Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11-12 / 212. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 11—12., szombat—vasárnap 7. HEVESE" HÍRLAP étvétyí Az alvilág összeesküvése Hitler ellen? Égi titkok Jelezhetők-e előre a katasztrófák? Vulkánkitörés Alaszkában 1986. március 27-én Egy, a közelmúltban Jeruzsálemben megjelent könyv szerint az amerikai alvilág zsidó származású gengszterei 1933-ban ösz- szeesküvést szőttek Hitler ellen, s az ügy az Amerikai Nyomozó Hivatal, az FBI érdeklődését is felkeltette. Több mint ötven éven át a történet részleteit az FBI 65-53615 számú dossziéja rejtette mindaddig míg Robert Rockaway, a tel-aviv-i egyetem történészprofesszora nyomára nem bukkant. Edgar Hoover, az FBI akkori nagy hatalmú főnöke legjobb ügynökeit vetette be, hogy az alvilági összeesküvés nyomára jusson, amelybe még a New York-i rabbik is alaposan „belekeveredtek”. A nyomok több amerikai nagyvárosba: Chicagóba, Philadelphiába, New Yorkba és Phoe- nixbe vezettek... A nyomozás az akkori amerikai német nagykövet, egy bizonyos Von Prittwirtz által kiépített szálon folyt. Eszerint a chicagói alvilág csak Daniel Stemként emlegetett vezetője volt a Hitler elleni merénylet tervének szellemi atyja. Az FBI egy informátora szerint a végrehajtással egy fiatal amerikai zsidót bíztak meg a Phoenixben lezajlott ülésükön. Az ügyben egy másik találkozó is lezajlott New Yorkban. A tervek szerint a Führert megmérgezték vagy lelőtték volna. Az akciót 1933 májusa és szeptemAlig egy év választja el egymástól Ausztria két nevezetes jubileumát: 1995-ben a Második Köztársaság létrejöttének 50. évfordulóját ünnepük, míg 1996-ban lesz ezer éve annak, hogy az „Ausztria” név — Ostarrichi — felbukkant írásos formában. A két kerek évforduló — az egy év különbség ellenére — a felkészülésben és az átnyúló ösz- szekapcsolódó eseményekben összevonható. Közös lesz a kerete az ünnepségeknek, és merőben új a filozófia — legalábbis ez a szándéka a két illetékes osztrák miniszternek. Erhard Busek tudományügyi és Rudolf Schölten oktatásügyi és művelődési miniszter úgy tervezi, hogy itt most nem lesz semmiféle nosztalgikus történelmi pátosz. Az új Európa közepén Ausztria öntudatosan tekint múltjára — úgy, hogy inkább előrenéz. Az új filozófia egyik sajátja, hogy a jubileum nem az eseményekre összpontosít, arra, ami volt, hanem inkább olyasmire, ami még nem volt, s olyan projekteket részesít előnyben, amelyek a múlt ürügyén a jövőnek adnak lendületet. Elképzelés bőven van. Az újonnan létesített „1995/96-os millenniumi iroda” alig győzi az előválogatást. „Az ezer projekt projektje lesz ez az évforduló” — mondja Erhard Busek. Ami már bizonyos: létrehozzák az Új Zene Házát, az emigrációs irodalom könyvtárát. Rudolf Schölten a programba beiktatta a régóta tervezett intézkedéscsomagot az osztrák filmvagyon megmentésére. Osztrák zenetörténeti munkajelenik meg — mert bármenynyire is büszkék itt arra, hogy Ausztria a zene birodalma, az ilyen jellegű összefoglaló mű hiánycikk. Tudományos kutatás tárgya lesz az 1945 utáni kivándorlás, és ha minden igaz, megszületik végre az Alpok-Adria történelemkönyv. A kiállítások sorát a „Duna — egy életűt” című nyitja. A folyó itt van, itt volt, s koré csoportobere közé időzítették. Magának Stemnek azonban nem akadtak nyomára. Az FBI elsősorban két ismert alvilági személy, Meyer Lansky, a maffia pénztárosa és Bugsy Siegel után nyomozott. Siegel életrajzírója valóban említi, hogy hőse gyakran sajnálkozott amiatt, hogy nem végzett 1938-ban Rómában Göbbels náci propaganda-miniszterrel és Hermann Göringgel, a Luftwaffe főnökével, amikor azok békésen pihentek egy, a vele szomszédos villában. Az FBI ügynöke valóban elküldte „Stern és a német kancellár elleni halálos fenyegetés” címűjelentését az amerikai igazságügyi minisztériumba 1933 augusztusában. A dokumentum azonban eltűnt a dossziéból. Rockaway 1983-ban inteijút készített a Lansky és Siegel által vezetett banda egy Holland csúfnéven ismert tagjával, aki megerősítette, hogy barátai kapcsolatba léptek egymással a Hitler elleni merénylet ügyében. „Az FBI ügynökei azonban beleütötték az orrukat az ügybe, és a dolog kezdett kozmás lenni. A tervet ejtették, nagy kár” — mesélte a Holland. Abban az időben semmi sem támasztotta alá az akkor 83 éves férfi állítását. Rockaway azonban a múlt évben a könyvéhez való anyaggyűjtés során az eltűnt FBI-dosszié nyomára bukkant a hivatal washingtoni archívumában. sítva végig lehet kísérni az ezer évet. És különben is: Bécs — így tartják az osztrák fővárosban — a legfontosabb metropolis a Duna mentén, és a jövőben is annak kell maradnia. Jelentős lesz az Európa Tanács megbízásából megrendezendő Historizmus című kiállítás, 1996 augusztusától fél éven át. Közös osztrák-magyar rendezvény lesz az Ester- házy-kiállítás — úgy is, mint az első a két ország közös történelmében szerepet játszó nagy családokat bemutató sorozatból. A természettudományi múzeum a veszélyeztetett és kihaló ausztriai állatokról tervez nagyszabású bemutatót. A linzi Hermes-kas- tély május és október között a vadászat szerelmeseinek kínál hasznos szórakozást, merthogy itt nem trófeákat mutatnak be, hanem azt, ahogyan a vadászat az iparfejlesztést ösztönözte. Ide aztan minden vadász eljön majd — ami nem fog rosszat tenni a rendezvényre nagyon számító vendéglátóiparnak. Többfelé a lovakat középpontba állító kiállítás, sőt lovasverseny és -bemutató is kapcsolódik ehhez a programhoz. Hogy mi nem lesz, arra a koordinációval és tervezéssel megbízott Peter Weiser válaszol — az ő neve egyébként Ausztriában márka, hiszen legutóbb ő volt a fő szervezője a Mozart-évnek. Weiser úr nem tervez semmiféle Habsburg-nosztalgiát. Szerinte a zene, a művészet, a lovak és a jó konyha inkább jellemző Ausztriára. A fent felsoroltak azok a programpontok, amelyekről már született döntés. Emellett eddig nyolcvan projekt érkezett be, és húsz kiállítási terv. A legtöbbnek címe lehetne a „Határtalan Ausztria is” — ezt a jelzőt a félreértések elkerülése végett azonban egyelőre inkább kerülik, amíg túl nem lesznek a Ferdinand Lacina pénzügyminiszterrel folytatandó költségvetési tárgyalásokon. Még félreértené a finanszírozási kilátásokat... A nagy természeti katasztrófáktól való félelem végigkísérte az emberiség történetét. Az ősember, de még az újkor embere is értetlenül állt a földrengések, a szélviharok és a vulkánkitörések előtt. Az okokat keresve — tudományos ismeretek hiányában — az istenek haragjának megnyilvánulásaként értelmezték a bekövetkezett katasztrófákat. Ezért, hogy elkerüljék az újabb tömeges emberáldozatokat, igyekeztek ajándékokkal kiengesztelni isteneiket. Napjainkban — főleg azon országokban, ahol gyakran fordulnak elő természeti katasztrófák — jelentős anyagi ráfordítással előrejelző állomásokat telepítettek és üzemeltetnek. Ezek műszerei különféle elvek, elméletek alapján jeleznek, s ezekből aztán kezelőik kikövetkeztetik a jövő történéseit. Az előrejelzés lehetőségeinek kutatásával hazánkban is számos tudós és tudományos fokozattal nem rendelkező, de a téma iránt érdeklődő ember foglalkozik. Figyelemre méltó megközelítés olvasható Krasznai István tollából, aki — a Naprendszeren belüli gravitációs hatásokat, illetve azok zavarait vizsgálva — megállapította, hogy a természeti katasztrófákat ezek idézik elő. Krasznai szívós munkával megvizsgálta, hogy hogyan helyezkednek el a Naprendszer bolygói, és hogy ezek a pozíciók hogyan függnek össze a földrengésekkel. Abból indult ki, hogy a Nap, a Hold és az összes bolygó hatással van a Földre, azonban — mivel egy zárt rendszerről van szó — a gravitációs hatások egyensúlyt tartanak fenn. Ezt az egyensúlyt egy külső erő felboríthatja. Nincs szükség azonban külső erőre egy földrengés bekövetkezéséhez. Ugyanis, ha a bolygók, illetve a Föld és a Hold egymásra hatása úgy alakul, hogy az ellentétes erőhatások ütközése következtében a Föld belső magja — amely 15-ször sűrűbb a Föld átlagos sűrűségénél — elmozdul, ez a Föld belsejében az anyag rotációs zavarát, az pedig erős földrengést vált ki. Megállapította, hogy tömegénél, közelségénél fogva a legerősebb gravitációs erőt a Földre a Hold gyakorolja. A katasztrófa bekövetkezésének az időpontja mindig a Holdtól függ, vagyis ez a Hold állandóan változó pálya- j irányával, illetve mindenkori po- | zíciójával függ össze. Tehát a bolygók hatása nélkül nincs katasztrófa, de a bekövetkezés idő- j pontját a Hold helyzete szabja | meg. A Föld és a Hold lényegében f egy irányban haladnak a Föld | ekliptikus pályáján, azonban a | Hold — a Föld körül keringve — 1 ettől a pályától állandóan eltér. I Pályájának egy szakaszán a Nap f és az összes bolygó gravitációs | vonzásával ellentétes hatást gya- 1 kőről a Földre, így a belső földmag kis elmozdulása is nagy katasztrófát okozhat. Krasznai munkájában foglal- j kozik a nagyobb méretű vulkán- | kitörések előrejelzési lehetősé- I gével is. Vulkánkitörések során a f legfelsőbb köpeny és a kéreg kö- f zös peremén a Föld mélyebb rétegeiből feltörő gőzök és gázok lávával keveredve felhalmozódnak, és mivel kitömi nem képesek, ezért a felszín alatt — a kisebb ellenállás irányába — vándorolnak a vulkáni területek lazább részeiig. A kitörés akkor következik be, amikor egy külső gravitációs erő ezt előidézi. Ez az erő akkor lép fel, amikor a Nap, a bolygók, valamint a kitörés időpontját eldöntő Hold legyező- szerűen helyezkednek el, gravitációs vektoraik fókuszában a Földdel. Ekkor a képlékeny földbelső nekipréselődik a felhalmozódott gázokból, gőzökből, olvadt lávából álló tömegnek, és kipréseli azt a vulkánok kúpjain. (1. sz. ábra) Krasznai az ábrával azt szemlélteti, hogy az 1968 augusztusának bizonyos napjain bekövetkezett földrengések hogyan hozhatók összefüggésbe az égitestek pozíciójával. A ciklontevékenységek kialakulásával kapcsolatban Krasznai elméletének lényege az, hogy csupán az egyik feltétel a meleg, páratelt légtömegek felfelé áramlása. A másik a gravitációs vektorerőknek a légtömegekre gyakorolt hatása. Ezt igazolja a tapasztalat, valamint az előrejelzések sorozatos beválása — írja Krasznai. „A gravitációs vektorerők akkor váltanak ki nagy ciklontevékenységet, ha a gravitációs szempontból számottevő bolygók úgy helyezkednek el, hogy 15 fok és 50 fok között, tehát lényegében egy irányból centrikusán hatnak a Földre, illetve a Holdra, és legalább egy gravitációs vektor ezekkel az erőkkel szemben helyezkedik el, de azt az erőforrást (ezt a bolygót) a Hold egymaga is képviselheti.” Krasznai István elméletét tu-| dományos körökben erős kritikával fogadták, ugyanakkor tekintélyes tudósok fantáziát láttak dolgozatában. Az elmélet jelentőségét azonban csak a gyakorlat támaszthatja alá... Földrengés Örményországban 1988. december 7-én V Osztrák-magyar kft. vámosgyörki hántolóüzemébe könyvelőt keres. Feltételek: német vagy angol nyelvtudás mérlegképes könyvelői végzettség legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A jelentkezéseket szakmai önéletrajz és fizetési igény megjelöléssel kéijük megküldeni, „Német nyelvtudás fontos99 jeligére az alábbi címre: 3201 Gyöngyös, Ff. 179. =\ / V Tana Judit f KERESÜNK! 1. Fedett raktárhelyiséget 500 m2 2. Telephelyet 3000 m2 (teherautó számára is jól megközelíthető) Érdeklődni: TOP-MARKET Kereskedelmi Kft. Eger Tel: 315-271 %_ ________________ /* A usztria kettős évfordulóra készül
