Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-15 / 163. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. július 15., csütörtök A gyakorlati képzés joga és felelőssége a gazdálkodó szervezeteké Négyszázezer fiatalt érint a szakképzési törvény Tavaly közel 1400 középiskolából 1145 foglalkozott szakképzéssel, az 535.000 középiskolás közül több mint 400 ezer tanult szakképző iskolában. A várhatóan a jövő tanévben életbe lépő szakképzési törvény azokat érinti majd, akik a hatályba lépés után kezdik el tanulmányaikat. Az új törvény elsősorban a megváltozott gazdasági körül- niényekhez kíván új jogi kereteket biztosítani. Megszűntek például azok az állami vállalati tanműhelyek, ahol eddig a szakmunkások gyakorlati képzése folyt. Az átalakulás során emelkedett a magánvállalkozóknál tanulók száma, 1985 és 1992 között 4,2%-ról 13%-ra. Időközben az önkormányzati iskolák mellett létrejöttek a magán-, az alapítványi és az egyházi iskolák is. A munkaügyi minisztérium szerint a jövőben rugalmasabb oktatási rendszert kell kialakítani, mivel az ezredfordulóig várhatóan harmadával csökken a középiskolások száma. Az állam a jövőben csak a szakmai elméleti és az iskolában szervezett gyakorlati képzés kötelezettségét vállalja magára. A gyakorlati képzés joga és felelőssége a gazdálkodó szervezeteket illeti ezentúl. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szakképzés a tankötelezettség kora, azaz a 16. életév betöltése után kezdődik. A törvény hatálya alá tartozik minden iskolai rendszerű és azon kívüli szakképzés. Az állam azonban csak az általa elismert szakképesítések esetében nyújt garanciát. A korábbi szakképzési jegyzékek helyett egyetlen listát vezetnek be a szakképesítésekbe: az Országos Képzési Jegyzéket. Ezt és módosításait a mindenkori munkaügyi miniszter rendeletben hirdeti ki. Ugyanígy a szakmai vizsgáztatás alapszabályairól, a gyakorlati képzés feltételrendszeréről, a tanulókat megillető juttatások mértékéről, valamint a külföldön szerzett szakképesítés honosításának rendjéről ugyancsak a munkaügyi miniszter rendelkezik majd. Újdonság a tanulószerződés intézménye, amit a diák és a gyakorlati képzést nyújtó gazdálkodó szervezet köt. A képzés irányítását és ellenőrzését a gazdasági kamarák látják majd el. A törvény azonos vizsgakövetelményeket határoz meg az egyes szakmákra, és független vizsgabizottságok felállításáról dönt. Ezzel kívánja elérni az országosan azonos képzési szintet. Teszt vállalkozóknak Az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda munkatársai olyan tesztet állítottak össze, amely elsősorban kezdő vállalkozók számára nyújthat segítséget saját maguk megismerésére. A teszt két részből áll. Az első a vállalkozó, vállalkozni szándékozó személyes adottságait, képességeit kívánja feltérképezni. Adott esetben a hiányosságokra rávilágítani. Második része a vállalkozói ismeretek, az üzlet előkészítettsége témakörében vizsgálja a vállalkozók felkészültségét. Mint minden tesztnek, ennek is fő célja a vizsgált területek alapvető kérdéseinek felvetése, átgondolásra késztetése. Kitöltése természetesen alapos önvizsgálat elvégzésére is serkenthet, amely a vállalkozás inf oványos területére lépéskor sem erülhető el. Az iroda a tesztet minden kezdő vállalkozónak ajánlja, a kiadvány ingyenes, azt azonban nem tudja vállalni, hogy valamennyi kezdő vállalkozóhoz — ahogy kellene — személyesen eljuttasÓlom helyett üveget Hulladékból csinálnak dollárt Gyöngyösorosziban Valahogy minden olyan más. Valamikor itt nyüzsgő élet folyt. Gyöngyösoroszi nevét a bányájáról nemcsak a megyénkben ismerték, hanem távolabbi tájakon is. Ma minden olyan elhagyott. S a központi épület több emeletén ott állnak magukban a szobák. Az aknabejárat fölött még ott a felirat: Jó szerencsét! Mikor hangzott el ez a köszöntés itt utoljára? A kérdés ma ez: mi van itt egyáltalán? Akitől a választ várom: Sulyok Pál, a bejegyzés alatt álló Recovery Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek a cégnek a tulajdonosa az Országos Ere- és Ásványbányák, mégpedig százszázalékosan. Később privatizálni fogják, ez a jövő lehetősége. — Mi a kft. célja? — Ahogy a nevében is benne van, az anyagok visszaforgatása, újrafelhasználása. Ez egy angoi szó. Lehet ez úgy, hogy a hulladékból késztermék lesz, de úgy is, hogy a hulladékból a késztermékhez szükséges alapanyagot állítanak elő, illetve: a hulladékot megsemmisítik. Nálunk a második megoldás történik. — Mióta csinálják ezt itt? — Majdnem két évvel ezelőtt keresett meg minket egy külföldi vevő, aki nem árulta el, hogy az információt kitől kapta. Belgiumból jött. Kérte, hogy számára gyártsunk ilyen anyagot. Meghatározott szemcsenagyságú és tisztaságú üvegtöretet, amit az üveggyárak használnak fel. — Miből lesz az üvegtöret? — Hulladék üvegből. Síküvegből vaqgy csomagolóüvegből. Ezeket össze kell gyűjteni, és különböző gépsorokon osztályozni, mosni, válogatni. — Honnan gyűjtik be a hulladék anyagot? Nem gondolom, hogy a kukákból. így van? — Magyarországon még ez nem megoldott. Nyugaton erre már kínosan ügyelnek. A sorsa a lakosság által begyűjtött üvegnek ott ugyanaz, mint amit mi is csinálunk. Mi a nagyobb ipari feldolgozókkal, palackozókkal, a Heves Megyei Munkaügyi Tanács állásfoglalása alapján PÁLYÁZATOT HIRDET MUNKAHELYTEREMTÉS TÁMOGATÁSÁRA A felhívásra bel- és külföldi jogi, illetve természetes személyek, valamint jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságok pályázhatnak. A Heves Megyei Munkaügyi Központ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 17. paragrafusa alapján támogatja az olyan programok megvalósítását, amelyekkel elősegíthető a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatása. A támogatás forrása a Foglalkoztatási Alap megyei decentralizált keretének a Megyei Munkaügyi Tanács által erre a célra elkülönített része. A támogatás formái: a. / vissza nem térítendő tőkejuttatás Ezzel a támogatási formával a Munkaügyi Központ KIZÁRÓLAG olyan pályázókat támogat, akik megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget. További feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen beruházási hitellel, vagy legyen valamely pénzintézetnél benyújtott hitelpályázata. b. / visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás Ez a támogatási forma csak olyan pályázónak juttatható, aki már rendelkezik beruházási hitellel, vagy valamely pénzintézethez hitelpályázatot nyújtott be. c. / kamatvállalás Azon pályázók támogathatók, akik beruházási hitelt vettek fel, vagy valamely pénzintézethez hitelpályázatot adtak be. A pályázó egy kiválasztott támogatási formára nyújthatja be pályázatát 6 példányban a Munkaügyi Központhoz (Eger, Kossuth L. u. 9. Tel.: 36/413-372/43). A pályázatok benyújtási határideje 1993. augusztus 20., az elbírálásra 1993. szeptember 30-ig kerül sor. konzervgyárakkal vagyunk kapcsolatban itthon. Nekünk a keletkező hulladéknak csak egy része jut, mivel elép nagy a piaci verseny. Példa ra a gyöngyösi volt likőripari vállalat. Ott maradtak az eddig érintetlen cso- mapolóüvegek, amelyek tiszták, és így az üveggyárak fel tudják használni. Ha megfelelő szemnagyságban kapják meg, akkor gazdaságosabb. — Csak a határainkon belülről vásárolnak fel hulladék üveget? — Akkora az igény, hogy importálnunk is kell. Keletről hozzuk be kamionban, ömlesztett áruként. — A kamionok kifelé visznek valamit? — Nem. Mivel ez dollárelszámolású ügylet, nem termékkel fizetünk, tehát árut kiküldeni nem tudunk. — Ha itthon értékesítik az őrleményt, forintot kapnak érte? Megéri ez így? — Természetesen. Annyi forintot kapunk, amennyiért megfelelő mennyiségű dollárt tudunk vásárolni. — Hol dolgozzák fel a hulladék üveget? — Itt, a volt ércdúsító műben. A megvolt technikai adottságokat használjuk, amihez alig kellett valamit alakítani. — Hol tárolják az értékesítésre váró anyagot? — ficz üzem területén, többnyire a szabadban, de különböző bunkerrendszerekben is. Mivel az őrölt üveg is többféle. Tehát terméke válogatja, hogy hol tároljuk. — Hol értékesítik a terméket? — Itthon is, magyar és külföldi érdekeltségű gyárakban, és exportálunk is. — Hogyan vizsgálják a teljesítésüket? — Havonta, sőt naponta, mind a vásárlásban, mind az értékesítésben. De számokról és nagyságrendekről nem szívesen szólnék. — Ez természetes. De gondolom, annyit elárulhat, hogy gazdaságos-e az ügylet? — Igen. Vannak adatok, amik a talponmaradáshoz szükségesek, ezeket „hozni” kell. Jelenleg a mennyiségi felfuttatás időszakát éljük. Összefoglalóan azt mondhatom, hogy az igényeket nem tudjuk kiszolgálni. — Mi az oka ennek? — Az alapanyaghiány. Hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, az üvegbegyűjtést ugyanazokkal a módszerekkel kellene végezni, mint Nyugat-Európá- ban. Meg kellene szervezni a hulladékok szelektív gyűjtését, mert hasznosításuk meg mindig olcsóbb, mintha a föld mélyéből hoznánk fel azokat. — A kft. csak üveggel foglalkozik? — Folyik itt más alapanyagok előállítása is az öntödék, illetve a vegyipar számára. Mi csak mint ércdúsító mű, törünk, osztályozunk, őriünk. Itt semmiféle olvasztás nincs. Inkább segédanyag jellegűek a mi termékeink. Például öntözési célra grafitport készítettünk. — Grafitport...? Miből? — Vagy finom kőszénből, vagy grafitból. A grafitot Koreából szereztük be. Bérmunkában dolgoztuk fel. Az üveget folyamatosan őröljük, a többit igény szerint. — Létszámmal hogyan állnak? — Annyi a munkavállalónk, amennyire szükségünk van. — Ha már itt vagyunk Gyöngyösorosziban, nem kerülhetem el, hogy megkérdezzem: mi van a HAF-fal? — Nincs rá felhatalmazásom, hogy erről beszéljek. Nekünk, mint kft.-nek, semmi beleszólásom és jogom sincs arra, hogy a HAF-ról bármit mondjak. — Azt megkérdezhetem, hogy a munkavállalóik a korábbi bérükhöz képest ma mit kapnak kézhez? — Számszerűen többet, mint valamikor, de már elvesztették azt a reálértéküket, ami megvolt. A szociális juttatások alkalmazkodnak az alapító, tehát a nagyvállalatgyakorlatához. Van tehát hűségpenz és szénpénz is. G. Molnár Ferenc Számítógéppel behozható az egész világ Partnerkereső — üzletembereknek Üzleti találkozót tartott nemrég Egerben, az Agria Menedzser Klubban az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves Megyei Képviselete. A megjelenteknek Fülöp Gábor képviseletvezető mutatta be Tóth Elemért, a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatóját. Bejelentette, hogy a szűkebb hazánkban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat igyekeznek felkarolni. Várhatóan ősztől úgynevezett mikrohitelezéssel is foglalkoznak majd, amely lehetővé teszi, hogy ötszázezer forintig — a banki kamat figyelembevételével — hitelt nyújtanak. Az érdeklődőknek Egerben, a Dobó tér 6/A alatt adnak felvilágosítást. Ezután Koltai Tamás, valamint Kiss Edit, a Magyar Gazdasági Kamara munkatársai mutatták be az Európai Közösség országaiban már alkalmazott, úgynevezett BC-Net elnevezésű számítógépes üzleti partnerkereső rendszert. A tájékoztatókból kitűnt, hogy a kamara budapesti, Kossuth Lajos téri központjában levő nemzetközi információs rendszerből — a Heves megyei képviselet közvetítésével is — konkrét üzleti ajánlatokat kérhetnek külföldi partnerektől, szinte az egész világból. Kéréseiket levélben, illetve faxon juttathatják el az érdeklődő vállalkozók. Az üzleti ajánlatot tevő cégekről rövid ismertetőt is kapnak, például arról, hogyan áll anyagilag, milyen a vevőköre, vagy hogy fizetőképes-e? Megtudtuk, hogy a rendszernek ma 34 európai, dél-amerikai, közel-keleti és ázsiai országból számos tagja van. Ezek főként gazdasági kamarák, bankok, pénzintézetek, információ- közvetítő cégek. Hazánkban ehhez elsők között a Magyar Gazdasági Kamarán kívül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Hit Investcenter csatlakozott. Júliustól különös szabályok A július 30-ig átalakulásukat meg nem kezdett vállalatoknak — a törvény értelmében — különös szabályok szerint kell átalakulniuk. Ennek részleteiről Tánczos Gábor, az ÁVÜ vállalati igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást. Az átalakulás különös szabályai azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek átalakulásáról a Vagyonügynökség június 30-ig nem dönt, vagy az önprivatizációs programba sorolt vállalat valamelyik önprivatizációs szakértőjével nem kötött szerződést. A különös szabályok célja, hogy minél előbb, de legkésőbb december 31-ig átalakuljanak az érintett cégek. Ezt elérendő, a vállalatok —■ a törvény hatályánál fogva — államigazgatási felügyelet alá kerülnek. A vállalatok vezetésére — a vállalati tanács, illetve dolgozók közgyűlése helyett a vállalat igazgatója egy személyben lesz jogosult. Bar sokan tartanak a vezércserétől, Tánczos Gábor cáfolja, hogy automatikus igazgatócserékre kerül sor. Mint elmondta, nem őket vizsgálja az ÁVÜ, hanem a vállalatokat, hogy miért nem kezdődött meg átalakulásuk. A felmérő kérdőíveket már megküldték a vállalatoknak. Parányfalvi helyzetkép A csöppnyi, legfeljebb kétszáz lelket számláló községekben az alapellátás színvonala, az ottani életkörülmények még az aprófalvakban tapasztaltaknál is sokkal sivárabb képet mutatnak. A pusztán önerőből saját helyzetén változtatni képtelen településkor legégetőbb problémáira irányítja rá a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal „Település- hálózat” című sorozatának hatodik kötete. Foglalkozik az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi-gazdasági folyamatok e területekre gyakorolt hatásával — 256 példán bemutatva —, megtudható belőle, miként változott, fogyott ezeknek a településeknek a népessége, s ebben milyen szerepet játszott a természetes szaporodás, illetve fogyás, és milyet a belső vándorlás. Arra is rávilágít az érdekes kötet, hogy milyen erőforrások bevonásával lehet e egyáltalán a parányi falvak sorsán fordítani. Ford autók mestere Tanult, hogy teljesüljön a vágya... Sipos János szereti az autókat. Mikor elvégezte a m szakmunkásképző iskolát, az akkor még működő Egri Volán SC autósszakosztályának szerelője lett. Nem sokkal később „másodállásban” kiváltotta az ipart, s amikor már többet dolgozott „maszekban”, mint a főállásában, megnyitotta a saját műhelyét. — Igaz, hogy ez a napi nyolcórás munka helyett sokkal többet jelentett — mondja —, de másképp nem haladtunk ötről a hatra. 1986-ban építkezni kezdtünk, s a családi házunk alsó részében egy négyállásos műhelyt alakítottunk ki. — Hogyan lesz valakiből egy nyugati autómárka — jelesül a Ford — „hivatalos” javítója, értékesítője? — Évek óta készültem rá, többször vettem részt különböző tanfolyamokon, vagy az IPOSZ segítségével, vagy a magam erejéből. 1988-ban, amikor még nem volt ilyen népszerű márkakereskedőnek lenni, már kint jártam németországi Ford-szervi- zekben ellesni, amit ők tudnak. Most is megyek, ha tehetem, de összekötöm a családi nyaralásokkal. Másrészt a szerencse is segített ebben: találkoztam a Ford magyarországi képviselőjével, s meghívtam Egerbe, a műhelybe. Tetszett neki, hogy rend, tisztaság és fegyelmezett munka van — és nem sokkal később megkötöttük a szerződést.
