Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-10-11 / 159. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1993. július 10—11., szombat—vasárnap Az audiencián II. János Pál saját nyelvükön köszöntötte a különféle népek képviselőit A svájci testőrség egy tagja, egyenruhájukat a hagyomány szerint Michelangelo tervezte A Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában Varga Imre Szent István-szobra mellett Tajthi László esperes sen elindulnak a hívek, hogy találkozhassanak a Szentatyával, ellátogatva a Vatikánba. Az elmúlt heten az egri Belvárosi Plébánia csoportja Czakó István kanonok vezetésével, a Budapest Tourist szervezésében Rómában járt. A zarándokok részt vettek, azon a misén, amelyet II. János Pál pápa mondott Peter-Pál napján. A Szent Péter-bazilikában a világ minden tájáról összesereg- lett társaikkal együtt hallgatták a Szentatyát, aki az apostolokra emlékezett. Másnap pápai audienciára mentek, amelyen a pápa Szűz Máriáról beszélt, mondván, hogy ő a papok eszményképe, édesanyja, lelkűkben ugyanaz a vágy él, mint az övében, hogy együttműködjenek Istennel. Minden kontinens képviseltette magát ezen a kihallgatáson, ahol II. Janos Pál magyarul is megszólalt, hogy köszöntse a hazánkból érkezett zarándokokat. Az Egerből útrakelőknek még ezenfelül is sok programjuk volt, hiszen a Vatikán hallatlanul gazdag látnivalókkal szolgál. Múzeumában a művészet legnagyobb alkotóinak műveit veheti közvetlenül szemügyre a látogató. Az ókor kincsei mellett a többi között Raffaello, Michelangelo festményei és szobrai tesznek felejthetetlen benyomást a nézeBíboros a Szent Péter-bazilika előtt z Örök Várost sokan zsúfoltnak, nyomasztónak találják. A múlt és a 4 jelen >tt elválaszthatatlan, a különböző évezredek és évszázadok együtt élnek. Szervesen nőttek egymáshoz, mint a fa évgyűrűi, ezért olyan kiszámíthatatlanok az utcák, a terek, könnyen eltéved az idegen. A császárkori alapokra épült a középkori erődítés, s azon áll az angyal, aki visszadugja a kardját a hüvelyébe: az Angyalvár az egyik jelképe Rómának, amely a kereszténység fővárosa. A magyarok számara is ősi zarándokhely ez: Szent István a római pápától kért koronát, amikor népünket meg akarta gyökereztetni Európában. Azóta is rendszereRóma jelképe a Capitoliumnál A Szentatya áldása Róma, Vatikán A Szent Péter-bazilika 133 méter magas kupolája lődőre. S valóban csak impressziói lehetnek az utazónak, mert néhány nap alatt csak belekóstolhat Rómába, csak megfelelheti a színek, az ízek, az illatok kavalkád- ját, s a személyes jelenlét élményét teheti eddigi ismeretei mellé. Megértem, hogy sokan áttekinthetetlennek látják Rómát. Magam is csak akkor érezte, n meg ennek a városnak a lelkét, amikor egy éjjel a Piazza Navonán sétí - gattam, amelyet sokan a világ legszebb terének tartanak. A késői órákban kézművesek, portréraj zolók, festők kínálják portékájukat, s mindenfelől zene hangzik. Sok városképet láttam, de legjobban az fogott meg, amikor az egyik alkotó képein csupán részleteket mutatott meg. Az Örök Városban meg kell szeretni egy ablakot, egy sarkot, egy szegletet, aztán lehet felnézni a tornyokra, s lepillantani, a földbe süllyedt évezredekre. így értheti meg az ember a szinte átláthatatlan, térben és időben szinte végtelen települést. Az itt látható felvételek — ehhez hasonlóan — az utazó személyes megfigyelései. Kép és szöveg: Gabor László Az elmélyülés percei Egri zarándokok a Vatikán kertjében A Colosseum ősi falai között A vatikáni múzeum féltett kincse: a Laokoon-csoport
