Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05-06 / 129. szám

é

12. HÉTVÉGI MAGAZIN

HÍRLAP, 1993. június 5—6., szombat—vasárnap

Kertész leszek

Egynyáriak speciális munkai

A metszés fogalma sokunk számára a szőlő-, a gyümölcsösápolási feladatokhoz kapcsolódik. Pedig vannak olyan lágyszárú egynyári növények is, amelyekkel hasonlót kell tenni.

Ez nem olyan bonyolult művelet, mint a szőlő esetében, rendszerint csak visszacsípésből áll. A visszacsípés (visszavágás) feladata, hogy a növény elbokro- sodjon, és a virágzás bőséges legyen.

A visszavágást ne a kiültetéssel egy időben végezzük, mert ez a művelet önmagában is megerőltető a növénynek, hanem néhány nappal előtte vagy utána.

A visszavágott növény a levelek hónaljaiból új hajtásokat fejleszt, ezáltal a tő elbokrosodik, és folyamatosan virágzik. A már virágzó növénynél váijuk meg az elvirágzást, és ezt követően az el- nyűott részt vágjuk le.

Ezzel megakadályozzuk a maghozást, azt, hogy a növény az

zunk

életét befejezettnek tekintse, emellett új, folyamatos virágzásra kényszentjük... így kezeljük a petúniát, muskátlit, lobéliát, valamint a floxot.

Természetesen a lombjukkal díszítő egynyáriaknái is rendkívül fontos feladat a metszés. Célja itt is az új hajtások fejlesztése, de nem a virágzás gazdagítása, hanem a növény sűrűbbé tétele. Ha ezeket szegélynövénynek vagy sövénynek használjuk, a visszavágást sövénynyíró ollóval is elvégezhetjük.

A visszavágás elmaradhat, ahol vágási célra (szálas virág) ültették a növényt. Itt a virágfej nagyságának fokozása a cél. A virág nagyságának fokozására néhány növényt bimbózni kell (pl. Chabaud szegfű, őszirózsa).

Ezek egy hajtáson több bimbót fejlesztenek. Ha valamennyi bimbót meghagyjuk, későn kezdenek virágozni, és kisebb virágfejet képeznek. A bimbózást akkor végezzük, amikor a hajtás csúcsán a bimbók megjelentek.

Ekkor a főhajtás levélhónaljából előtörő bimbókat tőből kitördeljük, és csak a középső, legfejlettebbet hagyjuk meg. Magas növésű, gyenge szárú egynyári növények — különösen széljárta helyeken — támasztékra szorulnak. Ilyen helyeken még az alacsonyan maradó, de törékeny növényeket is érdemes kötözni, ha ablakládában vannak.

A „karó” a növény termetéhez igazodó vastagságú, legtöbbször csak egy pálca. Olyan legyen, hogy a növénynek biztos támasztékot adjon, de annak természetes alakját, szépségét ne rontsa.

Ügyeljünk arra, hogy a növény — teljes kifejlődésekor — a támasztékot eltakarja. A tázés

maszték hosszát is a növényhez méretezzük. A karót a növény szélnek kitett oldalára tűzzük le.

Az első kötést a növény alsó részén, a gyökémyak közelében végezzük, és a növekedéssel párhuzamosan több helyen, feljebb ismételjük meg.

Kötözésre szebb és természetesebb, ha nem műanyagot, hanem rafiát használunk. A kötés legyen biztos, de ne olyan szoros, hogy a növény növekedését, vastagodását akadályozza.

Az egynyári növények között is egyre kevesebb az olyan, ami mentes a kártevőktől, kórokozóktól.

Használjunk ezekre is környezetkímélő szereket, amelyek kis kiszerelésben, használatra készen is kaphatók. Rovarok ellen a Pirimor, Bio-sect rovarölő spray-ket, lisztharmat, levélrozsda ellen a Baymat nevű szert próbáltam (ez utóbbi az ózonpajzsra sem veszélyes), és megfelelő hatást tapasztaltam.

V. Pénzes Judit

Pörrel kezdjük, patvarral végezzük...?!

Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata)

A betűk ma&iaia (III.)

Előző részeinkben láthattuk, hogy egy-egy betűhöz mennyi kultúr- és vallástörténeti érdekesség fűződik. Gyönyörű érzés elmerülni az átvitt értelmek megfejtésében, rátalálni arra a bonyolult jelképrendszerre, amit hangtanilag, képileg közvetít felénk. Eddig sorra vettük az ábécé első nyolc betűjét, azaz a „H” betűig jutottunk el. Tiszta vonal, következik: az „I”betű.

A legártatlanabbnak, a legtisztábbnak is mondják. Egységet jelent, az egység tengelyét. Nem nélküli, gyermek, olyan jel, melyet kapkodás nélkül vájtak az agyagba vagy a kőbe. Szabályossága az „Ő”-éval vetekszik. Emberi arculata van, hiszen hangalakja kisgyermekhez teszi hasonlatossá, gyerekhangon énekel. Régen minden függőleges vonal a két nagy őselem, a levegő és a föld egyesülését, egységét is jelentette. Egyben az ember magányosságát is jelképezi.

Misztikus hagyomány szerint olyan az alakja, mint a horogé: a „/”( 1. sz. ábra). Effajta szimbólumokat nem használtak gyakran az emberek. Mindig is a halászás, a lelkek felkutatásának a jelképe volt. Herrad von Landsberg körülbelül 1180-ból származó Hortus deliciárum-ján, a Szentlélek zsinórján, amellyel az evilági Leviathánra halászik, a Jefte-törzs hét pátriárkájának képmása, horgán pedig — csalétekként — a keresztre feszített Jézus függ. Olyan értelemben természetesen, mint a lelkek halásza (horgásza). Nem említettük még meg, hogy a sorszáma a tíz, a legfelsőbb tökéletesség jele,

amelyet az első számok ereje fölemel, és amely bezárja a sort.

Figyelemre méltó, hogy a most következő betűnek, a „K”- nak az alakja változott a legkevesebbet az ábécé történelme során. így ugyanabban az alakban vonult végig a sémitől (kaf-nak ejtették) a görögökön keresztül (kappa) a latinig. Átváltozások nélküli jelünk a nyitott tenyeret szimbolizálja, tehát a béke és a barátság jele. Bár látványként barátságos, kiejtve kemény, és szilárdságot sejtet.

Okkult és nem okkult tudományok mindegyikében előfordul a 12-es szám, mint periódi- kusság kifejezője (12 hónap, 12 apostol, stb.), ezért az „L” betű, amely a tizenkettedik a sorban, a tökéletes ciklikusság kifejezője. Remekül illeszkedik hozzá másik jelentése, amely vizuális szimbólumként értelmezi, s így — a szétnyílt körzőszárhoz hasonlóan — szintén a periodikus mozgás megtestesítője. Szerepe szerint derékszög, a tökéletesség egynegyede. Egyfelől szilárdan megveti lábát a földi valóságban, másfelől fejét fölemeli a lélek és az értelem világába.

Római számként ezret jelent a következő betűnk, az„M”(2. sz. ábra). Ez a vaskos, ünnepélyes betű az ábécé zenitjén helyezkedik el, úgy ül a trónon, mint valami matróna. Termetes alakja az anyát is jelképezi (Mater, Madonna), s mint hangeffektus, a lágyan búgó orgonasípot utánozza. Némely országokban a ti- zenhármas számot (ennyiedik az „M” betű a sorban) szerencsétlennek tekintik, ezzel szemben a

2. sz. ábra

mediterrán országokban szerencsésnek gondolják.

Következő betűnk az „N” (3. sz. ábra). Végtelen a matematikában (n), s majd minden nyelvben a tagadás is ezzel a hanggal kezdődik. Lepkekönnyű, finoman lágy, a Nulla kifejezője is.

Eddigi legtökéletesebb jelünk a kör, az „O” betű következik. Dicshimnuszokat zengtek formai alakjáról, hiszen a tökéletes kör mindent a kulcsjelképbe való zárásra utal. Ég, napkorong, látóhatár jele, a világmindenséget magába záró forma. „Leveszem szádról a pecsétet, hogy dicsőíthess” — ősidőktől a szájnak is és a pecsétnek is ez a jele. Az anyaöl jele is, amelyből születtünk, és ahol örökkévalóvá leszünk. E csodálatosan sok jelentésű, örökérvényű betű zárja a sort mára, illetve nyithatja ki bennünk az elmélkedés kapuit.

Katona Ágnes grafológus

3. sz. ábra

Egy Gorkij-mondás

í

<-•

■ü

■

}

■

■

,v

' i V ‘

■

■

—

■

2-1

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

n

■

_

■

• C“T

■

_

■

■

1

I

v>:

■

Közleményünk címéül — természetesen — nem véletlenül idéztünk meg egy régi magyar közmondást. A benne kulcsszerepet vállaló por és patvar jelentéstartalma és fogalmi értéke a perpatvar szóösszetételben új stí- lusámyalattal bővült.

Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk akkor, amikora régi szótári minősítéssel cégérezett patvar továbbképzett alakja, a patvar- kodik közlő, kifejező szerephez jut ebben a sajtó hasábjain megjelent címadásban: „Kik és miért patvarkodnak Mátraballán?” (Heves M. Hírlap, 1993. ápr. 30.)

Olvasóinknak bizonyára szokatlannak tetszhetik a patvarko- dik mai köz- és politikai életünk szó- és nyelvhasználatában való felhasználása.

De megbarátkoznak vele, ha megismerik a patvar, patvarko- dás, patvarkodik nyelvi formák életútjának háttértükrében a nemkívánatos társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat, történéseket, és az ezekkel kapcsolatos nyelvhasználati jelenségek — éppen napjainkban felerősödő — hatástényezőit.

A fortélyos alakoskodással együtt járó békétlenség, összeférhetetlenség, viszálykodás, pártoskodás, a szó- és nyelvhasználati kilengések a mi nyugtalan világunkban is tehertételt jelentenek számunkra.

A perpatvarkodás magába sűríti ezeknek a negatív jellegű nyelvhasználati jelenségeknek és gyakorlatoknak a lényeges sajátosságait is.

Például az sem véletlen, hogy közleményünk címében nem a per, hanem a pór alakváltozat szerepel. Nem a per szóval megnevezett jogi eljárásra utalunk a

pör szóval, hanem arra, hogy a per-pör, peres-pörös, perel-pö- röl, beperel-bepöröl, perlekedés- pörlekedés alakpárokban a jelentésmegoszlással, illetőleg a használati érték megoszlásával is számolnunk kell.

A per az írott és a hivatalos nyelvhasználatban illetékes a szerepvállalásra, míg a pör inkább a beszélt nyelvben, a bizalmas beszédhelyzetekben vállal közlő szerepet: elperel, (peres úton megszerez), visszapöröl (visszafelesel). A beperel-bepöröl alakpárban napjainkban kezd kialakulni a jelentésmegoszlás. Riportereink egyike-má- sika — nem ismervén a jelentésmegoszlás folyamatát és eredményét — úgy járhat, mint a rádióban elhangzott beszélgetés riporternője, aki riportalanyának arra a megnyilatkozására, hogy igényeimet visszapöröltem, ezt a kérdést tette fel:

„És megnyerte ezt a port?” A válasz: Pörös számmal elértem, amit akartam.

A perbe száll — pörbe száll alakpárokban a köznyelvi és a népnyelvi változatok a sajátos áthallásokkal ízesített és színezett stílusjelenségekre is utalhatnak egy-egy szépirodalmi alkotásban.

A háborgásra és a fölháboro- dásra okot és alkalmat adó beszédhelyzetekről tanúskodnak a napi sajtó hasábjain, a rádió adásaiban és a televízió képernyőjén olvasható és hallható, nézhető megnyilatkozások, amelyekben kulcsszerepet kapnak a rosszalló áthallásokkal és mellékzöngék- kel is terhelt rokon értelmű nyelvi formák: összezördül, viszály- kodik, összekoccan, összetűz, összekap, veszekedik, cívódik,

csúnya szóváltásba keveredik, acsarkodik, pörlekedik, mérges megnyilatkozásként a táj ízű és színezetű kárpál, összehorgol, virrog, ungorkodik, zsándorog stb. Ebbe a sorba illeszkedik bele napjainkban a patvarkodik, per- patvarkodik igealakpár.

Jelentéstartalmukat és használati értéküket gazdagítják, színezik stílusárnyaló megfogalmazásukkal azok a szólásváltozatok, amelyekben a kulcsszerepet régi magyar szavunk, a patvar játssza. Mi a patvar? Mind egy patvar! Patvar vigye! Tudja patvar. Üsse patvar! Amolyan pat- varkodó ember. Patvarkodnak, mint a virrogó vénasszonyok.

Annak a szó- és nyelvhasználati jelenségnek azonban nem örülünk, hogy az argóból, ebből a nem igényes nyelvi rétegből egyre több szó lopakodik be abba a szósorba, amely a bosszant, mérgesít, ugrat jelentésváltozatokat fejezi ki.

Ezek közül az egyik leggyakoribb a zrikál. Az országos ingerültség és tapintatlanság közepette kioktató hangvételű gán- csoskodás, áskálódás figyelmeztet bennünket arra, hogy a nyelvművelő feladatvállalás körét tágítanunk kell.

A nyelvi tények, a nyelvhasználatijelenségek kritikai mérlegre tevésében a nyelvet felhasználó embert állítsuk a középpontba. ízlésvilága, általános műveltsége, anyanyelvi kultúrájának megfelelő színvonala garancia arra, hogy szóbeli és írásbeli megnyilatkozásában az emberhez méltó öntudattal vállaljon felelősséget azért, amit leírt vagy elmondott.

Dr. Bakos József

A rejtvényábra fő soraiban Makszim Gorkij egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok.

VÍZSZINTES:

1. A mondás első része (zárt betűk: R, Ü, É) 13. A szobából gyors léptekkel távozik 14. Eseményt későbbre halaszt 15. Reding ... (a tök alsón szereplő név) 16. Körút, röv. 17. A mélyben 18. Te — németül 19. Fémfeldolgozó vállalatunk 21. Osztrák helység lakója 22. Mezőgazdasági eszköz 24. Kör alakú 26. Az egyiptomiak főistene volt 27. Becézett János 29. Találják 31. Angolszász területmérték 32. Ütőfajta asztaliteniszben 34. Ahová el akarunk jutni 36. Költői indulatszó 37. Románia gk.- jele 39. Férfinév 40. Becézett Eszter 42.... Kok (holland úszónő) 44. Alapvető 46. Rabságba ejt 48. Város a Fülöp-szigeteken 50. Becézett Éva 52. Település Kisbér közelében 54. Az étel nem romlik meg 55. Táplálta — régiesen 57. Svédország és Luxemburg gk.-jele 58. Női név 59. Tüzet szüntet 60. Másik jármű mellett elhaladó 62. Neves Pető- fi-kutató volt (Sándor) 64. Ruhaanyagot rossz méretre vág.

FÜGGŐLEGES:

1. Vonatkozó névmás 2. Zita becézve 3. Egro sportkör rövidített neve 4. Tej — angolul 5. A szobába hajít 6. Klasszikus kötőszó 7. Gyárt 8. Emelet egynemű

hangzói 9. Helyrag 10. ... kupa (tenisztrófea volt) 11. Hímnemű élőlények szaporítóanyaga 12. Billentyűs hangszer 16. Magához hívat 18. Az idézet folytatása (zárt betűk: Ó, L, E) 20. A fenti hely irányába 23. Filozófiai kifejezés, jelentése: létező 25. Nagyon apró 28. Az aromája 30. Végtag része 33. Külföldi filmszínész (Eric) 35. Részben eltitkol! 38. Ott, a mélyben 40. Ezen a közelebbi helyen 41. Szófaj 43.

Fejér megyei település lakója 45. Női név 47. Ruhát új méretre vág 49. Riadó 51. Attila névváltozata 53. A korábbi időpontban 56. Létezel 59. Boldog páros betűi 61. Kiváló színész volt (Lajos) 63. Lőrés egynemű hangzói 64. Bosszúságot kifejező indulatszó.

A megfejtéseket június 10-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény!

Báthory Attila