Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05-06 / 129. szám

4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1993. június 5—6., szombat—vasárnap A tanszékvezető kirakatpere? Nyelvi problémák az angol tanszéken Négyezer munkanélküli tanár Ünneprontás pedagógusnapon ? Sok gond nyomasztja ma a kated­rán lévőket, a felelőssegük nő, de a kere­setük nem Föllázadtak az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola an­gol szakos hallgatói, s úgy tűnik, sem angolul, sem magyarul nem tudják megérteni egymást tan­székvezetőjükkel, dr. Ortutay Péterrel. Szerkesztőségben járt képviselőik azt mondják, hiá­nyosságok mutatkoznak az okta­tómunkában, s ennek oka elsőd­legesen maga a tanszék vezetője. Sérelmezik azt is, hogy zömében úgy kapják meg diplomájukat, hogy egy percet sem töltenek eredeti anyanyelvi környezet­ben. Kifogásolták a hallgatók a tanszékvezető szakmai felké­szültségét, egyszerűen azt állít­ják, nem tua angolul a tanár úr. Ezen panaszokat ők és a hall­gatói önkormányzat levélben to­vábbították dr. Orbán Sándor főigazgatónak. A főiskola veze­tése úgy határozott: bizottságot állít fel, amely kivizsgálja, mi fő­ijük az angol tanszékén. A bi­zottság a tavaszi szünetben — a diákok távolléte alatt — vizsgáló­dott, majd ennek eredményéről tájékoztatták az érintetteket. Ők viszont a válaszokat annyira semmitmondónak találták, hogy fórumra hívták a hallgatókat, oktatókat és a főiskola vezetését egyaránt. A közel négyórás eszmecsere eredménye az lett, hogy a diá­kok, ha lehet, még jobban fölhá­borodtak. Itt megjelent — bár a meghívottak között nem szere­pelt — a főiskola jogi képviselő­je, dr. Rózsa Sándor, s előadást tartott, mihez van joguk a jelen­lévőknek az iskolában. Ebből ki­derült, ahhoz nincs, hogy kriti­zálják tanáraikat. Arrogáns, le­kezelő fellépése pedig — mint mondották — mély nyomokat hagyott ifjú hallgatóságában. Ezen az összejövetelen a diák­ság egyértelműen kimondta: a zűrök a tanszékvezető miatt van­nak, aki még saját beosztott taná­raival sem tud kijönni. A főiskola vezetése a diákok előtt kiállt az angol tanszék vezetője mellett. Végül az egybegyűltek úgy ítél­ték meg, újfent megválaszolatla­nok maradtak kérdéseik, problé­máik, de még adnak egy lehető­séget a „felnőtteknek'v. írásban adják be kérdéseiket hozzájuk, amelyre 15 napon belül meg­nyugtató válaszokat várnak. A fórum még azért is sikerte­lennek bizonyult, mert utána né­hány anyanyelvi tanár is úgy döntött, elhagyja az egri főisko­lát, így a hét főből tálán ketten- hárman maradnak a következő tanévben az intézményben. Vi­szont Ortutay úrnak van helyet­tük jelöltje — ami szintén el­lenérzéseket váltott ki —, egy orosz anyanyelvű tanárnő, aki a volt Szovjetunióban sajátította el az angol nyelvet. A tanszékvezető pedig zár­szóként a hallgatóságnak úgy ér­tékelte a fórumot, hogy aljas és gusztustalan kirakatpert folytat­nak ellene, amelyből az tűnhet ki, hogy egy zseniális csoportnak egy stupid vezetője van. Dr. Ortutay Péter irodájában fogadott, hogy elmondja véle­ményét az ellene felhozott vá­dakról. — Miből fakadhatnak ezek a heves konfliktusok ön és hallga­tói között? — Egyszerűen zavarba jöttek, hogy ha nem lesz elegendő be­szédgyakorlat órájuk, nem tud­ják letenni az alapvizsgát. Pedig például Debrecenben már töröl­ték a tantervből a beszélgetést, mert azt lehet gondolni, aki már eljut egy felsőfokú intézménybe, ott mar nem csevegni akar, ha­nem a nyelvet mélységében elsa­játítani. Eleinte valóban voltak zavarok, de ezeket már megol­dottuk. Abból fakadt minden, hogy át kellett térni egy új szisz­témára, a tanegységek bevezeté­sére. Ezt a hallgatók nehezen ér­tették meg, de még sok tanszék- vezető sem volt vele tisztában. — A diákság szeretne felké­szültebb lenni angolból, eredeti nyelvi környezetben is tanulmá­nyozni a nyelvet... — Mi minden lehetőséget megpályázunk, amit hivatalosan lehet. De úgy hiszem, ebben a te­kintetben el vannak kényeztetve a diákok. A mi korosztályunk 90 százaléka úgy kapta meg a diplo­máját, hogy nem lépte át az or­szághatárt. Ők maguk is keres­hetnének lehetőségeket, például csereüdülés formáiéban. — Önről azt állítják: nem tud angolul... — Ezt azért mondják a hallga­tók, mert azokon az előadáso­kon, amelyeket én tartok, a ne­héz nyelvi terminológiákat az érthetőség kedvéért magyarul próbálom elmagyarázni, de sok­szor még így sem értik. Az első két évfolyamunk most elég gyen­ge, főként a kétszakos hallgatók­ra értendő ez. Keményen kellene tanulniuk, hogy elsajátítsák az angolt, mert sokan azt hiszik, az csak úgy ráragad az emberre. De a tanulás büdös nekik. Ez a lé­nyege mindennek. És csak mint tényt közlöm, hogy 1987-ben kaptam meg a doktori címet, az ELTE-n tettem vizsgát az állami fordító-tolmács bizottság előtt, s az idén januárban volt a kandi­dátusi értekezésem munkahelyi vitája. Ezenkívül számos nem­zetközi konferencián tartottam előadásokat, tehát vannak, akik szerint tudok angolul. — Milyen viszonyban van a beosztottaival? — Amikor ide jöttem 1992 szeptemberében, voltak problé­máink. Nagyon ridegen fogad­tak, és magamra hagytak minden nehéz kérdésben. Most már úgy érzem, tudunk együtt dolgozni, ha nem is rajongunk túlzottan egymásért. — Önt modortalansággal vá­dolják. A diáklányok és a tanár­nők pedig azt mondják, közeleb­bi kapcsolatba szeretne velük ke­rülni, mint ahogyan azt helyzete megengedné. — A modortalanságot kate­gorikusan visszautasítom. A szép nőket viszont szeretem, és mindig meg szoktam dicsérni őket. — A fórum után sem lett béke ön és hallgatói között. Továbbra is szeretne a tanszék élén maradni? — A főiskolával hároméves szerződést kötöttem, amiből az idein kívül még egy tanév van hátra. Budapestről magánéleti problémák miatt jöttem le vidék­re. Ezek a problémáim még nem oldódtak meg, ennek ellenére a történtek és hosszas gondolko­dás után benyújtottam lemondá­si kérelmemet a főigazgatónak. Ő még nem döntött, hogy elfo- gadja-e... Sárközi Judit — Milyen hangulatban ünne­pelnek június első vasárnapján, a pedagógusnapon az érintettek? — kérdeztük Szőllősi Istvánnét, a Pedagógus Szakszervezet főtit­kárát. — A kollégák szerintem már nagyon váiják, hogy vége legyen ennek a tanévnek. Lesz mit kipi­henniük. Mintegy tízezer iskolá­ban számoltak éjjel és nappal — néha még álmukban is —, hogy kijöjjenek a pénzből. Most nem a saját keresetükről beszélek, ha­nem az úgynevezett dologi költ­ségekről. Az idei esztendőre elő- rejelzett 20-25 százalékos inflá­ció ellenére a fűtésre, karbantar­tása és egyéb kiadásokra fordít­ható összeg azonos a tavalyival. Az önkormányzati törvény értel­mében az óvodák, iskolák „mű­ködtetéséről” a helyi képviselő- testület köteles gondoskodni. Legalábbis a paragrafus betűje szerint. Hogyan adjon több pénzt az az önkormányzat, amely a személyi jövedelemadó­ból származó bevételeinek ko­rábbi 50 százaléka helyett most csak 30 százalékát kapja meg, s mint emlékezetes, megszűnt a 0 kulcsos áfa is. Ezek után egyálta­lán nem lehet azon csodálkozni, hogy mind gyakrabban halljuk: itt vagy ott be akarják zárni vala­melyik iskolát. Kiskőrösről, Csa- rodáról, Berettyóújfaluból, Bé­késcsabáról, Nyíregyházáról, A közelmúltban majdnem ugyanazon a napon keresték föl az egri Szociális Gondozó Há­zat, a hajléktalanok Kertész úton található szállását a városi tiszti- orvosi szolgálat munkatársai, va­lamint Mondák Attila, az önkor­mányzat szociális bizottságának vezetője. Miután megállapítot­ták, hogy az ottani állapotok tarthatatlanok, a tisztiorvosi szolgálat szakemberei a fennálló közegészségügyi hiányosságok megszüntetése érdekében egy öt pontból álló határozatotjuttattak el minden érintett félhez. * * * A részletekről elsőként dr. Gombkötő Györgyöt, a városi tisztiorvost kérdeztük, elsősor­ban aziránt érdeklődve, hogy mennyi az igazság abban a város­szerte elterjedt pletykában, mi­szerint rövidesen megszüntetik az átmeneti szállást. — Tény, hogy a gondozói ház­ban erősen kifogásolható állapo­tok uralkodnak — mondja a tisz­tiorvosi szolgálat vezetője. — A cél azonban nem az, hogy az in­tézményt megszüntessük, ha­nem az, hogy elfogadható körül­mények között üzemeljen. Egyébként igen nehéz lenne fel­számolni, hiszen a szállásra szük­ség van, és sokkal nagyobb prob­léma lenne a hiánya, mint a je­lenleg ott tapasztalható összes hiányosság... — A vizsgálat előtt egyeztetett a tisztiorvosi szolgálat Mandák úrral? Hiszen épphogy elkerül­ték egymást... — Nem, de én nem is tudtam, hogy Mandák Attila ott járt. De gondolom, ugyanazt tapasztalta ő is, mint amiről mi a fenntartó­nak, a családsegítő intézetnek beszámoltunk. Mivel Mandák Attilával be­tegsége miatt nem tudtunk szót váltani, így dr. Lénárt Zsuzsát, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetőjét kérdeztük afelől, hogy az iroda mennyiben tudna segíteni az átmeneti szállás gondjain. Az irodavezető asz- szony elmondta, hogy náluk vi­szonylag kialakulatlan a helyzet, ugyanis ott jelenleg csupán ti­zenegyen dolgoznak, s így általá­ban csak a lakosság konkrét szo­Győrből, Kazincbarcikáról érke­zett többek között komoly aggo­dalomra okot adó hír. Ezek is­meretében fordultam még április végén az Országgyűlés illetékes bizottságához. — Milyen választ kapott? — Karsai Péter, az oktatási, if- júsági és sportbizottság vezetője sajnálattal értesített, hogy az Or­szággyűlés őszi ülésszakáig a bi­zottság leterheltsége miatt nem tudnak a téma megtárgyalására időt szakítani. — Milyen következményekkel járna, ha az önkormányzatok nem tudnának pénzt adni az is­koláknak? — Osztályokat kell akkor ösz- szevonni, több gyerek tartozik majd egy tanulócsoportba, nö­vekszik a pedagógusok felelős­sége. S közben csökken a fizeté­sük. Az óvónők, a tanítók, a ta­nárok már kézhez kapták a pa­pírt az új besorolásukról, arról, hogy a közalkalmazotti törvény­nek megfelelően mennyi lesz a fizetésük 1994-ben. Ehhez ké­pest derült égből villámcsapás­ként érte a pedagógusokat a pénzügyminiszter úr bejelenté­se: a bértáblázatban leírtakat — a költségvetés súlyos helyzete mi­att — csak 1995-től tudják érvé­nyesíteni. Teszik ezt akkor, ami­kor a KSH legfrissebb adatai sze­rint a húsz főnél többet foglal­koztató gazdálkodóegységeknél dolgozók átlagkeresete csaknem ciális igényeivel foglalkozhat­nak. Annak ellenére, hogy vala­ha volt egy munkatárs, aki az in­tézmény gazdasági ügyeivel fog­lalkozott, de ma ilyen státusuk nincs. A családsegítő intézet megbí­zott igazgatója, Halmai István vezetett körbe minket a gondo­zói ház területén, s közben rész­letesen tájékoztatta lapunkat az intézmény problémáiról. El­mondta, hogy a házat természe­tesen semmi körülmények kö­zött nem záiják be, pedig — mint mondta — ott valóban rettenetes állapotok vannak. — A családsegítő intézet egy hatalmas szervezet, amely négy főbb ággal foglalkozik: az idős- gondozással, a családsegítéssel, az értelmi fogyatékosokkal, va­lamint a hajléktalanokkal — mondja Halmai István. — Min­denütt az országban külön-kü- lön foglalkoznak e négy terület­tel, de Egerben ez egy szervezet alá tartozik, vagyis az összes problémával ez a központ foglal­kozik. S hát a neuralgikus pont a hajléktalanok ügye, s ráadásul ez szúr leginkább szemet... Sagon- dok megoldásához pedig pénz kellene, és megint csak pénz... * * * Halmai István ezután a gon­dozóház területén található há­romféle szállást mutatja meg. Az úgynevezett „krízisház” van a legjobb állapotban, itt kisgyer­mekes családokat helyeztek el, de itt kapott helyet a kismama- szállás is. A következő maga az átmeneti szállás, ahol hat szoba található, s bennük a katonaság­tól olcsón beszerzett ágyak, ta­karók, ágyneműk, amelyek — a megbízott igazgató szerint — egyszerűen fertőtleníthetetle- nek. Az utolsó helyiség az „éjjeli menedékhely”, ahol csupán egy éjszakás bentlakást biztosítanak az azt igénybe vevőknek: dél­után öttől reggel hétig. Az itt ta­lálható ágyakat nem a leghaté­konyabban lehet fertőtleníteni, ki kellene cserélni a pokrócokat fertőtleníthető, mosható taka­rókra. A menedékhelyen — amelyet egyébként a közelmúlt­ban újrafestettek — nincsenek pl. szekrények, hiszen elvileg 26 ezer forint, a termelésben te­vékenykedő szellemieké — akik közül nem mindenkinek van diplomája — meghaladja a 38 ez­ret. Ezzel szemben a pedagógu­sok átlagfizetése még mindig 22- 23 ezer forint között mozog. —- Hány pedagógus van most állás nélkül?— A januárban készített felmérésünk szerint a munkanél­küli kollégák száma meghaladta a négyezret. Legtöbben — csak­nem félezren — a fővárosban voltak állás nélkül, de aggasztó a helyzet Borsod-Abaúj-Zemp­csak egy éjszakára vehetik igény­be. Ezzel szemben — főleg a téli időszakban — a hajléktalanok ott hetekre berendezkednek, ott tárolják a hamar megromló, s így kellemetlen szagot árasztó élel­miszereiket. Itt hűtőszekrény sincs — a ház vezetősége kisze­reltette a konnektorokat a fal­ból... Bódi József, a gondozói ház vezetője elmondja, hogy jelenleg hatvanötén laknak a házban, eb­ből öt-hatnak van reális esélye arra, hogy valaha saját lábra tud­jon állni, ezenkívül néhányuk- nak némi segítséggel talán még jóra fordulhat az élete, de a töb­bieknek gyakorlatilag semmi esélyük erre. Annak ellenére, hogy a cél az, hogy az átmeneti szállás valóban átmeneti le­gyen... Ezt azonban nemigen si­kerül elérni, hiszen számosán már 2-3 éve laknak itt — s még­hozzá eléggé kényelmesen is ér­zik magukat. Nem így azok az öregemberek, akik inkább kór­házba valók — de mint Bódi Jó­zseftől megtudjuk, az átmeneti szállás sokszor a kórház elfekvő osztályát helyettesíti. Volt rá pél­da, hogy nagyon súlyos beteget szállítottak az átmeneti szállásról a kórházba, de onnét visszaküld­ték azzal a megjegyzéssel, hogy a kórház nem elfekvő — pedig a magatehetetlen beteg orvosi ellá­tást igényelt volna... S most nézzük azt a bizonyos ötpontos határozatot, amely a hiányosságokat tartalmazza. Az első pont szerint az éjjeli mene­dékhelyen fertőtleníthető fekhe­lyeket kell biztosítani. Ez — mint az intézmény vezetője elmondja — a közelmúltban megtörtént. A második pont szerint a mene­dékhely takaróinak rendszeres tisztításáról gondoskodni kell. — Hatvan darab új takarót vásároltunk, amit az átmeneti szállás számára tartogatunk — mondja Bódi József. — A mene­dékhelyre pedig vaságyakat állí­tottunk be matracokkal együtt, így ott a fertőtlenítés nagyrészt megoldható. A szálláson egy teakonyhát is szeretnénk épí­teni, mert az emberek most a szobákban, rezsón főznek. A hármas pont a kismama­szállás zuhanyzóhelyiségében lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyében is. Bara­nyában akkor 234, Bács-Kis- kunban 211, Békésben 167, He­vesben 157, Komárom-Eszter- gom megyében 123, Nógrádban 100, Somogybán 108, Jász- Nagykun-Szolnok megyében 251, Tolnában 136, Zalában 108 kolléga kapott munkanélküli-se­gélyt. Mindennek az ismereté­ben mit mondjak, milyen ünnep lesz az idén a pedagógusnap? üzemelő mosogatómedence le­szereléséről intézkedik, amit a tea­konyhába kell áttelepíteni — ez már megtörtént. A negyedik pont így hangzik: „Az átmeneti szálló szálláshelyeinek tisztasági festéséről, fekhelyeinek és a tár­salgó ülőbútorainak mosható, fertőtleníthető burkolattal törté­nő ellátásáról gondoskodni kell. ” — Hát ez az, amire nincsen pénz — mondja a gondozóház igazgatója. — Egy pályázatot ad­tunk be a Népjóléti Minisztéri­umba, ha elnyerjük, akkor a ne­gyedik pont kívánalmai is telje­sülnek. A fertőtlenítés egyéb­ként megtörtént. Az ötödik pont a szálláshe­lyek és a kiszolgálóhelyiségek rendszeres fertőtlenítő takarítá­sát írja elő. Ez olyannyira rend­szeres az igazgató véleménye szerint, hogy a második ne­gyedév tisztítószerei már el­fogytak... Azonban nemcsak az ágyakat, pokrócokat kell fertőtleníteni, hanem magukat a lakókat is. Amint Bódi Józseftől megtud­tuk, a közelmúltban a 65 lakóból 45 rühösségben szenvedett, de a fejtető is elszaporodott. Bódi úr szerint: — A város nincs felkészülve egy járványra. Ugyanis ha itt ne­talán kirobbanna valami, azt nem tudnánk lokalizálni, mert ez egy átjáróház, valószínűleg a rü- hösséget is egy csavargó életmó­dot folytató embertől kapták el a többiek. Alig tudtunk összeszed­ni megfelelő mennyiségű gyógy­szert a rühösség idején. Ezért nap mint nap átvizsgáljuk a lakó­kat... * * * — A határozat pontjai mind helytállóak — mondja Halmai István. — De ezek nem oldják meg a gorkiji állapotokat. A leg­nagyobb probléma nem az, amit fölsoroltunk. Hanem az, hogy a gondozói házat annak idején sebbel-lobbalhozta össze a város — mert hát milyen jól hangzik, hogy Egerben már ilyen is van —, csakhogy aztán elfelejtették, s mintha szégyellnék is... A ház az alapvető funkciójának nem felel meg, mert ez itt nem átmeneti szállás, hanem elfekvő... (kácsor) SIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Robert Merle: A pirkadat Rideg Sándor: Indul a bakterház Hombre Jimenes: Megveszem ezt a nőt (A történet folytatódik) Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni (fej szabadító idézetek) MAGYAR NAGYLEXIKON megjelenik 1993 novemberében Ha július 15-ig előfizeti, az első kötet ára 3800 Ft helyett csak 3000 Ft. V \ SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel: 36/316-998 Eger, Érsek u. 2. Tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: 322-562 (FEB) „A város nincs felkészülve egy járványra” A szállás átmeneti, a nyomor tartós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents