Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 157. szám

HÍRLAP, 1993. július 8., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Zenés esték Noszvajon Július 11-én népzenei kon­certre kerül sor a gyönyörű nosz- vaji De la Motte-kastélyban. Az este 7 órakor kezdődő hangver­senyt Gonda Anita, Szabó Vio­la, Fajcsák Attila és Dsupin Pál adja. Gáz Novajon Novaj lakossága is úgy dön­tött: részt vesz a gázprogramban. Ennek eredménye, hogy napok­kal ezelőtt feltúrták a falu utcáit. Az árkokat és a földkupacokat kivételesen örömmel szemlélik az emberek, ez ugyanis azt jelen­ti, megkezdődött a belterületi vezetékek lefektetése. Alapítvány tehetségeseknek Létrehozták a Kerecsendi Fia­talok Továbbtanulásáért Alapít­ványt. Célja, hogy ösztöndíjjal segítse azokat a közép- és felső- oktatási intézménybe jelentkező diákokat, akiket erre érdemes­nek találnak. A tehetséges fiata­loknak pályázniuk kell az alapít­ványhoz, s elbírálás után juthat­nak az ösztöndíjhoz. Az alapít­vány jelenleg a vagyonát gyara­pítja, s jövő ősztől élvezhetik tá­mogatását a jól tanuló kerecsen­di fiatalok. Földárverés volt Füzesabonyban Éjszakába nyúló földárverést tartottak Füzesabonyban. Több százan gyűltek össze a licitálásra, ahol végül 150-en jutottak föld­höz. Az egész napos rendezvényt a füzesabonyi városi földrendező bizottság bonyolította le. Alapítványi iskola nyílt Kerecsenden Hasznos időtöltést a fiataloknak Kerecsend körjegyzője, Kiss Sándor és egyik képviselője, Ro­mán Éva pályázatot nyújtott be a Jóléti Szolgálat Alapítványhoz, melynek eredményeképpen 2 millió forintot nyertek el egy is­kola nyitásához. A patak partján álló kis épü­letben 20 diák ül az iskolapadok­ban a nyitóünnepségen. A tervek hamarosan valósággá váltak a pénz megérkezése után. A régi épületet felújították, és öttagú kuratóriumot szerveztek Fecz Sándor vezetésével, amely mű­ködteti az alapítványi iskolát. Az iskola célja, hogy azokat a fia­talokat fogjuk össze, akik nem végezték el a nyolc osztályt, nem rendelkeznek szakmával, és munkanélküliként élnek a köz­ségben — tájékoztat a kuratóri­um elnöke. — A „tanév” a napokban kez­dődik a 20 fiúnak és a 10 lány­nak, akik közismereti tárgyakat és szakmát tanulnak. A lányokat a varrás és a harisnya-szemfel- szedés fortélyaival ismertetik meg, a fiúk pedig a faipari szak­ma alapismereteit sajátítják el. Az iskolának önfenntartónak kell lennie, ezért az elkészített tárgyakat értékesíteni szeret­nénk. így hosszú távon is fenn­maradhatna az iskola, cserélőd­hetnének a tanulók is. Távlati cé­lunk — ha még évek múlva is lé­tezünk —, hogy befejeztessük a fiatalokkal az általános iskolát, és szakmát adjunk a kezükbe. Egyelőre azt akarjuk elérni, hogy a fiatalok — akiknek zöme ci­gányszármazású — ne az utcán csellengjenek, hanem értelmes tevékenységgel töltsék idejüket, s tanuljanak is.-sj­Tervezetek pincére és partfalra Évek óta látszik, és ma már el­ismert tény, hogy Ostoros egye­dül nem tud megbirkózni a ma­gas partfalak és a pincék omlásá­val. Ezért 1992-ben már 14,5 millió forintot kapott a település a Belügyminisztériumtól, amit az omlásveszély elhárítására for­díthatott. Hogy valóban arra költötte-e a pénzt az ostorosi ön- kormányzat, arról a napokban kellett számot adniuk a miniszté­rium településfejlesztési főosztá­lyán. — Számlákkal igazoltuk — mondja Kisari Zoltán polgár- mester —, hogy ezt az összeget az utolsó fillérig a partfalak és a pin­cék nyelték el. Részletezve tálal­tuk Budapesten, hogy mibe ke­rült a 160 méter tömedékelés, az 50 méter pinceág elfalazása, a 81 négyzetméter támfalépítés, a 108 négyzetméter partfal-meg­erősítés és az egyéb járulékos munkák, mint a vízelvezető ár­kok és utak építése. — Az önkormányzat mennyi pénzzel tudott tavaly hozzájárul­ni a veszélyelhárításhoz? — A településünk túl kicsi eh­hez a nagy problémához, s tavaly nem sikerült erre pénzt biztosíta­nunk saját kasszából. — Gondolom, a probléma még nem oldódott meg, omlá­sokra továbbra is lehet számíta­ni... — Igen. Éppen ezért a Belügyi minisztérium azt kérte tőlünk: egy szakcéggel végeztessünk fel­méréseket, milyen folyamatok várhatók az elkövetkező két-há- rom évben, s ezt mennyi pénzből lehet majd megoldani. Mi a do­rogi tervezőintézetet kértük föl erre, amely elkészítette a tanul­mányt, s ezt átnyújtottuk a Tár­caközi Pincebizottságnak. — Mi a tervezőiroda előrejelzé­se? — A tanulmányból az derül ki, hogy a gondot az 1925-ös föld­rengés okozta, aminek epicent­ruma Ostoroson volt. A támfa­lak ekkor repedeztek meg, s az időjárási viszonyok, a szárazság, az esetenkénti gyors olvadások mára fejtették ki hatásukat: a re­pedések mentén elcsúsznak a kőtömbök, beomlanak a pincék. Egy dolgot tehetünk: ezt meg kell előzni. Ehhez — a felméré­sek szerint — 1993 és 1995 kö­zött 86 millió forintra lenne szükség, 1995 után pedig még további 136 millió forintra, az idei árakkal kalkulálva. A prob­léma csak akkor oldódik meg, ha a Honvéd, az Arany János és a Csaba vezér utcákon húzódó partfalakat végig vasbetonnal megerősítjük. Ez közel 2,5 kilo­méter hosszú, a magassága is vál­tozó, 3 métertől 12 méterig ter­jed, és lakóépületek közvetlen közelében húzódik. — Lehet-e arra számítani, hogy ezt az összeget megkapja Ostoros? — A tervezetet áttanulmá­nyozza a Tárcaközi Pincebizott­ság, s előterjeszti a Pénzügymi­nisztériumnak, ahol majd dönte­nek arról, mennyi pénzt tudnak biztosítani. Őszre egyébként egy újabb tervezetet kértek minden pinceveszéllyel küszködő tele­püléstől, amelyben azt kell meg­jelölnünk: az önkormányzat sa­ját erejéből mennyit tud áldozni a veszélyelhárításra, (sárközi) Pódiumon a recski asszonykórus A verpeléti Yáradi Zsuzsa táncol Aratoünnep Sarudon A közelmúltban egész na­posaratóünnepet rendeztek Sarudon,,a Tisza-tó partján. A Társadalrhi Szervezetek Szövetsége, valamint a helyi önkormányzati hivatal által szervezett sokszínű prog­ram várta az érdeklődőket. (Fotó: Gál Gábor) „Mi azért jobbak voltunk.. Expo Füzes­abonyban? A közelmúltban Füzesabony város határában, a 33-as út men­tén egy kereskedelmi és szolgál­tató udvar nyílt, Mottó névvel. Amint azt Molnár József ügyve­zető igazgatótól megtudtuk, a nagy kiterjedésű területen a Schnell Kft. és a Coopker Bt. is kiállítja, valamint forgalmazza termékeit. Az árukínálatról elmondta, hogy megpróbálnak alkalmaz­kodni a város és vonzáskörzete mezőgazdasági hagyományai­hoz. így többek között értékesí­tenek traktorokat, vetőgépeket, ekéket a föld műveléséhez, és a gazdálkodáshoz szükséges mun­kaeszközöket: tárolóedényeket, fóliákat, hálókat, köteleket és egyéb kisegítő, de elengedhetet­len kellékeket. Ajánlják a Chemical-képvise- let teljes választékát: festékeket, szigetelőanyagokat és nemesva­kolatokat. Színrelépésük további érdekessége, hogy meg lehet ná­luk vásárolni a Honda- és Stihl- gyárak termékeit, hogy garanci­ális szolgáltatásukra a szervizelés is beletartozik. Molnár József vállalkozó és társai egy expo lehetőségét is fel­vetették. Hiszen ezzel a lehető­séggel élni lehet, a kedvező elhe­lyezkedést figyelembe véve. El­képzeléseik szerint egy kisebb méretű, tájjellegű termékbemu­tató példaértékű, s a városnak is kedvező feltételeket teremthet arra, hogy nevét ismertté tegye. Minderről természetesen tár­gyalni szeretnének az önkor­mányzat vezetőivel, egyúttal kérve támogatásukat. Ötletük kivitelezésére pedig jelentős cé­gek tettek — már eddig is — aján­latot. (szajlai) Érezni: romlik az emberek életszínvonala Vállalkozom, hogy legyek „Gondolkodom, tehát vagyok” — mondta a bölcs. „Vállalkozom, hogy legyek” — mondhatná ma sok, válaszút elé kerülő ember. Ho­gyan lesz ma valakiből kisvállalkozó? Erről beszéltek riportalanya­ink, káli