Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-22 / 93. szám

HÍRLAP, 1993. április 22., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Hajdani hódolókról „A hódoltság egyik fővárosa — Gyöngyös” címmel kerül sor a várostörténeti sorozat legújabb előadására. A Mátra Művelődési Központ sorozatában ezúttal — ma délután fél hattól — Szakály Ferenc történész-kandidátus, az MTA Történettudományi Inté­zetének osztályvezetője beszél majd a fenti témáról. Adácsi Harsogó Idén februárban jelent meg az adácsi diákönkormányzat lapja, a Harsogó. Azóta már a második szám is napvilágot látott, tájé­koztatva a helyi általános iskola tanulóit az őket érintő témákról, s arról, hogy a faluban milyen programok közül válogathatnak, ha pihenni, szórakozni szeretné­nek. A kiadvány azokról sem fe­ledkezik meg, akik kedvelik a rejtvényeket, játékos felad­ványokat. Üj munkahelyek a mezőgazdaságiban A gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Iskola a tanulók gya­korlati oktatására egy 120 hektá­ros földterületet kapott haszná­latra. Az ezzel kapcsolatos mű­velési, betakarítási és értékesítési feladatai miatt az intézmény új munkaköröket alakított ki: fel­vettek egy gazdatisztet, egy gé­pészt, egy traktorost, egy admi­nisztrátort és egy éjjeliőrt. Az ál­lások bérköltségének fedezésére az önkormányzat a megállapított összegeket megszavazta, úgy, hogy eközben — és emiatt — az idei költségvetési tervet is módo­sították. Újabb bemutatóterem Gyöngyösön Eger után másodikként újabb Daihatsu-szalon nyílt a megyé­ben április elején, Gyöngyösön. A cég vezérképviseletének ré­széről Hámori Balázs mondott köszöntőt, majd Sándor István márkakereskedő mutatta be a mátrai telephelyet, s elmondta egyebek mellett azt is, hogy a szalon megnyitásával a nálunk kapható típusok választékának bővítését célozták meg. Zakupszky László elismerése A természet szerelmesét, a Felső-Mátra tudós kutatóját, Zakupszky Lászlót időskorában is meg-megtisztelik elismerések­kel. Az immár 82. évében járó mátraszentimrei ny. pedagógust, iskolaigazgatót munkásságáért a napokban a budapesti székhelyű Honismereti Szövetség jutal­mazta emléklappal. Borverseny Abasáron Már hagyományos a községi borverseny Abasáron. Az idén szombaton 14 órától kerül sor a nedűvetélkedőre. A polgármes­teri hivatalban ezúttal is fajtán­ként két-két palack borral indul­nak a termelők „babérjaikért”. Markazi baba-mama klub Mint korábbról már ismeretes olvasóink előtt: ősszel baba-ma­ma klub kezdte meg működését Markazon. Azóta hat foglalko­zást tartottak, s valamennyit igen élénk érdeklődés kísér­te. A Juki adta Hol tart a cipóexport? Úgy is mondhatnám, az átala­kulások időszakát éljük. Ha te­hát elmegyek egy mai céghez, aminek a telephelye pont ott van, ahol eddig volt, nem való­színű, hogy a cégtáblán ugyanazt a nevet olvasom, amit egy évvel ezelőtt láthattam rajta. Gyön­gyösön is így van. Azt mondták: „kitisztították a nevüket” — Ké­kes Cipőipari Szövetkezetnek hívják okét. — A piacainkat megőriztük — hallom dr. Galgóczy Ottóné- tól, a szövetkezet vezetőjétől. — A határainkon túl azokba az ál­lamokba szállítunk ma is, mint korábban. Csak a megrendelők nevei nem azonosak teljesen. Nem volt könnyű a mai helyzet­ben ezeket a piacokat megtartani és megszervezni. De belföldi partnereink is megvannak. — Annak idején az exportban a korcsolyacipők vezettek, ma is így van? — Tülajdonképpen igen. De az a korcsolyacipo, amit ma szál- htunk, egészen más. Az anyagot a megrendelő adja, mi csak elké­szítjük, megcsináljuk bérmunká­ban. — Milyen tervszámokkal dol­goznak? — A terv...? Ez sem úgy van már, mint volt. Hiába tervezünk mi, ha a piac igénye állandóan változik. Ha az egyik megrende­lés elfogy, menni kell a másik után. — Kik mennek? — A szervezők. De megyek én is. Ma már a vállalkozónak kell felkínálnia a kapacitását. — Elmegy Nyugatra, és csak úgy bekopogtat egy ajtón? — Nem egészen így, de majd­nem így mégis. Előzőleg infor­mációt kell szereznünk. Erre jó alkalmat adnak a kiállítások, a szakvásárok. — Segít a személyes ismeret­ség is az üzletkötésben? — De mennyire. Majdnem azt kell mondanom, hogy személyes ismeretség nélkül nagyon nehéz megrendeléshez jutm. — Mit készítenek még az ex­portra szánt korcsolyacipőn kí­vül? — Belföldi értékesítésre is ké­szítünk korcsolyacipőt, de azt egészen más anyagoól. Abban művesek is túlteljesítették vala­melyest a tervüket. Ilyenformán — ha a megszo­kottól el is maradva — jutott még 5,4 millió fenntartásra, beruhá­zásra, s 15 az elmaradhatatlan karbantartásokra. A talponmaradást még fele­lősségteljesebb igyekezettel s fokozódó tagsági támogatással iparkodnak a Gyöngyszövnél biztosítani. Növekvő bizalomra vall, hogy további 10 millió fo­rinttal nőtt a célrészjegyek össze­ge, s így elérte már a 76 milliót. Medve János Mit kezdjél azokkal az & üvegekkel JE amiket igj[ nem Ev váltanak Gyöngyszövös számadások ( Tudósítónktól) A Gyöngyszöv Áfész városá­ban és körzetének 12 községé­ben az elmúlt hetekben adott számot tavalyi tevékenységéről. Egyidejűleg pedig helyi intéző- bizottságai is beszámoltak a tagságnak elmúlt évi munkáik­ról. A húsz részközgyűlésen el­hangzottakból — egyebek között — kitűnt: 1992 a választások, az átalakulás éve is volt a szövetke­zetnél. S feltétlenül siker, hogy a Gyöngyszöv a hagyományos for­májában maradt, egyetlen tele­pülés sem kérte kiválását az ed­digi szervezetből. A közös va­gyon 70 százalékát írták a tagok­ra, akik új alapszabályt alkotva szavaztak bizalmat a további működéshez. Nem bizonyult könnyűnek a folytatás. Neheze­dő gazdálkodási körülmények, kellemetlen piaci hatások fékez­ték az előrehaladást. Mindezek ellenére a korábbinál 8, a terve­zettnél 3 százalékkal nagyobb, 1,81 milliárd forintos árbevétellel zárták az évet. A kiskereskedel­men belül az élelmiszerek forgal­ma csaknem hatodával, a ruhá­zati termékeké minimálisan nőtt, a vegyes iparcikkeké pedig érez­hetően csökkent. Az élénkebb vásárlásokhoz minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy a szövet­kezet tagja lett az országos nagy­kereskedelmi elosztó hálózat­nak, ami egyes áruknál kedvez­ményeket eredményez a vevő­nek. A vendéglátó üzletekben 78 millió forintot hagytak a fo­gyasztók, a korábbinál valamivel kevesebbet italért, s lényegesen többet ételért, illetve egyebekért. A felvásárlás 60 milliós prog­ramjából — az aszályos időjárás, a mérsékeltebb konzervgyári és külföldi érdeklődés miatt — csu­pán 43 sikerült, de a termények­ből exportra is jutott. A Pattin- ka-xxzem jelentősen felülmúlta előző évi értékesítését, s a réz­F.gyházi kincsek — méltó helyen Gyöngyösön jártak az építészek, restaurátorok „Műemlékeink többsége egyházi épület. ” Nemrégiben jelentős szerep­hez jutott Gyöngyös városa azál­tal, hogy hazánkban itt rendez­ték meg a műemléki világnapot. Az eseményekről annak idején lapunk is tudósított, ez alkalom­mal azonban némiképp más — ám a programhoz kapcsolódó — témával foglalkozunk. A Mátra Művelődési Központban, a vi­lágnapon találkoztunk ugyanis Széles Péterrel, aki a budapesti székhelyű Fríz Alkotóközösség vezetőjeként, munkatársával együtt a gyöngyösi templomok szoborfelújítását végezte el. — Mennyi örömöt okozott önnek ez a munka? — A felfedezés boldogsága ezúttal nem kísérte a tevékeny­ségünket, ugyanis kész tények fogadtak minket. A Barátok temploma felújításánál a figurá­kat egy teherautó darujából a restaurálás előtt felmértük, majd körbeállványoztuk az épületet. Természetesen így közelebb ke­rültünk ezekhez a szobrokhoz, és ahogy az már lenni szokott, né­hány problémával rögtön szem­be is találkoztunk. Köztudott, hogy annak idején a város épüle­tei — köztük a templomok is — egy tűzvész során megsérültek, és ez speciális szennyeződéseket okozott például azokon az alko­tásokon is, amelyeket felújítot­tunk. — Egyáltalán nem érték meg­lepetések? — De igen: az Inmaculata csillagjaiban találtunk korabeli latin szövegeket. Sajnos dr. Nagy Lajos apát-plébános úr segítsé­gével sem tudtuk teljes egészé­ben megfejteni. Ez a felirat telje­sen váratlanul ért bennünket, ak­kor fedeztük fel, amikor lema­rattuk felette a rozsdát. Köny- nyebb dolgunk volt a Szent Ber- talan-templomnál, ugyanis itt a szélirány miatt nem égtek meg olyan mértékben a szobrok. Ez utóbbinál vázákat rekonstruál­tunk, és mi végeztük az aranyo­zást. — Ilyenkor minden eszköz a rendelkezésükre áll a pontos munkához? — Nem, nem, sőt: az anyagi források a legtöbbször korláto­zottak. A Barátok templománál például javasoltunk egy konzer- válási módot, amit végül egyet­len szobron, Szent Ferenc fején tudtunk elvégezni. Annyira költ­séges volt ugyanis az a vegyszer, amelyet akkor még csak Ausztri­ában tudtunk beszerezni. Csak az összes anyag ára — ha ennél maradunk — 800 ezer forint lett volna. Lemondtunk erről a tech­nikáról, így az egész templom felújításának költsége nem érte el ezt az összeget. — Sok ez vagy kevés? — Ezek nevetségesen ala­csony árak, mi pedig a munkát inkább becsvágyból, mint pén­zért vállaltuk. Kiszámoltuk a tár­sammal: közel két évig dolgoz­tunk rajta, 5,40 forintos órabé­rért. Szóval nem a pénzért csinál­tuk, szerencsére volt más olyan es a valóság keresztezték persze egymást, mert például szeret­tünk volna minden szobrot kő­ből „betétezni” — bár ez ellenté­A Barátok templomát is felújították (Fotó: Szántó György) tes a Magyarországon megszo­kottal. Sajnos a deméndi kőbá­nya, ahonnan tudtunk volna anyagot szerezni, a kommuniz­mus áldozata lett (akkor ugyanis sok helyen a robbantásos mód­szert alkalmazták), így a demén­di temető árkaiba kidobott sír­köveket használtuk fel. A pontos évszámot nem tudnám megmon­dani, de ezek korabeli anyagok. A vázákat már csak műkőből tudtuk megformálni, de a figurá­kon, például a páduai Szent An­tal fején — ami a műemléki világ­napon megnyílt kiállításon is lát­ható, fotókon — a deméndi kö­veket alkalmaztuk. — Említette, hogy becsvágy­ból vállalták el a megbízatást. Ez azt jelenti, hogy egy templom fi­guráit felújítani kifejezetten szakmai kihívás? — Természetesen, hiszen ezer éve keresztény ország vagyunk, s a magyar kultúrtörténetben az egyház és a kultúra részben ösz- szefonódott. Sajnos Magyaror­szágnak hihetetlenül kevés a mű­emléke, s ami van, azok java egy­házi épület. De hát dolgozunk másoknak is, nemcsak az egy­háznak. És nem pusztán restau­rálunk, hanem egyéb építészeti munkákat is elvégzünk — így ke­vésbé kerülhetünk kiszolgálta­tott helyzetbe. Doros Judit Egészségnap Gyöngyösön Az egészségügyi világnap és a rendőrség napja alkalmából az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat Gyöngyös Vá­rosi Intézete a helyi kapitányság­gal közösen találkozót rendez a Mátravidék központjában az ál­talános iskolásoknak április 24­(t) VÁLOGATOTT HULLADÉKGYŰJTÉS GYÖNGYÖSÖN Az általános iskolákban újságot (fekete teher es színes), üvegeket (feher es színes), szárazelemeket es gombakkumulátorokat vesznek at 1993. áprilisi 9*28. között. én 8 órától. A „ Vigyázz az éle­tedre: kerüld az erőszakot és a fe­lelőtlenséget!” jelszó jegyében ke­rékpárjaival a városi, Béke téri KRESZ-parkba várják, hívják a diákságot, hogy kétrészes vetél­kedőn a tanulók alapvető egész­ségügyi és közlekedési ismerete­ikről díjazás ellenében adhassa­nak számot. A gyermekbalese­tek csökkentését is szolgáló ver­senyre minden intézetből egy- egy ötfős alsó, illetve felső tago­zatos csapat nevezhetett kísérő tanárával együtt. Könnyítésként — a „drukk” eloszlatására — elő­zetes bejelentés alapján a városi rendőrkapitányság gyakorlati felkészítést is biztosít. A csoportos és egyéni meg­mérettetés legjobbjai a kerékpá­ros nemzetközi verseny megyei résztvevői közé kerülnek. S hogy a közlekedési vetélkedőnek ne csupán szemlélői legyenek a fel­nőttek: számukra délután 14 órától külön ügyességi próba lesz a volt MHSZ-pályán. Ter­mészetesen nekik már autókkal, helyszíni jelentkezés után. V Gyöngyös Város Önkormányzata MEGHIRDETI a sástói kilátó felújítási munkáinak elvégzését. Az ajánlatokat költségmegjelöléssel 1993. május 10-ig lehet beadni Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Igazgatóságán 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Felvilágosítást: Dala Lászlótól lehet kérni munkanapokon délelőtt 8-9 között. Telefon: 37/13-050 fax: 37/13-030 Városüzemeltetési Igazgatóság [unk még leányka- és fiúcipőt, de csak bőrből. A méretre szabott cipők iránt már nincs kereslet. Működik egy cipőjavító részle­günk is. — Mi van a ruházati részleg­gel? — Kis szériában gyártunk fi­nom női konfekciót. Megfelelő érdeklődést sikerült elemi a munka-formaruháink iránt is. Ezeket teljesen komplett szállít­juk le, csak fel kell venni azokat, és dolgozni bennük: a cégjelzés, a díszítés, minden rajtuk van. Amikor rákérdeztem a szak­mai utánpótlás lehetőségére, meglepődtem, hogy milyen nagy számot hallottam. Sohasem gon­doltam volna, hogy ennyi fiatal, főként lány ismerkedik a cipőfel­sőrész-készítés szakmai fogásai­val. Még „suszterinas” is akad cgy-ketto a fiúk köréből. ^Elné­zést az egykori, közkeletű elne­vezésért: nem sértésnek szán­tam. Van annak a névnek valami jó hangulata.) — Referenciaüzem lettünk — tér át egy másik témára a szövet­kezet első számú vezetője. — A apán Juki cégtől 17 automata gépét vettünk at 14 milliós érték- aen. Nagyon sokfelől jönnek hozzánk, hogy megnézzék, mit tudnak ezek az automaták. — Ezekhez a gépekhez mások révén jutottak? — Tulajdonképpen mindent magunknak kell intéznünk. Az a szerencsénk, hogy az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Kamara, t Magyar Könnyűipari Szövet­ség, amelynek magam is elnök­ségi tagja vagyok, és a Magyar Iparszövetség hasznos informá­ciókkal támogat minket. Ahogy rólunk is nagyon sok információt uttat el másokhoz. — Kiskereskedelmi tevékeny­séget már nem is folytatnak? — Dehogynem. Két cipőbol­tunk is van. Az egyik a belváros­ban, a másik a deli városrészben található. — Hol tartanak ma a gazdál­kodásban? — Nekünk sincs könnyű hely­zetünk. Nem érezzük a vállalko­zói tevékenység segítésének a szándékát. Ez pedig nem jó do- °8- (g. mól.)

Next

/
Thumbnails
Contents