Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-22 / 93. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. április 22., csütörtök Az est zenészei a pódiumon, a zongoránál: Szepesi György Mint a tagolt emberi beszéd A Szepesi-show Az idén is lezajlott nyolcad­szor így, Szent György-nap táján a Szepesi-műsor az egri Ifjúsági Házban. Ez a mackós külsejű, örökifjú zenetanár, aki nem ép- jpen véletlenül a zeneiskola igaz­gatója Egerben, megint össze­szedte régi és új barátait, a műfaj értőit, művészeit, hogy bő két órára odaszegezze közönségét a székhez: hallgassa végig az ötve­nes évek mára már klasszikus jazz-muzsikáját. A jazz előadási forma, gyakorlat. Az amerikai Délen, New Orleans-ban alakult ki, az afro-amerikai folklór és az európai szórakoztató zene szin­téziseként. Megszólalt itt a zongora, (Sze­pesi György és Kovácsné Gulyás Zsuzsa, Balog László), verték a dobokat és a cintányért, Baran Grzegorz, a lengyel harmoniká- zott, fújta a szaxofont és a klari­nétot, Kelemen Zsolt bűvölte a basszusgitárt, a tizenéves, tehet­séges Bódi Eéíerpattogott a xilo­fonon, Rudolf TirpakSzloyákiá- ból bizonyította, hogy a szoprán­szaxofon gazdagon képes ár- OT^rú, ,:a tartalmat. , Énekelt ! egri táncúaif^rivál MYóslíéje és Pá- iPáfErm^a riags^fl^á? mpyész- nője. Sziki , a Gárdonyi Ge­za:Szí»ház.művésze vállaltai a já­közötti időket yerssel, tréfával ipegszerjkeszíeft, é cseflésekkel- boflásokEal,, bakikkal i múlatta, félyézetp ’ njöndokái’ is rögtön­zött a magyar irodalom sárgább lapjairól. Mindéz! úgy, ahogyan elfutott a fülünknél és a szívünk táján. Értő, középkorú és beleér­ző baráti társaság töltötte meg a színháztermet. Ne szégyelljük: felkavarta a múltat, és ez az em­lékezés velejárója. A dallam, a harmónia, a ritmus olyan belső törvény, és nemcsak a zenében, ami erő is. Az érzések, a vonzal­mak, a lélek áramkörei meg tud­nak mozdulni a zene érintésére, utólag is. De igazán itt és most Szepesi Györgyről kell beszélnünk. Ar­ról, hogy van egy kvartettje, és a jazz az o sajátos kifejezési formá­ja. Ha már zenésszé lett. Ez csak első hallásra meghökkentő. Aki látja őt „munka közben”, a zon­goránál, ahogyan odateszi magát ehhez a minden érzelemre han­golható a szenvedélyek kifejté­sére alkalmas behemót hang­szerhez, annak két dolog nyom­ban feltűnik: lendületből játszik, a legforróbb tempóktól le az an­dalító elomlásig hullámoztatja azt, amit a kottában benne felej­tettek ezek a néger és fehér zené­szek. És ő érti azt, hogy ezek a jazz-zenészek a szerzői és gya­korlói az emberi tagolt beszéd kötöttségével, áradásával pana­szolják el érzéseiket, lelki állapo­tukat, Mert a szaxofon, a klari­nét, a gitár, a dob engedelmeske­dik annak a testi ritmusnak, amelyben a tüdő fújtatja hanggá, átvitt értelemben érzéssé, vallo­mássá, zenévé mindazt, ami az ember bensejében megszületik. Szepesi Gyuri ezzel a természe­tes mozgással eggyé olvadva emeli ki a piából a hallgatót és csábítja el oda, ahol p nagyon jól érzi magát. Tudjuk; hogy évtize­déit óta rabja a jazz-nek, azt technikailag hibátlanul csinálja. Ami azonban ennél is fontosabb: olyan belső sodrással, amit nem lenet másoktól megtanulni. Farkas András Filmpremierek Trespass Két arkansasi tűzoltó áll a tör­ténet középpontjában, akik megtudják egy haldokló ember titkát. Azt, hogy egy hatalmas aranykincs még ötven évvel ello­pása után is ott lehet elásva. Mo­hóságból megszállottan utaznak el a leendő zsákmányért. Fantá- ziálásuk azonban rémálommá válik, amikor egy kiégett gyár­ban csapdába esnek. Minden menekülési mód sorra lehetet­lenné válik, amikor halálos küz­delembe keverednek a banda tagjaival. A rendkívül kemény akciófilmet az egri Uránia mozi mutatja be. Meztelen ebéd Az értelem törvényei hatályu­kat vesztik Cronenberg rém­álom-univerzumában. A film iro­dalmi alapja egy tulajdonképen megfilmesíthetetlennek tartott könyv volt, William S. Burro­ughs művészi drogmeditációja, a Meztelen ebéd. Bili Lee féregirtó és felesége az ’50-es évek New Yorkjában tengeti nyomorúsá­gos életét. Lassan mind a ketten rászok­nak Bili rovarölő szerére. A drog hatása alatt egy magát kémfő­nöknek kiadó óriási beszélő bo­gárjelenik meg a férfi előtt. A ro­var felbéreli Bilit, hogy ölje meg a feleségét. A Meztelen ebéd szürrealista horrorutazás a hallu- cinációk birodalmában. A meg­rendítő erejű filmalkotást az egri Prizma mutatja be. A „Meztelen ebéd” hőse és különös barátja Magyar sikeremberek az Újvilágban Pulitzer József, az „újságkirály” A minap átadták a Pulitzer- dijat azoknak az újságíróknak, akiket egy szűk kör méltónak tartott arra, hogy e magas kitün­tetést elnyerhessék. Amerikai útjaim során a hálálkodó, elis­merő mondatok mellett igen gyakran hallottam a „kalandor”, „embergyilkos” jelzőket is. Ezek után úgy gondoltam, érdemes megnézni, ki is volt valójában? Katonai tervek, álmok Az amerikai „újságkirály”, Pulitzer József 1847-ben szüle­tett Makón. Apja gabonaügynök volt, s szerény kispolgári életet biztosított rövidlátó, gyenge fizi­kumú gyermeke számára. A fia­talember — adottságai miatt — inkább szellemi pályára lett vol­na alkalmas, ő azonban minden­áron katona akart lenni. Tizen­hét éves korában jelentkezett az osztrák hadseregbe. (Tehát még a kiegyezés előtt 3 évvel!) A so­rozóbizottság azonban fegyveres szolgálatra alkalmatlannak talál­ta. Ma már tudjuk, hogy Pulitzer József ennek a kudarcnak kö­szönhette későbbi sikerét. Az ausztriai elutasítás után Nyuga­ton próbált szerencsét, de az an­HANG-KEP Nincs feledés Nem tudom, minek szánták a szerkesztők a legutóbbi 168 óra egyik blokkját, amelyben a nem­rég elhunyt Péter Gáborra, az ÁVH hajdani teljhatalmú főnö­kére emlékeztek. A riporter azt a történészt kér­dezte, aki a közelébe férkőzhe­tett, akivel viszonylag rendszere­sen találkozott. A „krónikással” majd négy esztendeje engem is összehozott a sors. Akkor a recski tábor ügyében faggattam volna, ha nem ködösít, ha nem vonakodik információkkal szolgálni. Mind­össze arra figyelmeztetett, hogy ne hallgassak az egykori szenve­dőkre, mert ők ugyan szívesen beszélnek, de biztosan félreve­zetnek. Hát nem így történt, s a Kéri Kálmánnal, a Zimányi Ti­borral, a Pártay Tivadarral foly­tatott diskurzusok mindmáig ha­tóerőként munkálnak bennem. Nos, ilyen előzmények után érthető, hogy fenntartásokkal fogadtam ezt a műsorrészletet. Ráadásul — s ez később ki is de­rült — indokoltan! Új tudniva­lókkal ugyanis nem gyarapod­tunk. E szabóból lett vezérgyil­kos szabadulás utáni hétköznap­jai teljesen közömbösen hagy­tak, nem érdekelt, hogy megha- sonlott-e — egyébként ilyesmiről szó sem esett —, az sem hatott meg, hogy ez az aggastyánná öregedett szadista az erkélyén a madarakat etetgette. Ha azok a repdeső bűbájos lé­nyek sejtették volna, hogy ki kedveskedik nekik, bizonyára undorral utasították volna el a magalamizsnát. Valamiféle nóvumra sóvárog­tam, de csak arról értesülhettem — ez sem volt titok —, hogy iste­nítette a véreskezű Sztálint, s utálta a Hüvelyk Matyi-méretű Rákosit. Na és aztán ráadásként szem­besülhettünk hangjával. Ez lett volna az úgynevezett szenzáció? Sajátos módon hiányzott vi­szont az előbbi minősítés, egy rettenetes diktatórikus rezsim tárgyilagos elítélése. A nemzet ugyanis nem feledé­keny. Szintén e napon, kora délután rázott meg egy vidéki asszony tragédiája. Ő tényekkel igazolta, hogy az eltávozotthoz hasonló, csak sokkal primitívebb pribé­kek kergették halálba férjét, tönkretéve párja jövőjét is. Miért nem emlegették ezeket a soha nem elévülő vétkeket? Elnézni, túlzott humanitástól vezérelve megbocsátani lehet, de azok a régi sebek folyvást felsza­kadnak. S ha így van, akkor legalább nevezzük nevén a bűnösöket. Mindenféle nosztalgikus íz raff inált becsempészése nélkül... Film, a hit erejéről Nem szeretem, ha egy alkotás — ha áttételesen is, de — csak propaganda szándék szülötte. Az ilyesmi ellenérzést vált ki, kü­lönösképp, ha már az elején ki­lóg az a jelképes lóláb. Ezért ódzkodtam eleinte az Egy apró csoda című filmtől, hi­szen mindjárt kiviláglott, hogy egyfajta tanmesének készült. Igen ám, de profik csinálták. Olyanok, akik forgatókönyvírás, játék, rendezés közben nem gon­doltak a penzumra, a kényszerű feladatra. így lett a cselekmény változatos, lendületes, színes, ekként formálódtak a figurák életízűekké, valósághűekké. Észre sem vettük, s máris azo­nosultunk azzal a tízéves lurkó­val, akibe a felnőtt, de mégis gyermeklelkű szerzetes beplán­tálta a megkérdőjelezhetetlen hi­tet. Épp ez okozott bonyodalmat a nagyon is realista egyházi ber­kekben. Senki sem vette komo­lyan azt, hogy az apróság eljut Rómába, s a pápa engedélyt ad arra, hogy szeretett beteg szama­rát Szent Antal elé vihesse, kérve meggyógyíttatását. 0 azonban nem adta fel, s kö­vetkezetesen tört célja felé. Óha­ja végül is teljesült, s azok a ta- máskodó reverendások is meg­tisztultak, amikor látták, hogy a kitartás csak diadalmaskodik, s az a négylábú csak felépül. íme, a ritka varázslat. Ki törő­dik ekkor már az eredeti elkép­zeléssel, a kissé praktikus kíván­sággal? Nem marad más, csak a meg­újító, a katarzissal meglepő lég­kör, az az atmoszféra, amelyet annyira keresünk, még sincs benne osztályrészünk. Nos, másfél órára lett, s ez ak­kor is nagy dolog, ha mindez fan­táziavilágban játszódott. A lényeg az, hogy szívünk sze­rint... Pécsi István goi hadsereg is visszautasította, sőt a francia idegenlégiónak sem kellett. Hamburgban megkereste az amerikai hadsereg sorozóügy­nökét, aki felvette őt az unió reg­rutái közé. A polgárháború a ne­gyedik évében járt ekkor. Pulit­zer József 1864 szeptemberében érkezett Amerikába, és két hó­nap múlva a németekből álló I. New York-i lovasezred katonája lett. A makói fiatalember azon­ban már nem szerezhetett harci babérokat, mert a polgárháború hamarosan befejeződött. Mind­össze csak egy kisebb ütközetben vett részt, s 1865 júliusában le­szerelték. Ezzel végérvényesen befejeződött alig nyolc hónapos katonai pályafutása. Út a felső tízezerbe A polgári életbe való beillesz­kedés nagyon nehezen ment. Kezdetben alkalmi munkákból élt St. Louis-ben, mígnem egy­kori toborzója, Karl Schurz meg­sajnálta és elhelyezte lapjához, a Westliche Post című helyi német újsághoz riporternek. Egy évvel később, 1869-ben felvette az amerikai állampolgárságot, s ez­zel karrieije elindult. Megválasz­tották képviselőnek, és bekerült missouri állami törvényhozás al­sóházába. Már az indulás pilla­natában az érdeklődés közép­pontjába „lopta magát”, bot­rányhős lett, mert az egyik parla­menti szóváltás során pisztolyá­val rálőtt ellenfelére, és súlyosan megsebesítette. De nemcsak a vitákban volt jelen teljes hevülettel, hanem ta­nulmányaiban is. Riporteri és képviselői tevékenységével egy időben ugyanis jogot tanult, s 1867-ben megkezdte ügyvédi gyakorlatát. Anyagi „fellendülé­sére” is nagy gondot fordított, ezért feleségül vette a déli állam- szövetség elnökének dúsgazdag unokahúgát, Jefferson Davist. Ezzel a makói gabonaügynök fia bekerült az amerikai felső tízezer A„REORG” Gazdasági és Pénzügyi Rt. ÉRTÉKESÍTI a felszámolás alatt álló Anyagellátó és Fuvarozó Kft. (Hatvan) ingatlanjait az alábbiak szerint. — Hatvan, Ady Endre u. 2. lakóház, udvar, 1565 m2 (túl. lap. sz. 5264; hrsz 5167) — Hatvan, külterület, tanya 23.036 m2 (túl. lap sz. 7093; hrsz 0176/5) Felvilágosítást ad Eleméry József felszámolóbiztos (1033 Bp. Búza u. 1-3. tel.: 168-68-56) Ajánlatokat írásban REORG Rt. 1398 Bp. Pf. 562. címre kérjük megküldeni 1993. május 15-ig REORG RT. soraiba. Felesége előkelő kasté­lyában lakott, és gondtalan életet élt. Anyagi háttere lehetővé tette számára, hogy a Westliche Post- nak most már nem alkalmazott­ja, hanem társtulajdonosa le­gyen. Hamarosan újabb lapot vásárol, és egyesíti az övével. Közben harcos politikai beszé­deket mond a kongresszusban, szociális reformokat követel, s elnyeri ezzel az egyszerű polgá­rok és előkelőségek bizalmát, 1882-ben újabb politikai inci­dens miatt kénytelen átköltözni New Yorkba, s rögtön megvásá­rolja 346 ezer dollárért a csődbe jutott The World című lapot. New York-i tartózkodásának he­tedik esztendejében már olyan gazdag ember volt, hogy két és fél millió dollár költségen felépí­tette a The World szerkesztőségi palotát. A nyolcvanas évek vé­gén látása tovább romlott, s rövid időn belül teljesen megvakult. Magyarországra még egyszer el­látogatott, felkereste Makót is, de az amerikai magyarsággal semmiféle kapcsolatot nem tar­tott, sem ebben az időben, sem korábban. A 64 éves vak sajtóki­rály 1911 októberében, legki­sebb fia kíséretében, a Liberty nevű luxusjachtján hosszabb tengeri útra indult a nyugat-in­diai szigetekre. Egy héttel ké­sőbb a dél-carolinai Charleston kikötőjében halt meg, éppen ott, ahol az amerikai függetlenségi háború nagy hírű hőse, Kováts Mihály ezredes 130 évvel ezelőtt életét vesztette. A sors furcsa fin­tora volt ez egy olyan ember ese­tében, aki katonai dicsőséggel akart hírnevet szerezni. Pulitzer József 16 millió dollárt hagyott örököseire. Kétmilliós alapítvá­nyából újságírótanszék létesült a Columbia Egyetemen, és a fenn­maradó összeg kamataiból adják oda minden évben a legjobb új­ságíró teljesítményeként a Pulit- zer-dijakat, mintegy félmillió dollár értékben. Szíki Károly Hazalátogatók Két Zoltán egy emelvényen Van ennek a találkozónak va­lami különös hangulata. Az is „furcsa” dolog, hogy egy Gyön­gyösre hazalátogató személy kedvéért annyian jönnek el. Őt leültetik a pódiumra, a Pincega­léria termét pedig elfoglalják azok, akik valamikor közelebbi kapcsolatban álltak vele, vagy csak azért jönnek el ilyenkor, mert egyszerűen kíváncsiak. Tudni akarnak arról, hogy a „vendég”, a hajdanvolt gyön­gyösi milyen utat tett meg a gim­náziumtól a mostani pódiumig. Az így megtisztelt illetővel szemben leültetnek egy olyan valakit, aki „tud egyet-mást” a faggatásra kiszemelt áldozatról, és ezt rafinált kérdésekkel pró­bálja belőle kiszedni. Bizonyára a véletlenek egybeesése, hogy két Zoltán ült legutóbb a pódiu­mon. Az egyik a „lelki kínzásra szánt” Boros Zoltán, a másik, a kínzó pedig Jónás Zoltán. Az megint csak a véletlen fin­tora, dramaturgiai ínyenckedé­sének a következménye, hogy mind a ketten együtt növekedtek a város felső részében, sőt hajda­nán egy kislánynak csapták a szelet. Ézért aztán nem is nagyon szívlelték egymást. Rivalizálásuk azonban szelíd véget ért: a kis­lány végül nem közülük válasz­tott. Töredelmesen bevallom, a lá­togatóba érkezett férfiről én nem sok információval rendelkeztem. Kiderült, hogy nemcsak az Útin- form vezetője, hanem riporter, közlekedési szakember, a televí­zió és a rádió munkatársa. Azon már csak szelíden moso­lyogtam, hogy most is, mint az előző „hazalátogatások” alkal­mával, gyakorta hangzott el Egyed Antal tanár úr neve, aki­ről nem győztek kellő áhítattal beszélni a volt diákjai, akik így vagy úgy, de későbbi sikereikhez az indíttatást tőle kapták. Tulaj­donképpen volt pedagógusiéi­ként őt irigyeli a legjobban. Az, hogy valaki a reálismere­tektől indul el felsőfokú végzett­ségével, és eljut a Nemzeti Szín­házhoz, majd képzőművészeti hajlamainak kibontakoztatása nyomán közlekedési szakember­ré válik, nem mindennapi kacs­karingó. De ezekben a cikcak­kokban benne van az élet logi­kátlansága is. Ezért is mondta Boros Zoltán a kérdezz-felelek játék során, hogy tulajdonképen teljesen mindegy: milyen pályán indul egy ifjú, kitérők után végül csak elér az „igazihoz”. Változtatni soha nincs késő. Ha pedig eljön a változtatás ideje, akkor határo­zottan lépni kell, mert az emberi boldogság egyik alappillére, hogy az ember olyan munkát vé­gezzen, amit nagyon szeret. Ennek a mostani találkozónak volt még egy nagyon dicséretes vonása: szellemesen zajlott, a rá­szánt percek gyorsan elröppen­tek. Í Jja, két erős dohányos nem sokáig egy helyben ülni. Ezt is tőlük hallottam. Jópofa kinyi­latkoztatás, nem?) (gmf) % MÁR EGERBEN is megveheti a minden típusát! MONDEO 1.750.000 Ft-tól FURGON 933.000 Ft-tól RENDKÍVÜLI FORD AJÁNLATOK: A FIESTA, AZ ESCORT ÉS AZ ORION egyes változatai az alaptípusokhoz képest: 122.000 - 166.000 Ft kedvezménnyel! Magasított FORD TRANZIT ÁFA-val 2.202.000 Ft helyett 1.980.000 Ft. FORD SIERRA COMB11,8 TURBO DIESEL EXTRÁKKAL 2.110.000 Ft helyett 1.540.000 Ft-ért. Megbízott FORD-kereskedő: PLATTMAN KFT. Eger, Kiilsősor u. 8. Tel/fax: (36) 310-836. MOUNTAIN BIKE-VÁSÁR GIRANDENGU kerékpárok 19.300 Ft-tól Változatos szív és vázkialakítás, Shimanó váltó és ilyen rendszerű fék. VISZONTELADÓKNAK 17.800 Ft. V ^

Next

/
Thumbnails
Contents