Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-15 / 87. szám
8. HÍRLAP, 1993. április 15., csütörtök Üzen a szerkesztő' K. L. Ön ezt úja: „Bükkszéken dolgoztunk, s este, munka után hazafelé tartottunk Mátraderecs- kére... Az egyik kanyarban előzésbe kezdett egy Lada Samara, ám ezt a manővert nem tudta szabályosan befejezni, mert szemből közeledett három autó. Észlelve a veszélyt, fékezve húzódni kezdtem az út széléhez, de már ez sem volt elég. A Samara nekem jött oldalról, s — a Trabant elejét „meghúzva” — lesodort az árok szélére. Nehezen sikerült megfognom az autót, így nem hajtottam bele az árokba. A Samara lassítás nélkül továbbhajtott. Utánamentem, és mintegy 15 kilométeren keresztül filmekbe illő módon üldöztem, majd Párádon sikerült megállásra kényszerítenem, s akkor derült ki, hogy (Itt a személyiségi jogokat érintő adatok következnek. A szerk.)... vezette az autót. Tettét nem ismerte el, ám a Samarán ott voltak az árulkodó nyomok. Az illető hazament. A környéken egyetlen rendőrt sem sikerült találni, erre kihívtam az egrieket. Felkerestük a Samara tulajdonosát, aki beismerte tettét, habár azt mondta, ő nem észlelte az ütközést, és nem érzi magát bűnösnek. A rendőrök azzal nyugtattak, mit is várok egy öreg embertől, meg hát egy Samarából nem úgy lehet észlelni a dolgokat, mint más autókból. Úgy érzem, nem történt szabályos eljárás, mert ha két utasommal — Kovács Ferenc és Kiss Lajos mátraderecskei lakosokkal — az árokba hajtok, akkor sem vonják felelősségre a baleset okozóját?! Azt szeretném kérdezni, hol itt az igazság...? Kérem, segítsenek nekem, és jelentessék meg az általam leírtakat, mert talán többen elgondolkodnak azon, érdemes-e segítség- nyújtás nélkül távozni. Fia nem tudnak segíteni, kérem, érteseít- senek, mert akkor más újsághoz fordulok...” Végigelemeztük az írását, amelyben elsősorban a tárgyi hűségre törekedett, a szakszerűségre, az események sorrendjének bemutatására. Azt el kell mondanunk, hogy utólag mi segíteni nem tudunk, ha netán arra gondol, hogy ezt az ügyet mégis az eljárási szabályok pontos betartásával, helyszíneléssel, jegyzőkönyvezéssel, adatfelvételekkel, netán fényképekkel illusztrált tényállással kellene bevinni a bíróság elé. Gondjaink az ön levelével kapcsolatban akkor kezdődnek, amikor azt írja, hogy az öreg ember a bűnösségét nem ismerte el, majd egy fordulat után ugyancsak ön veti papírra, hogy bűnösségét elismerte. Az egri rendőrök kivonulása, helyszínelése — nevezzük eljárásnak — semmit nem rögzített. Nem állapított meg mást, mint azt a nagyon is szakszerűtlen kijelentést tartalmazó — ha így volt (?) — mondatot, hogy „a Samarából nem lehet úgy észlelni a dolgokat, mint más autóból.” Az sem lehetett az Ön számára kielégítő indokolás, hogy „mit vár el egy hetvenéves embertől?” A helyszínről mindenki — a rendőrség, az öregember, valamint Ön is — elment, anélkül, hogy valamilyen írásos tényrögzítés született volna... Önnek ott kellett volna jobban a sarkára állnia, ha valamit utóbb követelni szeretett volna, mert a rendőrség, a hatóság a dolgokat látta, mérlegelte, és a magyarázattal a maga részéről az esetet elintézettnek tekintette. Nem az újsághoz kellett volna fordulnia, hanem beadványt menesztenie a közlekedésrendészetre, hogy az ilyen sima megoldásba nem megy bele. Mi egyoldalú információk birtokában nem adunk nyilvánosságot adatokkal, minden egyébbel egyetemben, éppen egy olyan eset kapcsán, ahol még a tényállás felvételéig sem jutnak el a felek és a hatóság. Az ügy meg sem született, még ha netán történtek is mozzanatok, amelyekben esetleg lehetett volna vájkálni, ha a „közeg” úgy ítéli meg. De azok máshogyan látták... Testünk-lelkünk harmóniája Mitől hiteles a közlés? Amikor beszélünk, nemcsak a száj mozog; az egész test aktív ilyenkor. A testtartás, a kezek, a lábak, a fej mozgása akaratlanul is a minél pontosabb kifejezés szolgálatában áll. Beszédes a tekintet, az arcvonások, az arcbőr (nemcsak a szem, hanem a bőr is a lélek tükre, pirulása-sápadása- feszessége követi az érzelmi állapotot). Még a hajviselet és a ruházat megválasztása is árulkodik valamiről. A kimondott szavak értelmét árnyaltabbá teszi, nyo- matékosítja — vagy akár meg is változtatja — a hangszín, a hangsúly, a hangerő, ameellyel kimondjuk azokat. A közlés tehát több párhuzamos csatornán történik egyszerre, a szóbeli (verbális) csatorna mellett a nem szóbeli (nonverbá- lis) lehetőségek igen sokfélék. Az információnak valójában csak soványka hányadát adja az egyenes közlés (a szavak értelme). Jóval gazdagabb az ezt kísérő metakommunikáció, amely az említett, szóbeli csatornákon fut a szavak után. Az egyenes közlés tudatos (hiszen többé-ke- vésbé szándélkosan, gondolkodva keressük a szavakat), a metakommunikáció viszont automatikusan adódik hozzá, azt akarattal nem is igen tudjuk befolyásolni, ez az eladóművészek tudománya. A metakommunikáció szerepe az, hogy minősíti az egyenes közlést. Például mutatja annak az őszinteségét, vagy lerántja a leplet a hazugságról — hamisan cseng a hang, elpirul az arcbőr, zavartan földre téved a tekintet, stb.). Megtudhatjuk belőle azt is, hogy a beszélő mennyire veszi komolyan — vagy netán únja — a saját mondanivalóját. Utóbbi a monoton, „unott” hangból, a szegényes mimikából, az ujjak dobolásából derülhet ki. A témájáért lelkesedő előadó, a partnerét meggyőzni igyekvő vitatkozó viszont élénken gesztikulál, közelebb húzódik hallgatóságához, tekintetét erősen rájuk irányítja, szeme csillog, beszéde gyors. A beszéd magáról a beszélőről is sokat elárul, pl. személyiségét, szociális státusát, műveltségét, hangulatát. Vonaton az először látott utastársakról is percek alatt leszűrhetünk valamit, sőt, rádión keresztül egy telefonbeszélgetéskor is támad valamilyen benyomásunk. Ilyenkor hiányzik a sokat kifejező látvány, csak a hangszín, a hangsúly, a szünetek, az esetleges dadogás, mormogás marad mint támpont. Ezt kiegészíti a szókincs választékossága, a megfogalmazás szabatossága, a rokonértelmű szavak közül való válogatás, amelyek az egyénre és pillanatnyi lelkiállapotára, no meg a beszélgetés körülményeire egyaránt jellemzőek. Talán nehezen hihető első hallásra, de egy beszélgetéskor még a csendben hallgató partnerről is megtudhat valamit. Természetesen elsősorban abból, ahogyan hallgat (odaadóan, ámultán, hitetlenkedve; láthatjuk, ha szeretne megszólalni, ha szeretne odébbállni, stb.). Érdekes módon nemcsak ő, hanem maga a beszélő is közöl valamit a hallgatójáról. Azt, hogy ő hogyan viszonyul hozzá! Látjuk és halljuk tehát, hogy tisztelettel beszél (hanghordozás, távolságtartás, testtartás), vagy bizalmasan (szóhasználat, közelség, mosoly), vagy haraggal (felcsattanó hang, vörösödő arcbőr, villámló szemek, ökölbe szoruló kéz; vagy éppen a fojtott harag sziszegő hangja, a testtartás mozdulatlan feszessége). Szavakkal lehet hazudni, a metakommunikációval alig. Ha a kétféle közlés nincs összhangban — mint hallgató — mindig az utóbbinak hihetünk. Ha beszélőként azt szeretnénk, hogy foganatja legyen szavainknak, próbáljunk hitelesen megnyilatkozni (őszintén, természetesen, kellő érzelmi átéléssel). A hiteles (kongruens) közlésben a mondatokkal összhangban fut a hozzájuk illő hangsúly és hangszín, a nyűt tekintet, a természetes mozdulatok. Ilyenkor összehangoltan működik az agy és az egész szervezet minden parányi része, a szemöldöktől a lábfej mozdulatáig, s ilyenkor valóban megvalósul testünk-lelkünk harmóniája. Dr. Ignácz Piroska Köszönet az értékes segítségért... A United Way Hevesi Táj Alapítvány a közelmúltban jótékonysági bált rendezett a Flóra Hotel éttermében. A bál fővédnöke dr. Ringelhann György, Eger polgármestere volt. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Sass Magda, Illinois állam képviseleti irodájának ügyvezető igazgatója, a United Way Magyarország igazgatótanácsának tagja, valamint dr. Lovassy Tamás, a United Way Magyarország ügyvezető igazgatója. Az United Way Hevesi-Taj elnöksége ezúton mond köszönetét azoknak, akik e rendezvény létrejöttét segítették... A bált szponzorálták: United Way Magyarország, Flóra Hotel, 343. sz. Kft. (Eger), Kenguru Akrobatikus Rock and Roll Klub, Agria Volán, Király Gábor címfesto, Óvoda, Altalanos Iskola és Diákotthon. A tombolasorsolásra ajándékot ajánlott fel: IBUSZ, Götz Bababolt, Gyros Étterem, Kop- csik Cukrászda, Napsugár Áruház, Flóra Hotel, Kleopatra Illat - szerbolt, Andreas Divatbolt, Postabank és Takarékpénztár Rt., Agrobank Rt., Ostorosi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Egervólgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Fűrész Janos természetgyógyász, Juhász István természetgyógyász, Gáspár Béla természetgyógyász, Hopka Béla természetgyógyász, Csontosné Lenkei Mária természetgyógyász, Révész Istvánná természetgyógyász, MDF Megyei Irodája, Gotti Sport, tejipari vállalat, Gárdonyi Géza Színház, Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, Egervin, Tabella Nyomtatványbolt, Szignó Nyomtatványbolt, Quartett Tours, Majoros Ferenc vállalkozó, Mecset Pince, Kuckó lakásfelszerelési bolt, Bőrműves Galéria, Tüzép Észak-magyarországi telepe, Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Eger SE szakosztályai, Heves Megyei Hírlap, Tourop Eger, Flóra fodrászüzlet. A bál bevételét karitatív támogatásra használjuk fel — az elnökség döntésével — a beérkezett kérelmek alapján: Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, Eger, Szalapart út 81.; Napköziotthonos Óvoda, Eger, Kallómalom út 1-3.; Vakok és Gyengén- látók Heves Megyei Szervezetének Csörgőlabda Szakosztálya, Eger; Újvári László (szívátültetéshez), Eger. A következő célunk a drogprevenció támogatása. Továbbra is várjuk adomá- nyaiakat az Agrobank Rt., Eger, 849-31701 szamlaszámon. Segítő támogatásukat köszönjük! United Way Hevesi Táj Alapítvány elnöksége Ments meg, uram, a fölös jelzőktől... Sárközi Juditnak a Hírlap 1993. március 20-21-i számában megjelent — Ments meg uram a drogtól című — írásával kapcsolatosan tett néhány észrevételt Vékony István r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője... A Halvány hevesi helyzetkép alcím alatt — mint úja — jómagam is lehetőséget kaptam, hogy elmondjam azokat a megyei tapasztalatokat, amelyeket „kábítószerügyben” kollégáimmal együtt szereztünk. Az írást olvasva megállapítottam, hogy abba több pontatlanság is belekerült. Ezek közül leginkább az alábbiakat kifogásolom... ...,,A kórházból is kaptunk jelzéseket, hogy időnként nagyobb mennyiségű Dolorgan fájdalomcsillapító tűnik el...” Ehhez képest — jelzők használata nélkül — én azt mondtam, a megye kórházaiból is kaptunk jelzéseket, hogy azok egyes osztályairól időnként Dolargan (s nem Dolorgan) fájdalomcsillapítók tűnnek el. Lenyeges különbség, hiszen a nagyobb mennyiségű fájdalomcsillapító eltűnését, illetve eltulajdonítását minden esetben rendőrségi vizsgálatnak kellett volna követnie. Ilyenről a riport készítésekor nem tudtam beszámolni. Úgy vélem ugyanakkor, hogy az általam elmondottak túldimenzionálása alkalmas lehet arra, hogy zavarokat okozzon mind az érintett egészségügyi intézményekben, mind a rendőrség, a kórházak, a gyógyszertárak kölcsönös segítségen alapuló együttműködésében. Mi, rendőrök, a jövőben is igyekszünk kapcsolatainkat ápolni a sajtó képviselőivel, azért, hogy szű- kebb hazánk lakossága tényszerű és hiteles képet kapjon a rendőrség munkájáról — fejeződik be a levél. Kiegészítés egy íráshoz Autók és adók Elektromos Rokkantkocsi Alapítvány A Heves Megyei Húlap 1993. máreius 31-i számában jelent meg a Hány autó után adóznak Egerben?; Kis község is lehet gazdag című — a Ferenczy Eu- ropress által készített — írás, s az abban közölt adatok nem voltak pontosak. Eger Város Polgármesteri Hivatalának adó- és illetékhivatal végzi a város magánszemélyeinek és jogi személyeinek tulajdonában lévő gépjárművek adóztatási feladatait. Arról azonban nincs tudomásom, hogy az említett tájékoztatási iroda erről információkat kért volna a polgár- mesteri hivataltól. Az 1992. évben 32.900 darab gépjárműadó-bevallást dolgozott fel az önkormányzati hatóság, s ebből 600 a mentesség alá eső jármű volt. így az elmúlt esztendőben a város illetékességi területén 32.300 gépjármű-tulajdonos fizetett ezen a címen adót. A költségvetési bevétel tervezésénél 15 millió forint megosztott adóval számolt az önkormányzat, ezzel szemben összesen 35 millió forintot fizettek az egri adófizetők, így gépjárműadó címen 17.5 millió forint illette meg a várost saját bevételként. Az kétségtelen tény, hogy a tervezés adatai pontatlanok voltak, Nem lehet elég korán kezdeni... Bár nem kenyerünk a túlzott mértékű önreklám, az itt látható felvétel közlésétől mégsem tudtunk eltekinteni... Egyfelől azért, mert — mint ahogyan beküldője, Slézi Lászlóné gyöngyösi lakos úja — ez a fotó a „gyöngyösi Ofotért legjobb amatőr fényképe” címet érdemelte ki, másfelől pedig azért, mert a hat hónapos Kinga a mi tetszésünket is megnyerte (s nem csupán azzal, hogy — amint látható — a Hírlapból „tájékozódik” a megye és a nagyvilág történéseiről). de megbízható, hiteles és naprakész adatállománnyal nem rendelkezett az adóztatás kezdetekor a Belügyminisztérium sem. Tekintettel arra, hogy mind az adóztatott járművek számában, mind a költségvetési mutatók alakulásában igen jelentős eltérés van a cikk és a valóság között, úgy vélem, a fentiek ismertetése szükséges volt az olvasók jobb tájékoztatása végett. Dr. Benkár József az adó- és illetékhivatal vezetője Az alapítvány olyan mozgás- sérülteknek kíván támogatást nyújtani, akiknek járóképességét orvosi segítséggel visszaadni már nem lehetséges. A rászorulókat rokkantkocsihoz juttatja: akiknek van, de elektromos kocsira lenne szükségük, azoknak a kerekesszék átalakításához nyújt anyagi támogatást, valamint vállalja — az ország határain belül — az átalakítóműhely és a megrendelő lakása közötti útra eső:szállítási költséget. Egy nyugati típusú elektromos kerekesszék ára 300-400 ezer forint. Az alapítvány által kifejlesztett elektromos berendezés a mechanikus meghajtású — bármilyen típusú — rokkant- kocsi átalakításával együtt csupán 120 ezer forintba kerül. Az igények felmérése alapján kiderült, hogy a rászorulok még ezt az anyagi terhet sem tudják vállalni. Ezért hívta életre a Mozf áskorlátozottak Hajdú-Bihar legyei Egyesülete az alapítványt. Neve: Elektromos Rokkant- kocsi Alapítvány. Székhelye: Debrecen 4024, Kossuth L. u. 13. Kezelője: öt tagú kuratórium, képviselője dr. Gere Kálmán elnök. Bankszámla száma: OTP 349-98007, 709-18562-6 (A befizetett összeg a magánszemélyek jövedelemadó alapjából levonható.) Az alapítvány felhívása tömör megállapítás: „Mindenki közlekedik, es így mindenkit érhet baleset. Segítsen önmagán, barátain, embertársain, azokon, akik mozgáskorlátozottak, azok lettek vagy lehetnek, hogy minden rászorulónak elérhető legyen az ELEKTROMOS ROKKANT- KOCSI!” A közlemény a Humanitásban — a mozgássérültek szövetségének lapjában — jelent meg a közelmúltban. A szerkesztőség mintegy fél hónap elteltével a következő levelet kapta: Köszönjük a közzétételt az Elektromos Rokkantkocsi Alapítványról. Sajnálatosan azt tapasztaljuk, hogy csak azok reagáltak rá, akik az elektromos átalakítást súlyos egészségi állapotuk miatt kérik. A rokkantkocsik elektromos átalakítsát a rászorulók részére csak abban az esetben tudjuk elvégezni és támogatni, na az igénylő mozgáskorlátozott embereken kívül a segítségüket felajánlók is meßkeresnekoennünket. A segítség lehet pénzbeli támogatás is (már 100-500 Ft befizetése is nagy segítség!), de lehet dologi támogatás is ahhoz, hogy az alapítvány megfelelő tőkével rendelkezzék. A tőke kamatát fogjuk felhasználni támogatás céljára, mert csak így lesz folyamatos a segítségnyújtás. Bárki adakozhat: Ön, barátai, vállalatok, kft.-k, tsz-ek, külföldiek, stb. Számlaszámúnk változatlan: OTP 349-98007, 709- 18562-6. Bármilyen csekkre befizethető, vagy átutalható a felajánlott támogatás a fenti számlaszámra. A rászorultak közlekedése nehéz anyagi helyzetük miatt csak az Önök segítségével valósulhat meg.
