Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-22 / 93. szám
HÍRLAP, 1993. április 22., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Hajdani hódolókról „A hódoltság egyik fővárosa — Gyöngyös” címmel kerül sor a várostörténeti sorozat legújabb előadására. A Mátra Művelődési Központ sorozatában ezúttal — ma délután fél hattól — Szakály Ferenc történész-kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője beszél majd a fenti témáról. Adácsi Harsogó Idén februárban jelent meg az adácsi diákönkormányzat lapja, a Harsogó. Azóta már a második szám is napvilágot látott, tájékoztatva a helyi általános iskola tanulóit az őket érintő témákról, s arról, hogy a faluban milyen programok közül válogathatnak, ha pihenni, szórakozni szeretnének. A kiadvány azokról sem feledkezik meg, akik kedvelik a rejtvényeket, játékos feladványokat. Üj munkahelyek a mezőgazdaságiban A gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola a tanulók gyakorlati oktatására egy 120 hektáros földterületet kapott használatra. Az ezzel kapcsolatos művelési, betakarítási és értékesítési feladatai miatt az intézmény új munkaköröket alakított ki: felvettek egy gazdatisztet, egy gépészt, egy traktorost, egy adminisztrátort és egy éjjeliőrt. Az állások bérköltségének fedezésére az önkormányzat a megállapított összegeket megszavazta, úgy, hogy eközben — és emiatt — az idei költségvetési tervet is módosították. Újabb bemutatóterem Gyöngyösön Eger után másodikként újabb Daihatsu-szalon nyílt a megyében április elején, Gyöngyösön. A cég vezérképviseletének részéről Hámori Balázs mondott köszöntőt, majd Sándor István márkakereskedő mutatta be a mátrai telephelyet, s elmondta egyebek mellett azt is, hogy a szalon megnyitásával a nálunk kapható típusok választékának bővítését célozták meg. Zakupszky László elismerése A természet szerelmesét, a Felső-Mátra tudós kutatóját, Zakupszky Lászlót időskorában is meg-megtisztelik elismerésekkel. Az immár 82. évében járó mátraszentimrei ny. pedagógust, iskolaigazgatót munkásságáért a napokban a budapesti székhelyű Honismereti Szövetség jutalmazta emléklappal. Borverseny Abasáron Már hagyományos a községi borverseny Abasáron. Az idén szombaton 14 órától kerül sor a nedűvetélkedőre. A polgármesteri hivatalban ezúttal is fajtánként két-két palack borral indulnak a termelők „babérjaikért”. Markazi baba-mama klub Mint korábbról már ismeretes olvasóink előtt: ősszel baba-mama klub kezdte meg működését Markazon. Azóta hat foglalkozást tartottak, s valamennyit igen élénk érdeklődés kísérte. A Juki adta Hol tart a cipóexport? Úgy is mondhatnám, az átalakulások időszakát éljük. Ha tehát elmegyek egy mai céghez, aminek a telephelye pont ott van, ahol eddig volt, nem valószínű, hogy a cégtáblán ugyanazt a nevet olvasom, amit egy évvel ezelőtt láthattam rajta. Gyöngyösön is így van. Azt mondták: „kitisztították a nevüket” — Kékes Cipőipari Szövetkezetnek hívják okét. — A piacainkat megőriztük — hallom dr. Galgóczy Ottóné- tól, a szövetkezet vezetőjétől. — A határainkon túl azokba az államokba szállítunk ma is, mint korábban. Csak a megrendelők nevei nem azonosak teljesen. Nem volt könnyű a mai helyzetben ezeket a piacokat megtartani és megszervezni. De belföldi partnereink is megvannak. — Annak idején az exportban a korcsolyacipők vezettek, ma is így van? — Tülajdonképpen igen. De az a korcsolyacipo, amit ma szál- htunk, egészen más. Az anyagot a megrendelő adja, mi csak elkészítjük, megcsináljuk bérmunkában. — Milyen tervszámokkal dolgoznak? — A terv...? Ez sem úgy van már, mint volt. Hiába tervezünk mi, ha a piac igénye állandóan változik. Ha az egyik megrendelés elfogy, menni kell a másik után. — Kik mennek? — A szervezők. De megyek én is. Ma már a vállalkozónak kell felkínálnia a kapacitását. — Elmegy Nyugatra, és csak úgy bekopogtat egy ajtón? — Nem egészen így, de majdnem így mégis. Előzőleg információt kell szereznünk. Erre jó alkalmat adnak a kiállítások, a szakvásárok. — Segít a személyes ismeretség is az üzletkötésben? — De mennyire. Majdnem azt kell mondanom, hogy személyes ismeretség nélkül nagyon nehéz megrendeléshez jutm. — Mit készítenek még az exportra szánt korcsolyacipőn kívül? — Belföldi értékesítésre is készítünk korcsolyacipőt, de azt egészen más anyagoól. Abban művesek is túlteljesítették valamelyest a tervüket. Ilyenformán — ha a megszokottól el is maradva — jutott még 5,4 millió fenntartásra, beruházásra, s 15 az elmaradhatatlan karbantartásokra. A talponmaradást még felelősségteljesebb igyekezettel s fokozódó tagsági támogatással iparkodnak a Gyöngyszövnél biztosítani. Növekvő bizalomra vall, hogy további 10 millió forinttal nőtt a célrészjegyek összege, s így elérte már a 76 milliót. Medve János Mit kezdjél azokkal az & üvegekkel JE amiket igj[ nem Ev váltanak Gyöngyszövös számadások ( Tudósítónktól) A Gyöngyszöv Áfész városában és körzetének 12 községében az elmúlt hetekben adott számot tavalyi tevékenységéről. Egyidejűleg pedig helyi intéző- bizottságai is beszámoltak a tagságnak elmúlt évi munkáikról. A húsz részközgyűlésen elhangzottakból — egyebek között — kitűnt: 1992 a választások, az átalakulás éve is volt a szövetkezetnél. S feltétlenül siker, hogy a Gyöngyszöv a hagyományos formájában maradt, egyetlen település sem kérte kiválását az eddigi szervezetből. A közös vagyon 70 százalékát írták a tagokra, akik új alapszabályt alkotva szavaztak bizalmat a további működéshez. Nem bizonyult könnyűnek a folytatás. Nehezedő gazdálkodási körülmények, kellemetlen piaci hatások fékezték az előrehaladást. Mindezek ellenére a korábbinál 8, a tervezettnél 3 százalékkal nagyobb, 1,81 milliárd forintos árbevétellel zárták az évet. A kiskereskedelmen belül az élelmiszerek forgalma csaknem hatodával, a ruházati termékeké minimálisan nőtt, a vegyes iparcikkeké pedig érezhetően csökkent. Az élénkebb vásárlásokhoz minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy a szövetkezet tagja lett az országos nagykereskedelmi elosztó hálózatnak, ami egyes áruknál kedvezményeket eredményez a vevőnek. A vendéglátó üzletekben 78 millió forintot hagytak a fogyasztók, a korábbinál valamivel kevesebbet italért, s lényegesen többet ételért, illetve egyebekért. A felvásárlás 60 milliós programjából — az aszályos időjárás, a mérsékeltebb konzervgyári és külföldi érdeklődés miatt — csupán 43 sikerült, de a terményekből exportra is jutott. A Pattin- ka-xxzem jelentősen felülmúlta előző évi értékesítését, s a rézF.gyházi kincsek — méltó helyen Gyöngyösön jártak az építészek, restaurátorok „Műemlékeink többsége egyházi épület. ” Nemrégiben jelentős szerephez jutott Gyöngyös városa azáltal, hogy hazánkban itt rendezték meg a műemléki világnapot. Az eseményekről annak idején lapunk is tudósított, ez alkalommal azonban némiképp más — ám a programhoz kapcsolódó — témával foglalkozunk. A Mátra Művelődési Központban, a világnapon találkoztunk ugyanis Széles Péterrel, aki a budapesti székhelyű Fríz Alkotóközösség vezetőjeként, munkatársával együtt a gyöngyösi templomok szoborfelújítását végezte el. — Mennyi örömöt okozott önnek ez a munka? — A felfedezés boldogsága ezúttal nem kísérte a tevékenységünket, ugyanis kész tények fogadtak minket. A Barátok temploma felújításánál a figurákat egy teherautó darujából a restaurálás előtt felmértük, majd körbeállványoztuk az épületet. Természetesen így közelebb kerültünk ezekhez a szobrokhoz, és ahogy az már lenni szokott, néhány problémával rögtön szembe is találkoztunk. Köztudott, hogy annak idején a város épületei — köztük a templomok is — egy tűzvész során megsérültek, és ez speciális szennyeződéseket okozott például azokon az alkotásokon is, amelyeket felújítottunk. — Egyáltalán nem érték meglepetések? — De igen: az Inmaculata csillagjaiban találtunk korabeli latin szövegeket. Sajnos dr. Nagy Lajos apát-plébános úr segítségével sem tudtuk teljes egészében megfejteni. Ez a felirat teljesen váratlanul ért bennünket, akkor fedeztük fel, amikor lemarattuk felette a rozsdát. Köny- nyebb dolgunk volt a Szent Ber- talan-templomnál, ugyanis itt a szélirány miatt nem égtek meg olyan mértékben a szobrok. Ez utóbbinál vázákat rekonstruáltunk, és mi végeztük az aranyozást. — Ilyenkor minden eszköz a rendelkezésükre áll a pontos munkához? — Nem, nem, sőt: az anyagi források a legtöbbször korlátozottak. A Barátok templománál például javasoltunk egy konzer- válási módot, amit végül egyetlen szobron, Szent Ferenc fején tudtunk elvégezni. Annyira költséges volt ugyanis az a vegyszer, amelyet akkor még csak Ausztriában tudtunk beszerezni. Csak az összes anyag ára — ha ennél maradunk — 800 ezer forint lett volna. Lemondtunk erről a technikáról, így az egész templom felújításának költsége nem érte el ezt az összeget. — Sok ez vagy kevés? — Ezek nevetségesen alacsony árak, mi pedig a munkát inkább becsvágyból, mint pénzért vállaltuk. Kiszámoltuk a társammal: közel két évig dolgoztunk rajta, 5,40 forintos órabérért. Szóval nem a pénzért csináltuk, szerencsére volt más olyan es a valóság keresztezték persze egymást, mert például szerettünk volna minden szobrot kőből „betétezni” — bár ez ellentéA Barátok templomát is felújították (Fotó: Szántó György) tes a Magyarországon megszokottal. Sajnos a deméndi kőbánya, ahonnan tudtunk volna anyagot szerezni, a kommunizmus áldozata lett (akkor ugyanis sok helyen a robbantásos módszert alkalmazták), így a deméndi temető árkaiba kidobott sírköveket használtuk fel. A pontos évszámot nem tudnám megmondani, de ezek korabeli anyagok. A vázákat már csak műkőből tudtuk megformálni, de a figurákon, például a páduai Szent Antal fején — ami a műemléki világnapon megnyílt kiállításon is látható, fotókon — a deméndi köveket alkalmaztuk. — Említette, hogy becsvágyból vállalták el a megbízatást. Ez azt jelenti, hogy egy templom figuráit felújítani kifejezetten szakmai kihívás? — Természetesen, hiszen ezer éve keresztény ország vagyunk, s a magyar kultúrtörténetben az egyház és a kultúra részben ösz- szefonódott. Sajnos Magyarországnak hihetetlenül kevés a műemléke, s ami van, azok java egyházi épület. De hát dolgozunk másoknak is, nemcsak az egyháznak. És nem pusztán restaurálunk, hanem egyéb építészeti munkákat is elvégzünk — így kevésbé kerülhetünk kiszolgáltatott helyzetbe. Doros Judit Egészségnap Gyöngyösön Az egészségügyi világnap és a rendőrség napja alkalmából az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Gyöngyös Városi Intézete a helyi kapitánysággal közösen találkozót rendez a Mátravidék központjában az általános iskolásoknak április 24(t) VÁLOGATOTT HULLADÉKGYŰJTÉS GYÖNGYÖSÖN Az általános iskolákban újságot (fekete teher es színes), üvegeket (feher es színes), szárazelemeket es gombakkumulátorokat vesznek at 1993. áprilisi 9*28. között. én 8 órától. A „ Vigyázz az életedre: kerüld az erőszakot és a felelőtlenséget!” jelszó jegyében kerékpárjaival a városi, Béke téri KRESZ-parkba várják, hívják a diákságot, hogy kétrészes vetélkedőn a tanulók alapvető egészségügyi és közlekedési ismereteikről díjazás ellenében adhassanak számot. A gyermekbalesetek csökkentését is szolgáló versenyre minden intézetből egy- egy ötfős alsó, illetve felső tagozatos csapat nevezhetett kísérő tanárával együtt. Könnyítésként — a „drukk” eloszlatására — előzetes bejelentés alapján a városi rendőrkapitányság gyakorlati felkészítést is biztosít. A csoportos és egyéni megmérettetés legjobbjai a kerékpáros nemzetközi verseny megyei résztvevői közé kerülnek. S hogy a közlekedési vetélkedőnek ne csupán szemlélői legyenek a felnőttek: számukra délután 14 órától külön ügyességi próba lesz a volt MHSZ-pályán. Természetesen nekik már autókkal, helyszíni jelentkezés után. V Gyöngyös Város Önkormányzata MEGHIRDETI a sástói kilátó felújítási munkáinak elvégzését. Az ajánlatokat költségmegjelöléssel 1993. május 10-ig lehet beadni Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Igazgatóságán 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Felvilágosítást: Dala Lászlótól lehet kérni munkanapokon délelőtt 8-9 között. Telefon: 37/13-050 fax: 37/13-030 Városüzemeltetési Igazgatóság [unk még leányka- és fiúcipőt, de csak bőrből. A méretre szabott cipők iránt már nincs kereslet. Működik egy cipőjavító részlegünk is. — Mi van a ruházati részleggel? — Kis szériában gyártunk finom női konfekciót. Megfelelő érdeklődést sikerült elemi a munka-formaruháink iránt is. Ezeket teljesen komplett szállítjuk le, csak fel kell venni azokat, és dolgozni bennük: a cégjelzés, a díszítés, minden rajtuk van. Amikor rákérdeztem a szakmai utánpótlás lehetőségére, meglepődtem, hogy milyen nagy számot hallottam. Sohasem gondoltam volna, hogy ennyi fiatal, főként lány ismerkedik a cipőfelsőrész-készítés szakmai fogásaival. Még „suszterinas” is akad cgy-ketto a fiúk köréből. ^Elnézést az egykori, közkeletű elnevezésért: nem sértésnek szántam. Van annak a névnek valami jó hangulata.) — Referenciaüzem lettünk — tér át egy másik témára a szövetkezet első számú vezetője. — A apán Juki cégtől 17 automata gépét vettünk at 14 milliós érték- aen. Nagyon sokfelől jönnek hozzánk, hogy megnézzék, mit tudnak ezek az automaták. — Ezekhez a gépekhez mások révén jutottak? — Tulajdonképpen mindent magunknak kell intéznünk. Az a szerencsénk, hogy az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, t Magyar Könnyűipari Szövetség, amelynek magam is elnökségi tagja vagyok, és a Magyar Iparszövetség hasznos információkkal támogat minket. Ahogy rólunk is nagyon sok információt uttat el másokhoz. — Kiskereskedelmi tevékenységet már nem is folytatnak? — Dehogynem. Két cipőboltunk is van. Az egyik a belvárosban, a másik a deli városrészben található. — Hol tartanak ma a gazdálkodásban? — Nekünk sincs könnyű helyzetünk. Nem érezzük a vállalkozói tevékenység segítésének a szándékát. Ez pedig nem jó do- °8- (g. mól.)