bolttulajdonosok. Változó körülményekről, nehéz dönté­sekről, jobb jövőbe vetett hitről szólnak. Vígh Györgyös neje kis virág­üzlet tulajdonosai: — 1988 októberében nyitot­tunk, de már a hetvenes években szerettünk volna üzletet, ám csak ekkorra alakultak úgy a körül­mények. Kezdetben könnyebb­nek, jobbnak ígérkezett, kelen­dőbb volt a virág. Ma már csak egy-egy szálat vesznek az embe­rek... Nehéz a beszerzés is: a bu­dapesti nagybani piacon vásárol­juk az árut heti egy, esetleg két al­kalommal. Három éve bővítet­tük üzletünket zöldség-gyü­mölcs áruval, majd illatszerrel és ajándékkal. Szükség volt erre, mert közben más virágboltok is nyíltak. Ebből az üzletből meg­gazdagodni nem lehet, de azért tisztességes megélhetést biztosít. Sajnos erősen érezhető a forgal­mon, hogy romlik az emberek életszínvonala. Lóczi András és felesége szin­tén virágüzletben keresték a le­hetőséget: — Csaknem három éve vág­tunk bele, előtte öt hónapig vol­tam munkanélküli — mondja a feleség. — Elhatároztuk, hogy vállalkozunk, s a virág mellett döntöttünk. Keserves volt az in­dulás, nem gondoltuk, hogy ilyen nehéz vállalkozni. Ebben az üzletben nem könnyű előre tervezni. Főleg a jelesebb alkal­makkor — névnap, anyák napja, ballagás — növekszik a forga­lom, más időszakban szinte csak egy-egy szálat visznek. Idővel azért kialakult egy törzsvásárlói körünk. Az üzlet kiesik a falu centrumából, a legkiválóbb árut kell hát kínálnunk, hogy onnan is eljöjjenek ide... Egy kisvállalko­zónak ma nagyon rosszak az esé­lyei, de a nehézségek ellenére optimisták vagyunk, hiszünk ab­ban, hogy a nehéz időszak után jön felemelkedés is. Kelemen József né egy kis élel­miszerbolt tulajdonosa. 1991 októberében nyitotta üzletét. — Korábban a honvédségnél dolgoztam. Leszázalékoltak, a nyugdijam kevés. Férjem mun­kanélküli lett, a gyerekek iskolá­ba jártak. Ekkor gondoltunk a vállalkozásra. Egy kereskedelmi láncolatba kapcsolódtunk be, de közben a cég tönkrement, felszá­molta üzleteit. Ekkor úgy dön­töttünk, hogy egyéni vállalko­zásban folytatjuk. Azóta kisebb- nagyobb sikerrel viszem az üzle­tet, ugyanis egyre szaporodnak a hasonló vállalkozások. A vásár­lóimmal szinte családias a kap­csolatom, tudom hát, hogy az embereknek kevés a pénzük... Ha most kezdeném, s ha nem így kerültem volna bele, talán nem vállalkoznék. Sipos Jánosné szintén élelmi­szer-kereskedéssel foglalkozik a faluban. — Három esztendeje, hogy megnyitottam a baromfiüzletet, ilyen még nem volt a környéken. Az első év nagyon kedvezően alakult, de az árak növekedése, a munkanélküliség egyre éreztette negatív hatását. Ma már igyek­szem termékbővítéssel verseny­ben maradni a többiekkel, más húsokat, konzerveket, pékárut kínálni a vevőimnek. Igazi kis élelmiszerboltot szeretnék. Attól függetlenül, hogy több hasonló bolt is nyílt, regi vevőim nem pártoltak el. S jó érzés, mert a költségek nagyok, s a család fenntartásában nagy szerepe van a boltnak. Antalné Barcsik Krisztina fő­állásban pedagógus, de mivel az a pálya anyagiakban nem túlsá­gosan megbecsült, féijével vál­lalkozásra szánta el magát. — A család úgy döntött — mondja —, hogy olyan üzletet nyitunk, amilyen nincs a faluban. Ezért döntöttünk a trafik mel­lett. Ez persze nem egy városi bolt, itt a kozmetikától az édes­ségen át az iskolai füzetekig szin­te minden apróság megtalálható. Egy új üzlet beindítása mindig sok nehézséggel jár, de napról napra többen jönnek be vásárol­ni. Közben gondolunk az árukí­nálat folyamatos bővítésére is, mert ugyan sok munkával jár, de minimális haszonnal tisztességes megélhetést biztosít. Helgert Tiborné ruházati cik­kekkel kereskedik. — Kényszerűség és egy adódó lehetőség vitt rá, hogy vállalkoz­zam: munkanélküli lettem. Egy megüresedett helyiségben nyi­tottam meg a boltomat 1992 má­jusában. Jó minőségű használt ruhákkal kereskedem. A bolt profilja maradt a korábbi, mivel nem akartam olyasmibe fogni, ami már több is van a faluban. Kölcsönt vettem fel, hogy bein­dítsam az üzletet, bár falun ne­héz egy ilyet fenntartani. Sokan idegenkedtek attól, hogy bejöjje­nek, de szerencsére már sok törzsvevőm van... Szerettem vol­na cipőüzletet a ruha mellé, de nem tudok lépést tartani a „feke­tepiaci” árakkal. Foglalkoztat a bővítés, szeretnék például köny­vet is árulni, biztos, hogy volna rá igény. Nem könnyű, de inkább vállalom a nehézségeket, mint újra a munkanélküliséget... Nagy Zoltán 120 védett állat- és növényfaj Óvjuk a területet is Az ostorosi víztározó körül 120 védett állat- és növényfajt tartanak számon. Élnek itt pél­dául szürke gémek, nagykócsa­gok, tarajos gőték, mocsári tek­nősök, kis békászósasok, ame­lyek egyre kisebb számban for­dulnak elő az országban. A ma­darak, a hüllők, a virágok már védelem alatt állnak, viszont a terület, ahol ezek élnek, még „szabad préda” mindenkinek. A Heves megyei környezetvé­dők ezért kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, indítsák el azt a bonyolult folyamatot, ami­nek a vége az lehet, hogy ez a rész természetvédelmi területté válik. Ezzel azt akadályozhatnák meg, hogy privatizálás alá essen a ter­mészet e gazdag része, s ha a kez­deményezés sikerrel jár, nyugodt körülmények között, háborítat­lanul élhetnének és szaporod­hatnának tovább e ritka fajok. Az ostorosi önkormányzat úgy döntött, hogy őszre egy környe­zetvédelmi csoportot toboroz az általános iskolával karöltve, melyben felnőttek és diákok fi­gyelik a község környékét. Végül pedig ők is azt szeretnék elérni, hogy a természetvédők által megjelölt részt hivatalosan is vé­detté nyilvánítsa a Környezetvé­delmi Minisztérium. -s­A helybélieknek és a turistáknak: Megnyílt a poroszlói szolgáltatóház A poroszlói falukép egy feltű­nően szép, új épülettel gyarapo­dott. Elkészült és átadták az új szolgáltatóházat. A község köz­pontjában, a főút mellé tervezett egység bővíti majd a poroszlói árukínálatot, és javítja a környék szolgáltatásainak választékát. S valószínűleg a Tisza-tó partján fellendülő idegenforgalomra és az átutazókra is gondoltak, ami­kor felmerültek a szolgáltatóház tervei. Az épületben sport-, aján­dék-, könyv-, zöldséges- és pa­pírüzletet, drogériát és fodrásza­tot nyitottak. Lesz még egy szín­vonalasnak ígérkező cukrászda és fagylaltozó, amely egy kicsit később készül el. A vállalkozók félkész állapotban jutottak a he­lyiségekhez, amit maguknak ala­kítottak ki és rendeztek be. Az üzletvezetők 10 évig mentesülnek a bérletfizetés alól, utána pedig meg is vásárolhatják az üzlethe­lyiségeket, viszont ha időközben profilt akarnak váltani, azt csak a képviselő-testület engedélyével tehetik. A héten nyitotta meg az Éva fodrászatot a szinte még tiné­dzser korú Barcsik Éva. Mint új­donsült vállalkozó, nagy lelkese­déssel fogott a hajszobrászathoz. Bárkit szívesen lát, férfiakat, nő­ket, helybélieket és külföldieket egyaránt. Azt mondja, igyekszik a legdivatosabb frizurákat készí­teni a betérő vendégeknek, ame­lyek — Éva szerint — most rövid, és a vörös szín különböző árnya­lataiban pompázik. Gyönyörű és tiszta Nagy Éva Vitamin Portája. A zöldségeket és gyümölcsöket minden éjszaka frissen a főváros­ból szállítja. Ő már tapasztalt vállalkozó, hét éve nyitotta az el­ső üzletét, s állítja, hiába vannak kertek a házak körül, a primőrt és a déligyümölcsöt a poroszlói- ak is szívesen vásárolják. A friss árukészlet mellett azt is meg akaija mutatni, hogy egy zöldsé­gesbolt is lehet szép, esztétikus és mindig tiszta. A szolgáltatóház a tervek sze­rint el is készült az idegenforgal­mi szezon kezdetére, s hogy ér­demes volt-e a vállalkozóknak belefogniuk ebbe az üzletbe, az a nyár végére bizonyára kiderül.-sj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents