Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

HÍRLAP, 1993. május 6., csütörtök

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ

9.

Mátra-szipka Párádról

Pofonegyszerű „találmány”

Ma Egerben, a Hotel Flórában

Bemutatkozik r. BVM „MI BET”

Tíz szál cigaretta után is szembetűnő a változás. A használt szipka filtere valóságg ■' megfeketedik

A parádi Hegedűs Lászlónak egy idő után elege lett a vendéglátózásból, az átvirrasztott éjszakákból, az országjárásból. Végleg letelepedett, és feleségével együtt különféle vállalkozásokba vágta a fejszéjét. Hol az egyik, hol a másik „bolt” ment jól, ám a nagy üzlet még váratott magára. Egészen mostanáig. Úgy tűnik, egy pofonegyszerű „találmánynyal”, a cigarettaszipkával révbe ér az egykori zongorista.

Félreértés ne essék, nem a spanyolviaszt találták fel, hanem egy feledésbe merült „iparágat”, méghozzá a szipkagyártást támasztották fel itthon. S milyen nevet is adhattak volna a terméknek, ha nem a Mátráét. Többéves munka után jutottak el az elmúlt év végén oda, hogy a tervet végre-valahára megvalósítsák. De hogyan, ez volt a legfőbb kérdés. Indulásként megvették a falu egyik, korábban üdülőnek használt épületét, megkezdték a gépek, eszközök beszerzését, és a dolgozók toborzását.

Ez utóbbiban támogatóra találtak a megyei munkaügyi központban, amely mint foglalkoztatásbővítő fejlesztés, felkarolta a Hegedűs család vállalkozását. A központ segített az állástalanok kiközvetítésével, s a jelentkezők közül — voltak vagy kétszázan — választották ki az egészségügyi követelményeknek is megfelelő harmincegy dolgozót, akik korábban — egy kivétellel — munkanélküli-segélyen éltek. A központ ezenfelül anyagilag is segíti a vállalkozót, aki nem az elterjedt egyszeri, nagyobb összegű támogatásra, hanem a bér és járulékainak ötven százalékára tartott igényt, amelyet egy évig folyósít számára a munkaügyi központ. (Ez az út egyébként nyitott az új vállalkozók és a cégüket bővítők előtt, hiszen a központ folyamatosan fogadja és bírálja el a kérelmeket.)

A eigarettázókban és a nemdohányzókban is joggal merülhet fel a kérdés, hogy a füstszűrő korában ugyan mi a jelentősége a szipkának. Jómagam sem értettem igazán ennek a lényegét, míg Hegedűs László el nem magyarázta. A szipka egyrészt kiszűri, felfogja a nikotin harminc-negyven százalékát, másrészt használatával úgynevezett „hidég füst” jut a tüdőbe, amely kevésbé károsító hatású. Az sem utolsó szempont ugyanakkor, hogy aki használja a szipkát, megóvja az ujjait, a szája szélét a sárgulástól, tehát még esztétikai jelentősége is van. A próbagyártás után márciusban elkészült az első százezer Mátra-szipka, amelyet a Hunga- rotabak kapott meg, hogy kipuhatolja a piacot. Az első visszajelzések kedvezőek, sőt már külföldről is érdeklődnek a parádi apró termék iránt. Egyébként egy szipka 15-20 szál cigarettához elegendő, de már néhány

használata után is szembetűnő, hogy milyen „hatékonysággal” dolgozik a szipkában elhelyezett filter.

Az üzemben szinte kézzel végzik az összes gyártási műveletet az asszonyok. Nem érdemes gépekben gondolkodni, mondta Hegedűs László. Ha berendezésekkel meg is lehetne oldani egyes munkafázisok elvégzését, nem lenne hatékonyabb, mint a precíz kézi munka.

Már az üzem bejáratánál jártunk, amikor az ötlet születéséről beszélgettünk.

— Egyszerűen nem tudtam leszokni a szipkáról — mondja a parádi vállalkozó. — Az ereklyeként őrzött régieket tisztítottuk, majd később iskolai vignettából a feleségem készített nekem szipkákat. Ha úgy vesszük, egy hóbort vezetett el ehhez a vállalkozáshoz.

(budai').

A tavalyi nettó adóbevétel 823 milliárd forint

Gyárunk jogelődje, a Miskolci Cementipari Vállalat 1949. december 14-én alakult. Az akkori létszámunk 160 fő volt, és az ’50-es években a gyár 5 millió forintnyi értéket termelt. Ebben az időszakban fő termékeink a mozaiklap, a betoncső, a járdalap, a kerítésoszlop, s a különböző lábazati és műkőelemek voltak. A gyár első gyártócsarnokai 1952- 53-ban épültek. Az épületekben mozaiklap, födémtálca és bá- nyaidomkő gyártása folyt. A termékek gyártása még rendkívül egyszerűen történt. E kezdeti időszakot a kézi bedolgozás és anyagmozgatás, és általában a nehéz fizikai munka jellemezte.

Akkoriban indult — az országban először — a lágyvasas, körüreges födémélem-gyártás, amely korszerű technológiának számított. Gyárunk az ’50-es években nagy szerepet vállalt Miskolc építésében. A mély művelésű bányák megnövekedett bányaidomkő-igényei szükségessé tették 1959-ben a kazincbarcikai telep megnyitását. Ugyanabban az évben kezdte meg a bod- rogkeresztúri telepünk is a működését. Bodrogkeresztúron az akkori idők előregyártási színvonalát tekintve Közép-Európa egyik legmodernebb, blokkszerű elemeket gyártó üzeme indult be. A gyár így a három telephellyel már jelentős előregyártó bázissá fejlődött. 1963-ban a budapesti központú Betonelemgyártó Vállalat — a Beton- és Vasbetonipari Művek — egyik gyárává váltunk. A nagyvállalati rendszer a gyáraknál bizonyos mértékű szakosítást jelentett.

A miskolci gyár a lapszerű, illetve blokkszerű termékek gyártása során ért el kimagasló eredményeket. Saját fejlesztésű blokkgyártó gépeink ma is üzemelnek Kazincbarcikán, Bodrogkeresztúron és társgyárainknál, de külföldön is. A gyár időközben fokozatosan fejleszti gyártástechnológiái! és — a külső hatásoknak megfelelően — termékszerkezetét. Fokozatosan sikerült kiküszöbölni a nehéz fizikai munkát. Korszerű bedolgozási és anyagmozgatási eljárások kerülnek alkalmazásra. A termékek között egyre több a feszített- beton-termék. A ’80-as évek közepére a valamikori 160 fős, 5 milliót termelő gyárból 830 főt foglalkoztató, több mint 500 millió forintnyi termelési értéket előállító egység lett.

A ’90-es évek elején gyárunkat sem kerülte el a változás szele. Nemcsak nevünk változott B VM „MIBET” Kft.-re, de a nagyvállalati forma megszűnése lehetővé tette egy rugalmasan vállalkozó, a piaci elvárásoknak jobban megfelelő egység létrehozását. Létszámunk 300 főre, termelési értékünk 350 millió forintra csökkent. Az évek során termelési profilunk széles skálája alakult ki, amelyben a színes burkolóelem, a nagy átmérőjű vasbeton cső, valamint paneles lakóépületek előregyártott elemei egyaránt megtalálhatóak. Ez a sokoldalú termékszerkezet változtatható gyártástechnológiát, sokoldalú, jól képzett szakmunkásgárdát és jó szakmai felkészültségű, vállalkozó szellemű műszakiakat és vezetőket igényel. Cégünk megteremtette ezeket a feltételeket, amit a kikerülő termékek minősége is bizonyít.

Ugyanezek a feltételek nyújtanak lehetőséget arra, hogy a gyár több, magas műszaki színvonalú egyedi terméket gyártson. Felkészültünk arra, hogy a jövőben megrendelőink igényeit még rugalmasabban, még korszerűbb termékekkel elégítsük ki. Jelenleg az alábbi sorozatgyártású termékeinkkel állunk megrendelőink rendelkezésére:

Lakossági termékek:

— „Mm” mibet mester födémgerenda. 60 centis osztásban, EB jelű béléstestjeinkkel kombinálva, 1,0 métertől 6,60 méter falközig, 20 centis méretlépcsőkben alkalmas födémek kialakítására. Egyedi megrendelés esetén a falköz 8,8 méterig növelhető.

— „M” jelű feszített vasbeton födémgerenda. 60 centis és 1,0

méteres osztásban, MB jelű béléstestjeinkkel 5,4 métertől 7,8 méterig, 60 centis méretlépcsőben nagy terhelésű födémek kialakítására alkalmas. A gerenda többféle teherbírással készül.

— PK jelű körüreges vasbeton feszített födémpalló. 60 centi széles födémelemek, 60 centi- méteres méretváltozással, 2,4 métertől 6,6 méteres falközig használható.

— „A”-”AD”-”HA" jelű hagyományos és hőszigetelt nyílásáthidalók, 90 centitől 4,2 méterig teijedő nyílások áthidalására.

— Tufabeton falazóelemek 30 és 38 centi vtg teherhordó falazatok, illetve 10 centi vastag válaszfalak kialakításával.

— Beton zsaluzóelemek 30, illetve 40 centi vastag beton-, illetve vasbeton falak és lábazatok kialakítására.

Épületszerkezetek:

— Egy, illetve többhajós, zárt vagy nyitott kialakítású 6x9 és 9x9 méteres pillérállású csarnokszerkezetek.

— Paneles lakóépületek előregyártott fal- és födémelemei.

Mélyépítési elemek:

— Tokos és talpas betoncsövek 20-tól 60 centi átmérőig.

— Nagy átmérőjű gravitációs betoncsövek, 1,80 és 2,80 méter átmérőig.

— Közműalagút-elemek 2 és 2,6 méter belmagassággal.

Közlekedésépítési elemek:

— „KCS” jelű hídgerendák 2-től 12 méteres nyílású közúti hidak és átereszek kialakításához.

— Járda- és útszegélykövek.

— Tömör és gyephézagos burkolóelemek natúr és színes kivitelben.

A fenti sorozattermékeken kívül vállalunk bármilyen jellegű egyedi és vasbeton termékek gyártását, előszerelt betonacélvázak készítését, kevertbeton- kiszolgálást, szükség esetén hét végén is. Megrendelőinknek termékeinkről, azok beépíthetőségéről ingyenes szaktanácsadást biztosítunk.

Első helyen az áfa-befizetések

Az APEH tavaly 823 milliárd forint adót szedett be, amely egy százalékkal haladta meg az előző évit — derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1992. évi tevékenységéről készített bulletinből. A bevételek összességében annak ellenére is növekedtek, hogy a hatályba lépett pénzintézeti, valamint a csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény jelentősen érintette a vállalkozások nyereségelszámolását. így a társaságiadó-befíze- tés mérséklődött, hiszen a GDP reálértéke is kisebb lett a várttól.

Míg 1991-ben az APEH nettó bevétele nyereségadókból csaknem 140 milliárd forint volt, addig tavaly alig haladta meg a 66 milliárd forintot. így a nyereségadókból tavaly már csak az APEH összes bevételeinek 13,7 százaléka származott. Különösen a pénzintézetek társasági

adója és az állami vagyon utáni részesedés esett vissza. Ugyanis, míg a pénzintézetek nettó befizetése 1991-ben csaknem 43 milliárd forintra rúgott, addig tavaly már 148 millió forintot visz- szaigényeltek a befizetés helyett. Az állami vagyon utáni befizetés nettó összege pedig míg 1991- ben több mint 18 milliárd forint volt, addig tavaly csak 2,3 milliárd forint.

Az adóbevételek növekedésének oka az volt, hogy jelentősen emelkedtek a fogyasztáshoz kapcsolt adókból — áfa, fogyasztási adó —, valamint a személyi jövedelemadóból származó bevételek. A nettó áfa-bevétel 1991- ben csaknem 150 milliárd forint volt, tavaly pedig már több mint 10.075 milliárd, s ez az APEH által beszedett adóknak 27 százaléka. A fogyasztási adókból származó bevétel ugyancsak

több mint 20 milliárd forintos növekedést mutat. A legnagyobb mértékben az APEH szja- bevételei növekedtek. A nettó bevételnövekedés ez esetben csaknem 40 milliárd forint. Tavaly ugyanis csaknem 212 milliárd forint volt a nettó személyi jövedelemadó-bevétel, ami az adóhivatal összes adóbevételének 24,1 százaléka. Az áfa után az szja-ból volt a legtöbb.

Az adótartozások behajtásából 25,7 milliárd forint, az ellenőrzések során tett intézkedések révén pedig 13,2 milliárd forint bevétele keletkezett az APEH- nek tavaly. Az adóhivatal szankcionálásai pedig 9,1 milliárd forint bevételt hoztak a költségvetésnek.

Adósok és hitelezők kézikönyve

A januárban regisztrált 130 csődeljárási kérelemhez képest februárban csak 117 érkezett a bíróságokhoz. Arányaikban nem, de irányzatukban hasonlóan alakulnak a felszámolási eljárások is. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik: a kérelmek száma hosszú távon átlagos értékre fog beállni — vélekedett Piskolti Sándor, a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának nyugalmazott vezetője, Csődterápia című könyvének ismertetésekor.

A könyv részletesen foglalkozik a hamarosan beterjesztendő, a csődtörvényt módosító javaslatokkal is. Elsősorban a kishitelezők védelmében száll síkra a szerző, amikor elhibázottnak nevezi a kényszeregyezség intézményét. A jelenlegi szabályozás ugyanis azt mondja, hogy a hitelezők bármelyikének vétója elegendő a csődeljárás felszámolási eljárássá alakulásához. Ennélfogva akár 1000 forintos kintlévőséget követelő cég vagy természetes személy is meghiúsíthatja a bajbajutott gazdálkodó szervezet kilábalását.

Amennyiben azonban a hitelek 60 százalékát képviselő — az összes hitelező számának legalább a felét elérő — szavazat is elég lenne ahhoz, hogy a kishitelezőket is az egyezség jóváhagyására szorítsák, az a szerényebb tőkéjű vállalkozókat tömegesen söpörné le a piacról. Az aggodalom reális, hiszen az apróbb vállalkozások gyors tőkeforgatást igényelnek, és ez megköveteli, hogy a normális gazdálkodás fenntartásához pontosan megkapja a hitelező a kintlévőséget.

A másik sarkalatos pontja a törvénymódosításnak a kötelező öncsőd intézménye. Várhatóan éles vitákat fog kiváltani, hogy egyes elemzők szerint már nincs szükség erre a szigorú szabályozóra. Eddig ugyanis a törvényi keretek folytán a gazdálkodó szervezeteknek be kell jelentenie a csődöt a bíróságnak.

TENGELY- KÖZMŰ KFT.

3300 Eger, Nagy László u. 7. Telefon:

36 (36) 324-036, 324-021 Telefon, fax: 36 (36) 324-021

Tevékenység:

— alap-, pinceásás

— épület- és betonbontás, törmelék-elszállítással

— nagy tömegű gépi földmunkavégzés

— általános mélyépítés

— útátfúrás 0-600 mm-ig

— túlsúlyos és méretes gépek, eszközök szállítása 40 t-ig

Regionális irodát nyitottak a megyeszékhelyen

Akik a Tallért ajánlják

TALLE

Értékpapír Befektetési Alap

Április elsején regionális irodát nyitott Egerben a Quaestor Tanácsadó Rt. A budapesti mellett hat ilyen van az országban. A megyeszékhelyen dolgozók Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemp- lénben és Nógrádban tevékenykednek. Munkájukról Kiss Károly igazgatót kérdeztük:

— Ingatlanok, gépek, illetve gépjárművek lízingjével, továbbá vagyonkezeléssel és befektetési tanácsadással foglalkozunk — mondta. — Ami az idén újdonságnak számít, hogy a Quaestor Befektetési A lapkezelő Kft. létrehozta a Tallér Befektetési Alapot, amelynek jegyzése május 10. és június 18. közöttzaj- lik.

— Erről részleteket is megtudhatnánk?

— Ez a befektetési alap bemutatóra szól, és minimálisan 10 ezer forintos címletekben jegyezhető. A futam ideje — az igénybe vehető adókedvezmény elévülési ideje miatt — az értékpapírnak három év, lejárata: 1997. január 1. Minden esztendőben háromszor, várhatóan január 15-én, május 15-én, illetve szeptember 15-én fizet hozamot. Ennek mértéke előreláthatólag évi 18 százalék, amely az alap beindítását terhelő minimális költségek levonása után kerül kifizetésre. A hozam mértékét jelentősen növeli a befektetőknek járó adókedvezmény, amelyet az

összjövedelmük harminc százalékáig vehetnek igénybe.

— Mekkora a befektetés biztonsága?

— Mivel értékpapír-befektetési alapról van szó, ezért annak további befektetései képviselik a biztonságát. Az alap túlnyomó többségében állampapírokba, illetve fennmaradó részben nagy biztonságú vállalati értékpapírokba fektet be. így minden egyes megvásárolt értékpapírja mögé az alap nagy biztonságú, államilag garantált, illetve vállalati értékpapírcsomagot helyez.

— Kik lehetnek a befektetők?

— Magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező vállalkozások, pénzintézetek.

— Az előzőekben említett befektetői kör hogyan szerezhet tudomást az alap indulásáról?

— Ennek népszerűsítésére minden lehetséges reklámlehetőséget felhasználunk, hogy a befektetők legnagyobb körét ellássuk a szükséges információkkal. A jegyzési helyek közül elsőként említem a takarékszövetkezeteket, amelyek nagy része vállalta az értékpapír forgalmazását. Kérjük azokat a befektetni szándékozókat, akik a közelükben levő takarékszövetkezeteknél nem tudják megvásárolni az értékpapírt, keressék fel a Ques- tor Rt. egri irodáját a Grónai u. 3. szám alatt, vagy pedig a legközelebbi jegyzési helyet.

(m. k.)