Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-22 / 93. szám

HÍRLAP, 1993. április 22., csütörtök 7. Kamarai hírek Expo-centrum A Világkiállítási Társadalmi Tanács megbízásá­ból a Magyar Gazdasági Kamara szervezi meg idén tavasszal az Expo Centrum kiállítást. Ez a regioná­lis kamarák múlt évi kezdeményezését követve, az Industria ’93, a Beruházási Javak Szakvására ide­jén, 1993. május 24-30. között a K-pavilonban kap helyet. A rendezvény arra kínál lehetőséget, hogy az Ex­po ’96 megrendezésében érdekelt vállalatok, vállal­kozók együttjelenjenek meg, egyidejűleg mutassák be rendezvény-, technológiai, kapacitásajánlatu­kat, a világkiállításhoz kapcsolódó tervezett pro­jektjeiket, idegenforgalmi lehetőségeiket. A kiállításhoz kapcsolódóan május 28-án nem­zetközi részvételű Expo Befektetési Szemináriu­mot rendeznek a vásár területén, a résztvevők is megtekintik az Expo Centrum pavilont. A kiállítási standok ára: négyzetméterenként 12 ezer forint + áfa az igénybe vett bruttó területre. További tájékoztatást ad: Major Ágnes osztály­vezető-helyettes (112-7255,153-3333/324), illet­ve érdeklődni lehet a 36/312-989-es telefonon. Keleti kamarák szövetsége Az 1992 decemberében kötött szándéknyilatko­zat szintén több kelet-európai ország kamarája Nyomvonal­viták az M3 körül Az M3 autópálya építésére ki­út nemzetközi tenderre beérke­zett öt pályázat elővéleményezé- se. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban a na­pokban döntenek arról, hogy mely pályázók azok, akik a közel egymillió dolláros pályázati díj fejében a következő fordulón részt vehetnek. A tendert a Gyöngyös-Polgár-Barabás út­vonalra írták ki. Ha a záhonyi lobby eléri, hogy az M3 a keleti irány helyett az északi irányban: Záhony-Lónya térségében hagy­ja el az országot, akkor a tende- reztetést elölről kell kezdeni — nyilatkozta Kálnoki Kis Sándor, a KHVM helyettes államtitkára. együttműködési szerződésének vázlatát körvona­lazta. 1993. április végén kerül sor arra, hogy ezt az együttműködést szerződésben is megfogalmazzák. A szerződő felek a Rzeszowi Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara, a Mihalovcei Kereskedelmi és Iparkamara, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-magyaror­szági Gazdasági Kamara, az Uzhgorodi Kereske­delmi és Iparkamara, a L vovi Kereskedelmi és Ipar­kamara. A szerződő felek egymás között folyamatosan kicserélik a szerződés értelmében a külgazdasági kapcsolatokat érintő vám-, gazdasági, jogi és egyéb információkat. Rendszeresen megküldik egymásnak a saját régi­ójukból származó üzleti ajánlatokat, ismertetőket, katalógusokat. Segítséget nyújtanak a saját régió­jukban működő vállalatok részére kiállítások szer­vezésére, azon való részvételekhez. Szerződő felek megállapodnak abban is, hogyy egyes szakterületeken nemzetközi munkabizottsá­got hoznak létre, ipari, jogi, pénzügyi, vám és egyéb területeken, melyekben minden fél képviselteti ma­gát. A közös összefogás célja, hogy az általuk képvi­selt területek gazdasági lehetőségei javuljanak, a vállalkozások a regionális kapcsolatok keretein be­lül fejlődjenek, természetesen nem kizárva, hogy a fenti szerződő felek mögé bárki besorakozzon, bő­vítve és erősítve ezt a kört. Nem értékelték át az állami szerepvállalást A gazdaság három éve Senkinek sem árulunk el titkot azzal, hogy az ország ma kritikus helyzetben van, legalábbis ami a gazdasági állapotát illeti. Termé­szetesen nem állítható, hogy ezért elsősorban egyedül a kormányt terheli a felelősség, hiszen egy súlyos állapotban lévő gazdaságot örökölt. Az viszont nem tagadható, hogy az elmúlt időszakban bi­zonytalankodásával, késlekedésével, hibás döntéseivel a helyzetet tovább rontotta. Az elkövetkezőkben azt szeretnénk bemutatni, honnan indult, s hová jutott a ■ A kormánynak hivatalba lé­pésekor lényegében az elmúlt négy évtizedben fokozatosan ki­alakult, reformált tervgazdaság problémáival kellett szembenéz­nie. Ennek főbb jellemzői közis­mertek: nagyarányú, lényegében a rendszer alapját jelentő állami újraelosztás, a reformok ellenére csökevényespiacgazdasági intéz­ményrendszer, önkényes és átte­kinthetetlen költségvetés, jelen­tős külföldi és belső eladósodott­ság, elavult termékszerkezet. Ugyanakkor a két évtizedes reformfolyamatokban kialakult intézményi és alkalmazkodási mechanizmusok, a kiterjedt má­sodik gazdaság és a rendszervál­tással kapcsolatos pozitív vára­kozások minden más posztszo­cialista országnál jobb alapokat adtak a piacgazdaság kialakítá­sára. Történt is lényeges előreha­ladás a vegyes tulajdonú piac- gazdaság kialakulásában: a nyi­tással, az import liberalizálásá­val megszűnt a hiánygazdaság. Igaz, ez legkevésbé sem tekint­hető a kormány érdemeinek, szerepe ebben csupán annyi volt, hogy nem tartóztatta fel a koráb­ban beindult folyamatokat. Saj­nos, nem csökkent az állami sze­repvállalás aránya, még alacso­nyabbra zuhant a gazdasági mo­rál, s ráadásul a kormányfő kü­lönböző szemléletű és politikai hátterű gazdaságirányítási cent­rumokat hozott létre, amelyek olykor homlokegyenest ellenke­ző koncepciót^állották maguké­nak. A sikertelenséget — számos egyéb mellett — egy objektív té­nyező is okozta: a konzervatív politika mellé — a piacgazdaság­igyar gazdaság. ra való áttérés elkerülhetetlensé­ge miatt — a kormánynak liberá­lis gazdaságpolitikátkeüett meg­fogalmaznia. De melyek is a kritikus helyzet fő tényezői? Az előzetes várakozásokhoz és lehetőségekhez képest lassú volt a privatizáció. Ennek okai között a belföldi tőkemozgások intézményproblémái, a külföldi tőke érdeklődésének korláto­zottsága, a kevéssé vonzó, priva­tizálásra váró vállalatokba be­fektetőkkel történő packázás, különböző ideológiai prioritá­sok miatt az állami szerepvállalás lehetőségeinek és szükségessé­gének túlhangsúlyozása mind­mind jelen voltak. Nem is beszél­ve arról, hogy a kormány nem vi­selte különösen szívén a bank­privatizációt. Amiatt is súlyos mulasztások terhelik a kormányzatot, hogy nem kezdte meg az állami sze­repvállalás átértékelését, a ha­laszthatatlan szerkezeti reformo­kat. A hibás gazdasági prognózi­sokra épített irreális költségveté­sek, a kötelezettségvállalások (társadalombiztosítás, nyugdí­jak, szociális ellátás stb.) máig alig változó megoldásai együtte­sen, egyre inkább hátráltatják a azdaság szűkös erőforrásainak atékonyabb felhasználását. A deficit finanszírozására jórészt azokat a megtakarításokat hasz­nálják fel, amelyeket a gazdasági fellendülés szolgálatába lehetne állítani. Zuhanásszerűen visszaesett a termelés, szinte minden szektor­ban csak részben oka a keleti pi­ac összeomlása, a strukturális át­alakulás. Sajnos, hozzájárult eh­hez az is, hogy hiányoztak a be­ruházási hajlandóságot serkentő aktív kormányzati lépések, az új vállalkozások helyzetének javí­tására irányuló erőfeszítések. Kétségtelen eredmény, hogy a gazdasági rendszerváltással el­kerülhetetlenül együtt járó inflá­ció kezelhető mértékű maradt. Persze, a damokleszi kard to­vábbra is fejünk felett lebeg, hi­szen az államháztartási hiány el­szabadulásának veszélye köny- nyen elsöpörheti az elért ered­ményeket. A várakozásoknál ugyan gyorsabb volt a keleti piacok el­vesztése miatti alkalmazkodás, ám a Kádár Béla miniszter által sugalmazott optimizmus kincs­tárinak bizonyult a külgazdasági kapcsolatokat illetően. Ha lassú mértékben is, de gyarapodtak a foglalkoztatási problémák, s alig tapasztalni előrelépést a vállalati szféra pénzügyi válságának ke­zelésében. Mindezek után önként adódik a felvetés: a negatívumok láttán milyen kilátások várhatóak? Nos, elmondható, hogy ebben is jelentős véleménykülönbségek vannak. Ennek illusztrálására néhány adat: a kormány idén a GDP 0-3 százalékos növekedé­sére számít, az előrejelző intéz­mények egy része stagnálást jó­sol, míg mások 5-6 százalékos csökkenést tartanak valószínű­nek. Mindenesetre bizonyos, hogy a kilátásokat alapvetően meghatározza majd az államház­tartás jövőbeni helyzete, az ex­porthatékonyság, az inflációelle­nes intézkedések hatékonysága, a munkanélküliség kezelhetősé­ge. A jelenlegi kormány — vár­hatóan — egy súlyos helyzetben lévő, de még működőképes gaz­daságot hagy örökül a következő választások utáni utódjának. Molnár Zsolt Vállalkozni pedig szükséges Ha már a szomszédban volt... Meggyőződésem, hogy az életben a legnagyobb „kerítő” a vélet­len. Például a mostani esetünkben is. íme a bizonyíték. Volt egy­szer, a hatvanas évek elején egy általános iskolás kisfiú, akinek a szomszédságában építkezésbe fogtak. Kiderült, hogy ott lesz majd a város és a környék első autószervize. Addig-addig járt ez a fiú az építkezésre kíváncsiskodni, míg a végén eldöntötte: őis autószerelő lesz. A külföldiek adózása Magyarországon — Mindig is szerettem a mű­szaki dolgokat — magyarázza Farkas Imre vállalkozó. — Még nem voltam tizennégy éves, ami­kor megkaptam az első motorke­rékpárt. Emlékszem, én már este odaálltam az üzlet elé, mert mondták, tíz motor érkezett csak. Én akartam az első lenni. De mire másnap reggel kinyitot­tak, már a hetedik voltam a sor­ban. Jöttek a felnőttek, és mindig arrébb lökdöstek, mondván, mit akar itt ez a kis taknyos. Aztán kiderült, ahhoz, hogy a szervizben legyen inas, ismeret­ség kell. Akadt ez is. Imre pedig szorgalmasan tanult, és figyelt mindenre. Ahogy megkapta a szakmunkás-bizonyítványt, utá­H. EGER-KUPA Akrobatikus Rock and Roll Nemzetközi Bajnokság Egerben a Kemény Ferenc Körcsarnokban 1993. április 24-én szombaton. Jegyek válthatók: DONETTI TOURS irodájában 3300 Eger, Katona István tér 1. és a körcsarnok pénztárában V __________________J n a elvégezte a technikumot is. — Mit számított az, hogy mi­lyen ismeretségre tett szert a kun­csaftok körében? — Rengeteget. Az enyém mindig is borravalós szakma volt. Arra kellett tehát töreked­nem, hogy a munkámmal elége­dettek legyenek. Aki már má­sodszor is hozzám jött javíttatni, arról tudtam, hogy azután is az én ügyfelem lesz. — Évek teltével mégis kisfő- nök lett. Miért váltott? — Mert felkínálták a lehető­séget. — És fuccs lett a borravaló­nak? — Nem egészen. Én azután is dolgoztam a szerelésben, miután csoportvezető lettem. Minden reggel tiszta köpenyben mentem be, de látni kellett volna azt a kö­penyt a műszak végén. Ha valaki nem boldogult, segítettem neki. Ha valaki azt mondta, ezt a javí­tást nem lehet annyi idő alatt el­végezni, mint amennyi adva volt rá, beálltam a helyére, és megcsi­náltam. — Honnan szerzett be olyan sok tapasztalatot? — A FIAT-tól a Zsigulin át a Dáciáig minden gyárban voltam egy-két hetes tapasztalatcserén. Mosta Renault-hozjárok, kéthe­tenként két napra. Mindent meg kell tanulni ebből is. — Jó helyen van a műhelye, a 3-as út mentén. Mit tervez a jövőt illetően még? — A műszaki felszereltség már most is kiemelkedően jó, de szeretném bővíteni a vállalko­zást. Akarok létesíteni egy autó­szalont, egy alkatrészboltot is, és szeretném a környezetvédelmi vizsgáztatásra is megszerezni a jogot. — Van-e „trónörökösei — A fiam, Imrus. Most szak­középiskolás, de szeretném, ha ő venné át utánam a vállalkozást. — A kislánya minek készül? — Ő Bernadett, közgazdász­nak készül. Ő is és a fiam is lelke­sen tanul idegen nyelveket. De szívesen segédkeznek a szőlőben is. Nekem is valóságos felüdülés, ha kint vagyok a földön, és me­zőgazdasági munkát végezhetek. — Látok én itt traktorokat is az udvarban. Bérmunkát is végez velük? — Nem annyira. Inkább csak szívességből segítek, ha megkér­nek rá. — Dolgozott az Autóklubnak is egy időben. Jól tudom? — Igen, átmenetileg. Inkább csak arra volt jó az a szerződéses viszony, hogy felkészüljek az önállóságra. Más az, ha az em­bernek nem parancsol senki. — Hogyan győzi az admi­nisztrációs munkákat? — Van egy olyan személy, aki ezeket a tennivalókat elvégzi. Egyébként is venni akarok egy számítógépet, amibe a hozzám került minden autónak az adatait betáplálom. Azt is, hogy a típus­nak megfelelően milyen követel­mények vonatkoznak rájuk. Az összehasonlításból pedig min­den kiderül. — Specializálta magát vala­melyik márkára? — Tulajdonképpen minden márkát elvállalok, de azt gondo­lom, hogy a Renault emelkedik ki majd a többi közül. — Ahogy széjjelnéztem itt a portán, a műhelyben, ahogy szemügyre vettem a házat, az ud­vart, azt kell megállapítanom, hogy maga elégedett ember. Iga­zam van? — Igen. De hadd mondjak any- nyit: nálunk a családban min­denki dolgozik. Amit elértünk, a munkánk révén értük el. A jövő­ben is mindent a munkára épí­tünk. A külföldiek attól függően adóznak Magyarországon — rendszeresen es felelősségtelje­sen vagy anélkül —, hogy melyik országból jöttek. Azok a külföl­diek, akik olyan országok állam­polgárai, ahol az adófegyelem megfelelő, nálunk is rendesen eleget tesznek adózási kötele­zettségüknek — hangzott el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi vatal sajtótájékoztatóján, ahol a külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok és a külföldi magán- személyek magyarországi adó­zási kötelezettségeit ismertették. Mint elmondták: az APEH Nemzetközi Irodája tavaly au­gusztusban alakult, feladata a külföldi adóhatóságokkal a fo­lyamatos kapcsolattartás. Ennek keretében már több országgal fel­vették a kapcsolatot. Megküldik egymásnak, hogy az adott ország állampolgára egy másik ország­ban mennyi jövedelmet szerzett, s ebből mennyi adót vont le. Ilyen információk érkeztek már az Egyesült Államokból, Finn­országból, Angliából és Dániá­bólis. Magyarországnak jelenleg 25 országgal van kettős adózta­tást kizáró egyezménye, s több országgal aláírásra vár. Ezek az egyezmények egyértelműen sza­bályozzák, hogy milyen esetben kell a külföldinek adót fizetni. Nem kell, ha a külföldi vállalko­zás olyan képviseletet nyit ha­zánkban, amely kereskedelmi te­vékenységet nem folytat, szerző­dést nem köt. Ha nincs kettős adózást kizáró egyezmény, és a külföldi cég itt végez valamilyen tevékenységet, ez után a magyar jogszabályok szerint adózik. A vegyes vállalatok mindezek mellett jelentős adókedvezmé­nyeket is kapnak. A csak külföldi részvételű cégek számára január elsejétől megváltoztak a szabá­lyok, amelynek oka, hogy több külföldi tulajdonban lévő vállal­kozás megpróbált kibújni a tár­sasági adó megfizetése alól. Emi­att január elsejétől a külföldi sze­mély vállalkozási tevékenységé­ből származó árbevételének mi­nimum 10 százalékát adóalap­nak kell tekinteni. (---------------------------------------------1-----------------------------------> P étervására Város Önkormányzata pályázatot ír ki a Napköziotthonos Óvoda vezetői állására, az alábbi feltételekkel: — felsőfokú — szakirányú — végzettség — öt év szakmai gyakorlat — öt év vezetői gyakorlat A kinevezés időpontja 1993. augusztus 01. Bérezés a 1992. évi XXXIII. tv. alapján. A benyújtási határidő: 1993. május 31. A pályázat tartalma: — szakmai önéletrajz — az intézmény vezetésére vonatkozó programja, szakmai fejlesztési elképzelései. A pályázathoz csatolni kell a legmagasabb iskolai végzettségről kiállított bizonyítványt, önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt Cím: Közös Polgármesteri Hivatal 3350 Pétervására, Szabadság tér 1. V______________________________________________) 71MPER Kínálatunkból: ZLR 202 hűtőszekrény ZLK 280 kombinált hűtő ZLF 230 fagyasztószekrény ZLCF 200 fagyasztóláda Szenzációs hűtővásár 23.500 helyett 21.000 34.500 helyett 31.200 39.400 helyett 36.000 31.800 helyett 29.700 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ahol az árak megrázóan jók. HASZNÁLTRUHA-KERESKEDŐK! Kínálunk boltunkban jó minőségű SKANDINÁV árut 150 Ft/kg áron. Megtekinthető mintaboltunkban: IX-EM RUHACSARNOK Békéscsaba, Dobozi út, 7-es kilométerkőnél. Legkisebb mennyiség: 1 tonna. Telefon: (66) 451-043. G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents