Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

HÍRLAP, 1993. május 6., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP _______________3. V álasztási gyűlés Ma délután egy órától tartja választási gyűlését a Pedagógu­sok Szakszervezete és a Szakszer­vezetek Együttműködési Fóru­ma, a SZÉF a Művelődési Köz­pont dísztermében. A rendezvé­nyen Borbáth Gábor és Selme- cziné dr. Csordás Mária jogász tart előadást a pedagógus-szakszer­vezet részéről. Őket dr. Gerő Gábor követi, aki az egészség- ügyi dolgozók érdekképviseleté­ben szólal föl. Borbáth és Gerő urak a SZÉF tb-önkormányzati jelöltjei. Fiatal háziorvosok találkoznak Második országos találkozó­jukat tartják a fiatal háziorvosok május 14. és 16. között Egerben, a Hotel Flórában. Az eseményen rendeznek kerekasztal-konfe- renciát, s szekcióüléseken is ta­pasztalatokat cserélnek a szak­emberek. Várják még a me­gyénkben dolgozó kollégák je­lentkezését dr. Szabó János cí­mén, Heves, Alkotmány út 59. Egri diák sikere Már korábban is több nemzet­közi versenyen szerepelt sikerrel Tóth Henriett, az Egri Közgaz­dasági Szakközépiskola diákja. Most az országos szakmai tanul­mányi versenyt nyerte meg gép­írásból, s a dijat holnap veszi át Budapesten a Szent István-szak- középiskolában, tanárával, dr. Budai Lászlónéval. Trottel a MÁS-ban A népszerű punk-zenekar, a Trottel vendégszerepei a MÁS- klubban, az egri Ifjúsági Házban. A koncert ma este 19 órakor kez­dődik. Koszorúzás A fasizmus felett aratott győ­zelem 48. évfordulója alkalmá­ból május nyolcadikán 17 órakor a szovjet katonák sírjánál, az egri Gröber temetőben koszorúzást rendez a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Heves megyei és egri szervezete. Vízöntő-sorozat az Ifjúsági Házban A gyógyítás ősi módszerei címmel tartanak előadást ma 17 órakor az egri Ifjúsági Házban, a Vízöntő-sorozat részeként. A vendég ezúttal Fehér József András, az Életfa jungiánus egyesület elnöke lesz. Recski rajzok Gáspár Emil, a Recski Általá­nos Iskola igazgatója és rajztaná­ra állít ki tanítványaival együtt péntektől az egri Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpontban. A tárlat megnyitóját — amelyen a pedagógus beszél a művekről — délután fél ötkor rendezik. Lili bárónő Hevesen A Lili bárónő című nagyope­rettel vendégszerepei holnap es­te a hevesi művelődési központ­ban a Miskolci Nemzeti Színház. A háromfelvonásos előadást — amelyet Huszka Jenő műve alapján Kulcsár Imre rendezett — 19 órától tekinthetik meg a színházbarátok. Lelki bajokra — tanácsadás Az egri egészségügyi alapellá­tás mentálhigiénés csoportja to­vábbra is várja ingyenes pszicho­lógiai tanácsadásra mindazokat, akiknek lelki problémáik van­nak. A betegeket csütörtökön délután várják 14 és 18 óra kö­zött az Arany János utcai mód­szertani bölcsőde épületében. Időpontban előzetesen is meg le­het állapodni a 311-652-es tele­fonszámon. Elmarad a jegyzőklub A péterkei jegyzőklub május 7-re, Verpelétre tervezett össze­jövetele elmarad. A meghívás majd egy későbbi időpontra ér­vényes. Dr. Nagy Sándor Egerben (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délután 5 órakor Egerben, a Megyei Művelődési Központ színháztermében mint­egy háromszáz érdeklődő előtt tartották meg a Magyar Szak- szervezetek Örszágos Szövetsé­ge választási fórumát. Czibik Márton az MSZOSZ megyei képviseletének nevében köszön­tötte dr. Nagy Sándort, a szak- szervezeti szövetség elnökét, va­lamint Mészáros Tamás közgaz­dászt, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Égyetem dékánját, aki az országos listán szerepel, és egri származású, valamikor do­bós diák volt. A találkozón részt vett az MSZOSZ-listán szereplő két további egri jelölt: dr. Gyet- vai Gyula, a megyei kórház osz­tályvezető főorvosa, aki a nyug­díj-biztosítási önkormányzat, és Jékli Sándor, a GYIVI igazgató­ja, aki az egészségbiztosítási ön- kormányzat listáján szerepel. A szonok, dr. Nagy Sándor a választások jelentőségét emelte ki: nemcsak az a tét, hogy létre- jönnek-e a társadalombiztosítási önkormányzatok, hanem ezzel egy időben az is, hogy stabilizá­lódik-e a szakszervezeti mozga­lom Magyarországon, vagy sem. Ezért is fontos — érvelt —, hogy az emberek elmenjenek szavaz­ni. Számadatokkal is bizonyítot­ta, hogy milyen jelentős pénz­ügyi-gazdasági hatalmat jelent ma Magyarországon a társada­lombiztosítás. Hiszen egy mun­kavállaló béréből tíz százalék já­rulékot vonnak le, s a munkálta­tók további negyven százalékot fizetnek. Számos probléma ne­hezíti a tb helyzetét: mintegy tíz- milliárdos a kintlevőség, ugyan­akkor súlyos egészségügyi gon­dokat nem lehet megoldani, mert nincs pénz. A továbbiakban a szónok az MSZOSZ programját ismertet­te. A társadalombiztosítás finan­szírozását foglalkozásbarát gaz­daságpolitikával, működő hoza- dékkal rendelkező vagyontö­meggel, az adósságok erőteljes behajtásával kívánják megolda­ni. Egy átfogó adó- és járulékfi­zetési rendszert kívánnak meg­valósítani, ahol a tb-járulék nem a munkabér, hanem a forgalmi adó része. Népszerű a gáz Erdőtelken A környék több településéhez hasonlóan Erdőtelken is az utol­só fázisához érkezett a vezetékes földgáz bevezetésének program­ja. A község a Dunatrade nevű céget választotta kivitelezőnek. A cég egyébként azt ígérte, hogy idén július 31-én mindenképpen megtartják a beruházás műszaki átadását. Az előzetes felmérések szerint mintegy 760 magánsze­mély és 40 közület rendelte meg a gázt, tehát a lakosság 65-70 százaléka döntött a korszerű tü­zelésmód mellett. A beruházás bruttó költsége hatvanmillió forintot tesz ki, ám Erdőtelek is számít arra a támo­gatásra, amelyet Heves és kör­nyéke — mint elmaradott térség — kapna az infrastruktúra fej­lesztésére. Az igénylők természetesen hi­telt is felvehetnek, sőt több köl- csön-konstrukció közül választ­hatják ki a számukra legszimpa­tikusabb változatot. Sok a hulladék Parádsasváron A környezetvédelemről A napokban képviselő-testületi ülést tartott Parádsasvár község önkormányzata. A főbb napirendi pontok között a környezetvéde­lem is szóba került, hiszen — amint azt a képviselők is megállapították — Parádsasváron az utóbbi időben egyre több a község képét elcsúfí­tó, eltakarítatlan hulladék. Annak ellenére, hogy a „tanácsi” rend­szerben egy évben több lomtalanítási akciót is rendeztek, és társadal­mi munkában szállították el az összegyűjtött szemetet a recski MÉH- telepre. Az elmúlt néhány évben hasonló nagytakarításra nem került sor, azonban a mostani testületi ülésen sem született döntés arról, hogy mi a teendő az egyre szaporodó hulladékkal. Június 1-jén nyílik Vállalkozásfejlesztő iroda Hatvanban A megyeszékhelyen a közel­múltban nyílt meg az ország he­tedik területi vállalkozásfejlesztő irodája. A sort Hatvan követi, ahol május 1 -jére tervezték a he­lyi iroda átadását. A nyitás azon­ban egy hónappal eltolódott. Ta­más Miklósnéaz elképzelésekről és a tervekről tájékoztatott ben­nünket. — Januárban nyújtottam be a pályázatomat az irodavezetői posztra. A kuratórium kedvező­en bírálta el azt, és három éven keresztül 800 ezer forintos támo­gatást ítélt meg a tevékenysé­günkhöz. A hatvani önkormány­zat is rendkívül segítőkésznek bi­zonyult, hiszen az iroda rendel­kezésére bocsátott két helyiséget a volt családsegítő szolgálat he­lyén. — Milyen szolgáltatást nyújt majd az iroda, és kiknek? — Elsősorban kezdő vállalko­zóknak szeretnénk segíteni, akiknek már van ötletük, csupán az elindulás körülményes szá­mukra. Úgy tervezem, hogy már a nyitás napján sokféle informá­cióval szolgálhatok a betérők­nek. Számítok minden városi és környékbeli vállalkozó érdeklő­désére. Biztos vagyok benne, hogy aki hozzánk segítségért for­dul, nem hagy ott bennünket dolgavégezetlenül. Erre garan­cia a folyamatosan, napról napra érkező, vállalkozást segítő ada­tok és információk. A későbbi­ekben szeretnénk valamennyi vállalkozásbarát szervezettel és intézménnyel kiépíteni a közvet­len kapcsolatot, hogy minél gyorsabb és pontosabb segítsé­get nyújthassunk leendő ügyfe­leinknek. (b. k.) Az APEH megyei igazgatója a Hírlap és az Agria Menedzser Klubban Középpontban az Mindennapi életünkhöz egyre inkább hozzátartozik az adózás is. Szinte lépten-nyomon szem­betaláljuk magunkat annak kü­lönféle módjaival. Ezért aktuális adóügyi kérdésekkel foglalko­zott tegnap délután Egerben, a Heves Megyei Hírlap és az Agria Menedzser Klubban dr. Zagyva Béla, az APEH Heves megyei igazgatója. Vendégünk tájékoztatott az Országgyűlés által jóváhagyott idei adótörvényről, különös te­kintettel az egyéni és a társas vál­lalkozókat érintő adózással, il­letve az általános forgalmi, a sze­mélyi jövedelem- és a társasági adóval, illetve az adózás rendjé­vel. Beszámolt szűkebb hazánk költségvetési kapcsolatainak alakulásáról, az idei ellenőrzések adózás és bevallások tapasztalatairól, a gazdasági folyamatokról és a jö­vedelmekről. Kitért az adórendőrségre is, amely egyelőre az elképzelés szintjén van. Ez a szervezet — amennyiben létrejön — a be nem vallott vagy eltitkolt bevételek, jövedelmek felderítésével foglal­kozik majd. Merre tart a Vöröskereszt? (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta továbbá, hogy nemcsak azoknak jár emberhez méltó élet, akik körülöttünk él­nek, akikkel naponta találko­zunk, akikkel értjük egymás nyelvét, ugyanolyan a bőrszí­nünk, netán még politikai hitval­lásunk is, hanem a méltóság vo­natkozzon mindenkire a világon. A megyei Vöröskereszt elnöke rendkívül fontosnak tartja, hogy az országos szervezet tevékeny­ségét a Magyar Köztársaság tör­vénybe foglalta, kormányoktól függetlenné, önálló társadalmi szervezetté tette. A hatékonyabb munka érdekében megváltozott a felépítése is, a munkát profik irányítják, olyanok, akik sokéves gazdasági tapasztalattal is ren­delkeznek. Á jogszabály azt is rögzíti, hogy bárki, aki a szerve­zetet adományokkal segíti — in­gósággal vagy pénzzel —, az adó­alapból az összeget leírhatja. A feladatok közül a megyei el­nök a legfontosabbnak a véradó- mozgalom újraszervezését, át­alakítását tartja. A fővárosban például sokszor azért várnak az operációkkal, a szívműtétekkel, mert nem áll rendelkezésre az életmentő vér. Ennek okát első­sorban abban látja, hogy a társa­dalom nem ismeri el kellőkép­pen a donorokat. A nagyvállala­tok megszűnése is sokat rontott a helyzeten. Az újonnan alakult üzemekben, vállatoknál meg kell nyerni a dolgozókat a véradás szolgálatának. Igaz — tette hozzá —, az AIDS jelenléte sokakat visszariaszt a véradástól. Érthe­tetlennek tartja ezt az idegenke­dést, hiszen az országban, illetve a megyében minden vért meg­szűrnek — nemcsak az AIDS ví­rusát keresve —, tehát elképzel­hetetlen, hogy bárki megfertő­ződjön, akár a donor, akár a be­teg. Ez, valamint az is megnyug­tató, hogy a megye kórházaiban még egyetlen műtétet sem kell elhalasztani vérhiány miatt. A szervezetre háruló felada­tok sorában találjuk a hazai sze­génység enyhítését, a szociális segélyezést, elsősorban adomá­nyok révén. Az északi régiót gaz­daságilag veszélyeztetettnek mi­nősítették, ezért szükség van mi­nél több olyan akcióra, melyek­kel a szegények gondjait csök­kenthetik. Ezt a célt szolgálják a különféle olcsó kereskedelmi te­vékenységek, élelmiszer- és ru­havásárok. Hatvanban már jó ideje kitűnően működik a nép­konyha, amelyre a megyeszék­helyen is szükség lenne. A nem­régen ajándékba kapott mozgó kifőzdét hamarosan az egri rá­szorultak is igénybe vehetik. A Vöröskereszt csak akkor teljesítheti terveit a jövőben — mondta végül a megyei elnök —, ha folyamatosan neveli az újabb nemzedéket, ha lesz utánpótlás. A megyében is több önkéntes csoportra lenne szükség, és itt jó példaként emelte ki a sarudi vízi­mentőket, valamint a Tisza-tó környékén szerveződő csapato­kat. Az önkormányzatok is sokat tehetnek a mozgalomért, ennek érdekében hamarosan megyei polgármesteri értekezleten is­mertetik céljaikat, elképzelései­ket. Munkájukba szeretnék be­kapcsolni a hazai és a külföldi testvérvárosokat is. Szüle Rita Elhúzódó agrárválságra számítanak (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy elsődlegesen zöldtakarmányként való felhasz­nálásra kerestek olyan régebben termelt, illetve a mai vad flórá­hoz tartozó, valamint a máshon­nan behozott növényeket, ame­lyek ilyen célra hasznosíthatók. Rámutatott, hogy törekvéseik a jövőt szolgáló növények terme­lésbe vonását szolgálják. Érdeklődés kísérte dr. Fehér Alajosnak, a közgazdaság-tudo- mány kandidátusának, az intézet igazgatójának előadását. Az észak-magyarországi régióban tapasztalható agrárválság körül­ményeiről beszélt. Hangoztatta, hogy ez a ’80-as évek végére vált világossá. A jelenlegi évtized ele­jén veszteségessé váltak a nagy­üzemek, és megindult a vagyon­felélés, amely hatott a kisterme­lőkre is. Erőteljes pénzügyi vál­ság alakult ki, amely ma is tart. Pazarló gazdálkodás tapasz­talható az átalakuló szövetkeze­tekben. Sok gazdaság csődbe ke­rült, sőt felszámolásra jutott. A szövetkezetek átalakulása a régi­ek „romjain” valósult meg. Nőtt a munkanélküliség, és a válság elhúzódására számítanak. Ki­emelte, hogy Észak-Magyaror- szágon tizenegy úgynevezett kis- körzet mezőgazdaságának hely­zetét vizsgálták. A térségben ele­mezték a foglalkoztatottak ará­nyát, a művelési ágak változását, a termelési szerkezetet, a költ­séggazdálkodást, a bérszínvona­lat. Arra a következtetésre jutot­tak, hogy mérséklődött a szántó- terület, ugyanakkor az állatállo­mány igényeit meghaladó rét- és legelőterületek jöttek létre. Felhívta a figyelmet, hogy óvatosan kell kezelni a termelési szerkezet megváltoztatását, és kormányzati intézkedések szük­ségesek a régióban a válság meg­szüntetésére. A jelenlegi helyzet­ben ugyanis erőteljes a vállalko­zási hiány, a foglalkoztatás csök­ken a mezőgazdaságban. Előfor­dulhat, hogy megélhetési gon­dok miatt „kényszer”-mezőgaz­dálkodást folytatnak majd több helyen, amely együtt járhat a bir­tokok értékesítésével és azok el­aprózódásával. Ez pedig meg­akadályozhatja a családi gazdál­kodás kialakulását. Dr. Fehér Alajos azt szorgal­mazta, hogy a különböző tudo­mányterületeken — az említett kérdéskörrel foglalkozók — köre hozzon létre olyan társaságot, amely lehetővé teszi a kölcsönös információcserét, az adatszol­gáltatást annak érdekében, hogy közösen rámutassanak a megle­vő válságjegyekre, s megszünte­tésük lehetőségeire. Mentusz Károly A neves tudós egykori műszerei az intézet vitrinjében (Fotó: Gál Gábor) A kutató mellszobra Mátrafüreden Se sorompó, se fényjelzés Aki járt már Mátrafüreden úgy, hogy Pálosvörösmart felé akart lekanyarodni, jól tudja, mi­lyen veszélyes a kisvasút sínéin áthaladni. Se jobbra, se balra nem lehet belátni a pályát. Jön a vonat? Nem jön a vonat? Igaz, ott a helyén a fénysorom­pó, csak egy a baja. Nem műkö­dik. Hogy mióta rossz? — Tavaly ősz óta — mondta az egyik pálosvörösmarti ismerő­söm. — Miért nem csináltatják meg? Meg akarják várni, míg va­lami szerencsétlenség történik? Ezzel a kérdéssel kerestem meg Bajcsy né Tóth Idát, a kis­vasút gyöngyösi vezetőjét. így válaszolt: — Azért nem működik, mert elrontják. — Ki a felelős azért, hogy a fényjelzés működjék? — Mi vagyunk a felelősek. De nem győzzük csináltatni. Kértem az illetékes szerveket, vizsgáljuk meg együtt, mi lehet a megoldás. — Gyöngyössolymoson is két kereszteződésben ugyanez a helyzet. — Igen. De tehetetlenek va­gyunk a rongálókkal szemben. Nem állíthatunk oda mindig egy őrt. Abban egyeztünk meg az il­letékesekkel, hogy a vonat órán­ként három kilométeres sebes­séggel haladhat át a keresztező­désben, és akkor nem kell fény­sorompó sem. — És ha valami baj történik? Maga a kivizsgálás is nagyon kel­lemetlen tortúra akkor is, ha sen­kit nem vonnak felelősségre. — Ez így van, de készült egy jegyzőkönyv az illetékes szer­vekkel történt tárgyalás megálla­pításairól. Formailag talán minden rend­ben van. De...! Csak annyit kí­vánhatok mindenkinek, hogy so­ha ne kelljen majd azt a bizonyos megállapodást, jegyzőkönyvet elővenni. (-ár) Ecséd Községi önkormányzat 3013 Ecséd, Szabadság u. 139. PÁLYÁZATOT HIRDET VÉDŐNŐI ÁLLÁS betöltésére. Pályázati feltételek: Védőnői főiskolai végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Egyéb információk: állás azonnal betölthető. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. ^ V //

Next

/
Thumbnails
Contents