Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05-06 / 129. szám

A SZÁLLÁS ÁTMENETI, A NYOMOR TARTÓS (4. oldal) HEVES 1" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, fjfl . ttjfc LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. JÚNIUS 5-6. SZOMBAT-VASÁRNAP IV. ÉVFOLYAM 129. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Velünk mindig célba Lesz-e Csurka-búcsúbeszéd? Követik-e őt mások is a frakcióból? Az MTI munkatársának MDF-es frakciókörökből származó infor­mációja szerint a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja el­nökségének csütörtök esti ülésén a testület tudomásul vette a frakció kedd esti döntését, miszerint az előteijesztett négy helyett hat képvi­selőt zárt ki soraiból. A frakcióelnökség állásfoglalása szerint a hétvé­gi országos választmányon várható történések nem érintik a frakciót, hanem pártügynek tekintendők. Ugyanakkor az informátor azt is el­mondta, hogy Csurka István beharangozott „búcsúbeszédétől” is függ: követik-e őt mások is a frakcióból. A képviselőcsoport elnöksé­gének az a benyomása, hogy az első indulatok után a képviselőkre in­kább higgadt magatartás jellemző. Áfa-előterjesztés Nem vonták vissza Szabó Iván pénzügyminiszter cáfolta az MTI kérdésére azt a hírt, miszerint a Pénzügyminisz­térium visszavonta az általános forgalmi adó módosításáról szó­ló előterjesztést. Szabó Iván el­mondta: a kormány csütörtökön azért nem foglalkozott az üggyel, mert azt előbb a Gazdasági Ka­binetnek kell megtárgyalnia. Az előterjesztés várhatóan a jövő héten kerül a kabinet elé. Tisztességesen válik a Magyar Üt Az MDF csak nagyon erős ön­fegyelemmel lesz képes eljutni a választásokig, anélkül, hogy kor­mányválságtól kellene tartani — jelentette ki sajtótájékoztatóján Lezsák Sándor, a párt alelnöke. Szerinte a Magyar Út tisztessé­gesen válik el az MDF-től, és a két szervezet közötti összekötő folyosókat nem falazzák be. Hétfőn a pótköltségvetésről Megalakult az Egervin Borgazdasági Rt. A borvidéknek • •• rrA JOVOt kínálnak Százéves az Egri Nyomda Centenáriumi ünnepség a Gárdonyi Géza Színházban Az Országgyűlés hétfőn dönt az idei pótköltségvetésről be­nyújtott törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról — közölte Szabad György házelnök sajtótájékozta­tóján. Elmondta azt is, hogy megkezdődik a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Katonai együttműködés Együttműködési megállapo­dást írtak alá tegnap a Honvédel­mi Minisztériumban a magyar és a görög fegyveres erők között. A Für Lajos magyar és Ioannis Varvitsiotis görög védelmi mi­niszter által aláírt dokumentum többek között a katonai kikép­zésben, a fegyveres erők szerve­zésében, illetve légi információk cseréjében irányoz elő együtt­működést. A privatizáció tisztasága érdekében... A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Állami Vagyon­ügynökség szervezeti és műkö­dési szabályzatát — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. Mint elhangzott, az AVÜ vezető tisztségviselői a privatizáció tisz­tasága érdekében semmilyen más munkaviszonyt nem létesít­hetnek, csupán művészeti, okta­tási és alkotó tevékenységet foly­tathatnak. Felszámolják a Tatabányai Bányákat Az Állami Vagyonügynökség hozzájárulásával megkezdték a felszámolási eljárást a Tatabá­nyai Bányáknál — jelentette be Vas László, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ vezetője tegnap Tatabányán, a vállalat üzemvezetőinek rendkí­vüli értekezletén. A magyar szénbánya vállalatok közül utol­sóként jutott Tatabánya a felszá­molás sorsára. A Fideszt igazolta A keddi pedagógustüntetés igazolta a Fidesz korábbi aggá­lyait, miszerint sem a korábban már elfogadott: a közalkalma­zottak jogállásáról szóló törvény, sem a jelenleg a Parlament elé beterjesztett oktatási törvény- csomag nem volt pénzügyileg, il­letve szakmailag kellően átgon­dolt. Ezt Fodor Gábor, a Fidesz alelnöke mondta azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a fia­tal demokraták oktatási kabinet­je ismertette a párt álláspontját az oktatási törvénycsomagról. Hiszek a borvidékben, s a bort termelő emberben — indo­kolta a tegnapi sajtótájékoztatón Dancz Pál, a napokban megalakított Egervin Borgazdaság Rt. frissen kinevezett vezérigazgatója manapság bizony szokatlan, épp ezért im­ponáló optimizmusát. Hasonló bizakodással, sőt magabiz­tossággal nyilatkozott a részvények többségét birtokló KGT Befektetési és Fejlesztési Rt. elnöke. Botos Attila is, kije­lentve, hogy eltökélt szándékuk a borgazdaság újbóli felvi­rágoztatása, és rendelkeznek az ehhez szükséges, több száz­millió forintos anyagi fedezettel is. Herbert Woodtli átnyújtja az Egri Nyomdáért emlékplakettet Luzsi Antal nyugdíjas nyomdásznak (Fotó: Szántó György) Vasárnap lesz pont száz esztendeje annak, hogy huszonöt egri polgár megteremtette a szükséges alaptőkét, és az 1893. június 6-án megtartott alaku­ló közgyűlésen létrehozta az Egri Nyomda Rész­vénytársaságot. Az azóta eltelt évszázad során sokszor kellett megküzdeniük a nyomdászoknak a cég talpon maradásáért, nevében is többször válto­zott, de az kétségtelen, hogy mindig is a magas színvonal, a jó minőség jellemezte munkájukat. Ugyanez igaz a ma már teljesen önálló társaságra, amely az Egri Nyomda Kft. nevet viseli. Méltókép­pen igyekeztek emlékezni az elődökre, s rendeztek meg centenáriumi ünnepségüket péntek délután az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az eseményről lapunk 2. oldalán olvashatnak tudósítást. Az egykori csendőrtiszt ügyében Perújrafelvétel Szavaikból úgy tűnik, valóban lezárult az új tulajdonosok belé­pésével egy korszak az Egervin történetében, s hogy ez az eltö­kéltség a tettekben is megmutat­kozzék, az nemcsak az ott dolgo­zóknak, de az egész történelmi borvidék termelőinek is érdeke. Közvetetten ugyanis több ezer ember munkája, megélhetése múlik azon, egészséges, avagy beteg-e a nagyvállalat. Jelenleg eléggé beteg, hiszen mint Dancz úr elmondta, az utóbbi évek menedzselési téve­dései, valamint a felszámolás másfél éve erősen visszavetette korábbi jó pozíciójából az Eger­vint, amely jelentős piacokat vesztett, olyannyira, hogy példá­ul Budapesten, ahol az ország la­kosságának egyötöde él, alig le­het eredeti egri bort kapni. Keve­set törődtek az utóbbi időkben a karbantartással, fejlesztéssel is, így körülbelül egy év és mintegy háromszázmillió forint kell ah­hoz, hogy felkészítsék a céget az igazi „startra”. Az első lépéseket máris meg­teszik annak érdekében, hogy a szőlőtermelőkkel minél szoro­sabb és megbízhatóbb kapcsola­tot építsenek ki, hiszen ez az rt. filozófiájának egyik sarokköve. A jövő héten megkezdik az elfek­vő készletek készpénzes felvásár­lását, és megkezdik az idei termés megvételére szóló szerződések megkötését is. Egyébként erre is kaphatnak előleget a termelők, hiszen az Egervinnél tisztában vannak azzal, hogy az utóbbi vál­ságos években a java részük fel­élte anyagi tartalékait. Ugyan­csak a kapcsolat szorosabbá téte­lét szolgálja, hogy a termelők is vásárolhatnak részvényeket, és így résztulajdonossá válnak. Sőt (igaz, nem a közeli jövőben) nyilvános részvénykibocsátást is terveznek. Ehhez persze sokat kell még dolgozni a borszakmában elis­mert tekintélynek számító régi­új vezérigazgató irányításával: például igen kemény piacfejlesz­tő munkára van szükség annak érdekében, hogy a megtermelt bor gazdára is találjon. Vidéken jobb a helyzet Bűnügyi statisztika Április végére országosan megállt az ismertté vált bűncse­lekmények növekedése, négy hónap alatt 137 ezer 453 bűn­esetet regisztráltak, mindössze ötszázzal többet, mint 1992 első négy hónapjában — mondta el tegnap az MTI érdeklődésére az ORFK szóvivője. Suha György tájékoztatása szerint ugyanakkor Budapesten jelentős mértékben, több mint 18 százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma. Ez 53 ezer esetet jelent, míg tavaly négy hónap alatt enne! nyolc­ezerrel kevesebb bűncselekmény vált ismertté a fővárosban. Bu­dapesten a bűntettek száma 6 százalékkal, míg a vétségeké 35 százalékkal emelkedett. Békés, Heves, Tolna, Veszp­rém és Zala megyében százalé­kosan szintén jelentősen nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, de ez megyénként legfel­jebb ezerrel több bűncselek­ményt jelent. Az ország többi te­rületén viszont csökkent a bűnö- zés. (MTI) A kanadai államügyészség in­dítványára az ország legfelsőbb bírósága elé kerül Tinta József ügye. Ä 80 éves egykori csendőr­tisztet az évek óta folyó perben azzal vádolják, hogy 1944-ben, a szegedi téglagyárban felállított gettó egyik parancsnokaként ré­szese volt 8600 zsidó kirablásá­nak, majd a náci haláltáborokba való deportálásának. Fintat a háború után a magyar népbíróság — távollétében — cselekedeteiért íöbbévnyi bör­tönbüntetésre ítélte. Finta 1951 óta él Torontóban, 1956 óta ka­nadai állampolgár. Ő az első, aki ellen egy 1987-ben alkotott ka­nadai törvény alapján háborús bűnösként 1988-ban vádat emeltek. A per tavaly került a fellebbviteli bíróság elé, amely Az Országos Rendőr-főkapi­tányság a május 8. és 22. közötti hasonló célú akció tapasztalatai­nak hasznosításával egész évben fokozottan kívánja ellenőrizni a közutak vasúti átjáróinál a köz­lekedési szabályok betartását — hangzott el az ORFK és a MÁV közös pénteki sajtótájékoztató­ján. Az év első öt hónapjának statisztikái azt mutatják, hogy az előző év azonos időszakához ké­3:2 arányban hozott döntéssel jóváhagyta Finta felmentését. Az államügyészség most új eljá­rás lefolytatását rendelte el, azzal az indokolással, hogy a korábbi eljárás súlyos tévedéseken ala­pult. A bizonyítási eljárás egyol­dalú volt, és Finta ügyvédje meg­engedhetetlen módon befolyá­solta az esküdtszéket. Randolph Braham New Yor- k-i professzor, a magyar Holoca­ust ismert szakértője az üggyel kapcsolatban kijelentette: véle­ménye szerint a magyar kor­mánynak már régen ki kellett volna kérnie Fintát Kanadától, hiszen az magyar állampolgár­ként, Magyarországon követte el a terhére felrótt bűncselekmé­nyeket, és korábban azokért el is ítélték. pest nőtt az útátjárókban történt halálos balesetek, és a vasút más területén bekövetkezett sérülé­sek száma. A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető cse­lekmények közül csökkent az akkumulátor- és elemlopások száma, de sajnálatosan megnö­vekedett a személyvonat-dobá- lások és az egyéb rongálások gyakorisága. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon) 20 pontos esés a tőzsdén Nem veszik a kárpótlási jegyeket Személyvonat-dobálások A kárpótlási jegyek árfolya­mának jelentős mértékű csökke­nését követően több brókerház beszüntette a kárpótlási jegyek készpénzes vásárlását. A Co-Nexus Értékház Rt.-nél Lehoczky László vezérigazgató­helyettes pénteken elmondotta: a tőzsdén két hét alatt a kárpótlá­si jegyek árfolyama 20 pontot esett. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen szinten stabilizáló­dik az árfolyam, ezért arra kény­szerültek, hogy beszüntessék a készpénzes vásárlásokat. Az in­tézkedés másik oka, hogy nagy­mértékben lecsökkent a kereslet a papírok iránt. Szinte megszűnt a befektetők vételi érdeklődése. Az intézkedést a Co-Nexusnál azonban ideiglenesnek tartják, attól függően változtatnak üzlet- politikájukon, hogy megélén­kül-e a kárpótlási jegyek piaca. Ha készpénzért nem is vásá­rolnak ilyen értékpapírt, tovább­ra is elfogadnak tőzsdei megbí­zásokat A, B és D sorozatú kár­pótlási jegyekre. Részt vesz a brókerház a részvény-kárpótlá- sijegy csereakcióban is. Kárpót­lási jegyért egyelőre csak a BU­SZÉSZ (Budapesti Szeszipari Vállalat) részvényeit tudják ajánlani, de arra számítanak, hogy a hónap közepén bekap­csolódnak ebbe az akcióba a Magyar Olajipari Részvény- társaság, a Magyar Külkeres­kedelmi Bank és az OTP rész­vényei is. * * * A kárpótlási jegyek árfolyama az utóbbi időben meglehetősen alacsony, amiben spekulatív ele­mek is szerepet játszanak. Az im­már 60 százalék alatti árfolyam likviditási zavarokat okozott a piacon. (MTI) Könyvhét ’93 A mai magyar értelmiség legfontosabb feladata, hogy hozzájárul­jon az országban uralkodó skizofrénia, hisztéria és feszültségek csök­kentéséhez — mondta Tornai József, az írószövetség elnöke az Ünne­pi Könyvhét tegnapi megnyitóján a budapesti Vörösmarty téren. Rá­mutatott: makacsul kell ragaszkodnunk nyelvünkhöz, a magyar kul­túra eddigi alkotásaihoz, de ugyanakkor keresnünk kell a kapcsolatot a külvilággal, az „idegen” kultúrkörökkel is. A jelenkor íróinak egyik legnagyobb kihívása, hogy milyen tehetséggel képesek bemutatni a megváítozott helyzetet — tette hozzá az elnök. A megnyitóbeszéd után a tűzoltózenekar szórakoztatta az egybe­gyűlteket, és megkezdődött a dedikációkkal, felolvasásokkal színesí­tett seregszemle. A könyvhéten több mint ötven kiadó másfélszáz művét, közöttük számos újdonságot kínál az érdeklődőknek. A megnyitó előtt adták át a Szép magyar könyv dijakat az Újváros­házán. A megmérettetésre 39 kiadó 135 művet nevezett, ezek közül a zsűri 79-et minősített. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents