Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-12 / 160. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. július 12., hétfő Egyre népszerűbb a plasztikpénz Megyénkben is terjed a bankkártya Jó tíz évvel ezelőtt mint keleti turista — hajói emlékszem éppen a Saint Denis felé igyekeztünk — mikor egy körünkben levő helyi (párizsi) azt mondta, váljunk egy pillanatot, mert pénz vesz fel a bankból. Mi hiába mondtuk neki, hogy sietünk, erre csak annyit mondott, ez itt könnyen megy, fél perc az egész. Aztán amikor a bankhoz értünk, valami kártyafé­lét dugott be a „falba”, beütött né­hány billentyűt, s már érkeztek is a bankók. Nos, tíz év elteltével immár Ma­gyarországon sem lepődünk meg, ha ilyen aktust látunk, hazánkban is egyre többeknek van bankkár­tyájuk. Ez azért praktikus, mert az embernek nem kell készpénzt hor­dania magával, hanem például a lakossági folyószámláról akkor kéri le a pénzt, amikor éppen arra szüksége van. Aztán az egyre több helyen föllelhető pénzkiadó auto­matákból akár hétvégén, vagy éj­szaka is vehet ki különböző össze­geket. (Az ATM-ekből ma általá­ban húszezer forintot lehet kivenni hetenként, ami egyrészt megkímé­li az embert a vad és hirtelen költe­kezésektől, másrészt, ha ne adj Is­ten hátában egy kés van, akkor a rabló csak egy maximált összeget kaparinthat meg.) És akkor még nem beszéltünk a kamatokról, vagy arról, hogy számos vendéglá­tó egységben, vagy üzletben a kár­tya segítségével vásárolhatunk is. Alábbi körképünkben arra ke­resünk választ, hogy vidéken — nevezetesen Heves megyében — milyen stádiumban van a kész- pénzkímélő módszerek elterjedé­se. Mindez azért sem mellékes, mert a nagyarányú idegenforga­lom szinte bátorítja ennek a for­mának az elterjedését. A belföldi turisták ugyanis nagyobb összegű készpénz nélkül nyaralhatnak, míg a külföldiek például az Eurocard Mastercard emblémákkal ellátott elfogadóhelyeken vásárolhatnak, illetve vehetnek igénybe különféle szolgáltatásokat. Magyarországon először az OTP telepített ATM gépeket. Mint Pék Ferencnétől az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Heves megyei irodájának betétosztály vezetőjétől megtud­tuk, a megyében is egyre népsze­rűbb ez a forma. Jelenleg 571 He­ves megyei ügyfelüknek van kár­tyája. Ok három-hat hónapos „tiszta”, azaz fizetőképes előz­mény után igényelhetnek plasztik­pénzt, vagy úgy, hogy ötvenezer forintjuk van a számlán, vagy úgy, hogy a húszezer forint mellett havi ötezer forint utalnak át, vagy egy­szerűen havonta húszezret helyez­nek el a számlán. Egerben május 4-én helyezték üzembe az első au­tomatát, s mindez ösztönző hatás­sal volt a kártyaigénylésre. 1992. márciusában hatvan, 93 elején há­romszázötven tulajdonosuk volt Egerben, s az ATM megjelenése óta ez a szám a 600 felé közelít. Rövidesen Eger másik pontján — a Hatvani kapu téren — állítanak üzembe másik gépet, s a nyár vé­gén már innét vehetik fel pénzüket a kártyatulajdonosok. A megye két másik városában — Gyöngyö­sön és Hatvanban — pedig jövőre szerelik föl az automatát. Az osz­tályvezető elmondta azt is, hogy sajnos, különösen hétvégén meg­rongálják a berendezést, gyufaszá­lat dugnak bele a nyílásokba, vagy fagylalttal kenik be az ablakot. De a tapasztalatok egyre jobbak, az utóbbi hetekben már kevesebb vandál mutatott érdeklődést a kor­szerű bankatechnikai módszer iránt. Az OTP csekket egyébként a posta és a takarékszövetkezetek fi­ókjai fogadják el, de azok használ­hatók nagyobb boltokban, így a Centrum és a Domus Áruházak­ban is. A statisztika azt mutatja, hogy az egriek rövid idő alatt meg- születték az új technikát: különö­sen szombaton és vasárnap, vala­mint a késő esti órákban használ­ják nagy előszeretettel kártyáikat. A Dunabank egri fiókjában Kormos Zoltán fiókvezető helyet­tes adott rövid tájékoztatást. Tőle tudtuk meg, hogy megyére szóló adataik nem igen vannak, hiszen a kártyákat a központ útján küldik ki az igénylőknek. így nehezen kö­vethető, hogy egy-egy területen hány kártyatulajdonos van. Az biztos — számolt be Kormos úr —, hogy Hevesben a benzinkutak majd 90 százalékánál elfogadják a bank plasztikpénzét, ezen kívül a vendéglátók és kereskedelmi egy­ségek egy része is együttműködik a Dunabankkal. Az egri fiókjukat egyébként idén februárban nyitot­ták meg, s azóta különösen élénk kereslet mutatkozik az üzem­anyagkártyák iránt, amelyeket el­sősorban a közületek vesznek igénybe. A legújabb kártyakibocsátó a Budapest Bank. Ez a pénzintézet is a fővárosi központi útján bonyo­lítja az üzletet, ám az igényeket a postán vagy a helyi — így egri és gyöngyösi — fiókok is fogadják, ám onnan Budapestre küldik a la­pokat. Egyelőre még nem talál­kozhatunk Heves megyében a BB automatáival. De nyilvánvaló, hogy az Egerben nem sokára fel­épülő új székházban már helyet kap az automata. A Budapest Bank ma kétféle kártyát bocsát ki: az úgynevezett Cirrus változat csupán az ATM- ekből való pénzfelvételre, illetve befizetésre jogosít, ám az Euro­card Mastercard emblémát viselő általános kártya tulajdonosa az au­tomatákon kívül pénzt vehet fel a BB és a vele szerződésben álló bankok fiókjaiban. Emellett — az elfogadóhelyeken — vásárolhat vele az ügyfél, de különböző szol­gáltatásokat (például a benzinku­taknál, szállodáknál) is igénybe vehet a tulajdonos. Ez utóbbi plasztikpénz persze csak szigo­rúbb feltételek teljesítése után sze­rezhető meg. Mint Szécsényi Jánostól, a Bu­dapest Bank bankkártya főosztá­lyának kibocsátói menedzserétől megtudtuk, mindenképpen terve­zik Heves megyében az automaták felszerelését. A telepítés ütemét természetesen befolyásolja az is, hogy milyen környezetben helye­zik el az ATM gépeket. Ez nyilván­valóan attól függ, hogy hány ma­gánügyfél, vállalat, intézmény ér­deklődik iránta az adott területen. Havas András Gazdának és kutyának A nyári fürdőzés örömei Az eb nagyon kedveli a pancsolást „Az élet örömei egy kutya szá­mára elsősorban a gazdától ka­pott bánásmódtól függenek” — vélekedik a Nobel-díjas Konrad Lorenz. A kutya akkor a legbol­dogabb, ha annyit lehet együtt a gazdájával, amennyit csak kíván. Miért kellene hát megfosztani őt szeretett „emberétől”, éppen az év legszebb időszaka, a nyaralás ideje alatt? Aki ennek a pár hétnek eltöl­tésére a tengerpart mellett dönt, négylábú utitársa megfelelő el­helyezésére, jó közérzetére is gondolnia kell. A legritkább ese­tektől eltekintve nyugodtan ma­gunkkal vihetjük őt a strandra is, hiszen a kutyák is nagyon élvezik a pancsolást, szívesen játszanak gazdájukkal a vízben. Ösztönö­sen jól úsznak, de a vízhez őket is hozzá kell szoktatni, ezért első alkalmakkor a fokozatosság elve érvényesüljön. Először csak se­kély vízben játsszunk vele, s csak akkor engedjük mélyebb vízbe, ha már kellő önbizalmat érez az úszáshoz. A kutyás strandolás alapvető követelménye azon­ban, hogy legyünk tekintettel a többi fürdőző, napozó ember za­vartalan pihenésére. Ne enged­jük, hogy az eb felügyelet nélkül szabadon szaladgáljon, nem minden embernél arat osztatlan sikert, ha a pokrócán, nyugágya mellett váratlanul ott terem egy hívatlan négylábú. Naponta többször induljunk a kutyával sétára, lehetőleg azon­ban ne a legforróbb déli órák­ban. Fussunk vele együtt, dobál­junk neki labdát vagy gumikari­kát, így az állat kijátszhatja, ki­tombolhatja magát, és a fegyel­mezés is könnyebben megy majd, ha olyan helyen jelenünk meg vele, ahol nincs lehetőség a póráz nélküli szaladgálásra. Ha kifekszünk napozni, a ku­tyát tartsuk magunk mellett, vagy ha nevelése hiányos, kössük pórázra. Vigyázzunk azonban, hogy az állatnak lehetősége le­gyen árnyékba húzódni, mert az eb számára is fennáll a napszúrás veszélye. Amennyiben nincs ár­nyékos hely a strandon, vigyünk magunkkal e célból napernyőt. A másik probléma lehet stran­dolás idején, ha a kutyának ép­pen ekkor kell a nagydolgát elvé­gezni. Ebben az esetben a hygié- nés követelmények még szigo­rúbbak, mint odahaza, hiszen a legtöbb ember mezítláb járkál a víz mentén, gyerekek játszanak a homokban. A kutya gazdájának kötelessége, hogy az eb által pro­dukált „végtermék” ne szeny- nyezze a strand területét. A kí­nos konfliktusok elkerülésére le­gyen nálunk az elengedhetetlen kislapát és zacskó, így nem érhet bennünket váratlan „kutyabale­set”. Sokan aggódnak amiatt, hogy a tenger sós vize árthat a kutya bőrének, ezért megnyugtatásul nem árt tudnunk, hogy az állat bundájának tömöttebb alsó réte­ge és az állandóan jelenlévő szőr­zsír megvédi a bőrt. Amikr a ku­tya kijön a vízből, alaposan meg­rázza magát, s megszabadul a legparányibb sós cseppektől is. Ezért tengeri fürdőzés után ne fürdessük meg kádban a kutyát, mert ezzel csak árthatunk: az esetleg még rajta lévő sómarad­ványokat belemoshatjuk a bőré­be. A legjobb módszer, ha átke­féljük a bundáját. A nyári forróság és a sós víz együtt alaposan szomjassá tesz mindenkit, ez alól a kutya sem kivétel. Ezért mindig vigyük ma­gunkkal az ivótálját és egy palack édesvizet. A nagy melegben a legtöbb kutya nem eszik olyan étvággyal, mint azt tőle megszoktuk. Éle- gendő számára, ha a hűvösebb esti órákban táplálkozni, hiszen napközben neki sem kellemes te­le hassal a vízben, a parton ug­rándozni. Apropó, táplálék: különösen a déli országokban nehézségek­be ütközhet a mindennapi friss húsféleség beszerzése a kutya ré­szére, ezért legokosabb, ha ott­honról olyan mennyiségű száraz- és konzerveledellel indulunk út­nak, amely a nyaralás végéig ele­gendő. Ha mindenre kiterjedően gon­dossággal készítettük elő a nya­ralást, a kutya és gazdája egyfor­mán zavartalanul élvezheti a nyár nyújtotta örömöket. Régi idők zenéje ........................................................................................... ,.................................................................................................IMil»r* (F otó: Gál Gábor) Hangulatos koncertet adott elmúlt héten az egri Franciskánus udvarban a Musica Aulica együttes. Ko­rabeli hangszereken szólaltatták meg a középkor és a reneszánsz zenei termésének ismertebb darabja­it. A repertoárban szerepeltek a Vietoris-, a Lublini és a Lőcsey kódexekből származó főúri, udvari táncdallamok is. Biztonságos nyaralás Hová érdemes (még) utazni? A terjedő szervezett bűnözés, a helyi háborúk és válsággócok riasztóan hatnak a turistákra. Mind nehezebb annak eldönté­se, hol töltsük szabadságunkat anélkül, hogy veszélybe kerül­nénk. Kockázatos elutazni: Brazíliába, ahol csupán a fő­városban több mint 2700 embert gyilkoltak meg egy év alatt. Töb­ben haltak meg, mint annak ide­jén a vietami háborúban. Dél-Afrikában több mint két­száz rablótámadást hajtottak végre tavaly. Halálos áldozat is volt, hatan pedig megsebesültek. Egyiptomban hat hónap le­forgása alatt hat turisták öltek meg. Az iszlám terroristák már a piramisok közelében támadnak. Floridában az elmúlt fél évben hét külföldi vendéget öltek meg. Indiában a városi terroristák követnek el robbantásokat. Nya­ralóvendéget eddig még nem ért találat. Izraelben a palesztinok támadásai jelenthetnek veszélyt. A Franciskánus-udvarban énekelte végig a kitűnő lírai te­nor, Gulyás Dénes F. Schubert dalciklusát, amelynek élményei alapanyagát Wilhelm Müller költő verseiből vette. A szép molnárlány románca húsz dal­ban a XIX. század romantikájá­nak biedermeyeres változata: ám esetünkben sokkal több! Schu­bert — tragikus körülmények folytán — szinte kirekesztve eb­ből az érzelmi-emberi tarto­mányból — félszegen és álmo­dozva képzelte el, mi lenne a sze­relem: ha őt is várnák, ha ő is be­leszerethetne valakibe, benne is beteljesülhetne mindaz a férfi­vágy, aminek a párja, egy asz- szonyban-lányban ott bolyong a térben és az időben. A dalok, a versek szövik a szöveget Schu­bert keze alá, és az ő lágyan le- omló dallamíveiből felsejlik, mi­lyennek is találta volna ő azt a bi­zonyos molnárlányt, vagy bárki­mást, ha... Itt elhangzik az Isten­hozott, a képek beszélnek a virá­gokról, szirmokról, vízpartról, erdőről, est-hajnal-csillagról, a bűvös formákról és formátlansá- gokról: kitör, nem is akármilyen hévvel a szerelmi vallomás: tiéd a szívem, egészen és örökké... no meg az is, hogy oda, oda, arra a megálmodott vidékre (Goethe is Kubában a növekvő szegénység miatt egyre több zaklatás éri a tu­ristákat. L ondonban az ír terrorszerve­zet, az IRA a pályaudvarokon, az áruházakban és a banknegyed­ben követ el merényleteket. Nepálban véres összetűzések adnak nyugtalanságra okot. Olaszországban a maffiától lehet tartani, elsősorban Délen, de Rómában és Firenzében is. Mű­ködnek az autótolvajok is. Sri Lankában folyik a tamil háború. A főváros, Colombo piacain szinte naponta robbannak a bombák. Törökországba az ismert ese­mények miatt elsősorban a né­meteknek nem tanácsos utazni. Biztonságos úticélnak látszik je­lenleg Ausztria, Svájc, Skandi­návia, Németország, Hollandia, Kanada, a Kanári-szigetek — és Magyarország. Érdemes tehát akár itthon tölteni a szabadságot. Ferenczy Europress visszahangzik itt: „dahin, dahin, möcht ich mit Dir...”, oda, oda szeretnék veled...), mert a szen­vedély története csodálatos, de csakis akkor, ha elöljár a lélek, vagy amit bizonytalan korunk­ban ez alatt a szó alatt értünk. A gyorsan múló nyolcvan perc alatt össze is vetjük Schubert szenvedélyes gyötrődését és azt, ahogyan a költő szavai nyomán ő is búcsúzik a meg sem ismert sze­relemtől — mindazzal, amit a vi­lág, az emberek átélnek. Vagy meg se kísérelnek átélni. És ak­kor kezdjük a szégyenkezést! Ennyire kell nekünk ez a roman­tika? Ennyire hamis a mi mai rá- neveltségünk legszentebb dolga­inkra? Miért vezette elő Gulyás Dénes és zongorakísérője, Klü­kön Edit ilyen ragyogóan ezt a vallomás-sorozatot? Es míg vö­rösre tapsoljuk a tenyerünket, megáll bennünk a felismerés: ezek a művészek mintha bele- szállnának a küzdelembe az üresség, a mai stílus ellen — nem­csak szerelmire, de zeneire is — gondolunk. Meg kell állítani az itteni, a mai érzelmi élet teljes kisvárosodását. Ezért nahát ne­künk ez a Schubert, mert gaz­dagságával ránkpirított! (farkas) Egy százalék — hárommilliárd forint Lesz-e még az idén nyugdíjemelés? Az Országgyűlés az év elején foglalta határozatba, hogy felké­ri a kormányt: a társadalombiz­tosításnak átadandó vagyon ho­zamának figyelembevételével vizsgálja meg egy esetleges to­vábbi évközbeni nyugdíjemelés lehetőségét. Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az álta­lános forgalmi adó növekedésé­ről. A gyógyszerek és villamos­energia árának várható emelése az egyébként is létminimum kö­zelében élő idősek százezreit hozná lehetetlen helyzetbe. — Van-e reális lehetőség a já­radékok emelésére?— kérdeztük dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság vezetőjét. — Mint ismeretes, a törvény értelmében a nyugdíjakat a nettó átlagkeresetekkel megegyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló adatok szerint várható, hogy az átlagkeresetek az idén 18 százalékkal nőnek, a nyugdíjak viszont az eddig elfo­gadott márciusi és szeptemberi emelésekkel együtt is mindössze 14 százalékkal. Ezért további 3-4 százalékos emelésre látunk szakmailag lehetőséget. — Ez „mennyibe” kerülne a nyugdíjbiztosításnak ? — Minden 1 százalékos eme­lés — éves szinten — 3,2 milliárd forint kiadást jelent. A kormány­nak a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat is beterjeszthet konkrét javaslatot, mi hivatalként csak a szakmai számításokhoz nyúj­tunk segítséget. A mi vélemé­nyünk szerint az átlagnyugdíja- kat kellene — januárig visszame­nően — havonként 3-4 százalék­kal felemelni. 10.000 forintos át­lag esetében ez 3.600 vagy 4.000 forintot jelentene, ezt a pént egy összegben lehetne kifizetni. — Honnan lesz erre pénz? — A TB vagyonának hozamá­val nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. Továbbra is a gyéren csordogáló járulékfizetésre tu­dunk csak hagyatkozni. Úgy néz ki, hogy a társadalombiztosítás 40 milliárdos tervezett hiányába még beleférne egy 4,5 esetleg 5 milliárdos nyugdíjemelés. Az azon túl is hiányzó összeget a költségvetésnek kellene állnia. — Mikor várható döntés? — A kormánynak augusztus 31-ig kell a nyugdíjemeléssel foglalkozó javaslatot az Országy- gyűlés elé teijeszteni. Mi most úgy látjuk, hogy az esetleges emelést leghamarabb késő ősszel kaphatnánk meg a nyugdíjasok. (FEB) Barokk fesztivál Ez a Schubert, nahát!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents