Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

HÍRLAP, 1993. május 14., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. A talajkárokért évente kétmilliárdot fizetnek a biztosítók A fásítás is része az Alföld-programnak Németek és hollandok is felkeresik Tenk idegenforgalmi érdekessége íme, a modern tenki templom Drogellenes plakátok A közelmúltban értékelték Hevesen a Gyermekház, vala­mint a Városi Tisztiorvosi Szol­gálat által közösen meghirdetett plakátrajz-pályázatot. Ennek keretében arra ösztönözték a fia­talokat, hogy a drogok szedése ellen a rajz eszközeivel is tilta­kozzanak. A legjobb alkotások­ból a helyszínen kiállítást nyitot­tak, amelyet május végéig tekint­hetnek meg a Gyermekházban az érdeklődők. Tizenötféle produkcióval... Május 7-én tartották az első, és tegnap a Ki mit tud? második elődöntőjét a hevesi fiatalok. Több mint tizenötféle produkci­óval bizonyították felkészültsé­güket a gyerekek. Kerékpárostűrát tartottak Kétnapos kerékpárostúrát szervezett fiatalok részvételével a Tisza-tó körül a hevesi Gyer­mekház. A Heves — Tiszafüred — Poroszló — Hevesvezekény — Heves útvonalon másfélszáz ki­lométert kerekeztek az iíjak. Sakk-emlékverseny Ma kezdődik és vasárnapig tart a Báder Miklós nevét viselő meghívásos városi sakk-emlék­verseny Hevesen. Erre a felnőtt érdeklődők nevezését várják. Rendhagyó irodalomórák Hétfőn délután két órakor a hevesi Gyermekházban rendha­gyó irodalomórát tart Karács On­di Imre költő. József Attila életé­nek utolsó szakaszában írt verse­iről beszél. Május 21-én — ugyancsak az említett helyszínen — Ady Endre Léda-költészetéről tart irodalmi beszámolót. Vízitáborokat szerveznek Hajóikkal a Tiszán eveznek majd A közelmúltban találkoz­tak egymással azok a hevesi fiatalok, akik a nyáron — a Gyermekház szervezésében — különböző vízitáborok­ban vesznek majd részt a Ti­szán. Megtudtuk, hogy jú­nius 20-28. között Kiskörén nyitnak majd a kezdő eve­zősöknek egy tábort. Erre kilencéves kortól jelentkez­hetnek azok a fiatalok, akik úszni tudnak. Érdekesnek ígérkezik az ukrajnai vadvízi táboruk, amely július 17-től 27-ig lesz. Erre gyakorlott evező­söket várnak, miután Bus- csiházától Tokajig 260 kilo­méteren „lapátolnak” majd a Tiszán. Egy nappal később — július 28-án — Tokajtól indul el az a csoport, amely Kisköréig hajózik majd. A 150 kilométeres vándortá­borba elsősorban családo­kat várnak. Egyébként mindezekről az érdeklő­dőknek részletes felvilágo­sítást adnak a hevesi Gyer­mekház dolgozói. Lapunkban a közelmúltban hírül adtuk, hogy kereken egy­éves szakmai munka után elké­szült az a tanulmány, amelyet — a Parlament és a kormány által adott megbízatás alapján — egy szakmai munkacsoport készített el. Rengeteg felmérés, elemzés előzte meg, amíg „formába ön­tötték” hazánk e nagy tájegysé­gének jelenlegi helyezetét, vala­mint a fejlesztési elképzeléseket. Ez természetesen érinti Heves megye déli részét is. Amikor egy esztendeje elkez­dődött ez a munka, párhuzamo­san egy szakértői csoport kiadta a jelszót a táj fásítási programjá­nak megvalósítására is. A terv 150 ezer hektár erdő telepítését irányozza elő. Azt, hogy az el­múlt tizenkét hónapban milyen eredményeket értek el ebben, a Azon a napsütéses tavaszi dél­utánon az igazmondó Éva asz- szony előadására gyűltek össze Heves idősebb korú emberei, hogy a gondozóközpont nagy­termében sorsuk jobbra fordulá­sának esélye felől is érdeklődje­nek. Amikor a személyes, négy- szemközti beszélgetések kerül­tek előtérbe, az igazgatói szobá­ba elvonulva arra kértem Sárán- di Jánosnét, az intézet vezetőjét, hogy munkájukról tájékoztas­son. — Heves város önkormány­zatának gondozási központja önálló létesítmény — kezdte mondandóját a vezető. — Az idősek ellátására szociális intéz­mények alakultak szerte az or­szágban, s így működik váro­Juhász Lajosné, a hevesi A rany János úti óvoda vezetőhe­lyettese volt a szervezője annak a mesemondó versenynek, ame­lyet nemrégiben rendeztek meg Hevesen. Mint levelében írja, immár ne­gyedszer rendezik meg intézmé­nyükben a mesék napját, s az ez­zel kapcsolatos verseny a megye óvodáiban is óriási érdeklődést váltott ki. Huszonöt intézmény­ből 80 gyermek jelentkezett, 35 fiú és 45 leányzó versengett a Csipkerózsika-, illetve a Hü­velyk Matyi-díj arany, ezüst, il­letve bronz fokozatának elnyeré­séért. A rendezvény azzal vette kez­detét, hogy az apródruhába öltö­zött kicsik fanfárok hangjaira vo­nultak be a terembe. Az emléke­zetes eseményt mindkét ver­senynapon a polgármester, dr. Hegedűs György nyitotta meg. S ugyancsak ő üdvözölte a résztve­vőket, valamint a vendégeket. A mesemondások közötti szü­netekben a házigazda Arany Já­nos úti óvoda fiú és lány modern- tánc-csoportja szórakoztatta a szép számban megjelent közön­séget. Az igencsak jól felkészült legifjabb mesemondók a mese csodálatos világába vezették a hallgatókat, s végül a zsűri is meghozta döntését. A Csipkeró- zsika-díj arany fokozatát kapta: Király Anita (Heves, Arany Já­nos úti óvoda), Lauirik Lilla (Eger, Nagyvárad úti óvoda), Tóth Bernadett (Nagyút), Szál­kái Kinga (Selyp). A díj ezüst fo­minap értékelték a szakértők. A megállapításokból kitűnt, hogy a kívánt — még a társadalmi-gaz­dasági rendszerváltás előtt üte­mezett — évi 15 ezer hektár he­lyett manapság alig 3-4 ezer hek­tárnyi területet telepítenek be er­dővel. Erre a célra 450 millió fo­rint áll rendelkezésre, noha — a szakmai vélemények szerint — legalább kétmilliárdra lenne szükség. A fórumon elhangzott, hogy a pénzügyi kormányzat a jövőben a jelenleginél nagyobb mérték­ben támogatja a hazánk területé­nek csaknem felét kitevő Alföld fásítását. Azt is felvetették, hogy a jelenlegi helyzetben több he­lyen felmérhetetlen kárt okoz az erdő hiánya, miután a szél a föl­deken pusztítja a humuszréteget, emiatt — amennyiben elhúzódik sunkban is két segélyezőköz­pont: az egyik a szociális otthon dr. Szegő Imre vezetésével, ahol beutalt idősek laknak, a másik pedig a miénk, mely a még aktí­vabb korúak részére szervező­dött, akik társas együttlétre vágynak, klubformában szeret­nék napjaikat eltölteni. Napköz­beni ellátásukat vállaljuk, és ét­keztetésükről is gondoskodunk. A másik terület, melyen felada­tot vállaltunk, a magatehetetlen idős emberek ellátása. Házi se­gítségnyújtást végzünk tehát, melyre egyre nagyobb igény van. A 12 ezer lakosú városban az idősek száma viszonylag magas: huszonhat munkatársammal 140-150 emberen tudunk segíte­ni. A múlt év március elseje óta kozatát Bagi Szilvia (Nagyfü- ged), Kis Evelin és Kis Edina (Gyöngyös, 12. számú óvoda), es Zbiskó Ágnes (Besenyőtelek) vehette át. A bronz fokozatot Farkas Dóra (Hatvan, Pázsit úti óvoda), Ficsor Nikolett és Var- nyú Annamária (Heves, Arany János úti óvoda) Kapta meg. A fiúk Hüvelyk Matyi-díjá­nak arany fokozatát nyerte el: Csonka Tiöor(Egerszalók), Du­dás Péter (Eger, Nagyváradi úti óvoda) Ferenc Milán (Domosz- ló) és Polonkai Zoltán (Hatvan, Pázsit úti óvoda). Az ezüstöt Horváth Ádám (Tárnáméra), Nagy Zoltán (Heves, Arany Ja­nos úti óvoda), valamint Szed- mák Péter (Hatvan, Balassi úti óvoda) érdemelte ki. A bronz fo­kozatot pedig Katona Erik (Tár­náméra) és Tari Dávid (Selyp) vihette naza. A hevesi polgármesteri hivatal különdijat alapított a város leg­szebben mesélő gyermekei, illet­ve felkészítői részére. Énnek alapján kapott elismerést Király Anita (felkészítője: Kristófné Tóth Tünde), Varnyú Annamá­ria (Darázs Éva), Nagy Zoltán (Besenyeiné Pálfi Zsuzsa) és Magyar Levente (Soltészné Pi­rók Tünde). A különdijakat Zemlényiné Bíró Judit, a polgár- mesteri hivatal munkatársa adta át a kicsiknek, illetve az őket fel­készítő óvónőknek. Az Arany János úti mesemon­dó versenyt egyébként több helyi cég, intézmény, illetve szervezet támogatta. ,, . a beavatkozás — bizonyos fokú úgynevezett „ kultúrsivatagoso- dás” indulhat meg. Emiatt — eróziós károk címén — a biztosí­tók évente kétmilliárd forintot fi­zetnek ki az érintetteknek. Elhangzott az is, hogy az euró­pai élelmiszer-túltermelés miatt — hazánkban sem kerülhető el — szükséges lenne a szántóföldek jelentős részének kivonása a mű­velésből. Becslések szerint az ez­redfordulóig 1,2 millió hektár szántó 25 százalékát lehetne, il­letve kellene erdőkkel betelepíte­ni. Ezért a szakemberek arra hív­ták fel a figyelmet: vonják össze az agrárcélokat szolgáló pénz­alapokat annak érdekében, hogy a tervek szerint minél eredmé­nyesebben megvalósulhasson az A Iföld-program, beleértve az er­dőtelepítést is. önálló intézmény lettünk, éves költségvetésünket az önkor­mányzat hagyja jóvá. Nagyon szűkös keretek közt mozgolód­hatunk egyelőre, talán a népjólé­ti tárca segít majd a helyzetün­kön. Egyelőre egy klubvezető, három gondozó, egy fűtő, egy gépkocsivezető és négy konyhai dolgozó munkálkodik bent, a többiek a kinti területeken vég­zik a tevékenységüket. — A nyugdíjtól függően a szociális törvény és az önkor­mányzat alkotta helyi törvény dönti majd el a térítési díj mérté­két Differenciált, egyénre sza­bott lesz tehát, mely a családi háttérrel fokozottabban számol. A háromszori étkezésért és ellá­tásért 30 százalékos térítést lehet megállapítani, míg a saját kör­nyezetben végzett munkáért 20 százalékot, szociális étkezésért pedig 25 százalékot... Gyakran járok időseink között, és tudom, a legnagyobb gondot nem a nyugdíj csekély mértéke jelenti, hanem az elmagányosodás. Úgy látom, egyre erősebben izolálód­nak, mind jobban kiszorulnak a családból, s mert kevés idő jut számukra, a védőháló szétfoszlá- sát érzik. Amikor találkozunk, sokat sírnak. Tudom, minden pénz kérdése, de ha lenne végre városunkban is családsegítő köz­pont, szociális konyha, akkor ta­lán kevesebbet kapkodnának a zsebkendőjük után is... Sziki Károly Lapunkban többször beszá­moltunk róla, milyen nagy szük­sége lenne Pélynek a címben em­lített útra, hiszen az megszüntet­né a település elzártságát. A Borsod-Abaúj-Zemplén és He­ves megyei fejlesztési program feladatairól szóló kormányhatá­rozat — amely a Heves megyei régió kis térségeiről is rendelke­zik — programjában egyébként szerepel az összekötő út megépí­tésének terve. A mintegy 11 kilo­méter hosszúságú szakasz nem Befejezéséhez közeledik a magyar nyelv hónapja Hevesen, az 1. Számú Általános Iskolá­ban. Május 5-én Szabó Viola és Fajcsák Attila főszereplésével megtartott népzenei-népkölté­szeti előadás után kerestem meg a főszervező Jurányi Istvánnét, hogy tájékoztasson az elmúlt he­tek eseményeiről, eredményei­ről. — Iskolánkban már történel­me van a magyar nyelv hónapjá­nak — kezdte a magyartanárnő és könyvtáros. — Hét évvel ez­előtt költöztem Hevesre, és azó­ta vagyok szervezője e jeles ese­ménynek, de előttem már mások is szívügyüknek tartották a nyelv ápolását, a hagyományok gon­Idén nyolc esztendeje, hogy Tenk központjában — a Hevesre vezető főút közelében — felszen­telték a falu egyik büszkeségét, a római katolikus templomot. A helybeliek összefogásával szüle­tett modern, építészetileg külön­leges épület idegenforgalmi ér­dekességnek is számít az alig több mint ezer lakosú települé­sen. Tulajdonképpen a Föld napja adta az apropóját annak a kör­nyezetvédelmi versenynek, amelyet a közelmúltban rende­zett az erdőtelki általános iskola. Forgács Miklós igazgató, Szarka István, valamint Kiss Jenő szer­vező tanárok arra invitálták a környékbeli iskolák közül a ten- kieket, a káliakat, a komp okia­kat és a hevesi 2. számú általános iskola tanulóit, hogy „szánjanak be” a vetélkedőbe. Több mint száz gyerek indult Erdőtelekről a hét és fél kilomé­ter hosszú akadályversenyen. Turistatérkép alapján tájékozód­tak a cél eléréséig. Emellett kör­nyezetvédelmi feladatokat ol­dottak meg a gyerekek. Számot adtak többek között az arboré­tummal — mint különleges élő növénygyűjteménnyel — kap­csolatos ismereteikről, a bioló­csupán Pély számára biztosítaná az évtizedes bezártság megszün­tetését, hanem a két megye máig is hiányzó közúti kapcsolatát, a Tisza-tó megközelítését, az el­maradott térség gazdasági meg­erősödését, s ezzel együtt a mun­kalehetőségek bővülését is szol­gálná. A két település egyébként megtette az előkészületeket azért, hogy pályázhasson erre a számukra oly fontos beruházás­ra. A két település, valamint a dozását. Tehát nem én találtam ki az egészet, csupán átvettem a stafétát. Az idén — április 15-től május 15-ig terjedően — a „jeles napokon” rendhagyó irodalmi órákat szervezünk népszerű szí­nészek közreműködésével, to­vábbá szavaló-, mesemondó-, meseíró- és helyesírási versenyt rendezünk. Mindebben évek óta kitűnő partnereink a Gyermek­ház vezetői. — Már hagyománya van an­nak is, hogy a Kazinczy szépkiej­tési versenyt is ekkor tartjuk meg. Nagy-nagy siker számunk­ra, hogy iskolánk első helyezett tanulója a városi és körzeti ver­senyt is megnyerte. Gyermeke­inket a különböző megmérette­(Mentusz Károly felvétele) Mint Tajthy László kanonok­tól, kerületi esperes-plébánostól megtudtuk, a oesenyőtelki Ragó Kálmán kőműves — fővállalko­zó — irányításával épített temp­lomban — amely belülről is érde­kes — nemcsak a helyiek és a környékbeliek fordulnak meg gyakorta, hanem az arra látogató német és holland turisták is. Fényképezőgépeikkel meg is örökítik a látottakat. gia, a mezőgazdaság, illetve az egészségügy és a környezetvéde­lem kapcsolatairól. Azt is bizo­nyították, mennyire jártasak a turisztikai szabályokban, hogy tudnak sátrat verni, s miként is­merik a kerékpáros közlekedés szabályait. A gyerekek az akadályverseny során — térkép segítségével — végigjárták az erdőtelki és a káli határt, míg eljutottak a célig: Alatkacsárdáig, illetve a Pintér­tanyáig. A vetélkedő során a leg­jobban szerepelt gyerekek okle­velet, pénz- és tárgyjutalmat kaptak. Ugyanakkor a győztes egy hetet tölthet majd a már em­lített Pintér Béla vállalkozó ta­nyáján. A versenyt az erdőtelki- tenki agrárszövetkezet, az erdő­telki Domán Kiskereskedés, a helyi önkormányzat, valamint a már említett Pintér Béla támo­gatta. megyei önkormányzatok is meg­beszéléseket folytattak a pénz biztosításának lehetőségeiről. A napokban a Heves Megyei Köz­gyűlés napirendjei között szere­pelt ez a téma. Olyan határozati javaslat született, miszerint a közgyűlés támogatja Pélynek a hétmillió forintos támogatást, amely az említett összekötő út kiépítésére fordítható. Az idén kétmillió, jövőre pedig ötmillió forintot adnának erre a feladat­tésekre lelkiismeretes tanári gár­da készíti fel. így lehetséges az, hogy tanulóink évről évre — a harmadik osztálytól felfelé — a különböző kategóriákban egyre jobb eredménnyel szerepelnek. A magyart tanítók munkaközös­sége ilyen módon jelentős sike­rek kovácsolója és részese. A vá­rosi önkormányzat által létreho­zott Tehetséges Gyermekekért Alapítvány pedig máris nagy népszerűségnek örvend, hiszen évről évre lehetőséget teremt ar­ra, hogy a jó képességű fiatalja­ink, akik zenével és irodalommal foglalkoznak, egy gálaműsoron megmérettessenek — mondta Jurányi Istvánné. (sz. ki) Az öregek könnye Egy délután a hevesi gondozóközpontban Sárándi Jánosné, igazmondó Éva asszony társaságában — Heve­sen Mesemondó verseny Hol volt, hol nem volt... 99 99 Napirenden a Pély—Jászkísér bekötőút építése ra. Egy hevesi példa Erdőtelekről Alatkacsárdáig gyalogoltak Környezetvédelmi verseny

Next

/
Thumbnails
Contents