Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-12 / 160. szám

HÍRLAP, 1993. július 12., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Az országban egyedülálló lenne Pinceskanzent terveznek Ostoroson Segítség, lakásépítőknek A napokban ült össze Mező- tárkányon a képviselőtestület, amely megszavazta nyolc fiatal házasnak a lakásépítéshez és vádsárláshoz nyújtandó segítsé­get. E szerint családonként 50- 50 ezer forint visszatérítendő kölcsönt vehetnek igénybe. Beszámoló és értékelés hang­zott el az építési hatóság munká­járól, amelyet 1992. óta igazga­tási társulásban végeznek 6 kö­zségben. A képviselők megálla­pították, jól döntöttek, amikor létrehozták a társulást, s a mun­kájával is elégedettek. Hangverseny Noszvajon Július 18-án vasárnap ete 7 ótától a református temlpomban hallhatnak koncertet az érdeklő­dők. A Protestáns énekmondók című műsor Kobzos Kiss Tamás adja elő. Gitármánia Felsőtárkányban, a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont tá­borában július 19. és 31. között negyedik alkalommal rendezik meg a Gitármánia-tábort. Tíz és huszonkét év közötti fiatalok je­lentkeztek a zenei táborba, ahol rockzenét tanulhatnak hozzáér­tő tanároktól, gyakorló zené­szektől. Az elméleti oktatás és sok gyakorlás után Egerben a szabadidőközpontban nyilvános koncertet tartanak majd. Tető a tornatermen Noszvajon az iskola mögé egy tornatermet terveztek. Az épít­kezés tavaly ősszel kezdődött, s a napokban került tető az épület­re. A befejezés egy kicsit csúszni fog a gázprogram miatt, így az át­adásra csak 94-ben kerülhet sor. Az országban egyedül Osto­roson vannak még nagyobb számban épségben lévő és meg­menthető pincelakások, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a műit e darabját bemutassák a ma élőknek. S hogy megőrizzék egy utcasor erejéig ezeket a sajátos földalatti lakásokat. Ezért egy sakanzen létrehozását tervezi az ostorost önkormányzat. Hogy mint lehetne ezt megvalósítani arra építészeti tanulmányterve­ket készítenek, melyek remélhe­Ezzel a kérdéssel álltunk elő körzetünk polgármestereinél. Mert még az átlagpolgár is azt tartja, a polgármester is ember, szüksége lehet neki is némi ki- kapcsolódásra, pihenésre. Kell egy kis idő, amikor elfelejti falu­ja, városa ügyesbajos gondjait, amikor még álmában sem jön elő a gázprogram, amikor a gőzölgő vacsora fölött nem azon tűnődik, honnét is varázsoljon pénzt a szennyvízcsatornára, telefonhá­lózatra. Szóval, csak úgy fogja magát és családját, s jó messzire elmegy a problémák elől. Mezőtárkány első asszonya, Siska Jánosné nagyot sóhajt a nyaralás szó hallatán. — A Zsóriba szeretnék el­merüli egy hétre, de csak augusz­tus végén, szeptember elején jut rá időm. Most szervezzük a gáz bevezetését a községben, renge­teg a teendő. Pedig jól jönne már a pihenés. Sarud polgármestere, Kiss Ist­ván: — Mióta ebben a székben ülök, 70 nap szabadságom jött össze, de nem is reménykedem, hogy valaha is ki vehetem. Kis te­lepüléseken, ahol nincs appará­tus, ezzel mindenkinek szembe kell néznie. Nem régen egy hetet töltöttünk Ausztriában Salzburg mellett a családommal az Autó­klub szervezésében. A pihenés­ről annyit, négy napig vezettem a forgalmas autópályán... Kikap­csolódásul a nyár többi részét a gázprogram és a sznnyvízhálózat építése teszi ki. Poroszlón Halász Károly cso­koládébarnán ül egy méretes pa­pírhalom fölött. Gynítom, ő már kipihente magát. — Horvátországban töltöttem egy csodálatos hetet. Tengerpart, kristálytiszta víz, napsütés, fan­tőleg őszre elkészülnek. A tervek megszületése után következhet a pénz előteremtése, melyből va­lószínűleg a helyi önkormány­zatnak nem lesz elegendő. Eh­hez szintén szükség lesz központi támogatásokra, esetleg egy ala­pítvány keretében kell majd a múzeumrea valót összegyűjteni. Egy dolgot viszont előre tudni le­het, ez a terv függvénye a partfal­megerősítéseknek. Enélkül ugyanis a pincelakások sem menthetők meg. tasztikus szálloda. Mindenkinek ajánlom, menjen nyugodtan oda kikapcsolódni, nem drágább, mint idehaza, és a háborúnak nyoma sincs ezen a tájon. A noszvaji Pintér Elemértmég az irodájában találtam. — Két részletben szeretnék egy-egy hétre elszakadni a mun­kától. Nyáron az egész családdal egy ismerősünk hétvégi házába megyünk el, novemberben pedig a feleségemet viszem el egy üdü­lőbe pihenni. Tavalyi szabadsá­gom még nekem is van, de örü­lök, ha ezt a tervezett két hetet pihenéssel tölthetem. Novajon, Berecz János nem főállásban intézi a község ügyeit, de nyralásra neki is szüksége van, talán még inkább, mint a többi­eknek. — Hétvégeken a Zsóriba me­gyünk pihenni, s tervezünk egy hetes fürdőtúrát Bogácsra, Eger­be, és lehet, még a Tisza is belefér majd. Léteznek olyan fáradhatatlan polgármesterek is, akik nem bír­tak magukkal néhány napos sza­badságuk idején — amit éppen telefonhívásomkor töltöttek — és nem átallották munkát végez­ni. Az ostorosi polgármesteri hi­vatalban egy kedves hang azt mondta, Kisari Zoltán építkezik, a nagytályai Hevesi László, pe­dig a szőllőben tevékenykedik. Felsőtárkányon Bakondi Simon sem volt benn a hivatlban, róla azt állították munkatársai, hogy nem bírja ő ezt az állapotot soká­ig, két nap múlva visszajön. A fenti körkérdésre adott vá­laszok után úgy mósosítanám a bevezetőben tett megállapítást, hogy a polgármester olyan em­ber, aki kevés szabadsággal és kis pihenéssel is beéri. Mert muszáj neki... (sárközi) Hol nyaral, polgármester űr? Módosult a füzesabonyi képviselő-testület munkája Pont egy fél éves ügy végére Lapunkban már foglalkoz­tunk — még levélváltás szintjén is — azzal, hogy Füzesabony váro­sában túlterheltek a képviselők. Ugynis a testület felállása szerint 13 képviselőnek 7 bizottságban kell dolgoznia. Ezért az év első napjaiban Szajlai Csaba képvi­selő indítványt nyújtott be a kép­viselőtestület munkamódszeré­nek felülvizsgálatára, amely a következőképpen szólt: „... Jelenleg Füzesabony város képviselőtestületének belső szervezeti felépítése sokkal in­kább tekintélyelvű, mintsem gyakorlatias. Részeire bontva: nem mindig működőképes. E kijelentésre talán a legjobb példa: a bizottságok túlsúlya. Hi­szen a 13 fős testületre 7 bizott­ság munkája nehezedik, egy képviselő 2 vagy 3 bizottságnak tagja, nem is beszélve az ad hoc bizottsági munkáról. Természetesen a képviselők próbálnak eleget tenni a bizott­sági tagságból eredő kötelezett­ségeknek, azonban a mandátu­mokat társadalmi magbizatásból gyakorolják a megválasztottak. Ezáltal megjelennek olyan aka­dályok, — pl. a főállású munka- viszonyból eredően — amelyek hátráltatják az üléseken való megjelenést. Indokolt még azt is megemlí­teni, hogy azonos témát több bi­zottság is tárgyal, ez a fajta ado­gatás pedig inkább halasztó jelle­gű az ügymenetre nézve. És csak zárójelben szeretném megemlí­teni, hogy ezen munkák jelentős apparátus Ö valamint költség vonzatúak is. Következésként szeretném ja­vasolni a T. képviselőtestület­nek, hogy amennyiben egyetért megállapításaimmal, úgy kérem, vizsgálja felül bizottsági munka- módszerét...” Februárban a városi testület „válaszképpen” egy újabb bi­zottság létrehozását javasolta, amely megvizsgálja, helyénvaló- ak-e az indítványban leírtak, s valóban csökkenteni kell-e a munkacsoportok számát. A bi­zottságvizsgáló bizottság úgy lát­ta, valóban szükséges lenne egyÖkét bizottságot megszün­tetni. Ez a javaslat a március 9-i ülésen egy szavazat híján „elvér­zett”. A városatyák azon cso­portja, amely a reform mellett voksolt, nem tudott a vereségbe és — szerintük — az ésszerűtlen munkába belenyugodni, ezért újabb javaslatot nyújtottak be jú­nius elején. A javaslatban, me­lyet dr. Puha Sándor, az ügyrendi bizottság elnöke tett, a követke­ző érvek hangzanak el: „... Indo­kolttá vált a hatásköri rendelet áttekintése és módosítása. Erre testületi határozat is kötelezte az ügyrendi bizottságot, másrészt a törvényi szabályozás változásai (pl. szociális törvény) szintén szükségessé tette... Ésszerűnek látszik a hatáskörök jelentős ré­szét oda telepíteni, ahol az érde­mi munkát elvégzik, vagyis a végrehajtó személyekhez (pol­gármester, jegyző, ügyintéző). A párhuzamosságok megszünteté­se is célja a módosításnak. Sem­mi nem indokolja, hogy nem ki­emelt fontosságú ügyekben, részletkérdésekben több bizott­ság is köteles állást foglalni...” Június 8Öán Füzesabony kép­viselőtestülete előtt újból szava­zásra került, az év elején egyszer már feltett kérdés. Ezúttal a tes­tület igennel felelt rá, majd hatá­rozatot hozott két bizottság meg­szüntetéséről. Úgy döntöttek, nincs tovább szükség a közrend közbiztonsági és a gazdasági bi­zottságra. így jelenleg öt bizott­ságban folyik tovább a munka. Továbbra is működik a pénzügyi ellenőrző, a művelődési-, okta­tási- és tömegsport, a szociális és egészségügyi, az ügyrendi vala­mint az építési és városfejlesztési bizottság. Ezzel véget ért egy féléves ügy a füzesabonyi önkormányzat­ban. Hogy jól döntöttek e a váro­satyák, s valóban hatékonyabbá tették e a munkát ezzel a reform­mal — a pozitív és negatív jóslá­sok ellenére is —, csak néhány hónapi munka után lehet majd lemérni. (sárközi) i A módszer jó lehet, a gyerekek szeretettel veszik kóriil Ildikó né­nit Meixner Ildikó (Fotó: Gál Gábor) Dyslexias gyerekek nyaralása Ajándék ez a tábor Több év óta először táborozhatnak a kicsik Vacsorához terítenek a Felső- tárkányhoz közeli Lambot-ház- ban. Az asztalra 27 tányért, vil­lát, kanalat tesznek. Egy pöttöm fekete gyerek a hatalmas kólás üveggel birkózik, de végül az is a teríték mellé kerül. A többség fi­gyelmének a középpontjába egy autó kerül, amely kerek csoma­gokat rejt: a selyempapírban csokitorták lapulnak. Az egri 14. számú Általános Iskola nyári táborába csöppen­tünk, ahol az alsótagozatos, dyslexiában szenvedő gyerekek töltenek el egy hetet. Á közel harminc kisdiákot négy pedagó­gus kísérte el, Hoffmann Ildikó, Harhai Hilda, Zielmann Enikő és Fülöpné Zámborszki Mária, akik évközben is foglalkoznak velük. — Mit csinálnak ez alatt az egy hét alatt? — A táborozás több szem­pontból is igen hasznos ezeknek a gyerekeknek — meséli a tábor szervezője, Zámborszki Mária. Közülük igen sok az állami gon­dozott és a hátrányos helyzetű, akiknek óriási élmény, ha egy ki­csit kiszakadhatnak a megszo­kott környezetükből. Mi itt együtt csinálunk mindent sü­tünk, főzünk, mosogatunk, terí­tünk. Olyan ez most mintha egy nagy családban élnének. Emel­lett kirándulunk, tornászunk, hi­szen nekik nagyon fontos a moz­gásterápia is. Megfigyeljük a ter­mészetet, beszélgetünk róla, le­rajzoljuk, amit láttunk. S termé­szetesen az olvasásról sem feled­kezünk meg. — Miből sikerült megszervez­ni a nyaralást? — Három alapítvány, az Uni­ted Way egri szervezete, a Heves Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, valamint a Nemzeti Ifjúsági Alapítvány anyagi segít­ségével táborozhatunk. Az úttő- rőszervezet megszűnése óta ez az első alkalom, hogy sikerült pénzt szerezni a nyaraltatásra. A „nyughatatlan díjas” taní­tónő A dyslexiás gyerekek felsőtár- kányi táborába ellátogatott Me­ixner Ildikó is, akinek a módsze­rével és tankönyveiből tanítják, nevelik, gondozzák az olvasás­írás zavaraival küszködő kicsi­ket. — Mikor kezdett el ezzel a problémával foglalkozni? — Én már 1951 óta tanítok, s gyakorlatilag akkor kezdtem el felfigyelni arra, hogy Iézetnek olyan gyerekek, akik nehezen ta­nulnak meg írni, olvasni, s nem tudnak beilleszkedni a többiek közé. Majd négy évig dolgoztam egy gyermek-idegszakrendelő- ben, ahol továbbra is a látókö­römben maradtak ezek a gyere­kek. így kezdtem el azon gondol­kodni, mit is lehetne velük kez­deni, hogyan is kellene velük foglalkozni, s mindig újabb és újabb dolgok jutottak eszembe. — Amivel jelenleg a logopé­diai osztályokban dolgoznak, ez az ön saját módszere? — Sokáig azt hittem, én fe­deztem fel a módszereket. Egé­szen addig éltem ebben a tudat­ban, amíg kezembe nem akadt egy olvasókönyv az 1800-as évekből, amelyben tanácsokat adnak, mit tegyünk azzal a tanu­lóval, aki nehezen boldogul az olvasással. De a menetsor, amit összeállítottam és sok módszer is az enyém. — Újabban megkérdőjelezik, létezik e egyáltalán dyslexia... — Létezik, s a gyerekek közel 10 százaléka szenved tőle. Csak a társadalom, a környezet kevésbé törődik vele. Rengeteg súlyo­sabb fogytékosság van, ami lát­ványában is feltűnőbb, s hivata­losan inkább azzal törődnek. A dyslexiás gyerekek, ha felnőnek, legfeljebb neurotikusak lesznek, nem tudnak beilleszkedni az em­berek közé, de ez nem jelenik meg olyan élesen a társadalom­ban, mint ha valaki tolószékben ül. — Ki lehet a dyslexiából gyó­gyulni? — Ez egy más idegrendszert jelent, ezek az emberkék soha nem lesznek olyanok, mint a töb­biek, ezért kell másképpen fog­lalkozni velük. Az enyhe vagy középsúlyos állapotból ki lehet lábalni, de ehhez óriási akarat és kitartás is kell. Vannak olyan ta­nítványaim, akik leérettségiztek, s olyan is, aki diplomát szerzett. A súlyosakat is el lehet juttatni olyan fokra, hogy megtanuljon írni, olvasni, s valamennyire be is illeszkedik a környezetébe, de soha nem lesz belőle regényolva­só felnőtt. — Ma már nyugdíjas, mégis itt van a táborban... — Azt szoktam mondani, „nyughatatlandijas” vagyok. Ide is azért jöhettem el, mert Eger­ben három napos továbbképzést tartottam tanítónőknek, szerte az országban hívnak ezekre a kurzusókra. A pedagógusok még mindig megmutatják a sú­lyosabb eseteket, kikérik a véle­ményemet. Sárközi Judit Jönnek a cserkészek is Sarudi tábori élet A Tiszató mellett beindult a nyári tábori élet. Erre az egyik legalkalmasabb hely a sarudi sá- rortábor, amelyet közvetlen a vízpartra telepítettek. Itt tartja a Forrás Gyermek-Szabadidőköz­pont is a vízisporttáborát július 10. és 16. között. A közel húsz sportos gyermek kajakozni, ke­nuzni tanul majd, rövid vízitúrá­kat tesznek a tavon. Július 22-től a cserkészek ve­szik át a hatalmat a vízparton. A táborban a fegyelemre és nunká- ra nevelés mellett a résztveveők tökéletesítik vizijártassági tudo­mányukat is. Ezt a programot minden évben meghirdetik az ál­talános iskolás korú ccserké- szeknek, s a szervezők azt terve­zik, az expóra meghirdetik a vízi cserkészek vízitájékozódási vi­lágversenyét.

Next

/
Thumbnails
Contents