Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 5., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Új úton — Adácsról Az Adács-Gyöngyös közötti új úton szeptember 1-jétől elindul a község lakói által régóta várt buszjárat. A kényelmes közlekedési eszközzel reggel negyed hattól este hatig szinte óránként utazhatnak a helybéliek, a turisták oda és vissza. Tizenöt éves lesz Novemberben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ. Ezt a jubileumot méltóképp szeretnék megünnepelni az intézmény munkatársai, vendégei. Azt már most elmondták, hogy a Gyöngyösi Műhely, a kézimunka, bélyeggyűjtő és fotószakkör kiállítással kedveskedne a városnak, s olyan előadóművészeket is meghívnának ekkor, akik gyakran megfordultak e pár év alatt a házban. A karácsondi cigányokért Csík Zsolt, a karácsondi cigány ifjúsági szervezet egyik vezéregyénisége több vállalatnál és gazdasági egységnél is járt a közelmúltban, hogy némi kedvezményes árucikket szerezzen a községben élő cigányoknak. A gabonaipari és a tejipari képviseletektől már kaptak is támogatást, most a dohánygyárat „célozza” meg az ifjú szervező. Büdös-e a kávépörköld? A legutóbbi gyöngyösi önkormányzati ülésen is felvetődött a Patina Rt. tulajdonában lévő kávépörkölő üzem működése, s az aközben kibocsátott szagok elvi- selhetetlensége. Tőkés László képviselő interpellált, s azt a választ kapta, hogy a környezetvédelmi felügyeletnél már bejelentették a problémát, s tartanak a vizsgálatok. Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgató hozzátette: az utóégető, amely a bűzt megszüntetné, már elkészült, csak még nem működik rendesen. Füredtől Sólymosig, és Gyöngyösön is... Alapítvány a „mátrai szegényekért” „Az igazán rászorulók nem jönnek segítségért...” Gyöngyösi orvosok egy csoportja és a ferences rendház létrehozta a Mátrai Szegényekért Alapítványt, mely a környéken élő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került szegényeket támogatja. A kuratórium elnökével, dr. Rótt Zsuzsanna főorvos-asszonnyal beszélgettünk e kezdeményezésről. — A Máltai Szolgálatnál végzett munkám során arra jöttem rá — mondja —, hogy az igazán rászoruló emberek nem jönnek segítségért, hanem inkább bele- süllyednek a nyomorúságba. Úgy gondolom, nem mehetünk el erzeketlenül egyre súlyosbodó helyzetük mellett. Miután a máltaiaknál nehézkesebbé vált a pénzbeni adományok elosztása, így ez az alapítvány szolgálná a segítségadást. A Mátrában — elsősorban Mátraháza, Mátrafü- red, s Gyöngyös egy részének vonzáskörzetében — tévő, hátrányos sorban élőket szeretnénk támogatni. A helyi körzeti orvosoktól kértünk egy-egy listát, mert ők ismerik legjobban őket, s ezt a névsort vettük alapul. A természetbeni adományok nyújtása, egészséggondozás, ház körüli munkák elvégzésének megszervezése, kerti munkák, tüzelő vágás, kórházi bennfekvés esetén látogatás, tanácsadás, üdültetés, kirándulás, ingyenes étkeztetés megszervezése tartozik a munkánkhoz. — Szeretnénk létrehozni egy öregek napközi otthonát Füreden — mondja a doktornő —, ugyanis nagy szükség volna rá. Életképesnek tűnik akár egy szociális otthon, vagy pedig egy betegszoba megteremtése, ahová a kórházi kezelésből kikerült, de még ápolásra szorulókat befogadhatnánk. Sajnos mindehhez épületre van szükség, hiszen e tevékenységek csak ott folytathatók. Sikerült odáig eljutnunk, hogy most már havonta tudunk a rászorultjainknak segélycsomagot vinni, s jóleső érzés, hogy már várják: vajon jövünk-eY Először fenntartással fogadtak minket, de ma már családtagként tartanak számon. Több mint 70 krízishelyzetben lévőt támogatunk, gondozunk. Perselyezünk, gyűjtünk, hangversenyeket szervezünk, de még ennek ellenére is szükség volna anyagi támogatásra. Az alapítványtevők között sok orvos van, éppen ezért, ha lenne rá lehetőség, s a szabályozók engednék, vállalkoznánk egy rendelő üzemeltetésére, s az ebből befolyó összeg mehetne az alapítványnak. Ennek több kerékkötője is van ma még — bár egy jó közgazdásszal tálán sikereket érnénk el. — Hogyan került kapcsolatba a karitatív tevékenységgel? — Ha az ember gyerekei elkerülnek otthonról, úgy érzi, felszabadult a „fölös” energiája, s szeretne valami hasznosat cselekedni. Egy ismerősöm azt mondta: nekem volna az ilyen tevékenységhez hajlamom, tehetségem, próbáljam meg. Hát így kezdődött..., s talán nem is lehetne már abbahagyni, a felelősség nem is engedne. Jó érzés tudni, hogy várnak, és számítanak rám... (Az alapítvány működését szerkesztősegünk is szeretné segíteni, épp ezért közöljük, milyen számlaszámra utalhatják át adományaikat a támogatók. Az alapítvány száma: OTP Rt. Gyöngyösi fiókja 727-001871- 7.) Sziráki Márta Erőszakos akácok Legtöbben, ha fakivágásokat látunk, felhördülünk, mondván: előlünk, meg a gyerekeink, unokáink elől veszik azt el, s csak évtizedek múltán pótolható mondjuk például egy sudár jegenye. Most a Gyöngyöstől Éger fele vezető úton, annak is a mátrai szakaszán emelnek ki több akácot. Szuromi Lászlótól, a Bükki Nemzeti Park Mátráért felelős szakemberétől megtudtuk: erre a lépésre azért volt szükség, mert félő, hogy „elakácosodik” az erdő. Ez a rajta ugyanis annyira igénytelen, ugyanakkor olyan erőszakos, hogy veszélyezteti a többi — nálánál jóval értékesebb — fa létét is. Ráadásul az akác nem is őshonos hazánkban, hiszen Amerikából „jött” hozzánk, így igazából nemzeti kincsünknek sem tarthatjuk. Nem is kivágásnak nevezi Szuromi László a közeljövőben kezdődő munkát, hanem az „akácfélék szakszerű visszaszorításának”. Az idén kifűrészelt fákat elszállítják, értékesítik, tövüket pedig enyhe vegyszerrel kezelik, hogy ne sarjadjanak ki újra. Jö- vorepedig újakat ültetnek helyettük: juhart, hársat, nyírfát, berkenyét. Kisnána A várat nem, de... Nemrég megírtuk, hogy a kisnánai várat bezárták omlásveszély miatt. Akik viszont mostanában arra kirándulnak, ne keseredjenek el nagyon: ott a szép kis falumúzeum, amely egyszerűségével és tisztaságával szerez élményeket. Figyelmükbe ajánljuk a díszágyat, valamint az ablak előtt álló szövőszéket is. Ha pedig marad még idejük egyéb látványosságra, akkor nézzék meg a község könyvtárát, amely szintén egy régi parasztházban kapott helyet. Falumúzeum, nemesen egyszerű épületben Ilyenen készült a szőttes Visszhang „A lőfegyverek használata nem egyszerű...” „A lövészet tudománya — nemzetvédelem ” — láttuk a feliratot Mátrafüreden, s nemrégiben egy fényképfelvételen be is mutattuk lapunk hasábjain. E glosszához fűzött megjegyzést Belkovics Béla, a lövészklub elnöke, akinek véleményét most rövidítve közöljük. „A különféle lőfegyverek ember által való használata nem új dolog a történelemben. Amióta az ember megalkotta a lőfegyvereket, azóta használja is, hasznos vagy haszontalan dolgokra. A lőfegyverről, lövészetről hallottak, továbbá látottak alapján sok emberben a gyötrelmek, az oktalan öldöklés, a bűnös és jóvátehetetlen pusztítás fájdalmas képe ötlik fel, és eltölti őket a félelem, a borzongás. Sajnos, nem ok nélkül. Ha kitekintünk a világba, nagyon sok szenvedésről szerezhetünk tudomást, és az nem jó nekünk, magyaroknak sem. Viszont, ha csak az ilyen tartalmú érzelmeinkre hallgatnánk, akkor el kellene vetni magunktól a lőfegyverhez, a lövészethez kapcsolható emberileg nemes és célszerű dolgokat és társadalmi szükségességüket is... Visszatérve mondandóm eredeti fonalához, azt is tudni kell, hogy a lőfegyverek használata nem egyszerű dolog (még a látszat ellenére sem), és igen komoly, illetve szerteágazó elmélete, tudománya van. A szakszerű és célszerű használat védelmet, biztonságot ad minden tisztességes és jó szándékú embernek — így összességében a nemzetnek is.(...) Gondoljon arra, hogy a lőfegyver szakszerű és hasznos használata az értelmes, az egészséges emberpalántát, embert a rendszerességre, az önfegyelemre, az önbecsülésre, a pontosságra, a bajtársiasságra, a küzdőképességre, a győzni akarásra neveli. (...) Gondoljon azokra az olimpiai, világbajnoksági, Európa- és Világkupa-, illetve hazai országos versenysikerekre, amelyeket a lövész sportolóink értek el, gyűjtöttek össze hazánk hírnevét, dicsőségét öregbítve, illetve nemesítve. (...) Mi azzal a céllal építettük fel ezt az egyszerű pavilont, hogy minél szélesebb körben megismertessük a lövészetet, és minél több fiatalt megnyerjünk a sportnak. Ezt a nevelőraunkát, eszközrendszert nem lehet eldugni vagy tudomást sem venni róla, ha tetszik, ha nem, együtt kell vele élni, mert a haza védelme, a sportsikerek igenlése, a vadgazdálkodás hasznosításának szükségessége nagyon összetett módon van jelen társadalmunkban. Befejezésül megköszönöm kritikai észrevételeit, és remélem, hogy írásainkat azok is olvasták, olvassák, akik segíthetik munkánkat. Manapság igen szűkös anyagi körülmények között dolgoznak a kis egyesületek — és főleg társadalmi munkát végző emberekkel. Ha lehetőség adódik, felújításra kerül a pavilon is, ami pedig a bevételt illeti, jó, ha a rezsiköltséget fedezi. (A szemének bizarr feliratot pedig a felújításig lefestettük).” Tisztelt Belkovics úr! Örülök, hogy megosztotta velünk nézeteit — van, amelyikkel egyetértek, s akad, amelyikkel nem. Szerintem egy ilyen felirat többféle érzést is kiválthat az emberből: belőlem ellenkezést, másokból talán büszkeséget, vagy legalábbis egyetértést. Annak mindenesetre örülök, hogy a pavilont felújítják — ráfér. Doros Judit Terjeszkedik és szépül Gyöngyös Folytatódik a Ringstadt úti lakások építése Gyöngyösön. Az elmúlt hetekben megint lebontottak néhány régi, romos házat a környéken, s ezek helyett „emberléptékű”, négy-ötszintes lakóépületet emelnek. Ezek a házak némi változatosságot jelentenek a megszokott, szürke betonrengeteg helyett, hiszen részben már sátortetővel készülnek, részben vidám, harmonikus színekkel teszik elviselhetővé az egyébként nem túl vonzó „telepi létet”. Hogyan lehet elmondani, milyen a napsugár? Segítség a gyermekeknek Hogyan lehet elmondani egy kisgyermeknek, milyen is a napsugár, milyen a baba, aminek a haját lehet fésülni — szóval, hogyan lehet elmondani annak a kicsinek, akinek szemét örök sötétség borítja?— ezzel a mottóval nemrégiben a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban zenés táncest keretében „A csökkent- látó gyermekek alapítvány” javára összejövetelt rendeztek. Péntek Lajos, az alapítvány élet- rehívója örömmel beszelt az eredményeikről: több gépet, műszert vásároltak és ajándékoztak már kórházak koraszülött-osztályainak. Mint megtudtuk a kórház érintett osztályán: szükség lenne egy további fontos műszerre — nem szemvizsgálathoz —, ehhez Péntek Lajos ismét anyagi támogatást ajánlott. Ezen a jótékonysági rendezvényen sokan részt vettek, hogy segítsenek: ott volt a támogatok között a Mikrokapcsolat Bt., a Mátra Művelődési Központ, a gyöngyöstarjáni borozó, a Kon- turs Kft. és a szórakozást biztosító WÁMP együttes. Az est bevetele természetesen az alapítvány számlájára kerül, s talán mielőbb sikerül megvásárolni azt a gépet, mely a látási rendellenességgel világra jött újszülöttek ápolásához szükséges.
