Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-03-04 / 78. szám

“ ..................................................................... 1 993. április 3—4., szombat—vasárnap 12. HÉTVÉGI MAGAZIN — Kertész leszek Az epifiták szaporítása, tartása Az orchideák, broméliák ivaros szaporítása házi megoldással szinte lehetetlen, mivel nagyobb felsze­relést igényel. De szükségtelen is, hiszen az ivaros szaporítás a nagyszámú áru céljára készülő növé­nyek szaporítási módja, a hobbikertészeknek pedig csak egy-két növényre van szüksége. Szerencsére majdnem minden orchidea és bromélia szaporítha­tó ivartalan úton is, leggyakrabban saijakkal vagy tőosztással. Ennek lehetőségével leghamarabb a bromélia-tartók, -kedvelők találkoznak. A téli hó­napokban vásárolt virágzó broméliák hamarosan befejezik virágzásukat. A legtöbb bromélia virág­zás után elpusztul, de helyét a fejlődő saijak veszik át. A sarjfejlesztésnek három különböző módja van. Az egyik, amikor oldalt, a gyökérnyaknál hoz­za, más esetben a levélrózsa alsó vagy középső leve­leinek hónaljában, a harmadik pedig, amikor hosz- szűra kinyúló, elfáradó száron. A sarjakat csak ak­kor válasszuk le, ha már érettek, saját gyökerükről táplálkoznak. Aki nem akar szaporítani, természe­tesen ott lehet hagyni, hiszen a legtöbb bromélia csoportosan, sarjakkal nagyobb tömeget ad, és mu- tatósabb, mint az egyedülálló. A leválasztáskor keletkezett sebfelületet márt­suk be faszénporba, majd a saijat ültessük korhadó, végleges tápközegükbe. Ha úgy választottuk le mégis, hogy nincs gyökere, tegyük tiszta, mosott fo­lyami homokba, sóderba vagy tiszta vízbe gyökere- sedésig (néhány hónap kell hozzá!). Az orchideák szaporítása nehezebb. Általában az átültetéssel szoktuk egybekötni. Tovakúszó, víz­szintes száron fejlődő egy-egy letörekvő hajtást kell leválasztani. A nehézséget az összefonódó földlab­dás gyökerek szétválasztása okozza. A gyökerek sé­rülése azzal jár, hogy a következő évi virágzás elma­rad. Az epifiták különleges, mutatós növények, de csak akkor, ha megfelelően gondozzuk, ápoljuk, a lakás megfelelő helyén tartjuk. Ismertem egy olyan szenvedélyes orchidea-gyűjtőt, aki növényei ked­véért cserélgette addig a lakását, amíg a legmegfele­lőbbet meg nem találta. Természetesen ez egy szél­sőséges példa, de csaknem minden lakásban lehet találni erre a célra kisebb-nagyobb helyet. Néhány megoldás a sok közül: 1. Ablakpárkány. Elég szélesnek kell lennie ah­hoz, hogy ezt a megoldást válasszuk. Az új építésű, modern házak ablakpárkányai keskenyek, és az ab­Broméliák sarjfejlődése lakok befelé nyílnak. Ha a fűtőtest is az ablaknál van, a párkány szélesítését sem tudjuk megoldani. 2. Ilyenkor az ablak közelébe helyezett virágáll­ványjöhet számításba. Szélessége, magassága, for­mája az elhelyezendő növényekhez igazodik. Ha többszintesre készül, szintenként más-más igényű növény kerülhet rá, például felül a fényigényesebb, alul az árnyékkedvelő. 3. A növényvitrin igénye­sebb megoldás. A legtöbb trópusi őserdei növény páraigényes, a száraz szobalevegőn tönkremegy. Á légtérből leválasztott kisebb, zárt üvegfalú „vitrin”- ben a megfelelő mikroklímát tudjuk biztosítani. 4. Üvegezett erkély úgy üzemeltethető, mint egy kis télikert. Lakótelepek semmire sem használható vagy lomtároló erkélyei mennyivel szebbek és hasz­nosabbak lennének! 5. A növényház, fóliaház na­gyobb tömegű növény elhelyezésére alkalmas. Ez már több mint hobbi, különösen a mai energiaárak mellett. V. Pénzes Judit Deákos műveltségünk öröksége mai nyelvhasználatunk tükrében Közleményünk címében sze­repet vállaló deákos műveltség jelzős szerkezetet abba a kifeje­zéssorba illeszthetjük bele, amelyben kulcsszóként a deák szóalak fogalmi tartalma és hasz­nálati értéke határozza meg a mi­nősítés lényegét. A deák név élet­útjának ismerete is hozzájárul ahhoz, hogy elfogadható magya­rázatot adjunk arra, miért van át­itatva műveltségünk a klasszikus latinság, a latin nyelvű nyelv- használati jelenségek örökségé­vel, s hogy szótári szókészletünk napjainkban is egyre bővül a la­tin nyelvből átvett nyelvi for­mákkal, kifejezésekkel. A deák szó mögé növekedett szócsalád tagjai külön és együt­tesen bizonykodnak arról, hogy a tanult, az iskolázott, az írni, ol­vasni jól tudó deák, deákság mi­lyen nagy szerepet vállalt deákos műveltségünk fejlesztésében. Értékes művelődéstörténeti hát­térről vallanak az íródeák, a deá­kos költők; deákol (magyaráz) deákpálya, deákének, deáknóta, deákból átvett szavak, képzők (-ista, izmus, -ia, -ikus, -ikál stb.). Á szólásszerű nyelvi formák­ban is gyakran szerepet vállalnak a deák szó jelentésámyalatai: Ez nekünk diákul van (nem értjük, a többi diákul van, nem illik ki­mondani). A kétértelmű, durva szót a nők és a gyerekek előtt de­ákul fogalmazták meg). Nem szokta, minta deák a kapát. Nem mind deák, akinek tintás az ujja. Ünnepi deák, s hogy mi ajelenté- se, arról ez a rigmus tanúskodik: „Deliberatum (elhatároztatott) Adonyban”, /hogy a deák (az ün­nepi követ, a légátus gyalog jár­jon/ jobb a magyar konyha a de­ákkonyhánál (a patikánál), stb. Példatárunkból kitűnik, hogy a deák, deákos jelzők a latin nye/vre vonatkoznak. A deákhu­morral telített Deákpályám cí­mű Petőfi-versben tehát nem vé­letlenül a versbe szőtt latin kife­jezések játsszák a kulcsszerepet: „ Diligenter frekventáltam (szor­galmasan látogattam) — /iskolá­im egykoron, Secundába ponált mégis (elégtelent adott) sok sza­márprofesszorom/- A poésisból is ebbe /Estem inter alia (egye­bek között), Absurdum (képte­lenség), pedig de nagy, hogy /Ennek kelljen állnia, /El sem obliviscálnak (el sem felejtjük), mert ha occasióm (alkalmam) akad, (kutyaliter (kutyául) infes- táltam (háborgattam, zaklat­tam). Ejo dominus okát (unkái) Egynek pláne -no de minthogy (Szerelemhistoria) Talán jobb lesz in aeternum (örökre) Sub ro­sa (titokban) maradnia, (Csak denique (végül is), mi közöttünk (Sine fine) (vég nélkül) folyt a per, s consilium abeundi(c\tímá- csolás az iskolából való eltávolí­tás) Lett a vége beviter (röviden) Ergo (tehát) mentem és vagál- tam (csavarogtam) A hazában szanaszét, (Verte tandem (végül a bal combom) Kard... azaz hogy panganét (szurony)”. Petőfi szinte tudományos hite­lességgel szőtte versébe a latin eredetű szavak típusait, és a té­mához illően az iskolai élet szó- használatáról árulkodó szófor­mák beszédes tényezők, s a deá­kos műveltség örökségeként mai köznyelvi szóhasználatunkban is szerepet kapnak. Nyelvhaszná­latunk sajátos jelensége, hogy költőink verseiben az iskolával, az oskolával kapcsolatos beszéd­helyzetekben is jelentkeznek a latin eredetű szóalakok. Például a mai uraknak az oskola (nem imponál) (nincs tekintélye) (Si­mon András: Szonett). Szepesi Attila Deákének című versének latin nyelvű betétje sem véletlenül kapott szerepet a vi­rágzó rózsához hasonlított ked­veséről szóló versrészletben. „Kedvesem veluti rosa (mint a rózsa) virgo formosa (csinos ha­jadon), non darem florentis nun- dinlis (nem adnám semmi pén­zért). Hogy Petőfi jól ismerte a latin nyelvi örökség szóláskincsét, ta­núsítja a versébe illesztett sub ro­sa (titokban, bizalmasan) nyelvi forma. A szólásszerű nyelvi ala­kulat, a sub rosa (a rózsa alatt) használati értékének hátterét is jól ismerte. A rózsa egyrészt a ti­toktartás szimbóluma volt a ró­maiaknál, másrészt tudhatott ar­ról is, hogy Sárospatakon a Rá- kóczi-vár Sub Rosa Termében, a rózsa szimbólum alatt tartották Zrínyi Péter és Frangepán Fe­renc titkos összeesküvést célzó megbeszélésüket híveikkel. A sub rosa típushoz hasonlóan nyelvhasználatunkban még ma is hallhatjuk és olvashatjuk deákos örökségként ezeket a szólásszerű nyelvi alakulatokat: ab ovo (ele­ve, eredendően), vademecum gyere velem: vezérfonál, úti ka­lauz (Két értékes kiadványunk címeként vált ismeretessé: Vade­mecum (Szokatlan szavak szótá­ra); Tófalusi István: Vallási va­demecum. Verseinkben is kulcs­szereped vállal a nóta bene (jól jegyezd meg): „Csanádi Imre a csíksomlyói mester oltár szárny­képéről írt versének címében a Quo vadis, hová mensz, Péter?” A latin műveltségű vitapartne­rek az erről jut eszembe nyelvi fordulat helyett a deákos ad vo- cem (a szóhoz), a formulát is fel­használják. Gazdasági életünk nehézsége­it ecsetelve, s a jobbulás remé­nyében bízva hangzott el egy de­ákos műveltségű szakember hoz­zászólásában ez a mondás: Post nubil, a phoebus. A hallgatóság latinul hallotta, de magyarul ér­tette: Borúra derű. Dr. Bakos József Kéztan — alapfokon Mutasd a fej vonalad, megmondom, milyen fej vagy Akár egy intelligencia-tesztet is helyettesíthet tenyerünk fejvo­nalának alapos szemrevételezé­se. A kéznek ez a — rendszerint az életvonallal együtt induló, s a tenyeret szinte felező — barázdá­ja ugyanis meglehetősen sokat elárul a szellemi adottságokról: gondolkodásmódról, lelki beál­lítottságról és intelligenciáról. Voltaképp a fejet, az agyat, a ko­ponyát, de tágabb értelemben az idegrendszer egészét is reprezen­tálja. Ha a fej vonal 1-2 centiméter hosszan együtt halad az életvo­nallal, az illető józan, megfon­tolt, körültekintő, nem gyáva, de óvatos. A két vonal starthelye közötti kisebb távolság „jó fe­jet”, tettre kész, bátran kezde­ményező, gyorsan határozó, talpraesett típust jelez. Akinek viszont a fejvonala az életvonal­tól nagyobb távolságra indul, az felfokozottan hiú és becsvágyó, már-már kalandor alkat; sajátos­sága, hogy gondolkodásában, szemléletében, s általában érzel­mi életében a szexualitás nem­igen játszik szerepet. A fejvonal hosszú, szabályos, egyenes rajzolata összességében egészséges, kiegyensúlyozott gondolkodásmódot takar. Birto­kosa okosan mérlegelő, gyors felfogású és jó memóriájú sze­mély. Ilyen fejvonal jellemzi például a bírákat és az államférfiakat — jegyzik meg a szakleírások. Ér­dekes tapasztalata a kiromantiá- nak, hogy női kezeken a fejvonal végső rajza csak viszonylag ké­sőn, rendszerint a féijhezmene- telt követően formálódik ki — je­léül annak, hogy a nő életében a szellemi-jellemi megállapodott- ság szempontjából a családalapí­tás döntő súllyal esik latba. Kedvezőtlen, ha a fej vonal ki­ért a tenyér széléig; ez ugyanis a fösvény, kapzsi, haszonleső típu­sok sajátja, akiknek sorsa ráadá­sul sok nehéz, sőt súlyos dilem­mát tartogat. Nem ideális a te­nyér közepe felé hajló vonal sem: nyugtalan alkatra, a kelle­ténél romantikusabb gondolko­dásra vall, és gondokkal terhes öregkort ígér. Ä csak enyhén le­felé ívelő tenyérbarázda tulajdo­nosa ellenben Fortuna kedveltje: harmonikus, derűs életút váro­mányosa, aki rendszerint az élet napos oldalán jár. A szakadozott fejvonal ideg- gyöngeségre, az agyi idegek fára­dékonyságára utal. A hullámzó, kígyózó rajzolat szintén a szelle­mi, idegi állóképesség hiányát, a szédülékenységre való hajlamot jelzi, de ugyanakkor azt is, hogy az illetőben jó adag agyafúrtság, ravaszság is van. — bolt — Ferenczy-Europress A pszichológus naplójából A házasságok az égben...?! A boldogító igen kimondása­kor többnyire mindenki úgy érzi, hogy a házasságok valóban az égben köttetnek... A válási sta­tisztikák azonban a régi mondást így folytatják: a földön pedig föl- bontatnak. Tény, hogy párválasztáskor sokan hazardíroznak, kártyás nyelven szólva: szinte behunyt szemmel húznak a „pakliból”. Tessék csak beleolvasni az apró- hirdetésekbe: „...szexis, 165 cm magas, ilyen és ilyen csípő- és mellbőségű lány féijhez menne 180-on felüli, kisportolt férfi­hoz...” Persze sem a csábos külső, sem a kisportolt alkat nem hát­rány — de önmagában kevés. Mert az évek múltával a szex­bombából kövér asszonyság, a deltás amorózóból mogorva, sörhasú férfiú válhat — s akkor oda az „ alap ”, amire az egész há­zasság épült. Érdemes tehát egymást alapo­san „körüljárni” — 5 nemcsak szexuálisan. Tájékozódni arról is, hogy jövendőbelinknek mi­lyenek a szokásai, milyen az ér­deklődése, temperamentuma, mi a hobbija. Hiszen a házastársak nemcsak szerelmi partnerek, ha­nem szellemi társak is! A férfi, aki évszám nem vesz könyvet a kezébe, aligha lehet tartós part­nere a könyvek szerelmesének. Általában is rossz „omen”, ha a férj-feleség között nagyok a mű­veltségbeli különbségek. Köteteket töltenek meg a jó házasság titkait kutató tanulmá­nyok, fölmérések és vizsgálódá­sok. Bizonyára haszonnal for­gatható valamennyi — mi ezúttal csak arra vállalkozunk, hogy a régiektől származó öt jó tanácsot adjunk közre. Remélve, hogy se­gítenek abban: az égben kötött házasságok a földön is tartósnak bizonyulnak... — A házasság olyan, mint a ház: sokféle építőanyag kell hoz­zá, de igazi, szilárd alapja a szere­lem és a szeretet! — A házasság a hallgatás és a meghallgatás művészete; ne fag- gatózz, de mondj el mindent ide­jében! — Ne reméld, hogy párodban mindent megtalálsz — ő sem talál meg mindent benned! — Társad családját fogadd el olyannak, amilyen — úgysem tu­dod megváltoztatni! — A gyerek erős kapocs, de nem annyira, hogy a széthulló házasságot összetartsa! (FEB) Versidézet folytatása Magyari Lajos: Van olyan föld... c. verséből idézünk: „Van olyan föld, mely vélt gyengeségünk értőn-bocsátoan majd mind fölissza...” Folytatását lásd a rejtvényábra vízsz. 1., 27., valamint a függ. 24. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. A vers folytatásának első ré­sze (zárt betűk: N, L, Ő, T). 14. Felbukott 15. Fontosnak tartott történés 16. Rádium 17. A hét vezér egyike 18. Jelentős szemé­lyiséget követő személyek cso­portja 19. Táncjáték része! 20. Férfinév 22. A folyadékot lyuka­csos anyagon atbocsátja 23. Részben lesöpör! 24. Megye- székhely 25. A házból az udvarra kergető 26. A szervezet motorja 27. Az idézet második része 29. Veszteség 30. Kutya 32. Köny- nyeket hullat értem 34. A mély­ben 36. A személyére — régiesen 38. Kecskebeszéd 4L Nagyszá­mú 42. ... Hari (I. világháborús kémnő volt) 44. Kerti szerszám 46. Szintén ne 47. Gyilkolja 48. Egyik irányba se 50. Mázolja 52. Kötésre, szövésre szolgáló sod­rott szál 53. Egyiptom népe 55. Hullat 56. A hőmérsékletét le­adja 57. Magasabbra tartja 58. Az izmokat köti a csonthoz 59. Állat recés gyomrából készült étel 60. Lidérc — németül (ALP) 61. Némán tűzi! 62. Számjegy 64. A benzol-dikarbonsav másik neve FÜGGŐLEGES: 1. Női név 2. A mondatnak az állítmányhoz kapcsolódó része 3. Tiltószó 4. Heves megyei tele­pülés 5. Shakespeare királya 6. Nyitás páros hangzói 7. Az asz- tácium vegyjele 8. A háztetőre zavarja 9. Valakiben rejlő termé­szetes energia 10. Borítja 11. Dán Munkáspárt, röv. 12. Máté Éva monogramja 13. Borsod- Abaúj-Zemplén m-i település lakója 18. Folytonosan, megsza­kítás nélkül 21. Védőfal része! 22. Jugoszláv történész (Jaros- lav) 23. Nagy értékű bankjegy 24. Az idézet befejező része (zárt betűk: Y, E, K, G) 25. Idegen Károly 26. Nyakbavaló 28. Szar­vasféle 31. Női név 33. írógépen dolgozik 35. Kérdőszó 37. Fo­lyadékot másik pohárba juttat 39. Nasszer elnök egyik neve volt 40. Por és víz keveréke 43. Arab fiúnév 45. Nagy darab, esetlen ember gúnyos elnevezése 48. Semmikor 49. Mielőtt — angolul (ERE) 51. Rosszallást kifejező szó 52. Az ízület kiugrása a he­lyéről 54. Hegység a volt SZU és Mongólia határán 56. Növényi kapaszkodószerv 57. Lendület, hév 59. Foszfor és lítium 60. A VIM elődje volt 63. Országos Tervhivatal 64. Pénzünk röv. ne­ve 65.... Gallen Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents