Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-11 / 59. szám
HORIZONT HÍRLAP, 1993. március 11., csütörtök Egri és miskolci dalosok Rómában A templomi zene világversenyén A közelmúltban a miskolci Mindszenthy-kórus és a magáról egyre többször hallató egri Cantus Agriensis Rómában szerepelt egy nemzetközi versenyen. Mindkét együttest a miskolci művész-pedagógus, Gergely Péter vezeti, így önként adódott, hogy „összevont erőkkel” neveztek a versenyre. A két együttes művészeti vezetőjét arról kérdeztük, valójában hogyan is jutottak el Rómába, s milyen tapasztalatokkal, eredményekkel tértek haza? — Tavaly május óta vezetem a Cantus Agriensist — kezdi a karnagy az előzményekkel. — Nagyon jól képzett énekesek vannak az együttesben, s fontosnak tartottuk a minél többszöri fellépést. Az egriek bizonyára tudnak róla, hogy 1992 őszén sikerrel vendégszerepeltünk a nagyváradi Szent László-ünnepsé- gen. Hasonló élményt jelentett — ugyancsak az elmúlt év őszén — az az északolasz körút, melyen együtt vett részt a két kórus. — Mi volt a „belépő” Rómába? — A feldebrői jó akusztikájú templomban Protovin István hangtechnikus segítségével felvételt készítettünk még júliusban. Ezt küldtük ki Rómába — a nevezés feltételeinek megfelelően —, s november közepén már meg is érkezett a kedvező válasz. — Kik választották ki önöket? — A rendezvény szellemi mozgatója, atyja Monsignore Pablo Colino, a római Szent Pé- ter-bazilika zeneigazgatója, a Capella Giulia és a Római Filharmónia vezetője. Személyiségéről csak annyit, hogy bernstei- ni nagyságú muzsikus, zseniális szakember. Az előkészületekről el kell mondanom, hogy külön művészeti bizottság bírálta el a beküldött felvételeket, s különbizottság a helyszínen elhangzott produkciókat. Két kategóriában 13 kórus szerepelt. Az A kategóriában nehezebb, a B kategóriában valamivel könnyebb művek voltak a kötelezőek. Az A kategóriában négy együttes közül egy litván és egy osztrák kórus kapott díjat, míg a B kategóriában a mienk lett az első díj. — Mivel jár mindez? — 1994-ben lesz négyszáz esztendeje, hogy meghalt Palestrina, a népszerű olasz dalszerző. Azt mondhatom, hogy a mostani szereplés sikere után „jegyzik a kórusunkat”. A római verseny pontos megnevezése egyébként magyar fordításban a következőGergely Péter karnagy képpen hangzana: Templomok és katedrálisok kórusainak Pa- lestrináról elnevezett I. római világversenye. Ezzel egy időben rendezték meg a kóruskarnagyok világszövetségének ötödik kongresszusát. Azt hiszem, a további találkozókon is ott a helyünk... — A sikeren túl milyen tanulságokkal szolgált a részvétel? — A szervezés, a lebonyolítás, a fogadtatás példaértékű volt. A legfontosabb: ez a verseny a magyar zeneszerző-iskola diadalát hozta. Kodály- és Bárdos-darabok hangzottak el a gálán is. Mit tagadjam, meghatódtunk, amikor valamennyi résztvevő együtt szólaltatta meg Kodály Adventi énekét. (jámbor) Megyénkből is várják a pályázókat Érettségi elnökök kerestetnek Mivel a gimnáziumokban, szakközépiskolákban hamarosan kezdődnek az érettségi vizsgák, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet az érettségi elnökök listájára való felkerülésre. Pályázhatnak mindazok az egyetemi végzettségű, ötéves felső- vagy középfokú oktatási gyakorlattal rendelkező szakemberek, akik szaktárgyukban vizsgáztatási gyakorlattal bírnak. Pályázatukhoz mellékelniük kell szakmai önéletrajzot és egy ajánlólevelet is. Utóbbi kérhető megyei, regionális, avagy országos szinten elismert szakembertől, a pályázó egyetemi oktatójától, illetve pedagógus szakmai szervezettől, kamarától is. A minisztérium a pályázat meghirdetésével egyidejűleg intézkedik az ezen listáról választott érettségi elnökök díjazásának módosításáról is. Eszerint ettől az évtől az elnökök vizsgánként — a közösen kialakított szempontok alapján készített beszámolóért — tízezer forint tiszteletdíjban részesülnek, melyet az MKM biztosít. A pályázatokat megyénkből az Észak-magyarországi Regionális Oktatásügyi Központ igazgatójának, dr. Mádai Gyulának kell elküldeni a következő címre: Miskolc, Városház tér 1. 3525. Az anyagokat a megjelenéstől számított 30 napon belül nyújthatják be. A pályázók egyébiránt április 30-ig kapnak értesítést a döntésről. HANG-KÉP Nyilvános töprengés Elég sok szó, közhelyízű mondat, semmit érő frázis elhangzott már az úgynevezett rendszerváltozásról, az átmentésről, a jel- lemtelen, a torz figurák köpönyegcseréjéről. Olyannyira, hogy a kifejezés hallatán is legyintünk. Annál is inkább, mert a konkrét gondok, bajok ezer- szerte aggasztóbbak az effajta, öncélú imamormolásnál. Különben is ki akarja manapság önmagát fokozott undorérzettel megajándékozni? Vasárnap délután aztán kiderült, hogy minderről, ha nem is tökéletesen hitelesen, de mindenképpen töprengésre készte- tően lehet meditálni. A kifejezetten ügyes riporterek körébe sorolható Wisinger István a Névjegy című műsorban Kovács Lászlót, az MSZP parlamenti képviselőjét, a külügyi bizottság új vezetőjét faggatta pályájának állomásairól, fordulóiról. Szerencséje volt, mert őszinte partnerre lelt, aki nem titkolta korábbi vívódásait sem. Jelezte: igazi szocialista karriert futott be, hiszen a hajdani KISZ-esből az MSZMP KB alkalmazottja, osztályvezető-helyettese lett, s dolgozott külügyminiszter-helyettesként, illetve államtitkárként is. A kérdező rendkívül udvariasan replikázott vele, azt kutatva, hogy miként élte meg a fordulatot. Ekkortól vált izgalmassá a diskurzus, ugyanis kiderült, hogy meglehetősen vesződséges, önmarcangoló erőpróba átjutni az egyik partról a másikra. Nem maradtak el az intimebb vonatkozások sem, sztorikat jegyezhettünk meg Kádár János, Grósz Károly, Németh Miklós miniszterelnökségéről, tárgyalási módjukról, egyéniségük korlátáiról, s azokról az erényekről, amelyekkel az előbbi rezsim utolsó kormányfője méltán büszkélkedhet ma is. Hazudnék, ha azt írnám le, hogy valamennyi mozzanat, motívum megbabonázott. Másokkal együtt észre kellett vennem, hogy a néha beiktatott csend is vallomás erejű, s az is igaz, hogy nem végig örvendezhettünk a hamisítatlan igazság lélek- és szellemfrissítő pillanatainak. No ez nem panasz, végtére is a politika porondjának semmi köze nincs a magasrendű erkölcsiség- hez, hiszen ez a fura foglalkozás mindössze a lehetőségek tudománya, s ebben a régióban aligha suhognak sűrűn az angyalszárnyak. Mégis megnyerőén hatott a higgadt légkör, az elegáns pengeváltás, s az a szándék, hogy a nehézségek ellenére is keressük az egymás felé ívelő utakat. Akkor is, ha nem biztos, hogy megleljük ezeket... Jockey kétszer Számosán szidják a Dallast, ettől függetlenül rendületlenül nézik az esedékes folytatást. Az elmúlt héten valószínűleg a szokottnál is többen telepedtek péntek este a készülékek elé. Ez nem véletlen, ugyanis Friderikusz Sándor jóvoltából már csütörtökön találkozhattak a legfondorlatosabb egyik főszereplővel, Jockey-val, azaz Larry Hagman- nal. A show-gazda természetesen most sem jeleskedett, legfeljebb tetszelgett, illegette magát, nye- fegett-nyafogott, szürkéskedett. Talán ezért nem bontakozhatott ki a kissé megöregedett sztárvendég. A szembesülés mégsem volt felesleges, ugyanis igazolta azt az ősi tételt, miszerint nem a pacsirta fontos, csak a dal. Huszonnégy óra múlva megint felfedezhettük a képernyőn — ezúttal „akcióban” — a sziru- posszívű nők bálványát. Elgyönyörködhettünk abban, hogy miként születik a csoda, a jellemformálás művészi káprázata. Ez a figura jóval többet jelentett nekünk, mint a felvevőgépek elé citált eléggé hétköznapi alak. Nem a bácsikorba lépett meghívottra emlékezünk majd, hanem arra a káprázatra, arra a teremtésre, amit minden jelentkezéskor produkál. Mellesleg ezt a „szappanoperát” mesterkezek gyürták, olyanok, akik ismerik a néző összes rezdülését, s pontosan tudják, hogy mikor mi szükséges az érdeklődés felkeltéséhez, ébrentartásához, fokozásához. Elutasíthatjuk az elénk tálalt pénzhajhászást, a testvérháborút, az érvényesülési kutyakomédiát. Mégsem állunk fel, mert ha már senki sem lopakodik közelünkbe, akkor jön a bűbájos, a szeretetet sugárzó Elly, aki kibogozza az összekuszálódott szálakat, s békét, megnyugvást hirdet. Elégedettségünkre. íme a recept. Tessék legalább lemásolni. Hátha megy... Pécsi István Oktatási reform, hatvani módra Minap egy történelmi tanulmányi verseny kapcsán írtunk már a hatvani Bajza József (Gimnáziumról, amelynek diákjai országos döntőbe kerültek, öregbítve az iskola jó hírét. Időközben arra is sort keríthettünk, hogy az intézet életében bekövetkezett néhány sorsdöntő változás lényegével közelebbről megismerkedjünk, illetve ezek tartalmát fölfedjük. Farkas Kálmánná igazgató beszélgetésünket azzal vezette be, hogy az új tanév indításakor a diákok felvételében két újítás történt, miután a hagyományos négyosztályos gimnáziumi évfolyamon kívül egy speciális természettudományos osztály is indult. — Itt diákjaink magasabb óraszámban sajátítják el a matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, számítástechnikát már a mostani tanévben, s az első évfolyam diákjainak összeválogatása oly jól sikerült, hogy féléves eredményeik alapján ez lett az iskola legjobb osztálya — mondotta az igazgatónő. — Másik jelentős változás házunk táján a hatosztályos gimnázium beindítása volt, ahová a hat általános iskolai év elvégzése után nyertek felvételt a diákok. Ezek eredményeként a Bajza iránt igencsak megélénkült az érdeklődés! A jelentkezés például ötszörösére nőtt, s a legjobbak összeválogatása végett a pályázók szövegértésből, nyelvtani ismeretekből és matematikai logikából felvételi vizsgát tettek, ám sokat nyomott a latban az általános iskolai eredmény is. Ilyen úton-módon 29 tanulónk jutott be az első évfolyamba, s a kiválasztás eredményes voltát bizonyítja, hogy félévkor ez az osztály csak századrésznyivel maradt el a legjobb mögött. Különben már az 1993-94-es évben is gondolkodunk. Erre utal az a tény, hogy a jövő iskolai esztendőre most, azaz március 1. és 31. között lehet pályázni hozzánk, hagyományos jelentkezési íven, amelyet saját általános iskolájuktól kapnak meg a diákok. A felvételi vizsgákra egyébként a tavaszi szünet után kerül sor, s a pontos időről az iskola igazgatósága értesíti a családokat. Érdeklődni persze személyesen, illetve telefonon addig is lehet, minden délelőtt a 41-455-ös számon. Iskolalátogatásunk arra szintén módot nyújtott, hogy szót váltsunk néhány friss „bajzással”. Karácsony Dóra például a Kodály Zoltán iskolából érkezett, s ahogy mondja: az első naptól jól érzi magát az új környezetben, a tanároktól már eddig is sok extra segítséget kapott, s azért harcol, hogy kitűnő bizonyítvánnyal zárja a tanévet. A Hortról erkezett Dénes Gabriella kezdetben attól tartott, hogy rossz osztályközösségbe kerül, most viszont már azt üzeni a hasonló cipőben járó diákoknak, diáklányoknak, hogy merjenek jelentkezni az új típusú gimnáziumba, mert csak nyernek vele. Sipos Arnoldot az adácsi általánosból íratták át szülei a Bajzába, s már itt vannak nehezebb tantárgyak, mint például a földrajz, de a jó és figyelmes tanárok megkönnyítik előbbrejutását. Miként vélekedik a tanügy effajta változásáról például Kovácsáé Kiss Éva osztályfőnök? Mint szavaiból kiviláglik, izgalommal várta a tanév indítását, tekintve, hogy most ifjabb diákok ültek vele szemközt a padokban, ám a befektetett pluszmunka, valamint a tankönyvproblémák rendeződése november közepére eloszlatta minden aggodalmát. E barátkozásban sokat segítették az osztályon kívüli rendezvények is, mint például a múzeumi, színházi látogatások, de szerveztek kétnapos kirándulást is, továbbá gyorsította az egységbe kovácsolódást a karácsonyi betlehemesdi, most pedig épp a Parlament megtekintésére készülnek. Befejezésül idézzük ismét Farkas Kálmánná igazgatót, aki szerint a Bajzában bevezetett újítás megmozgatta a tanári kart, amelynek tagjai immár úgy látják, hogy ez a nevelés reformjának egy olyan vonása, ami hosz- szabb távon még inkább gyümölcsözőnek ígérkezik. Moldvay Győző A liberális megoldás Beszélgetés Fekete Jánossal A napokban az Egri Liberális klub vendége volt Fekete János, az Európai Magyarországért Alapítvány önkormányzati irodájának vezetője. Ez az iroda még 1990 szeptemberében létrejött, s az a feladata, hogy a településeken dolgozó testületek munkáját segítse, így például 1200 város, falu kérte tőlük, hogy segítsenek szervezeti és működési szabályzatuk kialakításában. De foglalkoztak azzal is, hogy felkészítsék a polgár- mestereket, képviselőket. Nemrégiben azonban az iroda átalakult, s inunkatársai a Magyarországi Önkormányzatokért Alapítványban dolgoznak. — Önök keresik a kapcsolatot az önkormányzatokkal, vagy fordítva? — Indítottunk Önkórkép címmel egy liberális önkormányzati folyóiratot, s ennek példányait megküldtük a több mint háromezer településre. Ebben volt egy kis megrendelőlap, s aki ezt visszaküldte, az két napon belül megkapta további küldeményünket. Tudomásom szerint — s körülbelül ezeknek a településeknek a harmadáról van információm — ezeket az SZMSZ- eket a legtöbb helyen a helyi viszonyokhoz igazítva elfogadták. Egerből például az akkori SZDSZ-frakció vezetője küldött megrendelőlapot. — Önök tehát elsősorban a liberális önkormányzatokat segítik. — Megpróbálunk pártsemlegesen működni, de mindig a liberális megoldásokat keressük. Kedvező feltételt jelentett számunkra, hogy a városok többségében liberális többségű önkormányzatok jöttek létre. — Hogyan tudják figyelemmel kísérni ezeknek a közgyűléseknek a működését? Egerben például úgy nézett ki, hogy liberális többségű lesz az önkormányzat, aztán megalakult a lokálpatrióta frakció... — Ezt a lokálpatrióta frakciót én nem értem. De figyelemmel követtünk mindenféle változást, s a módszertani füzeteinkben írtunk is ezekről. Nem minősítettünk, de azt azért leszögeztük, hogy szerintünk mi követésre méltó, és mi nem az. — Azt a következtetést azért bizonyára levonták, hogy a liberális önkormányzatok beváltak- e? — Magyarországon általában bevált a települési önkormányzás, a sok probléma és botrány ellenére. Ez általában érvényes a liberálisokra is. Ami akkor is igaz, ha figyelembe vészük azt a tényt, hogy néhány nagyvárosban a liberális önkormányzatokban egészen rövid időn belül polgármesterváltás történt. — A liberális alapítványok sokak szemében gyanúsak. Az önöké például magyar pénzből jött létre? — Ez egy kifejezetten magyar alapítvány. 1989 októbereben Bródy János zenész és Kornis Mihály író hozta létre azzal a céllal, hogy elősegítse a békés átalakulást a liberalizmus és a szociáldemokrácia értékei szerint. Százezer forint alaptőkével indult, s az utóbbi időben már önfenntartó volt az iroda, hiszen sok kiadványunk van, s ezek kelendőek. — Közelegnek a választások. Mi lesz a feladata az irodának? — Arra készülünk, hogy a nagy kérdésekre kidolgozzunk egy olyan megoldást, amelyet valamennyi pártnak, szakértőnek megküldünk. Például foglalkozunk a megye helyével és szerepével, a fővárossal, és szeretnénk egy törvényjavaslatot is kidolgozni a területfejlesztésről. — A szavaiból az tűnt ki, hogy a liberális önkormányzatok tudják működtetni a városokat. De láthatnak-e bennük perspektívát a választópolgárok? — Igen, ha egy liberális vagy szociál-liberális kormány segíti őket, s lehetővé teszi, hogy ne csak működtessék a várost, hanem jelentős fejlesztéseket is tehessenek. — Ezek szerint a liberális megoldás az, hogy liberális ön- kormányzatok, liberális kormány? — Hát ez lenne az ideális állapot, s ez jelenthetné a jelenlegi válságos helyzetből a kilábalást. Mert ez egy reális alternatíva. Kovács Attila Filmpremierek Tinikrimi Három gazdag, de egymástól nagyon különböző egyéniségű 15 eves lány szüleik kívánságára együtt tölti a tavaszi szünetet. Jennifer szép, szőke és szexis, Claire zárkózottabb, de okos és érzékeny, Sam tipikus lázadó, punk, fekete bőrdzsekit visel, és sötétre festi a szemét. Itt bujkál egy fiatal fiú, aki kiképző őrnagyát halálra verte. A lányok sejtik, hogy nincs minden rendben vele, de a fiú megígérte, ha maradhat, emlékezetessé teszi a vakációjukat... Mivel mindegyik lány szeretné felhívni magára a figyelmet, furcsa szövetségek alakulnak ki közöttük. A filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Twin Peaks — Tűz, jöjj velem! A történet Portlandban kezdődik, ahol brutálisan meggyilkolnak egy Teresa Banks nevű fiatal nőt. Az FBI vezette nyomozás egyre furcsább körülmények között zajlik, és Cooper ügynökön különös megérzés lesz úrrá. A gyilkosság hátterében egy titokzatos sötét erő áll, amely újabb és újabb áldozatokat követel. Egy évvel később a békés, Washington állambeli kisvárosban, Twin Peaksben a gyönyörű Laura Palmer épp egy kis drogot szippantva készül iskolai órájára. Az események a tévésorozatban megszokott álomszerűséggel követik egymást a szex és a drog vonzásától szabadulni képtelen Laura Palmer életének utolsó hét napján — egészen a gyilkosság pillanatáig. Laura szenvedései azonban ezzel nem érnek véget. A filmet az egri Prizma mozi mutatja be. Jelenet a Twin Peaks-ből
