Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

HÍRLAP, 1993. március II., csütörtök Figyelő Bontják a salakhegyeket Fogynak a salakhegyek a Dunaferr Dunai Vasműnél. A korábban értéktelennek tartott és nagyobbrészt felhasználatlan kohászati mel­léktermékről az utóbbi években ugyanis kiderült, hogy szerkezeté­nél, önkötő képességénél, jó tömöríthetőségénél, nagy kopásállósá­gánál fogva eredményesen használható az útépítésnél és a cement- gyártásban. így jelenleg a vasműben keletkező évi 800 ezer köbmé­ternyi salak már csaknem teljes egészében gazdára talál: 100-130 ezer köbméternyit a cementgyárak, mintegy 600 ezer köbmétert pe­dig az útépítők vásárolnak meg. Csűcsvízmíívet kérnek Borsodban Borsod megyében tíz település önkormányzata és Miskolc város polgármestere úgy döntött, hogy megvásárolják a Keleti Csúcsvízmű állami tulajdonban lévő részét, ezt azonban az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Vállalat megfellebbezte. A Belügyminisztérium több hónapja nem döntött a jogi beadvány ügyében. A települések la­kói saját kezelésbe kívánják venni a csúcsvízművet, ezáltal lényege­sen olcsóbban juthatnának ivóvízhez. Megjelent a márciusi Teszt Magazin A hazai telefonhelyzet ellentmondásait térképezi föl a Teszt Maga­zin címlapsztorija. A tavasz közeledtével a barkácsolókra gondolt a lap: a sarokcsiszoló gépek tesztjét közli. Tíz alapszakácskönyv minő­sítésével a háziasszonyoknak ad segítséget a márciusi szám. A német Test magazinból átvett írásból kiderül, hogy 30 márkányi üzem­anyaggal melyik autótípus jut messzebbre. Foglalkozik a lap a gáz­szolgáltatással, a levegő tisztaságával, az adatvédelmi törvénnyel is. Hétoldalú vállalkozó-találkozó A VOSZ Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ (NVKK) hétoldalú, cseh-horvát-lengyel-magyar-román-szlovák- szlovén üzleti napot szervez kis- és középvállalkozók részére a szlo­vákiai Kovácspatakon. A program vám- és pénzügyi, gazdasági, szál­lítmányozási témájú előadás-sorozattal kezdődik, majd kétoldalú üz­leti megbeszélésekre nyílik lehetőség. Készülődés a Mach-Tech szakvásárra Első alkalommal jelentkezik a kőbányai vásárvárosban a Mach- Tech ’93 nemzetközi fémmegmunkálási és szerszámgépipari szakvá­sár március 30. és április 3. között. A Hungexpo törekvése, hogy a szakvásár révén a budapesti Mach-Techet Kelet-Közép-Európa fémmegmunkálási és szerszámgépipari szakkiállítási központjává te­gye. A Mach-Tech ’93 vásáron százhúsz külföldi — osztrák, francia, cseh, olasz, angol, svájci, egyesült államokbeli, finn és horvát kiállítók — és nyolcvan hazai cég bemutatja termékeit. A szakmai fórumon is­mert szakemberek számolnak be a gépipar jelenlegi helyzetéről, a ha­zai és a nemzetközi fejlesztési lehetőségekről, a finanszírozásról. A világkiállításért — fővárosi szervezetek együttműködése Az 1996. évi világkiállítás sikeres megrendezése érdekében együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a Fővárosi Ön- kormányzat expo-irodája, és a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara, valamint az Ipartestületek Budapesti Szövetsége. Az okmány rögzíti, hogy kedvező feltételek mellett a világkiállítás megrendezése hozzá­járulhat a főváros pénzintézeti, üzleti, vásárvárosi, termálturisztikai és kulturális központtá válásához. Kiállítás Szlovákiában Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara kooperációs gazdasági napokat, szakmai be­mutatkozást rendez március 24-26-án Iglón. A kiállításra területek bérelhetők a miskolci kamara vásárirodájánál. Veszteséges volt tavaly a magyarországi Philips is A Philips Magyarország Ke­reskedelmi Kft. — az anyaválla­lathoz hasonlóan — veszteséges évet zárt 1992-ben az előzetes adatok szerint — közölte Rudnay /anew vezérigazgató. A cég nettó forgalma az 1991-es 1,8 milliárd forint után 1992-ben mintegy 2,2 milliárd forint volt. A veszte­ség mértékéről Rudnay konkré­tan nem nyilatkozott, csak annyit árult el, hogy mértéke nem külö­nösebben jelentős, és elsősorban egyes kereskedelmi partnerek csődbe jutása miatt keletkezett. A Philips részesedése a ma­gyarországi televíziópiacon 5 százalék alatt van, elsősorban a 30 százalékos importvám miatt, amelynek védelmét a Videoton és az Orion mellett az ITT Nokia és a Samsung is élvezi. A magyar videorekorder-piacon a Philips részesedése közel 20 százalékos — zömmel a Magyarországon gyártott készülékek értékesítése révén. A gyártás egyelőre a Vi­deotontól bérelt üzemben folyik, de még ebben az évben elkészül a Philips saját, évi 1 millió darab kapacitású gyára. Jelenleg a ma­gyar videopiac, a nyugat-euró­paihoz hasonlóan, beszűkülőben van, de ez a jelenség csak átme­neti, véli Rudnay János. A Philips magyarországi érté­kesítésében a kulcsszerepet a képmagnók mellett továbbra is a háztartási kisgépek viszik. A kft. idén forgalma további növelését és a veszteség csökkentését vagy megszüntetését tervezi. Ezért — egyebek között — az eddiginél sokkal szigorúbb feltételekkel és rövidebb lejáratra ad csak hitelt a kereskedőknek. Gőzerővel számolják az űj nyugdíj- tételeket Nemcsak a nyugdíjasok, ha­nem a nyugdíjfolyósítás admi­nisztrációs apparátusa is türel­metlenül várta az idei nyugdijak­ra vonatkozó parlamenti dön­tést. Ahogy mondják: a 24. órá­ban emelkedett országgyűlési határozat rangjára az előterjesz­tés, amely szerint március 1-jei hatállyal 10, szeptemberben to­vábbi 4 százalékkal emelik a já­randóságokat. A társadalombiztosítási fő- igazgatósáég munkatársainak versenyt kell futniuk az idővel, hogy az érintettek márciusban már emelt összegű nyugdijukat kapják kézhez. Ezért előre elké­szítették a Parlamentnek benyúj­tott A és B változat számítógépes programját. A határozathozatal után — amely, mint ismeretes, a B változatot szentesítette — nyomban elvégezték a megfelelő program ellenőrzését, figyelem­be véve az emelések megszabott alsó-felső határait. Az egy hétig tartó első munka- szakasz az úgynevezett próba- futtatás. A nyugdíjasok listájáról egy mintegy 100.000-es repre­zentatív mintát betápláltak a gé­pekbe, amelyek — természete­sen a B variáció alapján — pár óra múlva „kidobták” a módosí­tott végösszegű díjtételeket. Ezeknek azonban valamennyi rész- és összesített adatát a jövő hét közepéig hagyományos kézi számfejtéssel tételesen ellenőr­zik. így számolják ki annak a mintegy 4000 nyugdíjasnak a já­randóságát is, aki — ellátási jo­gosultságát tekintve — bonyolult eset, azaz „nem fér bele” a gépi programba. Az esetleges korrekciók után február 24-25-én kezdték meg a komputerek „élesben” a több mint két és fél millió nyugdíj és egyéb ellátás emelt összegének kiszámítását. A gépek éjjel-nap­pal üzemelve két nap alatt végez­tek a hatalmas számítási anyag­gal. További 2-3 napot igényelt az utalványok — szintén gépi se­gítséggel történő — kitöltése. Ha a Posta március 8-ig meg­kapja a csekkeket, akkor már márciustól mindenki fölemelt já­randóságát kapja kézhez. A megerősített létszámú igazgatási és számítógépes apparátus szombat-vasárnap is folyamato­san dolgozik, így minden remény megvan arra, hogy a határidőt tartani tudják. Szabó Margit Mit mutat az euro-barométer? Piacgazdaság — jó vagy rossz? Albánia Románia Litvánia Szlovénia MAGYARORSZÁG Lengyelország Bulgária Csciiország Szlovákia Észtország Grúzia EGÉSZ TÉRSÉG Moldova Európai Oroszország Lettország Ukrajna Belorusszia Örményország (Macedónia) 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 %-ban jó Ön szerint egy olyan szabad piacgazdaság megteremtése, amely nagymértékben független az állami beavatkozástól, jó vagy rossz dolog országa jövője szem­pontjából? — tették fel a kérdést a közvélemény-kutatók Európa 18 országában, így Magyarorszá­gon is. A magyar lakosság igen pozi­tívan minősítette a szabad piac- gazdaságot. Ugyanakkor figyel­meztető tény, hogy a tavalyelőtti 65 %-ról 61 %-ra esett vissza a magyar népességnek a piacgaz­daságról kialakított kedvező megítélése. Feltűnő az albánok igen magas, illetve a FÁK tagor­szágainak igen alacsony „piac- gazdasági affinitása”, ugyanis egyik államnak sem lehet túl sok közvetlen tapasztalata e termelé­si-elosztási formációról. Minthogy a piacgazdaság nem választható el a szélesebb körű társadalmi átalakulásoktól, a ku­tatók megkérdezték azt is, hogy ki mennyire elégedett vagy elé­gedetlen a demokrácia fejlődé­sével országában? A magyar la­kosság mintegy 22 %-a elégedett a demokrácia fejlődésével, ami például a litvánok, a macedó­nok, a grúzok, a szlovének vagy az albánok pozitívabb válasza­ival összevetve furcsa képet mu­tat. A jövőre vonatkozó kérdésre adott válaszok arról vallanak, hogy térségünkben — s az adott országok politikai viszonyainak ismeretében ez talán nem is %-ban rassz olyan nagyon meglepő — napja­inkban leginkább a volt Szov­jetunió egyes tagköztársaságai­nak lakói félnek egy esetleges antidemokratikus fordulattól, egy nemkívánt diktatúra kiala­kulásától. Nálunk csak minden hetedik megkérdezett tart ettől. Ön szerint országában milyen mértékben tartják tiszteletben az emberi jogokat? — hangzott a következő kérdés. A vélemények szerint Szlová­kiában és Magyarországon tisz­telik a leginkább, míg Oroszor­szágban és Grúziában respektál­ják a legkevésbé az emberi jogo­kat. Ferenczy-Europress A szakmát nemcsak az iskolákban tanítják Farmerkönyvtár — kezdő gazdáknak Szinte bestsellernek minősül­nek a Mezőgazda Kiadó nemrég megjelent szakkönyvei. Az új ki­adványok lépést tartanak a kor­szerű piaci igényekkel, napra­kész információt, praktikus ta­nácsot adnak az agrárszakembe­reknek, a növénytermesztésre vagy állattenyésztésre vállalko­zóknak, a leendő gazdáknak. A Farmgazdálkodás című új kézikönyv a mezőgazdasági vál­lalkozók szakkönyvének is te­kinthető, elsősorban a családi gazdaságok „agronómusaihoz” szól. Használatához nem szüksé­gesek közgazdasági alapismere­tek, szövege könnyen érthető, bővelkedik olyan praktikus gya­korlati tanácsokban, mint példá­ul: mit érdemes termelni, milyen beruházásokba érdemes bele­fogni. Eligazítást ad a könyv a gazdálkodási eredmények elem­zéséhez, a pénzügyi hitelkonst­rukciók igénybevételéhez, az infláció hatásainak kezeléséhez. Külön fejezet foglalkozik a koc­kázatvállalással, a földhasználat­tal, a földhaszonbérlettel és a földvásárlással. Hasonló népszerűségre tart­hat számot a naprakész informá­ciókat tartalmazó Takarmányo­zástan és a Magyar Takarmány- kódex is. E két kiadvány tartal­mának ismerete nélkül — tartják a szerzők — elképzelhetetlen, hogy termékeink megfeleljenek a Közös Piac országaiban elfoga­dott követelményeknek. A Dendrológia (Erdészeti nö­vénytan) szakkönyv a felső- és középfokú erdészképzés, az er­dőgazdálkodásra vállalkozók nélkülözhetetlen „tankönyve” lehet. És már kapható a Lóte­nyésztők kézikönyve is, amely felöleli mindazokat a tudnivaló­kat, amelyek ma szükségesek ah­hoz, hogyy valaki lótenyésztésbe fogjon. Mint azt dr. Lelkes Lajos, a ki­adó vezetője elmondta, hamaro­san indul a Gazda könyvtársoro­zat, amelynek kötetei kifejezet­ten a gazdaképzéssel foglalkoz­nak. Alapvető ismereteket nyúj­tanak majd a sertéstenyésztők­nek, a méhészeknek, a szarvas­marha-tenyésztőknek, a papri­ka- és a paradicsomtermelőknek — összesen mintegy 30 féle állat és növény termesztésére vállal­kozóknak. (újvári) Vállalkozni pedig szükséges Még Kanadából is járnak hozzá Tavaly nyáron nyílt meg ez a fodrász- és kozmetikai szalon Gyöngyösön, a déli városrész­ben. Nyugodtan ki lehet jelente­ni, hogy a kényszer hozta létre. A szövetkezet vezetősége ugyanis bejelentette, hogy átszervezést hajt végre. Aki elérte a nyugdíj­jogosultságát, menjen nyugdíj­ba. — Én úgy gondoltam negy­venévi munka után, hogy nem ülök otthon, dolgozom tovább is — mondta Ponyiné Balogh Ág­nes tulajdonos. — Hogyan bukkant erre a he­lyiségre? — Jártam a környéket rendü­letlenül. Azt elhatároztam, hogy a déli városrészt nem hagyom kozmetika és fodrászat nélkül. — Ez túlságosan „szépen” hangzik. Más indoka nem volt? — Nagyon komolyan mond­tam, amit mondtam. A vendége­im már ideszoktak, nem akartam cserbenhagyni őket. — És az anyagiak? — Azok sem mellékesek, de jól tudtam, az első években nem sokat várhatok, mert a kölcsö­nök mindent elvisznek. — Sokba került ennek a falat- nyi, de nagyon kellemes külsejű üzletnek a kialakítása? — Pénzem nem volt. Most te­le vagyok adóssággal. Két évig mindent elvisz a takarékszövet­kezet. Ha a tartozásomat kifizet­tem, akkor minden másként lesz. — Gondolta volna, amikor ezt a szakmát választotta, hogy vala­ha lesznek ilyen anyagi gondjai? — Egyáltalán nem gondoltam. Igaz, én nem is kozmetikusnak készültem, hanem vegyésznek. Aztán hagytam magam rábeszél­ni a kozmetikusságra. Pesten ta­nultam, amikor megkaptam az oklevelet, egy darabig még ott dolgoztam. — Nem volt nehéz Pesten élni? — Nagy szerencsém volt, hogy rokonoknál kaptam helyet. Egyébként nagyon szép emléke­im vannak azokból az időkből. — Miért jött haza? — Édesanyám lebetegedett, és nekem kellett átvennem a há­zimunkákat. — Hogyan alakult későbbi élete? — Férjhez mentem, majd el­váltam. Azután ismét férjhez mentem. Van egy nagy fiam, aki kamionnal járja a világot. Alkal­mazott. Ma pedig... itt vagyok. — Pont a mai világban kell kozmetikusnak lennie? — Ha arra gondol, hogy a gaz­dasági helyzet...? Tudja, úgy van ez, hogy a vendégeim ragaszkod­nak hozzám. Európa több orszá­gából is járnak ide rendszeresen, de még Kanadából is. — Csak azért, hogy a maga „csodálatos” kezeibe adják ma­gukat? — Igen. Általában telefonon bejelentkeznek, és megbeszél­jük, mikor jönnek. — Mivel „bűvöli el” őket? — Például a fényterápiás ke­zeléssel, amihez egy speciális lámpára van szükség. Ezt a mód­szert az országban csak öt helyen alkalmazzák. — A függöny mögött egy fod­rászrészleg is működik. Miért? — Mondhatom úgy is, hogy igény van rá, de az is igaz, hogy a kozmetika mellett anyagilag is szükséges. Két alkalmazottam látja el a fodrászatot. — És maga? Mennyi időt tölt itt? — Reggel héttől általában este nyolcig vagyok benn. — És a házi teendők? — Hét közben a munka után nem nagyon sok időm jut rá, hét végén, valamint a hétfői szabad­napon végzek el minden komoly házimunkát. — Meddig lehet ezt így bírni erővel? — Én még nem érzem öregnek magam. Úgy nézek ki? De azt is elhatároztam, hogy nem fogok itt totyogni öregasszony korom­ban is. Azt már említettem, hogy a nyugdíjas semmittevést nem tudom elképzelni, de elviselni sem. — Ha nincs ez az átszervezés a szövetkezetben, elment volna kisvállalkozónak? — Erre most mit válaszoljak? Semmi nincs kizárva. Azt mond­ják, minden megtörténhet az em­berrel. Velem is. De gondolja el, milyen jó érzés azt tudnom, hogy velem kezeltette az arcát, a bőrét. Azért ez nem akármi. Persze, hogy nem akarok otthon marad­ni a főzőkanál mellett. G. Molnár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents