Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

8. HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. májas 6., csütörtök Előzmények: 1. 1992. október 22-én for­dultam írásos kérelemmel Gyöngyös város jegyzőjéhez és a Városüzemeltetési Igazgató­ság vezetőjéhez azzal, hogy tartsanak helyszíni szakhatósá­gi bejárást a gyöngyösi Körtvé- lyesi-tanyán, mert a tanya meg­vásárlása előtt tudni akartam a szakhatóságok által előírandó jogi és anyagi feltételeket. 2. Tudtam, hogy területfel­használási engedélyre van szükség, ezért írásban fordul­tam a Polgármesteri Hivatal­hoz, hogy az érintett területen megvalósíthassam e tervemet, a fa- és vaskereskedés létrehozá­sát. E levél többször „elveszett” a hivatalon belül, többszöri közbenjárásom eredménye­ként megkaptam a nem elutasí­tó döntést írásban. 3. Az elmúlt hat és fél hónap­ban négy munkatársam több mint 100 napot töltött e munka előkészítésével, több mint 15.000 km-t tettek meg gépko­csival, 1-1 szakhatóságot leg­alább 5-5 alkalommal meg kel­lett keresnünk, míg végül meg­kaptunk minden, a tevékenye ség megvalósítását engedélye­ző szakhatósági határozatot. 4. A kételkedő hangok, a ké­telkedő személyek meggyőzé­sére közlöm, hogy szabad ren­delkezésemre áll a beruházás megvalósításához 300 millió forint. 5. Több száz munkanélküli vállalkozó van Gyöngyösön. Én nem tudom a város Önkor­mányzati Hivatala helyett meg­oldani problémájukat, de azt igen, hogy több mint 50 vállal­kozóval írásos megállapodást kötöttem, akik az építési enge­dély birtokomba jutását köve­tően azonnal elkezdik a mun­kát. Nem kell kihangsúlyoz­nom: természetesen jelenleg is munkanélküli vállalkozókról van szó. 6. Több hónapja húzódik az ügy. Horvátország háború súj­totta területei és az olaszországi megrendelők előzetes megálla­podása alapján több millió dol­lár értékben várják az e fatele­pen feldolgozandó faanyago­kat, amelyek alapanyagait saj­nos nem tudom telepemre be­szállítani és megmunkálni, így komoly anyagi kár lehetősége áll fenn a döntés elhúzódása miatt. Nem utolsósorban ko­moly kár éri a várost is, hiszen adó formájában egy része a vá­ros életszínvonalát emelné, és a munkahelyteremtés sem lebe­csülendő. 7. Szerettem volna, szeret­nék is jogszerűen eljárni. En­nek érdekében 1993. február 16-án hivatalos, ideiglenes épí­tési engedély kérelmet csatol­tam be, erre a mai napig sem helybenhagyó, sem elutasító, sem hiánypótlásra felhívó leve­let nem kaptam. Azaz enge­délyt kértem arra, hogy a va­gyonvédelmi kerítést, világítást és felvonulási épületet felépít­hessem. 8. Nem véletlen, hogy min­denfajta véleménytől, azaz fe­lelősségtől a képviselő-testület megkerülésével a polgármester és annak apparátusa elzárkó­zott, hiszen mi a szakhatósági vélemények beszerzése kap­csán az alábbi „furcsaságokra” jöttünk rá: — Nincs rendezve a Körtvé- lyesi-tanya előtt húzódó 3-as számú főútvonal tulajdonjoga, ezáltal az sem, hogy kinek a fe­lelőssége kiadni az építési enge­déllyel kapcsolatos szakhatósá­gi véleményt. Erről nem én te­hetek. — Az Önkormányzati Hiva­tal a mai napig nem gondosko­dott a területről, annak rende­zési tervéről. — Nem először írom le, hogy a képviselő-testületet direkt kerülte meg nem tudása és ha­nyagsága kendőzése céljából a város Polgármesteri Hivatalá­nak apparátusa, hiszen 1992. X. 22. óta semmiféle konkrét lépést, döntés-előteijesztést a képviselő-testület asztalára nem tettek le. Morvái Ferenc Gyöngyös város lakosságához ]\yítt levél Segíteni akarok, és nem akadályokat Kénytelen vagyok a nyilvánossághoz fordulni, kénytelen vagyok a Gyöngy ös város lakosságának érdekeit képvi­selő Gyöngyös város önkormányzatának minden tagjá­hoz fordulni azért, hogy — mint vállalkozó — lehetősé­get kapjak vállalkozásom beindítására. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy Gyöngyös város lakossága is jól járjon, hiszen azokkal a fa és vas árucikkekkel, amelye­ket biztosítok a lakosok számára, azzal a nagy összeggel, amit mint adót befizetek a város lakóinak, és azzal a tet­tel, hogy munkahelyet teremtek, lehetőséget adok több mint 50 vállalkozónak, iparosnak arra, hogy becsületes munkával becsületes keresetre tegyenek szert, hiszem, hogy jó ügyet szolgálok. 1993. április 29-én nyilvános képviselő-testületi ülé­sen vettem részt munkatársaimmal, valamint egy általam felkért videóssal, aki a nyilvános testületi ülésről kép- és hangfelvételt készített. így' a lehetőséget ragadom meg arra, hogy a képviselő-testületi ülésen felvetett kérdé­sekre, aggodalmakra és gondolatokra a lap hasábjain ke­resztül válaszoljak, eleve azzal a szándékkal, hogy meg- könnyítsem döntését a képviselő-testületnek, hiszen a döntés meghozatalára 1993. május 13-án kerül sor Gyöngyös város nyilvános képviselő-testületi ülésén. Nem hallgathatom el a direkt udvarias megfogalmazás mellett, hogy' sajnos Gyöngyös Város Önkormányzati Hivatalának munkatársai és vezetői a hosszas és alapta­lan hivatali procedúra miatt már eddig is komoly, több millió forintos kárt okoztak. De nem vagdalkőzni aka­rok, hanem ezzel kapcsolatban a tényeket felsorolni, hogy döntésük előtt reális képet kapjanak a valóságról. Érthető, ha ma is arra hivat­koznak — félrevezetve a képvi­selő-testületet, — hogy nem le­het dönteni, mert nincs a terület belterületté nyilvánítva, holott arra 6 hónap rendelkezésre állt! Megjegyzendő, hogy az appa­rátus — élén a polgármesterrel — a hiányos munkavégzés elle­nére is, az elmúlt fél évben fize­tését teljes összegben felvette. — Megérzés, de nem rága­lom, hogy nem a „megszokott” csatornákon rendeltem meg az építési terveket, így érdeket sértve lehetséges, hogy az ellen­érzéseket is kiváltottam. — Szintén a képviselő-testü­let megtévesztésére szolgál az az információ, miszerint ne ad­ják meg az engedélyt, hiszen a városi Polgármesteri Hivatal­nak nincs egy fillérje sem arra, hogy a terület belterületté nyil­vánítása folytán gondoskodjon az infrastruktúráról. Ezzel el­lentétben kijelentem, hogy ez hazugság, hiszen én írásban je­lentettem ki 1992 októberében, hogy a teljes infrastruktúráról, annak anyagi vetületéről sze­mélyesen gondoskodom. Ter­mészetesen a 3-as számú orszá­gos főútvonal tulajdonjogának rendezése és átalakítása kivéte­lével. * Ennyit szerettem volna az előzményekről, de most rövi­den és konkrétan válaszolok a képviselőknek, hiszen sem én, sem megbízottam nem kapott a nyilvános képviselő-testületi ülésen arra módot, hogy ér­demben nyilatkozzon. Nevet­séges és megalázó volt szá­munkra, hogy maximum 2 per­cet kaptam arra, hogy a több száz millió forintos beruházás­sal kapcsolatban mindent el­mondhassak. Bár minden képviselőnek külön-külön dossziéban át kí­vántam nyújtani — a képviselő- testületi ülést jóval megelőzően — a teljes levelezést és doku­mentációt, erre nem adott a polgármesteri apparátus lehe­tőséget. Csak az ülés előtt 1-2 perccel adhattam át személyesen min­denkinek a több száz oldalas dokumentációt, így nem volt nehéz arra sem rájönnöm, hogy a polgármesteri apparátus ele­ve azt a helyzetet kívánta meg­teremteni, hogy a képviselők ne lássanak világosan, így ne dönt­hessenek. Ezt elérték, hiszen döntés nem is született, de re­mélem, hogy 1993. május 13- án, a jelen válaszaimmal, a do­kumentumok immár áttanul­mányozását követően végre olyan döntés születik, amely eredményes. Előttem van a videofelvétel­ről készített hozzászólási jegy­zőkönyv, így megragadom az alkalmat arra, hogy személye­sen válaszoljak a konkrét kép­viselői kérdésekre. Polgármester úr: nem java­solja a beruházást, mert szerin­te — rontja a városképet, — nem hiszi, hogy a beruhá­zást be tudom fejezni, — állítása szerint veszélyes hulladékos berendezést kívá­nunk a telepen üzemeltetni, hi­szen idézem: „a kémény, ami hátul meredezik, sok mindenre alkalmas.” Kijelentem, hogy az érintett területen modem kereskedelmi központot hozok létre a fény­képnek megfelelően. A terüle­ten csakis kizárólag az engedé­lyezési tervben és dokumentá­cióban felsorolt fa- és vaskeres­kedelmi, illetve feldolgozó te­vékenységet kívánok folytatni. A kémény a faszárító berende­zés része. Szilágyi Attila, városüzemel­tetési igazgató úr: — Arról adott tájékoztatást a képviselő-testületnek, hogy semmiféle tervet nem kapott, a tevékenységgel nincs tisztában, ezért nem terjesztette be a bel­területté nyilvánítást a képvise­lők felé, és a belterületté nyilvá­nítás hiánya miatt nem tudta ki­adni az ideiglenes és a végleges építési engedélyt. — Több képviselő kérdésére nem tudta megindokolni, miért nem javasolják az engedély megadását. Kijelentem, hogy az egész hazugság, hiszen több írásos dokumentummal rendelkezem a tervek és tevékenység leírásá­val kapcsolatos dokumentu­mok átadásáról. A mulasztásá­nak eltussolása érdekében ho­gyan meri félrevezetni a képvi­selő-testületet? Dr. Mózner képviselő úr: nem javasolja az építkezést, de nem tudta megmondani, miért. Nagy Gyula képviselő úr: nem javasolja az építkezést, de nem tudja megmondani, miért. Nyerges Pál képviselő úr: ja­vasolja az építkezést. Több pontban indokolta a város hasznát, új munkahelyterem­tés, adóbefizetés, tanulóképzés vonatkozásában. Reiss képviselő úr: javasolja az építkezést. Több pontban in­dokolta annak hasznát, több­ször kérdőre vonta Szilágyi igazgató urat, hozzon fel indo­kot, miért nem javasolják? Kér­désére választ nem kapott. Iványi képviselő úr: nem ja­vasolja a belterületté nyilvání­tást, mert véleménye szerint Morvainak több millió forintos értéknövekedése keletkezik a földterülettel kapcsolatosan. Tőkés László képviselő úr: javasolja az építkezést. Több kérdést tett fel, miért született elutasító javaslat indok nélkül? Lengyel István képviselő úr: javasolja az építkezést. Több mondatban indokolta annak hasznát. Többször feltette a kérdést, milyen kára származik a városnak ebből? Nem kapott rá választ. Székács György képviselő úr: többször feltette a kérdést, mi az oka, hogy a szakhatósá­gok hozzájárultak, a Polgár- mesteri Hivatal viszont nem? Közölte, jó lenne, ha nem a vál­lalkozókkal való packázást vennék figyelembe, hanem a tényeket! Reiss képviselő dr: arra a kérdésre, hogy milyen negatív Fizetett hirdetés indok miatt nem adták meg az engedélyt, vagy milyen kára származik ebből a városnak, nem kapott rá választ, közölte, azért, mert sem a polgármester úr, sem Szilágyi dr nem tud ilyet felhozni. A képviselőt nem tájékoztat­ták Morvái vásárlás előtti leve­leiről! Keresztes József képviselő úr: többször feltette a kérdést, milyen hátránya van a város­nak, ha Morvái felépíti az üze­met? Kérdésére választ nem kapott, hiszen nem tudott sem Szilágyi úr, sem a polgármester úr hátrányos indokokat felhoz­ni. Lengyel István képviselő úr: a budaörsi példát hozta fel, hogy a főútvonal mentén a te­rület belterületté nyilvánításá­val városközpontok, kereske­delmi egységek céljára használ­ják fel. Jakkel képviselő úr: szintén nem tájékoztatták Morvái vá­sárlás előtti leveleiről, ezért tisztességtelennek tartja, hogy a képviselő-testületet valakik kész tények elé állítják. Szuromi László képviselő úr: nem támogatja az építkezést azzal az indokkal, hogy a város különböző területén sok kis­embernek nincs lehetősége építkezni, Mátraházán, Galya­tetőn több területet sem nyilvá­nítottak belterületté. Eljárást akar indíttatni a pozitív véle­ményt adó szakhatóságokkal szemben. A polgármester úr válaszá­ban előadta, hogy ha Morvai­nak engedélyezik az építkezést az érintett területre, több vállal­kozó is jön ugyanilyen igény­nyel, és akkor egy kereskedelmi központ, iparövezet alakul ki a térségben. Több képviselő fel­vetette: miért hátránya ez a vá­rosnak? * Elnézést a szokatlan hang­ért, és azért a formáért, hogy nyilvánosan állok ki azokért az érdekekért, amelyek nem tit­koltan 80-100 új munkahelyet biztosítanának, de az 50-70 vállalkozónak, a város lakóinak is azonos érdeke. * Hiszem, hogy a kereskedel­mi központunkban árusítandó fa- és vasanyagok az országos árhoz viszonyított 50 százalék­kal olcsóbb árusítása a város la­kóinak érdekeit szolgálja. Én jó szándékát kérem a képviselő-testületnek, de félek is attól, hogy a polgármesteri apparátus félrevezeti a testüle­tet, és így rossz döntést hozhat­nak, ezért kihangsúlyozom: jó szándékkal 1993. május 18-án a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar aulájában (Gyöngyös, Mátrai út 36.) 17 órakor vállalkozói nagygyűlést tartunk közösen a Gyöngyösi Ipartestülettel, mintegy 1000 vállalkozó rész­vételével. Ott levetítjük az egyébként nyilvános ülésről készült videofilmét, és vala­mennyi eddig elkészült doku­mentumot a résztvevőknek át­adom. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy a képviselő-tes­tület valamennyi tagját oda meghívjam, beleszámítva a Polgármesteri Hivatal appará­tusát is, hogy az előbbiekben le­írtakkal kapcsolatban, vala­mint az ott feltett kérdésekre véleményt, választ mondjanak. Az ülés természetesen nyil­vános, és hogy a város lakossá­ga megismerje az igazságot, jöj­jenek el! Mint vállalkozó, a vállalko­zás embere vagyok, és nem a hi­vatalok packázásáért. Én nem ideológiát gyártok, és nem sza­vakba, mondatokba takaró­zom, hanem konkrét dolgokat teszek le a város asztalára, de a város képviselő-testületétől is konkrét döntést várok abban a reményben, hogy a város pol­gármesteri apparátusa semmi­lyen módon nem tudja őket fél­revezetni. Morvái Ferenc MEGAMORV

Next

/
Thumbnails
Contents