Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. május 6., csütörtök Továbbra is bizonytalan Márciusra látszatra javult a költségvetés helyzete Márciusban a vártnál jobb lett a költségvetés helyzete, ebből azonban egyelőre messzemenő következtetéseket nem lehet le­vonni — mondotta Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A tényle­ges számokat a Pénzügyminisz­térium hamarosan nyilvánosság­ra hozza. Előzetesen Naszvadi György annyit árult el, hogy a vártnál kisebb márciusi hiánynál figyelembe kell venni: a vállala­tok többsége még nem kapta visz- sza adótúlfizetését. Erre valószí­nűleg a következő hónapokban kerül sor. Az új számviteli tör­vény alapján ugyanis a vállala­toknak múlt évi tevékenységük­ről kétszer kell mérleget benyúj­taniuk. Az előzetes mérlegek februárban készültek el, a végle­gesek határideje pedig május. Ekkor derül ki, hogy mennyi is a tényleges társasági nyereségadó­visszaigénylés nagysága, ami ter­mészetesen csökkenti a költség- vetés bevételeit, és növeli a hi­ányt. De egyéb tekintetben is több még a bizonytalanság a költség- vetésben. így egyelőre nem lehet azt állítani, hogy az év végén nem lépi túl a hiány a tervezett 185 milliárd forintot. Kétségtelen, hogy az ez évi költségvetés lénye­gesen megalapozottabb, mint a múlt évi volt, amikor is eredetileg 70 milliárd forintra tervezték a hiányt, és az meghaladta a 190 milliárd forintot. Az idén elsősorban a privatizáci­ós bevételek alakulása a fő kér­dés. E tekintetben a költségvetés több tízmilliárdos bevétellel szá­molt. Részben a privatizációs be­vételek közvetlenül finanszíroz­zák a költségvetést, részben pe­dig a különböző pénzügyi alapok bevételi forrásaiként számítottak rájuk. A különböző alapoknál mintegy 24-26 milliárd forint származna a privatizációs bevé­telekből. Amennyiben ez az ösz- szeg nem érkezik meg, úgy a költségvetésnek kell vállalnia az alapok finanszírozását, termé­szetesen a deficit terhére. A pri­vatizációs bevételek alakulása elsősorban azért vált bizonyta­lanná, mert úgy tűnik, változó­ban van a privatizációs koncep­ció. Amennyiben előtérbe kerül a tőkeemeléses privatizáció, az értékesítés gyorsítása, úgy a költ­ségvetés a tervezettnél kevesebb bevétellel számolhat. Ugyancsak bizonytalan, hogy a vállalati befizetések a tervek­nek megfelelően alakulnak-e. Itt mintegy 10-20 milliárd forintnyi bevétel lehet kérdéses. A svájci székhelyű Forbo Giubiasco cég standja egy görög csarnokra emlékeztetett (Jobbra) Oláh Lajos melegburkoló szakmunkás és Kelemen János művezető, az egri HÉSZ Kft. szakemberei műanyag padlókat építenek be a Forbo standján... OTP-részvény­csomag kárpótlási jegyre Az ÁV Rt. döntése szerint az OTP részvényeiből 100 millió forint értékű adható el kárpótlási jegyért. A szervezet a tulajdoná­ban lévő vállalatok részvényei­ből összesen 1,1 milliárd forint­nyit szán kárpótlási jegy ellené­ben való értékesítésre. Újabb kincstárjegy­kibocsátás Idén negyedik alkalommal, május 5-én bocsátotta ki a Pénz­ügyminisztérium a 180 napos diszkont kincstárjegyeket, ame­lyeket aukció keretében április 29-én értékesített az MNB. A kincstárjegy lejárata 1993. no­vember 1., a legkisebb elfogad­ható árfolyam a névérték 92,48 százaléka. Ez 16,5 százalékos éves átlaghozamnak felel meg, ugyanannyinak, mint az idei első három aukció előre meghatáro­zott limithozama. Most az állam 5 milliárd forint névértékű kincs­tárjegyet kínál fel eladásra. A jegyeket május közepén a tőzs­dére is bevezetik, feltéve, hogy a felkínált mennyiségnek legalább a fele gazdára is talál. ír ............— ­B iztató kép a tavaszi határszemlén Elkeserítő helyzetben az állattenyésztés A múlt hónapban folytatódott a december óta tartó száraz idő­járás. A talaj felső 0,5 méteres termőrétegének — a szántóföldi hasznos vízkapacitás százaléká­ban mért — nedvességtartalma igen mérsékelt, 50-75 százalék. A kései kitavaszodás miatt a ta­vaszi mezőgazdasági munkák 10-15 napos késéssel indultak, az őszi vetések a tavalyi év átla­gának megfelelően teleltek át — összegzi a múlt hónap végi határ­szemlék tapasztalatait a szaktár­ca jelentése. Az őszi búza vetésterülete — az 1500 forintos hektáronkénti tá­mogatás hatására — közel egy­millió hektár. A határszemlék során a búzakelés 40 százaléka jó, 37 százaléka közepes, 23 szá­zaléka gyönge minősítést kapott. A rozs vetésterülete 74 ezer hek­tár; 39 százaléka jó, 45 százaléka közepes, 16 százaléka pedig gyönge minőségű. Őszi árpát 193 ezer hektáron vetettek, en­nek 45 százaléka jónak, 39 szá­zaléka közepesnek, 16 százaléka pedig gyengének mondható. Az összkép közel 10 százalékkal kedvezőbb képet mutat, mint az előző évben, de gyakorlatilag megegyezik az utóbbi három év átlagával. A 40 ezer hektáron vetett őszi káposztarepce az erős januári fa­DÍJKÖZLÉS LAKOSSÁGI és ÁC-s elszámolási időszakra vonatkozó fűtőértékek és gázárak a május hónapban benyújtott számlákhoz ÁC-s egységár: 0.356 Ft/MJ Lakossági egységár: 0.265 Ft/MJ A m3-re vonatkoztatott ár: fűtőérték x egységár Leolvasási időszak: április hó Fűtőérték: MJ Település ÁC-s Lakossági Andornaktálya 33.8 33.8 Apc 33.9 33.9 Besenyőtelek 33.9 33.9 Bélapátfalva 33.8 33.8 Bükkszék 33.8 33.8 Dormánd 33.9 33.9 Eger 33.8 33.8 Erdőkövesd 33.8 33.8 Füzesabony 33.9 33.9 Gyöngyös 33.9 33.9 Gyöngyöshalász 33.9 33.9 Hatvan 33.9 33.9 Heves 33.9 33.9 Kál 33.9 33.9 Kompolt 33.9 33.9 Lőrinci 33.9 33.9 Mátraderecske 33.8 33.8 Nagyréde 33.9 33.9 Ostoros 33.8 33.8 Párád 33.8 33.8 Parádfürdő 33.8 33.8 Parádsasvár 33.8 33.8 Petőfi bánya 33.9 33.9 Pétervására 33.8 33.8 Szajla 33.8 33.8 Terpes 33.8 33.8 Zagyvaszántó 33.9 33.9 Figyelje következő havi, emblémás díjközlésünket is! gyök miatt az Alföldön és az északi területeken csaknem telje­sen kipusztult, termésre ezért csak a dunántúli termőtájon szá­míthatnak. A tavaszi munkák a március idu­sán kialakult enyhe időjárás mi­att felgyorsultak, de a visszatérő téli időjárás miatt leálltak. Ezért 10-15 napos késés tapasztalható e téren. A tavaszi árpa vetésterülete 259 ezer hektár (ez megegyezik a ta­valyival), azonban ennek felén megkésve került a mag a földbe. A zab vetésterülete főként a ma­gángazdaságokban és az Alföl­dön növekedhet. A magborsó területe az elmúlt évek nyomott felvásárlási árai miatt, a zöldbor­só vetésterülete pedig a feldolgo­zóüzemek pénzügyi problémái miatt várhatóan csökken. A cu­korrépa vetése is elkezdődött. A vetésterület a tavalyi 108 ezer hektár körül várható. A rizster­mesztés kritikus időszakot él át, a vetésterület csak 4 ezer hektár. Az állattenyésztésben a legna­gyobb gond a takarmányellátás. A kérődzők ellátása általában a közepesnél is gyöngébb, meny- nyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Márciusban tovább csökkentő tehénállomány. Még nincs hatá­sa azoknak a támogató intézke­déseknek, amelyeket több tej­ipari vállalat hozott a tejtermelési kedv élénkítésére. A sertéstenyésztők gyakorlati­lag kiszolgáltatott helyzetben vannak, ugyanis a vágóhidak nagy része nem köt szerződést a termelőkkel. Országos jelenség az átvételi árak csökkenése és a fizetési idő elhúzódása, a növek­vő takarmányárak miatt pedig egyre lanyhul a tenyésztői kedv. A juhágazat is a veszteségesek közé került a tavaszi olasz vevők elvesztése miatt. A baromfiága­zat szakosított telepeinek nagy része üresen áll a nagy bérleti dí­jak miatt, vagy más célra haszno­sítják. A korábbi, termelést in­tegráló szervezetek felhagytak tevékenységükkel. Azoknak a vállalkozóknak, akik tavaly még elfogadható, kilogrammonként 2,5-3 forintos jövedelmet értek el, mára a magas takarmányárak miatt jövedelempozíciójuk rom­lásával kell szembenézniük. Építőipari szakkiállítás: Construma ’93 A budapesti vásárvárosban április 20-23. között egyszerre négy rendezvényt tartottak. A legnagyobb figyelmet érdemlő a 12. nemzetközi építőipari szak- kiállítás, a Construma, de aki már erre járt, néhány pillantást nem sajnált a nemzetközi díszí­tőkő-ipari kiállítástól, a mező- gazdaságot reprezentáló Agro- Mashexpótól, és a klímaberen­dezéseket egészen felsőfokon reprezentáló Aqua-Therm be­mutatóitól. Az építőipari kiállítás, a Const­ruma már tizenkettedik alka­lommal kelti fel a figyelmét az ágazat hazai szakembereinek. Ez az idei mind nagyságában, mind pedig kínálatában felülmúlta az előzőeket. Három pavilon és két szabadtéri kiállítóhely közel két­száz cég bemutatkozását tette le­hetővé, Többnyire újonnan ala­kult vállalkozások, külföldi-ma­gyar vegyes vállalatok, illetve amerikai, osztrák, német, francia gyártók hazai képviseletei kíván­tak itt bemutatkozni. A legnagyobb és legvonzóbb kí­nálatot az építő- és szakipari anyagokat reprezentáló standok jelentették. A második évezred végén az építőiparban is a kül­csín, a minőség, a „csomagolás” módja az, ami leginkább foglal­koztatja az embereket. Igenis fontos, hogy az épületek színe­sek, szemnek nyugtatóak, válto­zatosak legyenek, s jó, ha a hasz­nált anyagok, padlók, falburko­latok a kényelmet, tartósságot és az otthonosság érzetét biztosít­ják. A hazai építőipart korábban ellátó Budalakk egyik utódja a francia-német érdekeltségű To­tal Haering Festékipari Kft., amelynek homlokzatfestékeit Heves megyében is számos mű­emlék épületen láthatjuk. Az egri Pelle és Pelle Építőipa­ri és Kereskedelmi Kft. Montolit és Stella kerámia burkolólapok­kal és csempékkel jelentkezett. A Heves Megyei Építő és Szol­gáltató Kft. — a Tanép egyik utódja — pedig a Forbo Giubias­co termékeinek egyik első hazai beépítőjeként szerepelt a vásá­ron. A cég szakipari építésveze­tősége a közelmúltban Magyar- országon referenciaként az egri Agrobank irodáit, továbbá a KMB-hivatal termeit burkolta ezekkel a tartós, nagy keménysé­gű műanyag padlókkal, s az egri reumakórház és a felnémeti isko­la padlói is Forbo anyagokkal lesznek lefedve. A standok kialakításánál az információk szemléletes átadása ját­szott főszerepet Milyen lesz az új turizmuskoncepció? Az idegenforgalom jelesei a minap a turizmuskoncepció új változatát szakmai körben vették nagyító alá. Téglássy Tamástól, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal elnökétől azt kérdeztük, mennyiben más a terv, amit most készítettek, mint az előző. Mint elmondta, egy olyan straté­gia vázlatát részletezték, amelyre a későbbiekben felépülhet a rész­letes megvalósítási koncepció. Cél, hogy alapvetően más legyen a turizmushoz való hozzáállás mind a szakmában, mind pedig az állami irányításban. Az alap­elveket szeretnék kimondani, el­fogadtatni a turizmussal kapcso­latban. Téglássy szerint Magyarorszá­gon ez az ágazat mégnem jutott el arra a pontra, amelyen az állam megteheti, hogy kivonulhat. Igaz, sokan emlegetik az osztrák modellt, mert ebben az állam csak a szabályozással foglalko­zik. Az Expo után — amennyi­ben addigra sikerült megterem­teni egy megfelelő magyar imázst — és esetleg túljuthatunk az új állami szerepkörön is. Csökken az alapkamat A Jegybanktanács szerint az MNB májustól egy százalékkal, 19 százalékra csökkenti az irányadó jegybanki alapkamatot. Az MNB a jegybanki alapkamatot az infláció éves alakulásával összhangban ál­lapítja meg, s ezt számítja fel, amikor refinanszírozza a kereskedelmi bankok hiteleit. A változás érinti többek között a kereskedelmi bankok egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek, a devizabetét ellenében nyújtott éven túli refinanszírozási hiteleknek, valamint néhány egyéb preferenciális refinanszírozási konstrukció — a Start-hitel, az újra­kezdési és a pályakezdési kölcsön - kamatát. AZ IIMTERAC3 EGER ÁRUHÁZBAN (Eger) 1993. május 8-án ÁRENGEDMÉNY az áruház minden termékére 3 db-os bőrönd garnitúrára, játékokra anyáknapi meglepetésekre gyermeknapi meglepetésekre

Next

/
Thumbnails
Contents