Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-07-08 / 183. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. augusztus 7—8., szombat—vasárnap Kétlaki kisbútor: zsúrkocsi és pótasztal Barkács-tanács Igen jó és könnyen kivitelezhető ötlet a görgethető kisegítő konyhai asztalka ("1. illusztráció), amelyet zsúrkocsiként is használhatunk. Elkészítéséhez — a léceken, rétegelt lemezen, facsavarokon és ragasztón kívül — csak egy ügyes kezű barkácsoló szükségeltetik. A görgős asztalka váza 20x40 mm-es renyőlécekből leszabott lábakon áll, amelyeket fölül két vaskosabb stafliból (40x40-es lécből) levágott darab, alul pedig léckeretes talca fog szilára egységbe. A két oldalkeretet közé- en összekötő lécek egyben a ki- úzható tálcák támléceit is tartják, hasonlóan a vágódeszka alatti morzsafogós kenyérvágórács támléceihez. Először e két oldalkeretet állítsuk össze. A három-három ösz- szekötőlécet köldökcsapokkal megerősítve fogassuk a lábakhoz. Az alsó tálcát 15x40 mm-es rétegeltlemez-csíkokból készítsük el. A két oldalsó keret hevederléceire vékony szegekkel is megerősítve ragasszuk fel a kenyérvágó és a talca vezető támléceit, maid csavarokkal erősítsük helyükre a két felső staflit, alul pedig a tálcát. A kellő szilárdság érdekében az alsó tálca fölé — a két láb közé — csavarozzunk föl még egy hevederlécet is. A vágódeszkát 20 mm vastag keményfából szabjuk ki, alsó oldalára pedig csavarozzunk két 20x20 mm-es lécet, hogy használat közben a vágódeszka ne mozduljon el. Az oldalsó késtartót rétegelt lemezből és lécekből ragasszuk össze, s facsavarokkal fogassuk az asztalka oldalára. A morzsafogós kenyérszeletelő alaplapja 5 mm-es rétegelt lemez, s két hosszanti oldalára ragasszunk egy-egy 10x20 mm-es lécét. A 10x10 mm-es keresztlécek között hagyjunk 10 mm-es térközöket, a darab elejére pedig ragasszunk 10x30 mm-es zaróla- pot. A kihúzható tálca alja 5x80 mm-es rétegelt lemezből leszabott csíkokból áll, amelyeket 10x80 mm-es fenyődeszkából ollós csapozással összeállított keret aljára kell — kis térközöket hagyva — fölszegezni. A tálca két fogantyúját 15 mm vastag deszkából lyukfűrésszel vágjuk ki, s az élek Íekerekítése után ragasszuk a rövidebb oldalak felső elére. Az evőeszköztartó anyaga 10 mm-es deszka. A darabokat éllap kötésben ragasszuk össze. Az oldalsó éleket csiszoljuk, kerekítsük le, majd facsavarokkal fogjuk az alsó nevederlécre és a tálca oldalához. Végül a négy bútorgörgő csapjának készítsünk furatot, és a görgőket rögzítsük a lábakba. A kisbútor alkatrészeit (2. illusztráció) még beerősítés előtt csiszoljuk le, esetleg pácolhatjuk, A felületek bevonásához célszerű bútoripari lakkot használni. (FEB) Mindennapi nyelvünk Nyelvművelő költőink a helyes szövegalkotásról Nemcsak versolvasóink figyelmébe ajánljuk cikkünk mondanivalóját, hanem azoknak is, akik még nem szaporítják a versolvasók táborát. Az ifjúságra gondolunk elsősorban. Több, az idősebb korosztályba tartozó ismerősünk azon kesereg, hogy gyerekei, unokái ritkán olvasnak verseket, nem is szólva arról, hogy még kevesebben tudnak egy-egy verset könyv nélkül is elmondani. Nem tartjuk véletlennek, hogy költőink A Versolvasóknak címmel megírt alkotásaikban hívják fel a figyelmet az olvasókkal kialakított őszinte és bensőséges partnerkapcsolatok jelentősegére. Ennek a jelenségnek típuspéldája olvasható Ber- czeliA. Károly alkotásának szövegformálásában: „A vers: személy. Ezért titok./S ne hidd, hogy tán a szerkezet/ mély értelméhez elvezet,/ s mint bús leleplezett/ megnyílik végül s gyónni fog./ S bizalmatlan se légy, ha mar/ vizsgálgatod, hogy menynyit ér;/ a vers, mint sértődött személy/utadból is kitér,/ s gúnyos szavadnak ellenáll”. Figyelemre méltó Hegedűs Géza: Szonett az anyanyelvről című versének mondanivalója is. „Hazám: magyar nyelv — igék, főnevek/ és melléknevek kincses birodalma — /jó ezredév formálta műremek/ Varázsodat a lélek befogadja,/ újult erőt adsz minden munkanapra/ és elringatsz, ha békén pihenek./ Valóság lesz a képzelet kalandja,/ ha szavaidban ertelmet nyerek. / A Siralom s a Halotti beszéd/ szavai óta járulok eléd/ és évszázadok költőit idézem. / Te vagy az otthon és a nagyvilág. /A nyelvtanod a törvény, melyen át/ a mondhatók szabályait megértem.” E költői vallomásos sorokból az is kitűnik, hogy versíróink nemcsak a versalkotás stilisztikai eszköztárát jól ismerő alkotók, hanem a grammatikai kultúra, a nyelvtani ismeretanyag világában is járatosak. Áttételesen erre is utal, amikor ezt írja: „A nyelvtani táj felé futottam, de nem a szókincs, hanem a nyelv nyelvtani, alaktani és mondattani lehetőségeinek tájai felé”. (Páskán- di: Tűfoka.) De nemcsak Pás- kándi tartozik a „nyelvtannal is bíbelődő” poéták közé, hanem a nyelvtani igényességre is törekvő versíróink legtöbbje. Igaza van Szabó Lőrincnek, amikor azt írja, hogy a költészet a tudománynak édes ikre”, különösen abban a vonatkozásban, hogy a költői szövegrészietekben érzékletesebb a szövegfórmálás „önfe- gyelmű rendje” (Hegedűs Géza). Ha mai egyeni és közéleti nyelvhasználatunk nemkívánatos jelenségeit jobban megfigyeljük, éppen a mondatalkotások folyamatának jobbítása terén van szükségünk versműveltségünk gazdagítására. Olyan versrészletekre gondolunk elsősorban, amelyek kulcsszerepet játszó nyelvi eszköztárra hívják fel figyelmünket: „A mondat, mely szemünk előtt fakad/ s ki tudja mondani az ember akaratát,/ s a helyes rendbe szedett gondolatok a helyükre kerülnek” (Somlyó György). Változatos példatárt adnak költőink arra is, hogyan formálódik a mondat s a mondatsor értelmes szöveggé: „Családok a mondatok: összetörtön valamit mondanak, /fényük. sodruk együtt gazdagabb /Jankovich Ferenc/, — „Ha egy mondat kész van, /értelmet ad neki a másik,/ és feszített belülről/ szinte pattanásig,/ az feloldódik kerekded / és lágy mondatokban” /Béres Attila). „A több- alany-többállítmányos mondatok is csak /százaléksávok /az egyetemes mondat-tömbökben” (Tamkó Sirató Károly). A hasonlatok tükreiben azt is láttatják mai költőink, hogy a kifejezendő tudattartalom s a gondolat természete és gazdagsága is szövegszervező erő: bennük és általuk lesz egységes egész. A szöveg mondatainak pontos rendjéért is ők a felelősek. Ha a „gondolat kereke leragad” (Sólymos Ida), s „az értelem nem köröz” (Vari Attila), akkor széttöredezik a szöveget alkotó mondatláncolat. De a „gondolatok izzása/ összeforrasztja a stílustörést is” (Horváth Imre). Valóban, a gondolatok folyamatos cseréjében egymás nélkül semmit sem érnek a szövegbeli mondatsorok. Minden mondatban az „Egész zakatol” (Hajdú Zoltán). A szöveggé szerveződött egyes mondatok „izommozgása követi a gondolatok izommozgásait” (Bihari Sándor). A mondatok gondolati tartalmának és nyelvtani felépítésének egységét biztosítja a szövegrészhez fűződő viszony is, és akkor: értelmes lesz a mondatláncolat jelentésszerkezete, s „jól hangzik a mondat” (Vészi Endre). A mondatalkotó nyelvi tényezők, a szavak, a viszonyítószók is „keresik egymást, hogy valamit együtt mondjanak,/ s így fogódzkodván családba-család/ viszik az értelem szent csillagát: /fényük, sodruk együtt gazdagabb” (Jankovich). Dr. Bakos József Kertész leszek Vegyes évelőágyás Az évelő növények legnagyobb részének legalkalmasabb ültetési ideje nyár vége, ősz eleje, tehát augusztus második felétől október elejéig. Megfelelő gondozás mellett a tél beálltáig jól begyökeresednek. Főleg vizet kell adni bőségesen. Néhány fagyérzékeny évelőt, valamint azokat, amelyek gyökerei könnyen rothadnak (pl. szellőrózsa), tavasszal ültessük. Ültetésnél vigyázzunk, hogy mélységük az eredeti helyük mélységével egyezzen meg. A gyökereket ne gyűrjük vissza, ne „pipáljon”, hanem teregessük széjjel, hogy közéjük mindenhova föld kerüljön. Lényeges, hogy ne találomra válogassuk az ültetésre szánt növényeket, hanem viráguk, lombozatuk, növekedési formájuk szerint kerüljenek össze. Az egyes fajokat kisebb- nagyobb csoportokba, foltszerűen ültessük egymás mellé. A növekedési magasságot a külső körülmények, így a talaj tápanyag- tartalma, öntözővíz, illetve csapadék mennyisége befolyásolja, mégis alapvetően öröklött tulajdonság. A megfelelő társítással nagyon szép hatást érhetünk el, de az egészet tönkre is tehetjük. Termetük szerint három nagyobb csoportra oszthatjuk az évelőket, magasakra, középter- metűekre és alacsonyakra. Legnagyobb a választék az előző kettőből, alacspny évelő viszonylag kevés van. Éppen ezért ismertetésüket ezekkel kezdeném. Tűzeső (Henchera sanguinea). Alacsony lombozata sűrűn áll, takarja a talajt. Levelei szív alakúak, kerekdedek. A lombozat fölé 50-60 cm-re nyúlik a virágzat, ami nem tűnik magasnak, mert laza, levegős, könnyed. Lehet piros vagy rózsaszín. Egymástól 25-30 cm-re ültessük a töveket, akkor érnek majd szépen össze. Szegélynövénynek is alkalmas. Ma már nagyon sok évelőből nemesítettek alacsony, törpe változatot. Ilyen a törpe őszirózsa (Aster dumosa) is. A nyár elején még csak alacsony, szép zöld lombozatúval dúsít, majd augusztustól virágával is, ami lehet fehér, kék, piros, rózsaszín és ezek árnyalatai. Az elterjedt és közismert csillagfürt is rendelkezik törpe hibridekkel. Gazdagon virágzik május-júniusban. Szín- választéka gazdag: fehér, piros, lila, sárga, kék. Kevésbé ismert, de egy viszonylag ritka virágszínt