Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

HÍRLAP, 1993. május 28., péntek

EGER ÉS KÖRZETE

13.

I

n

■

I

i

)

)

>

>

)

I

I

)

I

N

I

I

I

I

I

Szamártestamentum

Régi tervét valósítja meg a Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínháza. Pajzán középkori históriákat állítanak színpadra „Szamártestamentum” címmel. Az előadás ezűttal csak a felnőtteknek szól. A bemutató június 5-én, szombaton 18 órakor lesz. A rendező Lengyel Pál, a bábokat Kos Iván kiváló művész (meghívottként) és Lovasy László tervezte. A zenei vezető ezúttal is Kátai László.

A Forrásban mutatkoznak be

A Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban ma délután fél 5-kora noszva/í általános iskolások kiállítása nyílik meg. A tárlat anyagát a fakultatív oktatásban résztvevő kisdiákok munkáiból állították össze.

Eger

idegenforgalmáért

A közelmúltban tanácskoztak a Hotel Minaretben Eger szálloda- és étteremvezetői, valamint idegenforgalmi szakemberei, vállalkozói. Megalakították az Eger Idegenforgalmáért Egyesületet, s elnökének Pataki Sándort, az IBUSZ egri igazgatóját választották.

Népi

kezdeményezés

A városi közgyűlés a legutóbbi ülésen döntött a helyi népszavazásról és a népi kezdménye- zésről. Az utóbbival kapcsolatban lényeges tudnivaló, hogy népi kezdeményezés útján a testület elé teijeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselők hatáskörébe tartozik. A választópolgárok legalább 5 százaléka, illetve a településrészt érintő ügyben a lakosság 10 százaléka terjeszthet elő népi kezdeményezést. Az írásos dokumentumnak pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra, illetve döntésre javasolt ügyet, annak indoklásával együtt.

Új programokat kínál a Zellervári Közösségi Ház

Legalább

a család maradjon meg...

A Da Motus — Svájcból

Nem szobrok — táncosok

— Szinte hihetetlen, hogy mennyi szomorúságot rejtenek ezek a szép házak — mondja Burainé Csigi Klára, a Hadnagy úti családsegítő központ és közösségi ház vezetője.

Amikor a lakótelep épült, még senki sem gondolt arra, hogy majdan munkanélküli is lehet. Kölcsönöket vettek fel az ide költöző családok, többen ígéretet tettek a második gyerek fogadására. Aztán megváltozott minden. Van, akinek az egészségi állapota sem teszi lehetővé, hogy megtartsa szavát, de többeket tart vissza a bizonytalanság, a jövőtől való félelem. Akinek még van munkája, sokszor erején felül is hajt, hogy megőrizze állását, aki pedig a perifériára szorult — még ha ideiglenesen is —, bezárkózik, mintha neki lenne szégyellni valója.

A Zellervári Közösségi Ház (Eger, Hadnagy u. 34.) munkatársai jól ismerik ezeket a gondokat. Tisztában vannak azzal is, hogy az alkalmankénti 500- 1000 forintos krízis-segély — amit adni tudnak — semmire sem elég. Épp ezért az idősek napközi otthonos gondozásán túl egyéb szolgáltatásokra is berendezkedtek, hogy enyhítsenek a terheken.

Ingyenes jogi és pszichológiai

tanácsadással szolgálnak. Bizalommal fordulhatnak hozzájuk az állástalanok is, hiszen az iroda ügyintézői rendszeres kapcsolatot tartanak a munkaügyi központtal, tudomásuk van az átképzési lehetőségekről. Maguk is próbáltak tanfolyamokat szervezni, de amiért fizetni kellett, az az érdeklődők hiányában megbukott. Amivel viszont szerencséjük volt: a játszóház és a gyermekfelügyelet. Szívesen töltik náluk a kicsik szabadidejüket, s az anyukák is nyugodtan intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, mert csemetéjük jó kezekben van, ha ide hozzák őket.

— A célunk az — mondja Burainé —, hogy ha már anyagilag nem segíthetjük a csaladokat, legalább lelkileg támogassuk őket. Sok esetben egy külső, objektiven szemlélődő idegen tanácsát érdemes meghallgatni. Amikor minden felborul körülöttünk, legalább a családoknak egyben kell maradniuk. Aki pedig egyedül él, ne érezze társta- lannak magát.

Ennek jegyében fogantak újabb programjaik is. Most például három klubfoglalkozást ajánlanak. Páratlan heteken keddenként 14 és 16 óra között a háziasszonyokat várják, akik a sü- téshez-fozéshez kaphatnak jól

hasznosítható ötleteket: kevés pénzből finomat, maradékok felhasználása, tésztagyúrás, apróbb fortélyok, stb. Megtanulhatnak az anyukák kötni, horgolni, hímezni, stoppolni, ruhát alakítani. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy miként néz ki egy feleség — a háziasszonyok klubjában fodrászkodási szakismeretet is szerezhetnek a látogatók.

Páros heteken, csütörtökön 16-tól 18 óráig a gyermeküket egyedül nevelőket, illetve a gyesen, gyeden lévő anyukákat, apukákat várják, hogy megoszthassák mindennapi gondjaikat egymással, vagy egyszerűen csak kikapcsolódhassanak, beszélgethessenek. A program ideje alatt a kicsinyek külön teremben

Ü

’ Tszhatnak, felügyelet mellett.

gyancsak a páros hetek péntekjein 16-18.30 között a magányosan élőké a Zellervári Közösségi Ház. A rendezők úgy vélik, hogy a zenehallgatás, az olvasás és a videózás is kellemesebb lehet, ha mindezt társaságban tesszük.

— A programok természetesen ingyenesek — ígérte Burainé Csigi Klára, s még hozzátette: „nemcsak a lakótelepieket várjuk, hanem mindenkit, aki a lenf

yelpiactól a Vécsey-völgyig a ömyéken lakik.”

Négyessy Zita

Különös dolgot „művelnek” a svájci Da Motus együttes táncosai. A kéttagú együttes legszívesebben köztereken lép fel, ahol szokatlan jelmezükben szinte élő szoborként hökkentik meg vagy késztetik gondolkodásra az utca embereit. Ők maguk mennek tehát a közönséghez, hogy moz- ásművészetükkel közvetlen apcsolatot teremtsenek ember és ember között. Gerják István, az A te liana Mozgásszínház vezetője tavaly Budapesten, a Petőfi Csarnokban találkozott művészetükkel. Az élményből ismerkedés, s végül személyes kapcsolat lett, így az egri együttes meghívta a svájci párost. A Da Motus 1987-ben alakult, és művészetüket biotáncnak nevezik. Az egri közönség is közvetlenül meggyőződhet produkciójukról, hiszen a hét végén érkeznek városunkba, egy úgynevezett „workshopra”. Találkoznak az Atellana táncosaival, de tervezik, hogy fellépnek a város közterein, s a környékre is elmennek.

Figyelem! Ha valaki a lámpaoszlopon vagy az ablakpárkányon szokatlan, szoborszerű figurákat lát, lehet, hogy ők azok!

(ji)

Hol adják a marhalevelet?

Olvasóink már értesülhettek róla, hogy május 24-től az állattartóknak kötelező marhalevelet váltaniuk. Hova fordulhatnak az egri polgárok? Kérdésünkre dr. Képes László, Eger Megyei Jogú Város állatorvosa adott információt.

— Már az elmúlt évszázadban is működött a „marhalevél intézménye”. Igazolta az állat tulajdonjogát, es azt is, hogy a jószag „forgalomképes”. Mária Terézia óta a II. világháborúig, és még utána is, a ’70-es évekig jól szolgálta célját.

— Miért van szükség ismét a marhalevélre?

— Úgy gondolom, az elmúlt húsz évben a konszolidált (vagy legalábbis annak tartott) állat- egészségügy miatt nem tartották szükségesnek. Most viszont az állatok eladásával kapcsolatos szigorú egészségügyi előírások hívták fel a figyelmet arra, hogy igenis Magyarországon is szükséges visszaállítani a marhalevelet.

— Mit kell tenniük az állattartóknak?

— Különbség van az úgynevezett nagy- és kisállatok esetében. Ha a szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, bivaly elérte a 30 napos kort, tulajdonosának minden körülmények között kötelezően

ki kell váltania az okmányt. Ezt Egerben a Jókai út 10. alatt teheti meg. A sertés-, juh- és kecsketartóknak csak akkor kell levelet váltaniuk, ha az állat tartási helye megváltozik, tehát eladják vagy vágóhídra értékesítik, azaz köz- fogyasztásra kerül.

— Mi történik, ha valaki elmulasztja ezt a kötelezettségét?

— A marhalevél kiváltását az állattartónak kell kezdeményeznie. Felhívom az érintettek figyelmét, hogy a mulasztást tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a törvény.

— Városunk nem mezőgazdasági település. Mégis hány nagyállatról van tudomása?

— Körülbelül húsz szarvas- marha, és legalább nyolcvan ló van. A kisállatokról nincs pontos adatunk, de vélhetően ennél sokkal több akad.

A főállatorvos (aki egyébként január óta tölti be ezt a tisztet, korábban a Füzesabonyi Állami Gazdaságban dolgozott) még elmondta, nogy maga is megnyugtatónak tartja ezt az intézkedést, hiszen egyértelmű tulajdonviszonyokat teremt. Egyébként a szabályzat szerint az állatokon mindenképpen meg kell jelölni a tulajdonost. A lovaknál úgynevezett beütéssel, a szarvasmarháknál pedig fülbevalóval, amin rajta van az úgynevezett krotá- lia-szám is.

Vakáció a szabadidőközpontban

Már hagyomány, hogy a nyári szünidő hasznos eltöltésében — a szülők és a gyerekek nagy örömére — jelentős szerepet vállal a Forrás Gyermek-Szabadidőköz- ont. Az idén sem lesz ez másént, hiszen júniustól augusztu- sigkülönféle programok várják a gyerekeket. A sportnapköziben — június 14-25-rg — a napi testedzésen kívül a gyerekek kirándulnak Felsőtárkányba, Szilvásváradra, Síkfőkútra, az erdőtelki arborétumba. A túrákat lovaglás

és strandolás egészíti ki. Hasonló elfoglaltságot kínál a „Garabonciás-udvar’, ahová június 14-18. között várják az érdeklődőket. A kézműves-foglalkozásokon a legkisebbek is megismerkedhetnek elődeink munkáival, elsajátíthatják a nemezelés, a bőrözés, a tűzzománc-készítés fortélyait.

Újdonság lesz az idén a sarudi táborozás július 10-16. között, ahol a vízt sportok szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek. Nomád sátortábort vernek fel a

diákok Lajosházán június 27. és július 2. között. A résztvevők naponta 10-12 kilométeres gyalogtúrán vesznek részt. A „gitárma- nia” alkotótáborba mindazokat várják, akik valamilyen hangszeren játszanak. Erre az elfoglaltságra július 19-31. között kerül sor.

A táborokkal kapcsolatban bővebb információt a gyermekszabadidőközpontban kaphatnak az érdeklődők a következő telefonszámon: (36) 312-686.

Maradnak a Buttler-ház tervei

Az utóbbi években szinte mindenkinek szabad bejárása volt az egri Buttler-házba. Legutóbb viszont kivételesen olyanok végezték a bejárást, akiknek kulcsuk van az épülethez. A tulajdonosok, a Buttler Bt. tagjai, a ház bérlőjének, az 7. Magyar Szerencsejáték Rt-nek a képviselői a tervezőkkel és a kivitelezőkkel nézelődtek a házban.

— A korábbi elképzelések nem változtak — mondja Gerlai István, aki a Szerencsejáték Rt. -t képviseli. — Az épület első emeletén forintos kaszinót szeretnénk nyitni. Az eredeti elképzelések csak annyiban változnak, hogy egy kicsit csúszik a határidő. Szeptemberben kezdjük meg a felújítási munkákat, s várhatóan az év végén nyitjuk meg a játéktermet.

— Kik tervezik és végzik a kivitelezést?

— Az Architeka nevű buda- esti tervező és építő társaságot íztuk meg. Ők végezték a székesfehérvári kaszinó kialakítását, és az ő munkájuk a Hilton Szálló felújítása is. Hogy kiváló munkát végeznek majd, arra garancia még Ferencz István munkája is, aki Ybl-dijas építész. Helyben pedig Thoma Emőke tartja kezeben az épület felújítási ügyeit, ő főleg a műemlék-felügyelőséggel tárgyal.

— Úgy hírlik, néhányon azt szerették volna, ha Észak-Ma- gyarországon Eger helyett Miskolcon nyílik ez a kaszinó.

— Ez így igaz. Miskolc jóval nagyobb város, mint Eger, de itt virágzik az idegenforgalom, és ebben a városban nagyobb az esély arra, hogy igazi polgári réteg alakuljon ki, ami fontos a kaszinó látogatottsága szempontjából.

— Önök innen Bécsbe utaznak, a cég központjába, egy végső tárgyalásra. Ez még jelentheti azt, hogy nem valósulnak meg Egerben az elképzeléseik?

— Ez már csak pénzügyi tárgyalás lesz. A terveket mutatjuk be, és az anyagi feltételeket beszéljük meg. Mihelyst hazatértünk, elkezdődhetnek a munkálatok... (sárközi)

>

I

Zsebkendőnyi helyen, de jól

Irodalmi kávéház a Dobosban

Az MDF meghívására

Székelyek magyarföldön

Székelyudvarhely városának és környékének csaknem negyventagú küldöttségét látta vendégül az MDF Egri Szervezete. A városunkba látogató delegáció tagjai sorában ott volt Székelyudvarhely polgármestere, a helyi RMDSZ képviselője, valamint a székelyföldi város és környéke iskoláinak, művelődési intézményeinek vezetője.

A magyarországi tartózkodást

az MDF Budapest XII. Kerületi Szervezete támogatta, s ennek szervezésében tekintették meg Egert is a vendégek. Az itteni MDF-szervezet nevében Szarvas Béla elnök, országgyűlési képviselő köszöntötte a távolra szakadt testvéreinket, majd állófogadás után a barokk város nevezetességeivel és híres pincéivel ismerkedtek meg a delegáció résztvevői.

Egy tanév mérlege

Lassan vége felé közeledik az idei iskolaév, amely az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben szép eredménnyel zárul. Arra a legbüszkébbek, hogy az idei Eu- rópa-versenyben Botos László végzős diákjuk festményeivel az első helyen végzett, és megkapta a Pro Futura Europa című plakettet. A különböző országos versenyeken is élenjárt az intézmény: magyar nyelvből Czinke Noémi harmadik osztályos tanuló állt helyt az országos döntőben. A szőlő- és gyümölcstermesztés egyéni második helyezettje Petrovics Zsolt negyedikes tanuló; virágkötészetből ugyancsak második lett Gémes Hilda, a III/B tanulója. A szakma kiváló tanulója versenyen kitűnő szereplésükért szakmunkás-bizonyítványt kaptak: sütő szakmában Vas Renáta, a borászok közül Fülöp Józsefés Ivádi György. Az iskola írisz Színpada Schwaj- da György: „Ballada a 301-es parcella bolondjáról” című darabbal országos bronz minősítést szerzett. Hasonló eredménnyel szerepeltek a szakmunkásképző és szakközépiskola tanulói a megyei versenyeken irodalomból és nyelvből a Ki mit tud?-on, valamint a természettudományi tárgyakból. A középiskolai testnevelési versenyeken asztaliteniszben, úszásban, súlylökésben és futásban is öregbítették a mező- gazdaságis diákok iskolájuk jó hírnevét.

A Dobos Kávéház új vezetése nem tagadja meg az előző gazda hagyományait: irodalmi műsorokat, zenés órákat hoz össze azok számára, akik szeretnék elhinni, hogy Egerben is meghonosítható újból az irodalmi kávéház. Egyáltalán — a kávéház.

Ez okból két rangos pesti színészt hívtak meg: Tordai Terit és Szilágyi Tibort, hogy mutatnák be, milyen is lenne, ha volna itt is egy törzsközönség azzal a bizonyos törzskávéházzal, ahová a törzsvendég nagyot köszönve, vagy csak laposan pislogva betér. Mert hallani akar valami újat, szórakoztatót, valami szívderítőt — a pénzéért. Lenne ez a kávéház az egykori pestinek a másolata, vagy a jó példa okán sajátos egri intézmény?

Egy biztos: Tordai Teri és Szilágyi Tibor az a kettős, akik a kávéházi hangulat megteremtését komolyan vették. És miután mai, olyan igazi pesti kávéház is kevés van — van? —, ahol órákra be lehet fészkelődni és nemcsak gazdag nyugdíjasoknak — van ilyen? — újságot olvasni, a legújabb pletykákat terjeszteni a törekvő vállalkozókról, a kikapós menyecskékről, a fiatal lányokról, akik szeretnének a „tetőre felkapaszkodni”, és még egyebekről suttogni, amiknek a női agyakban különösképpen nagy tenyészete akadhat az álom és a valóság között. Nos, szóval ilyen kávéházat röppentett be a második bejárati ajtó mellé, két négyzetméterre ez a kitűnő páros. Mert, hogy a „Dobos” átalakítva, így már két terem, a belsőben minizenekar is húzza a magáét. És ott, ahol a nagy „bútordarab” és a mikrofon még levegőt is, teret is hagy a színésznek, az elegánsan, folyékonyan mondja- énekli-játssza a magáét. Mint aki Nagy Endre kabaréjából, vagy legalább is a pesti CentrálbólXé- pett volna ki, elénk. És kupiét énekel, és pikáns helyzetet teremt. És ennek a szelíden kétértelmű, olykor harsányan egyirányú szövegnek — a hozzá kapcsolódó zenés bohóságoknak — megvan az együttes hatása. No, nem mély, annyi azonban feltétlen, hogy az egri polgár sem megy ki a műsor után azonnal az esti utcára, nem ott cseréli ki asztaltársaival a véleményét, hanem még marad. /Fogyaszt is!/ Mert kíváncsi arra, amit a mások arcáról le lehet olvasni, amiből majd kiderül, ki kivel és miért éppen idejött, erre a mini-társadalmi eseményre. Amely ugyebár manapság, csak úgy, a ma látható kisvárosi elit, mint annak idején a pestié, ahol a születési, hatalmi és a pénz-arisztokrácia vitte a prímet. Ahogy zenész-nyelven mondani szokták. És a századelő nem véletlenül jut az eszünkbe, még a stílus és tartalom miatt sem.

A két kitűnő szakember, remek elánnal végigsodorta a műsort az orrunk előtt. Csemegének Molnár Ferenc egyik frappáns-szellemes írását kaptuk, politikai ötlet címén Ady is szóba került, a sanzonok-kuplék között akadt mai is — Szentirmay Ákos is többek között —, a hűtőből elővett, de jól elfogyasztható régi is, egyszóval: a polgár, a kispolgár orra előtt elhúzható, fénylő mézesmadzagot Tordai Teri és Szilágyi Tibor kitűnően kezelték, szemmel tartva a közönséget meg az órát is, pontosan bemérték, mi és mennyi kellett ide. Azt lelkiismeretesen feltálalták, a teríték hibátlannak találtatott, egyetlen komoly bakit nem engedtek meg maguknak /Tordai még ma is felrúgja-pat- tintja a lábát az ég felé, ha hangsúlyt akar tenni egyik-másik hervadt kupié egy-egy szavára — egyszóval, a meghívottak és megérkezettek hálásan tapsoltak, mert komolyan vették őket.

Biztatnánk is a Dobost, hogy a jó kezdetet jól folytassa. Hagyja a politikai csacskaságokat! Már csak azért is, mert a hatalmi csű- rés-csavaráshoz és az eszmei „okfejtéshez” még a parlamentben se nagyon értenek, itt meg kezdő újságírókkal ne akarják elmondatni, amit idősebb kollégáik, ott, fenn, a pesti hatalom árnyékában élve-ülve dadogva írnak le és még nagyobb dadogásokkal suttognak el, ha a nyilvánosság elé ülnek ki. Na, persze akadnak a szakma vagányai, de azok közül a csaknem egyetlen igazi, igen, ő, a Déri már nem gyakorolhatja a polgárpukkasz- tást. Mert azt a mai is megérdemli. Főleg, ha újgazdag!

Farkas András