Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-14 / 111. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. május 14., péntek Újjászervezte a hazai orvostudományt, és megalapította az Orvosi Hetilapot. Emellett komoly szervezőmunkát vállalt azzal, hogy korszerűsítette az orvosképzést, és elindította a továbbképzést is. A pesti egyetemen létrehozta az első közegészségügyi tanszéket, miközben fejlesztette a klinikákat. Mindez a száz esztendeje elhunyt Markusovszky Lajos nevéhez fűződik. Az orvosról, az egyetemi tanárról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjáról Szombathelyen emlékeztek meg, amelynek kórháza az ő tiszteletére Markusovszky nevét viseli. A sebesült Görgey Artúrt is gyógyította „Nagyobb az ember értéke, ha saját erejéből tud megállni” Az egykori Liptó megyében levő Csorba-tó tövében hűzódó településen, Csorbán 1815. április 25-én született Markusovszky Lajos. Apja protestáns lelkész volt ott, és fiát 12 éves koráig a szülői háznál az elemi iskolai ismeretekre tanította. Csak később került Rozsnyóra és Kézs- márkra, ahol gimnáziumba járt. Gyermekéveinek első benyomásai — a család, a természet, a hegyek, völgyek — a tiszta gondolatok szeretetét oltották belé, amelyek végigkísérték egész életén át. 1834-ben — tizennyolc évesen — beiratkozott a pesti egyetem orvostanhallgatói közé, ahol csakhamar elnyerte tanárainak szeretetét. Miután betegeskedő édesapja 1837-ben meghalt, Markusovszky nevelői állást vállalt, és abból fedezte tandíját. A nevelői foglalkozás gondolatirányító hatása megmutatkozott orvosdoktori értekezésén, amelyet 1844-ben, az avatásakor tartott, Az orvos mint nevelő címmel. Ebben a nevelés fontosságát világította meg az egészséggel ösz- szefüggésben. Tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta, ahol a sebészetet választotta. Eközben igyekezett minden irányban műveltséget szerezni. Nyelveket tanult, hogy a világirodalom nagyjait eredetiben olvashassa, és megértse. Előszeretettel foglalkozott orvostörténettel és filozófiával. 1847-ben visszatért Budapestre, ahol az egyetemen Balassa János professzor, akadémikus mellett klinikai segédként működött. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a sebesülteket gyógyította és ápolta. Az ácsi csatában súlyosan megsebesült Görgey Artúr tábornokot ápolta, majd a világosi fegyverletétel után Nagyváradra, sőt Klagenfurtba is elkísérte. A szabadság- harc vérbe fojtása után visszatért Budapestre, de az egyetemen nem tevékenykedhetett. Magántanári képesítési kérelmét — miután protestáns volt — az orvosi kar visszautasította. Erőfeszítéseit azonban nem adta fel, és 1857-ben — sokak biztatására — megalapította az Orvosi Hetilapot, amelyet 32 éven át szerkesztett. Elhatározásáról csak negyedszázaddal később, a folyóirat megjelenésének jubileumán nyilatkozott: „Az ember élete pályáját saját természeti adományai, társadalmi állása vagy korabeli fogalmai, s egyéb kisebb-nagyobb fontosságú körülményekhez képest választja meg vagy állíttatik arra, ha munkálkodni akar, vagy munkálkodnia kell... Nekem az emberi ismeretek bővítése, a műveltség terjesztése látszott életem legszebb feladatának. A tudomány, az igazság keresése és bú- várlata volt eszményképem... Látván azt, hogy a magyar orvosi irodalom és nemzeti munkálkodás e téren pang, s nem is azért, mintha kiválóan hivatottnak éreztem volna magam irodalmi munkásságra, de mivel arra más senki sem vállalkozott, indítottam meg ügybarátaim helybenhagyásával és pártfogásuk mellett az Orvosi Hetilapot. Kijelöltem annak célját, megállapítottam elveit, irányát és utait, s szövetkeztem olyan szakférfiakkal, akik ez elvet velem osztották, s azok érvényesíteni akarták és tudták is — ez az én művem...” Markusovszkyt a lap szerkesztésére különösen alkalmassá tette széles szakmai látóköre, egyetemes műveltsége, tenniakarása és vasszorgalma. Az 1857 közepétől 1888-ig terjedt több mint három évtized alatt — amíg szerkesztette a folyóiratot — megtaláljuk a hazai orvosi és közegészségügy fejlődéstörténetének naplószerű visszatükröződését. Megtaláljuk benne az akkori kor legkiválóbb szaktekintélyeinek, így Balassának, Lumniczernek, Semmelweisnek, Hirschlernek és Korányinak a tanulmányait. Markusovszky, hogy folyamatosan ébren tartsa ezt az irányt, a haladás vágyát, időről időre kritikai szemlét tartott az elért eredményekről, és feltárta a hiányokat is. Kiemelte a követendő példákat, a külföldi orvosi, egészségügyi intézmények eredményeit. Az első nagyobb tanulmány- ütját 1858-ban tette Angliába. Ebből született a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat eszméje. Hazánkban akkoriban még alig volt számba vehető orvosi könyvirodalom. Mint később megfogalmazta: „...a magyar orvosi irodalom fejlesztésére és terjesztésének szükségességére szakadatlanul azon kell lennünk, hogy önerőnkből tudjuk azt megteremteni és fenntartani...” Terveinek megvalósításához csak az 1867-es kiegyezés után foghatott hozzá, amikor Eötvös József kultuszminiszter meghívta a minisztériumba az orvosi ügyek intézésére. Markusovszky újjászervezte a budapesti orvosi egyetemet, új klinikákat, kórházakat építtetett, de legfőképpen a közegészségüggyel foglalkozott. Kezdeményezésére jött létre a világ első közegészségügyi intézete, amelynek élére — a későbbi hírneves orvosprofesszort — Fodor Józsefet állította. Alapvető törvényeket dolgozott ki a közegészség- ügy védelmére. Jól tudta, hogy az egészségvédelem elsősorban társadalmi probléma. „A mai közegészség-tudomány — mint írta — igenis jól tudja, hogy a sze- gényápoldák, a kórházak... csak elfödik a társadalom undorító fekélyeit..., de egymagok még korántsem állítják helyre a társadalom épségét és egészséges voltát...” „Önerőnkből tudjuk fenntartani” Markusovszky Lajos tizennyolc esztendőn át volt a hazai orvosi könyvkiadó-társulat első titkára, majd 1883-tól 1893-ig — egy évtizeden keresztül — mint elnök vezette azt. Évről évre titkári jelentésekben számolt be a társulat szakmai munkájáról. „Megtanított az élet arra — írta egyikben —, hogy az egyes ember erkölcsi értékét törekvései és tettei határozzák meg. S nagyobb ezen értéke, ha saját erejéből tud megállni az élet terén, mint ha mások kegyelméből emelkedett magasra... Nem kell azért megszűnnünk figyelmeztetni ügytár- sainkat újra meg újra az orvosi tudomány művelésének és a magyar orvosi irodalom fejlesztésének és terjesztésének szükségességére, és szakadatlanul azon lennünk, hogy önerőnkből tudjuk megteremteni és fenntartani...” Markusovszky 42 éves volt, amikor megindította az Orvosi Hetilapot, és egy évtizeddel később került a kultuszminisztériumba, mint az orvosi ügyek előadója. A sors hosszú élettel áldotta meg, így minden nagyobb kezdeményezésének láthatta örömét, és úttörő munkálkodásának a sikereit. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező, 1888- ban pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Több magas kitüntetésben is részesült. Negyedszázados hivatalnokoskodása után 1892-ben nyugállományba vonult. Nem sokkal később a budapesti egyetemen, az orvostudományi karon tiszteletbeli tanárrá választották. Megfeszített munkája felőrölte egészségét. Szívbeteg volt, amely gyakori fejfájással és gyengeséggel sújtotta. 1893. április 21-én hajnali három órakor hunyt el Abbáziában, ahol korábban többször is kikapcsolódásra talált. Nem sokkal utána Vasegerszegen helyezték örök nyugalomra. Hetvennyolc esztendőt élt, és azalatt nagyszerű dolgokat alkotott. Hőgyes Endre akadémikus 1896. április 27-én Markusovszky Lajosról szóló emlékbeszédében a következőkben méltatta a tudós tevékenységét: „Kevés olyan ember van, kinek létezése tartós nyomokat hagy halála után. Elhunyt tagtársunk e kivételes kiváltságosak közé tartozott. Az Orvosi Hetilap, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, az Országos Közegészségügyi Intézet megalapítása, a magyar orvosi és természettudományi oktatásnak és búvárkodásnak lendületbe hozatala és ezáltal az orvosi tudomány első magyar iskolája alapjainak lerakása oly alkotások, amelyeket művelődéstörténetünk mindenkor hálásan fog — részben teljesen, részben sok tekintetben — elsősorban az ő nevéhez kapcsolni...” (mentusz) Még ezer forinttal kiegészítette 1882-ben létesítette az Orvosi Hetilap negyedszázados jubileumán rendezett ünnepség költségeiből megmaradt és rendelkezésére bocsátott összegből az Orvosi Hetidíj Alapot. Ennek kamataival az akkori budapesti királyi orvosi egyesület kétévenként az Orvosi Hetilapban megjelent eredeti cikkeket jutalmazta. Ez az alap 1504 forint volt, amelyet Markusovszky végrendeletében még ezer forinttal kiegészített. Roppant akaraterővel leküzdötte... A betegségében is megnyilvánult Markusovszky roppant akaratereje. Amit tenni akart, abban nem akadályozta meg a fájdalom, sem egészségi állapotának zavara. Az Orvosi Hetilap már említett nekrológjába egy emlékezetes pillanat is bekerült: „1889 júniusában, egyszer reggel öt órakor felköltötték Korányi tanárt egy névjeggyel, amelyen Markusovszky kézírásával ez állott: „Jöjj sürgősen gyomorszivattyúval, tévedésből nagy adag morphint vettem be...” El lehet képzelni Korányi ijedtségét, rögtön sietett Markusovszky lakására. Nejét az előszobában találta rémült kifejezéssel. Tőle megtudta, hogy éjszakai köhögés miatt férje álmosan az éjjeliszekrényen fekvő úti gyógyszertárból vett ki elosztott morphin-porok helyett tíz centigrammot tartalmazó morphin-készletet. Alighogy bevette, a tévedést is észrevette. Járkált, erőfeszítéssel leküzdötte a narkózis hatását, miközben feketekávét és bort ivott. Korányi atropin-injekciót adott neki, majd Markusovszky ujját a torkába dugta, és így kihozta gyomrából a visszamaradt folyadékot. Délelőtt tíz órakor minden rendben volt, és délután a minisztériumba ment...” 6/bBB MINT HINNÉ, Vannak olyan rádiótelefonok, amelyek különösen autóban használhatók jól, vannak olyanok, amelyek kis súlyuknak fiU.BE R T és van egy olyan típus, amely egyesíti J 1 -«J _l J J jt\ J m agában ezeket az előnyöket. Ez a készülék a Benefon Class, mely jelen tős kedvezménnyel, 20.000 Ft-tal olcsóbban vásárolható meg a Westel-Benefon akció alkalmából, melyet május 25-ig meghosszabbítottunk. mmmmm i Irodáinkat május 15-től szombaton is nyitva tartjuk 9-13 óra között. RADIOTELEFON KFT Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06 60) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Békéscsaba: 5600 Gyóni Géza u. 21. Tel: (66) 448-022 Rádiótelefon:(06 60) 3-84000 (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin lét 21 A. Tel: (52) 318-038 Rádiótelefon (06 60) 3-27800 Győr #27 Ipar u. 49/B. Tel: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60)3-27400 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (92) 373-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60)'3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62)322-575 Rádiótelefon: (06 60)3-27600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok: 5000 Baross út 1. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000
