Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
4. HÍRLAP, 1993. május 28., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS Találmánya révén az ipari forradalom egyik megindítójaként tartják számon. Edmund Cartwright angol feltaláló 250 esztendeje született, és megszerkesztette az első szövőszéket, amely a mai korszerű gép alapelemeit tartalmazta. Neve a technikatörténet legszebb lapjaira került, és manapság is szívesen emlegetik. Szövőszékéért tízezer font jutalmat szavaztak meg A gépesítés rohanó áradatába csöppent Tekintélyes, jómódú szülők gyermekeként 1743. április 23- án, Marnhaimben született Edmund Cartwright. Papnak készült, és teológiai ismereteket hallgatott Oxfordban. Azután az egyház szolgálatába állt, s irodalmi művekkel és neves szónoklatokkal tűnt ki. Ennek ellenére a gépészet — különösen a textilipar — nagyon sokat köszönhet neki. A fiatal nottinghami lelkész tulajdonképpen ügy cseppent bele a gépesítés rohanó áradatába, mint Pilátus a krédóba. Mindez — a feljegyzések bizonysága szerint — 1784-ben történt, amikor „néhány manchesteri úriemberrel” egy társaságban utazva arról beszélgetett, hogy szükségessé válik egy gépi szövőszék megszerkesztése. Cart- wrigth erre így emlékezett később egy írásában: „A jelenlevők egyértelműen úgy vélték, hogy ez a probléma megoldhatatlan. A felsorolt érveket nem értettem, mert ez ideig még nem láttam senkit sem szőni. Mindenesetre kétségbe vontam a feladat kivihetetlenségét, megjegyezve, hogy nemrég sakkautomata volt látható Londonban. Nos uraim — mondottam —, csak nem akarják azt állítani, hogy nehezebb olyan gépet építeni, melynek szőnie kell, mint egy olyat, mely azt a sok bonyolult mozdulatot végzi sakkjáték közben?...” Cartwright valóban megmutatta, hogy nem ismer lehetetlent. Úgy gondolta, hogy olyan gépet tervez, amely megfelel a manufaktúrák óhajainak, a szö- vödék igényeinek. Félretette breviáriumát, és felkereste a Goadby Marwood falu — ahol lel- készkedett — szomszédos településein dolgozó takácsokat és kézműveseket. Tárgyalt a fonoda- és szövödetulajdonosokkal. Önszorgalomból kitanulta a szövés mesterségét, és szinte a semmiből egy teljesen új gépet varázsolt elő. Olyan szerkezetet készített, amely egyetlen forgótengely közvetítésével mozgatta a láncfonalak és a felcsavarodó szövet hengereit, ide-oda lendítette a bordaládát, átlökte a veté- lőt és föl-le vonta közben a nyüs- töt. Az egykori oxfordi egyetemi hallgató és titkos rímkovács vázlatokat készített, matematikai számításokat végzett. Emellett a helybeli kováccsal és kerékgyártóval tárgyalt arról, hogyan képzeli egy mechanikus szövőszék modelljét. Mai szemmel nézve ez primitív szerkezet volt, de akkoriban mégis úgy hatott, mint az artista, aki fél kézen állva a lábaival karikát pörget, a kezével labdákat dobál, a szájával meg pálcát tartva tőrt egyensúlyoz. A megoldás alapelve annyira újszerű volt, hogy 1785. április 4-én Cartwright meg is kapta az 1470. számú szabadalmat első mechanikus szövőszékére. Éppen abban az évben, amikor egy forgótengelyes Boulton-Watt-gőzgépet elsőként alkalmaztak textilgép hajtására a Papplewick Gyapjúgyárban. A gőz- és a fonógépek tehát most már közös erővel dolgoztak. Két évvel később, 1787-ben Cartwright megalapította a világ első gépesített szövőüzemét, a Manchester szomszédságában levő Doncaster városában. Egyszerre húsz gépe lendült munkába, miközben Angliában 143 ki- sebb-nagyobb fonoda ontotta a különféle minőségű fonalakat, és csak a fonó-jennyből körülbelül húszezer működött az országban. Az említett mechanikus üzemnek érdekessége volt, hogy a húsz „erőszék” gőzgéppel működött, ám két évtized alatt tönkrement. A feltaláló azonban fáradhatatlanul dolgozott. 1784 és 1801 között Cartwright több szabadalom tulajdonosa lett. Feltalálta — egyebek között — a lentörő gépet, a lentilolót, a kötélgyártó, valamint a gyapjúfésülő gépet. Egyidejűleg foglalkozott a gőzgép konstrukciós tökéletesítésével is, amely közben megkezdte diadalútját. Az a gondolat foglalkoztatta, hogyan lehetne a gőzgépet célszerűen felhasználni a fonodákban, szövödékben, a hajókon, illetve a szárazföldi járműveken. 1791-ben olyan erőgépet szabadalmaztatott, amelyet — vízgőz helyett — alkohol hajtott meg. Cartwright eközben nem feledkezett meg „kedvencéről”, a mechanikus szövőszékről sem. Még ugyanabban az esztendőben, amikor a gyapjúfésülő gépet feltalálta, sikerült az „erőszéket” annyira tökéletesítenie és kezelését annyira megkönnyítenie, hogy a gépi szövödék követelményeit teljesen kielégítette. Ezzel Cartwright, ez a „jámbor széplélek” — ahogy emlegették —, technikusként nagyon hasznos munkát végzett. Hozzájárult ahhoz, hogy 1806-ban Manchesterben — három és fél évtizeddel azután, hogy kortársa, Richard Arkwright Cromfordban üzembe helyezte gépi fonodáját — megkezdte termelését az első, valóban működőképes gépi szövődé. Ám még mielőtt a vállalkozás hasznot hozhatott volna, a gyár épülete porrá, hamuvá égett... Az angol fonodák és szövödék első átfogó gépesítési időszaka csupán három és fél évtizeddel később fejeződött be, Richard Roberts — aki 1789-1864 között élt — működése nyomán. Hatására a textiliparban a termelés ugrásszerűen növekedett. Szinte minden olyan termelési ág, amely a textiliparral kapcsolatban volt, alapvető technológiai változáson ment keresztül. Ezek alól a gyapotültetvényeken végzett mezei munkák sem számítottak kivételnek. Eközben hazájában nem feledkeztek meg Edmund Cart- wrightről sem. 1810-ben az angol parlament érdemeit elismerve tízezer font sterlinggel jutalmazta. Ezért a pénzért farmot vásárolt Kentben. A világtól, az emberektől visszavonulva töltötte A fejjegyzések szerint az említett időszakban nagyot változott a helyzet a gazdaságban. A századelő 450 tonnás évi gyapotfeldolgozási teljesítménye alaposan megnövekedett. 1789-ben évente már mintegy tizenötezer tonna gyapotból készítették a kelméutolsó éveit. Magas kort élt meg, hiszen nyolcvanévesen hunyt el — 170 esztendővel ezelőtt —, 1823. október 30-án, Hastings- ban. Néhány héttel halála előtt orvosainak kényszerítésére Doverbe ment, hogy a kikötővárosban gyógyítást keressen. Erről Friedrich Lorenz: A gépek hősei című könyvében — amely a Dante Kiadó gondozásában jelent meg 1936-ban — a következőképpen ír: „Edmund Cartwright doktor kinyújtózik a heverőn. Már várja, hogy átengedje öreg testét Millernek, a fürdő masszőrjének, de a férfi, aki odalép hozzá, nem Miller. — Ki vagy, és mi a neved? — kérdezi a tiszteletes úr. — Én a szivattyú kezelője vagyok. Tiszteletes úr szíves engedőmével helyettesítem Millert, aki hirtelen megbetegedett. Mindent elkövetek, hogy teljes megelégedésére végezzem a dolgom... Én csak egyszerű, tudatost, a szöveteket, ruhákat es mindent mást, amelyet a textilipar akkoriban csak előállíthatott. Még a birkák is a jólétet sugározták. A század kezdetén az atlagsúlyuk 12 kiló volt, később viszont már 36 kilós példányok falták a dús legelők füvét. lan ember vagyok, de még én is tudom, hogy a tiszteletes úr ajándékozta meg Angliát a mechanikus szövőszékkel... — Kezdetleges munka! — válaszolta a feltaláló. — Csak az a szövőszék érne igazán valamit, amelyik megszakítás nélkül tud- na dolgozni... De te ezt nem érted. Az országházban nem értenek a gépekhez, különben nem szavaztak volna meg nekem tízezer font jutalmat a szövőszékemért...” Néhány héttel később — haldoklása idején — jutott eszébe, hogy a gőzgépeket gőz helyett bizonyosan puskaporral is lehetne hajtani... De a halál örökre lezárta a száját, és a tiszteletes úr kívánsága végül is teljesült: erről a találmányáról nem beszélt senkinek...” Emléke azonban megmaradt, és ma is szívesen felidézik érdemeit, gondolatait, hivatkoznak felfedezéseire a technikatörténészek. (mentusz) Semmisnek nyilvánították... A kor technikai versenyét jelezte, hogy Richard Arkwright kialakította a vízi erőt — mint energiát — hasznosító fonást. Az erre szerkesztett gépet 1771-ben alkalmazták először, amely sikeresen összekapcsolta a szárnyas fonókerék forgató és felcsévélő szerkezetét a hengeres nyújtóművel. Az izomerővel hajtott fonógépekhez képest alapvető újítás volt a vízzel történő meghajtás. Ez tette lehetővé, hogy ezzel a szerkezettel az 1769-ből származott szabadalmi leírás szerint: „ Gyapotból, lenből vagy gyapjúból olyan vetülék-, vagy akár láncfonalakat lehessen fonni, amelyek jobbak, mint bármely, eddig font fonal...” A géptervezők és a fonodatulajdonosok azonban elég sok támadási pontot találtak ahhoz, hogy a vízierős gép szabadalmát sikeresen megtámadják. így ezt — a krónikák szerint — 1785- ben semmisnek nyilvánították. Az „örökmozgó” bűvös gondolat volt Edmund Cartwright kortársa ba. Arkwright csak jóval később volt Richard Arkwright, aki 1732-1792 között élt. A fennmaradt emlékiratok szerint testes, nehézkes mozgású férfi volt, aki inkább félelemből, mint szerénységből a háttérben maradt. Negyvennyolc éves korában már mozgalmas élet állt a háta mögött. Minthogy sokgyermekes családból származott, csakis a tétanult meg írni és olvasni, amikor borbélyként és parókakészítőként dolgozott, es hajfestő szerekkel is házalt. Véletlenül ismerkedett meg a waringtoni John Kay órássegéddel, aki felkeltette érdeklődését a gépek iránt. A két fiatalembert elbűvölte az a gondolat, hogy feltalálják a perpetuum mobile-t, az „örökmozgót”, és azzal „nagy pénzeket” keresnek. li hónapokban járhatott iskolá A neve mellé ragasztotta... Egy évvel később, hogy Cartwright szabadalmat kapott szövőgépére, Richard Arkwright sem panaszkodhatott. 111. György angol uralkodótól ajándékba kapott egyetlen szót, amelyet a neve mellé ra gaszthatott. így Sir Richard lett belőle, és 1787-ben a manchester Mercury hírlap már így számolt be egyik látogatásáról: „Az elmúlt vasárnapon Sir Richard Arkwright lovag, a grófság fő szolgabírájaDerbybeérkezettlándzsásaikíséretében..., akikalegpom pásabb egyenruhát viselték, mit bárki is láthatott itt vala... A kürtösöl ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG 1AVASZI FELÉRTÉKELÉS! jr Felhívjuk azon vállalkozók, vállalkozások figyelmét, akik a közeljövőben © X HEVES M EGYEI VÁLLAL SOZÓI KÖZPONT külföldi gazdasági kapcsolatot kívánnak kialakítani, illetve meglévő kapcsolataikat bővíteni szeretnék, hogy regisztráltassák magukat a Heves Megyei Vállalkozói Központ e célból létrehozott adatbázisában. A regisztráláshoz szükséges részletes adatlap személyesen, levélben, vagy telefonon igényelhető az alábbi címen: Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A Telefon: /36/ 310-724. Fax: /36/ 313-265 ^Igyintcző: Hantos ZoHán / Hálás szívvel [ Köszönetét mondunk ] [ Mély fájdalommal ] mondunk köszönetét mindazoknak tudatjuk, mindazoknak, akik a rokonoknak, l»«gy ismerősöknek, akik FARKAS GÉZA felejthetetlen halottunk CSUTORÁS LÁSZLÓ temetésén megjelentek. JANKOVITS BÉLA életének 47. évében, és testnevelő tanár tragikus hirtelenséggel részvétükkel temetésén részt vettek, elhunyt. fájdalmunkat enyhítették. és mély gyászunkban osztoztak. A gyászoló A gyászoló család Felesége és leánya család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, volt munkatársaknak, akik felejthetetlen halottunk TAKÁCS MIKLÓS temetésén részt vettek, és mély gyászunkban osztoztak. Felesége és a gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk FEITH ANTAL temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család A bajban Önért dolgozunk TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Teljeskörű ügyintézés a hét minden napján. Eger, Tűzoltó tér 5. Telefon: 36/312-165 £ z Q 5 C5 CC : ILI : * i V) o </> o CQ O CC Ul d 3 n A birkák is a jólétet sugározták
