 cég megegyezett a hitelezőivel, 40 vállalat esetében pedig valamilyen más okból szűnt meg az eljárás. Gyakran éppen azért, mert a hitelező ké­relmére a bíróság visszavonta a felszámolási végzést. Továbbra is a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti tár­saság — legalábbis a jogi szemé­lyiség nélküli gazdálkodók köré­ben. Az országban bejegyzett 90975 gazdálkodó szervezet 66 százaléka a betéti társasági for­mát választotta. Még mindig je­lentős arányt képviselnek (17 százalékkal) a gazdasági munka- közösségek, bar a jogszabályok szerint ez a forma mar megszű­nésre ítéltetett. A jogi személyi­ség nélküli gazdasági szerveze­tek legszívesebben kereskede­lemmel, javítással, szolgáltatás­sal foglalkoznak, de felfutóban az ingatlanpiaci tevékenység is. Újdonság, hogy egyre több tár­saság kezd vállalkozásba az egészségügy, a szociális szféra, valamint az oktatás területén. N. Zs. Amíg a cicából macska lesz A macskabarátok esküsznek rá, hogy a legszebb élmények ré­szesei, amikor kedvenc cirmosuk anyai örömök elé néz, a kicsinye­it gondozza, nevelgeti. Ez azonban csak akkor zavar­talan öröm, ha a világra jött és kamaszokká növekedett aprósá­goknak a későbbiek során befo- adó gazdákat biztosítunk. A ázimacskák szaporasága miatt megnövekedett cicalétszám csökkentése nem mindig könnyű és örömteli feladat, ezért, ameny- nyiben nem kifejezetten tenyész­tésre tartunk macskát, akkor a szapora utódlásnak kíméletesen elejét vehetjük, ha kedvencünket az első tüzelés után ivartalanít- juk. Az elteijedt hiedelem, mely szerint e beavatkozás után az ál­lat elhízik és ellustul egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A gazdán múlik a cica egészséges életmódja, azaz a nem túl kalória- dús táplálkozás és a kielégítő mozgás biztosítása. Ugyanakkor a beavatkozáson átesett állatok bizonyítottan házhoz kötötteb- tjekkc válnak és a gazdához való kapcsolatuk is szorosabb lesz. A fajtatiszta macskák tenyész­tése viszont felelősségteljes, nagy hozzáértést igénylő tevé­kenység, ezért legjobb szakem­berek tanácsait kikérni. A macs­kabarát egyesületek segítséget nyújtanak akívánt fajta és a meg­felelő „menyasszony” vagy „vő­legény” kiválasztásához is. A vemhesség a legtöbb cicánál problémamentes, azonban a le­endő anyának ebben az időszak­ban több nyugalomra, s minde­nekelőtt magasabb tápértékű élelemre van szüksége. A kicsi­nyek a párzás után 60-71 nappal jönnek a világra. Vannak fajták, amelyeknél a vemhesség ideje néhány nappal megnövekedhet, például a sziámi macskák gyak­ran 67 nap után hozzák világra utódaikat. Amennyiben az anyaállat egészséges és a vemhesség zavar­talan volt, a szülés állatorvosi se­gítség nélkül is lezajlik. Fontos, hogy az anyaállat szü­lőhelye nyugodt, kényelmes, le­hetőleg sötét helyen legyen, mert ha mindezeket biztosítani tudjuk és elfogadja a felkínált fészeknek valót, nem kell attól tartanunk,- hogy saját maga keres alkalmas helyet, nem ritka esetben példá­ul a ruhásszekrényben. Születés utáni 10-14-i napo­kon nyűik a kiscicák szeme, és körülbelül három hét elteltével kezdenek az első kömyezetta- nulmányozó kirándulásra vállal­kozni. Á negyedik héttől adha­tunk az anyatej mellé kiegészítő táplálékot. Az elválasztás a hete­dik héttől kezdődik, ezzel egy- időben már szilárd ételt is kap­hatnak. A helyes táplálék kivá­lasztásában ugyancsak ajánlatos szakemberhez fordulni, hiszen az apró cicabébik emésztése még gyengébb a felnőtt állatokénál. Gyakran előfordul sajnos, hogy a kicsinyek a túl korai elvá­lasztása után gyógyíthatatlanul megbetegszenek, mivel szerve­zetük nem kapja meg az anyatej­ben lévő életfontosságú, az emésztéshez nélkülözhetetlen anyagokat. Akár nemes fajtájú, akár kö­zönséges házimacska utódneve­lését kísérjük figyelemmel, a sze­rető, figyelmes gondozás, ápolás jutalma az egészséges cicamama és vidáman nancurozó cicagye­rekek. A cicagyerekszoba Legjobb a cicát 10-12 hetes korában beszerezni, mert ebben az életkorban viseli el legköny- nyebben a környezetváltozást. A kicsinyek napi 5-6-szor kis mennyiséget kapjanak enni. Az életkor növekedésével az étkezé­sek száma csökken, s a mennyi­ség lesz több. Az első napon, amint a cicus a házhoz került, azonnal mutassuk meg neki, ha szükséges többször is a macskatoalett helyét, ahol a dolgát elvégezheti. A lehetőség szerint foglalkoz­zunk minél többet a cicával. A fiatal állat sokkal gyakrabban, és könnyebben tanul, mint a későb­bi életkorban, amikor már a szo­kásai kialakultak és rögzítőd­tek. Novemberben 2 700-9 000 forint közötti plusz Jövő évi nyugdíjprognózis Megjárta a tárcaközi egyezte­tés útjait, s immár megszerezte a kormányzati támogatást is a Nyugdíjbiztosítási Onkormány- zatjavaslata a járadékok 4 száza­lékos egyösszegű kiegészítésére. Az dőterjesztés egyébként a tervezett emelés egyhavi mini­mumát 300, maximumát pedig 1000 forintban határozza meg. Akik tehát 1993 január 1-je előtt mentek nyugdíjba (mint ismere­tes, a járadek-kiegészítés csak rájuk vonatkozik), kilenc hónap­ra visszamenőleg 2 700-9 000 forint közötti pluszt kapnak kéz­hez, előreláthatóan november­ben. Az idén a számítások sze­rint mintegy 60 000-rel nő az öregségi nyugdíjasok tábora; az új járadékosok Í994.Januárjától a mostani egyösszegű emeles ki­lenced — tehát egyhavi — részé­vel megnövelt nyugdíjra számít­hatnak. A társadalombiztosítás szak­emberei intenzíven dolgoznak a jövő évi pénzügyi, költségveté­si terveken. A robb előirányza­tok keretei már kialakultak. A nyugdíjbiztosítási alap 1994-es költségvetési tervezete 378 milli­árd forint bevétellel és 391 milli­árd forint kiadással — tehát mint­egy 13 milliárdos hiánnyal — számol. A számítások figyelem­be veszik, hogy az egészségbizto­sítási alap terhére is fizetnek já­radékokat; például a rokkantsá­gi nyugdijat, amelyben több mint 300 000-en részesülnek. Vannak azután olyan nyugdíjszerű ellá­tások (hazastárs utáni jövede­lempótlék, házastársi pótlék, gyermekgondozási díj) is, ame­lyeket — mintegy 47 milliárd fo­rint értékben — a nyugdíj- és az egészségbiztosítás közösen fi­nanszíroz. Az előkészítő tárgyalásokon behatóan foglalkoznak a jövő évi nyugdijak karbantartásának kü­lönféle lehetséges változataival. Konkrétumok közlésére a szak­emberek egyelőre nem vállal­koznak, hiszen a további megbe­szélések és egyeztetések során még sok minden változhat. A főbb számok alapján azonban arra lehet következtetni, hogy 1994-re szólóan 14-15 százalé­kos nyugdíjemeléssel kalkulál­nak a tb. illetékesei. Arról, hogy az emelés az ellátottak mely kö­rére vonatkozna és mikortól lép­ne hatályba, valószínűleg októ­ber végi közgyűlésén tárgyal majd a Nyugdíjbiztosítási ön­kormányzat. - szórna ­Jobb félni, mint... Diftéria, kolera: kívül a határokon Oroszországban, Ukrajnában és a volt Szovjetunió több más utódállamában fölütötte a fejét a diftéria és a kolera — két olyan veszélyes kór, amelyről azt hit­tük, hogy hovatovább eltűntek a járványos betegségek listájáról. Újbóli megjelenésük sok túris­tát, üzletembert arra késztetett, hogy lemondják tervezett kiuta­zásukat, sokan pedig attól is tar­tanak, hogy a járvány esetleg át- teijed hazankra is. Jogosak-e az aggodalmak? — tettük fel a kér­dést dr. Straub Ilona főorvosnak, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztálya ve­zetőjének. — Természetesen folyamato­san figyelemmel kiséljük az Egészségügyi Világszervezet je­lentéseit a járvány helyzet alaku­lásáról. Ezekből arra következ­tethetünk, hogy például a difté­ria főleg a nagyvárosokban — Moszkvában, Szentpéterváron és Kijevben — okozott nagyobb számú megbetegedést. Ami ben­nünket illet, hazánkban ezt a cseppfertőzéssel terjedő kórt a kötelező védőoltásokkal sikerült gyakorlatiig teljes egészében le­küzdeni: a gyermekkorban be­adott hat oltás védettséget bizto­sít. Persze mindig jobb félni, mint megijedni — ezért azt java­soljuk, hogy aki a veszélyeztetett területekre utazik és 10 évnél ré­gebben kapta meg a védőoltást, a kiutazás előtt újra oltássá be ma­gát diftéria ellen. E célból az Ál­lami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei köz­pontjaiban levő oltóállomásokat kell megkeresni vagy Budapesten a Gyáli úti, illetve a Fehérvári úti rendelőt. A felül- vagy újraoltás ingyenes és védőhatása nagyon gyorsan kialakul. — Hogyan lehet védekezni a kolera-fertőzés ellen? — Ez a hajdan oly félelmetes kór ismereteink szerint Grúziá­ban, Oroszországban és Tádzsi­kisztánban okozott eddig meg­betegedéseket. Védőoltás köte­lezően nincs előírva, mert általá­ban csak az esetek 50 százaléká­ban ad védettséget, s hatása csu­pán fél évig tart. Aki azonban igénybe akarja venni, az előbb emlrtett helyeken — szintén térí­tés nélkül — megkaphatja az ol­tást. — Fontos tudni, hogy a beteg­ség elsősorban a széklettel terjed — a leghatásosabb prevenció te­hát a higiénés előírások betartá­sa. Járványveszélyes helyeken ajánlatos csak palackozott vizet, frissen sült etelt fogyasztani. Óvakodni kell az utcai árusoknál vásárolható tengeri kagylók, csi­gák fogyasztásától is; hőkezelé­sük ugyanis nem megfelelő, s így jó táptalajai a kórokozóknak. A kolera egyébként hányással, has­menéssel jár, a szervezet só- és vízháztartását borítja fel, ezért fontos a folyadékpotlás. — Maláriás megbetegedések­ről is lehetett hallani... — Igen, az első félévben Oroszországban 60 ilyen eset fordult elő — ami ugyan az előző évi négyhez képest sok, de járvá­nyos jellegű előfordulást nem je­lez. Nálunk egyébként évente 8-10 könnyebb lefolyású malári-, ás megbetegedés történt. A szú­nyogok terjesztette, lázroham­mal járó fertőzés ellen sajnos nincs védőoltás. Szabó Margit Bútor THOTVF.TT HFVTÄS7FK T.SAK 1 Tift ÁWKFIWFTlVfFlVTVYFT. 10.000 FT HELYETT 16.900 FT

Next

/
Thumbnails
Contents