Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
8. HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. májas 6., csütörtök Előzmények: 1. 1992. október 22-én fordultam írásos kérelemmel Gyöngyös város jegyzőjéhez és a Városüzemeltetési Igazgatóság vezetőjéhez azzal, hogy tartsanak helyszíni szakhatósági bejárást a gyöngyösi Körtvé- lyesi-tanyán, mert a tanya megvásárlása előtt tudni akartam a szakhatóságok által előírandó jogi és anyagi feltételeket. 2. Tudtam, hogy területfelhasználási engedélyre van szükség, ezért írásban fordultam a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy az érintett területen megvalósíthassam e tervemet, a fa- és vaskereskedés létrehozását. E levél többször „elveszett” a hivatalon belül, többszöri közbenjárásom eredményeként megkaptam a nem elutasító döntést írásban. 3. Az elmúlt hat és fél hónapban négy munkatársam több mint 100 napot töltött e munka előkészítésével, több mint 15.000 km-t tettek meg gépkocsival, 1-1 szakhatóságot legalább 5-5 alkalommal meg kellett keresnünk, míg végül megkaptunk minden, a tevékenye ség megvalósítását engedélyező szakhatósági határozatot. 4. A kételkedő hangok, a kételkedő személyek meggyőzésére közlöm, hogy szabad rendelkezésemre áll a beruházás megvalósításához 300 millió forint. 5. Több száz munkanélküli vállalkozó van Gyöngyösön. Én nem tudom a város Önkormányzati Hivatala helyett megoldani problémájukat, de azt igen, hogy több mint 50 vállalkozóval írásos megállapodást kötöttem, akik az építési engedély birtokomba jutását követően azonnal elkezdik a munkát. Nem kell kihangsúlyoznom: természetesen jelenleg is munkanélküli vállalkozókról van szó. 6. Több hónapja húzódik az ügy. Horvátország háború sújtotta területei és az olaszországi megrendelők előzetes megállapodása alapján több millió dollár értékben várják az e fatelepen feldolgozandó faanyagokat, amelyek alapanyagait sajnos nem tudom telepemre beszállítani és megmunkálni, így komoly anyagi kár lehetősége áll fenn a döntés elhúzódása miatt. Nem utolsósorban komoly kár éri a várost is, hiszen adó formájában egy része a város életszínvonalát emelné, és a munkahelyteremtés sem lebecsülendő. 7. Szerettem volna, szeretnék is jogszerűen eljárni. Ennek érdekében 1993. február 16-án hivatalos, ideiglenes építési engedély kérelmet csatoltam be, erre a mai napig sem helybenhagyó, sem elutasító, sem hiánypótlásra felhívó levelet nem kaptam. Azaz engedélyt kértem arra, hogy a vagyonvédelmi kerítést, világítást és felvonulási épületet felépíthessem. 8. Nem véletlen, hogy mindenfajta véleménytől, azaz felelősségtől a képviselő-testület megkerülésével a polgármester és annak apparátusa elzárkózott, hiszen mi a szakhatósági vélemények beszerzése kapcsán az alábbi „furcsaságokra” jöttünk rá: — Nincs rendezve a Körtvé- lyesi-tanya előtt húzódó 3-as számú főútvonal tulajdonjoga, ezáltal az sem, hogy kinek a felelőssége kiadni az építési engedéllyel kapcsolatos szakhatósági véleményt. Erről nem én tehetek. — Az Önkormányzati Hivatal a mai napig nem gondoskodott a területről, annak rendezési tervéről. — Nem először írom le, hogy a képviselő-testületet direkt kerülte meg nem tudása és hanyagsága kendőzése céljából a város Polgármesteri Hivatalának apparátusa, hiszen 1992. X. 22. óta semmiféle konkrét lépést, döntés-előteijesztést a képviselő-testület asztalára nem tettek le. Morvái Ferenc Gyöngyös város lakosságához ]\yítt levél Segíteni akarok, és nem akadályokat Kénytelen vagyok a nyilvánossághoz fordulni, kénytelen vagyok a Gyöngy ös város lakosságának érdekeit képviselő Gyöngyös város önkormányzatának minden tagjához fordulni azért, hogy — mint vállalkozó — lehetőséget kapjak vállalkozásom beindítására. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy Gyöngyös város lakossága is jól járjon, hiszen azokkal a fa és vas árucikkekkel, amelyeket biztosítok a lakosok számára, azzal a nagy összeggel, amit mint adót befizetek a város lakóinak, és azzal a tettel, hogy munkahelyet teremtek, lehetőséget adok több mint 50 vállalkozónak, iparosnak arra, hogy becsületes munkával becsületes keresetre tegyenek szert, hiszem, hogy jó ügyet szolgálok. 1993. április 29-én nyilvános képviselő-testületi ülésen vettem részt munkatársaimmal, valamint egy általam felkért videóssal, aki a nyilvános testületi ülésről kép- és hangfelvételt készített. így' a lehetőséget ragadom meg arra, hogy a képviselő-testületi ülésen felvetett kérdésekre, aggodalmakra és gondolatokra a lap hasábjain keresztül válaszoljak, eleve azzal a szándékkal, hogy meg- könnyítsem döntését a képviselő-testületnek, hiszen a döntés meghozatalára 1993. május 13-án kerül sor Gyöngyös város nyilvános képviselő-testületi ülésén. Nem hallgathatom el a direkt udvarias megfogalmazás mellett, hogy' sajnos Gyöngyös Város Önkormányzati Hivatalának munkatársai és vezetői a hosszas és alaptalan hivatali procedúra miatt már eddig is komoly, több millió forintos kárt okoztak. De nem vagdalkőzni akarok, hanem ezzel kapcsolatban a tényeket felsorolni, hogy döntésük előtt reális képet kapjanak a valóságról. Érthető, ha ma is arra hivatkoznak — félrevezetve a képviselő-testületet, — hogy nem lehet dönteni, mert nincs a terület belterületté nyilvánítva, holott arra 6 hónap rendelkezésre állt! Megjegyzendő, hogy az apparátus — élén a polgármesterrel — a hiányos munkavégzés ellenére is, az elmúlt fél évben fizetését teljes összegben felvette. — Megérzés, de nem rágalom, hogy nem a „megszokott” csatornákon rendeltem meg az építési terveket, így érdeket sértve lehetséges, hogy az ellenérzéseket is kiváltottam. — Szintén a képviselő-testület megtévesztésére szolgál az az információ, miszerint ne adják meg az engedélyt, hiszen a városi Polgármesteri Hivatalnak nincs egy fillérje sem arra, hogy a terület belterületté nyilvánítása folytán gondoskodjon az infrastruktúráról. Ezzel ellentétben kijelentem, hogy ez hazugság, hiszen én írásban jelentettem ki 1992 októberében, hogy a teljes infrastruktúráról, annak anyagi vetületéről személyesen gondoskodom. Természetesen a 3-as számú országos főútvonal tulajdonjogának rendezése és átalakítása kivételével. * Ennyit szerettem volna az előzményekről, de most röviden és konkrétan válaszolok a képviselőknek, hiszen sem én, sem megbízottam nem kapott a nyilvános képviselő-testületi ülésen arra módot, hogy érdemben nyilatkozzon. Nevetséges és megalázó volt számunkra, hogy maximum 2 percet kaptam arra, hogy a több száz millió forintos beruházással kapcsolatban mindent elmondhassak. Bár minden képviselőnek külön-külön dossziéban át kívántam nyújtani — a képviselő- testületi ülést jóval megelőzően — a teljes levelezést és dokumentációt, erre nem adott a polgármesteri apparátus lehetőséget. Csak az ülés előtt 1-2 perccel adhattam át személyesen mindenkinek a több száz oldalas dokumentációt, így nem volt nehéz arra sem rájönnöm, hogy a polgármesteri apparátus eleve azt a helyzetet kívánta megteremteni, hogy a képviselők ne lássanak világosan, így ne dönthessenek. Ezt elérték, hiszen döntés nem is született, de remélem, hogy 1993. május 13- án, a jelen válaszaimmal, a dokumentumok immár áttanulmányozását követően végre olyan döntés születik, amely eredményes. Előttem van a videofelvételről készített hozzászólási jegyzőkönyv, így megragadom az alkalmat arra, hogy személyesen válaszoljak a konkrét képviselői kérdésekre. Polgármester úr: nem javasolja a beruházást, mert szerinte — rontja a városképet, — nem hiszi, hogy a beruházást be tudom fejezni, — állítása szerint veszélyes hulladékos berendezést kívánunk a telepen üzemeltetni, hiszen idézem: „a kémény, ami hátul meredezik, sok mindenre alkalmas.” Kijelentem, hogy az érintett területen modem kereskedelmi központot hozok létre a fényképnek megfelelően. A területen csakis kizárólag az engedélyezési tervben és dokumentációban felsorolt fa- és vaskereskedelmi, illetve feldolgozó tevékenységet kívánok folytatni. A kémény a faszárító berendezés része. Szilágyi Attila, városüzemeltetési igazgató úr: — Arról adott tájékoztatást a képviselő-testületnek, hogy semmiféle tervet nem kapott, a tevékenységgel nincs tisztában, ezért nem terjesztette be a belterületté nyilvánítást a képviselők felé, és a belterületté nyilvánítás hiánya miatt nem tudta kiadni az ideiglenes és a végleges építési engedélyt. — Több képviselő kérdésére nem tudta megindokolni, miért nem javasolják az engedély megadását. Kijelentem, hogy az egész hazugság, hiszen több írásos dokumentummal rendelkezem a tervek és tevékenység leírásával kapcsolatos dokumentumok átadásáról. A mulasztásának eltussolása érdekében hogyan meri félrevezetni a képviselő-testületet? Dr. Mózner képviselő úr: nem javasolja az építkezést, de nem tudta megmondani, miért. Nagy Gyula képviselő úr: nem javasolja az építkezést, de nem tudja megmondani, miért. Nyerges Pál képviselő úr: javasolja az építkezést. Több pontban indokolta a város hasznát, új munkahelyteremtés, adóbefizetés, tanulóképzés vonatkozásában. Reiss képviselő úr: javasolja az építkezést. Több pontban indokolta annak hasznát, többször kérdőre vonta Szilágyi igazgató urat, hozzon fel indokot, miért nem javasolják? Kérdésére választ nem kapott. Iványi képviselő úr: nem javasolja a belterületté nyilvánítást, mert véleménye szerint Morvainak több millió forintos értéknövekedése keletkezik a földterülettel kapcsolatosan. Tőkés László képviselő úr: javasolja az építkezést. Több kérdést tett fel, miért született elutasító javaslat indok nélkül? Lengyel István képviselő úr: javasolja az építkezést. Több mondatban indokolta annak hasznát. Többször feltette a kérdést, milyen kára származik a városnak ebből? Nem kapott rá választ. Székács György képviselő úr: többször feltette a kérdést, mi az oka, hogy a szakhatóságok hozzájárultak, a Polgár- mesteri Hivatal viszont nem? Közölte, jó lenne, ha nem a vállalkozókkal való packázást vennék figyelembe, hanem a tényeket! Reiss képviselő dr: arra a kérdésre, hogy milyen negatív Fizetett hirdetés indok miatt nem adták meg az engedélyt, vagy milyen kára származik ebből a városnak, nem kapott rá választ, közölte, azért, mert sem a polgármester úr, sem Szilágyi dr nem tud ilyet felhozni. A képviselőt nem tájékoztatták Morvái vásárlás előtti leveleiről! Keresztes József képviselő úr: többször feltette a kérdést, milyen hátránya van a városnak, ha Morvái felépíti az üzemet? Kérdésére választ nem kapott, hiszen nem tudott sem Szilágyi úr, sem a polgármester úr hátrányos indokokat felhozni. Lengyel István képviselő úr: a budaörsi példát hozta fel, hogy a főútvonal mentén a terület belterületté nyilvánításával városközpontok, kereskedelmi egységek céljára használják fel. Jakkel képviselő úr: szintén nem tájékoztatták Morvái vásárlás előtti leveleiről, ezért tisztességtelennek tartja, hogy a képviselő-testületet valakik kész tények elé állítják. Szuromi László képviselő úr: nem támogatja az építkezést azzal az indokkal, hogy a város különböző területén sok kisembernek nincs lehetősége építkezni, Mátraházán, Galyatetőn több területet sem nyilvánítottak belterületté. Eljárást akar indíttatni a pozitív véleményt adó szakhatóságokkal szemben. A polgármester úr válaszában előadta, hogy ha Morvainak engedélyezik az építkezést az érintett területre, több vállalkozó is jön ugyanilyen igénynyel, és akkor egy kereskedelmi központ, iparövezet alakul ki a térségben. Több képviselő felvetette: miért hátránya ez a városnak? * Elnézést a szokatlan hangért, és azért a formáért, hogy nyilvánosan állok ki azokért az érdekekért, amelyek nem titkoltan 80-100 új munkahelyet biztosítanának, de az 50-70 vállalkozónak, a város lakóinak is azonos érdeke. * Hiszem, hogy a kereskedelmi központunkban árusítandó fa- és vasanyagok az országos árhoz viszonyított 50 százalékkal olcsóbb árusítása a város lakóinak érdekeit szolgálja. Én jó szándékát kérem a képviselő-testületnek, de félek is attól, hogy a polgármesteri apparátus félrevezeti a testületet, és így rossz döntést hozhatnak, ezért kihangsúlyozom: jó szándékkal 1993. május 18-án a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar aulájában (Gyöngyös, Mátrai út 36.) 17 órakor vállalkozói nagygyűlést tartunk közösen a Gyöngyösi Ipartestülettel, mintegy 1000 vállalkozó részvételével. Ott levetítjük az egyébként nyilvános ülésről készült videofilmét, és valamennyi eddig elkészült dokumentumot a résztvevőknek átadom. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy a képviselő-testület valamennyi tagját oda meghívjam, beleszámítva a Polgármesteri Hivatal apparátusát is, hogy az előbbiekben leírtakkal kapcsolatban, valamint az ott feltett kérdésekre véleményt, választ mondjanak. Az ülés természetesen nyilvános, és hogy a város lakossága megismerje az igazságot, jöjjenek el! Mint vállalkozó, a vállalkozás embere vagyok, és nem a hivatalok packázásáért. Én nem ideológiát gyártok, és nem szavakba, mondatokba takarózom, hanem konkrét dolgokat teszek le a város asztalára, de a város képviselő-testületétől is konkrét döntést várok abban a reményben, hogy a város polgármesteri apparátusa semmilyen módon nem tudja őket félrevezetni. Morvái Ferenc MEGAMORV