visz a kertünkbe a Veronika (Veronica pallus). Nagyon hálás növény. Ä rozettaszerűen elhelyezkedő levelek alacsony gyepet alkotnak. Virágzáskor felálló, virágzattal záruló szárat fejleszt. A karcsú, elég dús virágfüzérek kék színét kiemelik az ezüstszürke, szőrös hajtások. Előnye még, hogy levélzetét télen is megtartja, így egész évben rendezett hatású. Viszonylag lassan nő. Ha elvirágzott, vágjuk vissza a felálló virágszárakat, így a levélzet továbbra is érvényesül. Főleg temetőben találkozunk velük — alacsony termetük, kis viráguk miatt nagyon alkalmas sírok beültetésére —, de az évelőágyak térbeli tagolásában, levegőssé tételében jelentős szerepük van a szukkulenseknek: a pompás varjúhájnak, a kaukázusi vaíjúhájnak és rokonaiknak. V Pénzes Judit Ágy a tengerszint felett Igor Ga- mow, a coloradói egyetem professzora kikísérletezett egy olyan ágyat, melyben magas tengerszint feletti légnyomást lehet produkálni. Ezzel a tengerszint alatt élő atlétákat lehet alvás közben trenírozni, illetve a magasabb légnyomáshoz hozzászoktatni. (FEB-fotó) Vendéglői párbeszéd — Főnök, ebben a vendéglőben úgy érzem magam, mint odahaza... — Olyan kellemes a környezet? A választ lásd a vízsz. 1. és függ. 45. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt betűk: C, T) 13. Szorosan a felületéhez történő simulás, ahhoz való ragadás 14. írásműből részletek előadása 15. íme, erről beszéltem (2 szó) 16. Daru — németül (KRAN) 17. A rénium vegyjele 18. Elem! 20. Részben odaül! 21. Akta 22. Acetum egynemű hangzói 23. Újság 25. Bővebbé tesz 27. Környezetétől elütő színű sáv, vonal 29. Való 30. Féltucatnyi 31. Folyó Olaszország északi részén 32. Konyhai edény 33. Közkedvelt szórakoztató létesítmény az Ostoros határában levő tónál 35. Ételt, italt zamatosabbá tesz 37. A közepén ráver! 31. Eredeti állapotú, természetes 39. Mesterséges takarmány 40. Gyümölcs kifejlődése 4L Rajongásig szeret 42. Hara- pásnyi ételmennyiség 44. Fehérnemű 45. A hét vezér egyike 46. Antal olaszos becézése 47. Úgymint, röv. 49. Kenyér része! 50. Félig öreg! 51. Teréz becézve 52. Férfiak udvarias megszóh'tása 54. Kihallgatás — katonai kifejezéssel 56. Albert személyneve. FÜGGŐLEGES: 1. Órát új időponthoz beszabályozni 2. Igen — oroszul 3. A máj termeli 4. Hon, szülőföld 5. A kezére csap 6. Légnemű anyag 7. ... királya (Lalo operája) 8. Valakit megkönnyez 9. A statisztika kelléke 10. Sárga színű vegyi elem 11. Aroma 12. Postai küldeményről feladónak adott elismervény 16. Valamit bíráló 19. Mindenki elhagyja (2 szó) 21. Tárgyat elrendezni 22. Zala megyei település lakója 24. Ismert közgazdasági szakember, politikus (János) 26. Óhajt, kíván 27. Ón 28. Tartósan kutatni 31. Borít, takar (ford.) 33. Seben képződik 34. Ragadozó tengeri hal 36. Bermuda része! 42. Fotó- technikai cikkek márkája 43. Bélés jelzője 45. A vendég szavainak folytatása (zárt betűk: ő, L) 46. Konkrét elképzelés 48. Satu- ... (Szatmárnémeti román neve) 51. Óratartozék 52. Dómjáról ismert nagy német város 53. Fájdalom 55. A Ludolf-féle szám 56. A vas vegyjele 57. Táska páros hangzói. Báthory Attila
