Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-11 / 59. szám
HÍRLAP, 1993. március 11., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Költségvetés Balatonban Nem dúskálnak a javakban Balatonban sem. A Kelet-Heves megyei községben 31 millióból gazdálkodnak. Azonban ez nem elegendő már a fejlesztésekre, hiszen a normatív támogatásból például csak alig több mint egymillió forintot kap az óvoda, amikor hatmillióra lenne szükség. Az iskola pedig 4 millió 551 ezret kap, holott közel nyolcmillió kellene. S mivel a falu természetesen elsősorban az oktatási intézmények fenntartását szeretné biztosítani, másra nemigen jut pénz. A tűzoltók voltak a legjobbak Ezen a héten hétfőn első alkalommal rendezték meg a mátra- derecskei sportcsarnokban azt a terem-labdarúgótornát, amelyen néhány megyei honvédségi csapat mellett rendőrök és tűzoltók együttesei vettek részt. A játékban a Heves megyei tűzoltóság focicsapata végzett az élen, második lett a Mátra üzem- anyagraktár gárdája, míg a bronzérmet megosztva nyerte a hevesi és a recski honvédség. A tervek szerint jövőre ismét sor kerül Derecskén a megmérettetésre. Fáklyás felvonulás Március 12-én, pénteken este fáklyás felvonulással emlékeznek meg az 1848-49-es szabadságharcról, a nemzeti ünnepről Mátraderecskén. A helyi általános iskola igazgatósága és ifjúsági szervezete várja az érdeklődő polgárokat, a gyülekező holnap este hat órakor lesz, gyertyát mindenki vigyen magával. A felvonulást követően a forradalom helybéli mártírjának, Kis János honvéd őrnagynak a sírját is megkoszorúzzák. Ahol a Hírlapot a legtöbben olvassák Szilvásvárad és Tarnalelesz Már beszámoltunk arról, hogy a közelmúltban egy felmérés készült szerkesztőségünkben, melynek révén kiderült, a megyében melyek azok a települések, ahol lapunk a legnépszerűbb. A pétervásárai körzetből négy község is az élen végzett, Egerszóláton, Recsken, Szilvásváradon és Tarnaleleszen is kiemelkedően magas a Hírlap olvasottsága a polgárok számához képest. Szólátra és Recskre már ellátogattunk ebből az alkalomból: ezúttal Szilvásvárad és Tarnalelesz következik. „A legkelendőbb napilap” A Szalaj ka-völgyről s a lipicai ménesről méltán híres településen, Szilvásváradon inkább előfizetik, mintsem naponta megvásárolják a megyei lapot. A helyi postahivatal vezetőjétől, Soós Lajosnétólazt tudjuk meg, hogy a községben 228-an fizettek elő az újságra, úgynevezett „árus példány” csupán néhány van náluk, ám az rendszerint elfogy. — Itt a postán elsősorban az átutazók, a turisták veszik meg a Hírlapot — mondja a vezető. — Most, hogy kevés a vendég, kevesen látogatnak ide így februárban és márciusban, egy-kettő megmarad, szakszóval: akad remittenda. Elkeseredésre persze nincs ok, lesz még nyár, jönnek még a kirándulóbuszok, és mindemellett ma is a legnépszerűbb napilap Szilváson a Hírlap, ez a legkelendőbb. Amúgy a ritkábban, hetente, havonta megjelenő sajtótermékek iránti kereslet hullámzó: biztos vevőre leginkább a színes, bulváijellegű lapok, s a rejtvényújságok számíthatnak. Eddig az adatok, a számok, most pedig következzen egy vélemény. A szilvásváradi patikus, Pillér István régi olvasója lapunknak. Mostanság is mindennap átfutja, mit írunk, és bár jobbnak tartja, mint amilyen az előd, a Népújság volt, úgy gondolja, még mindig sok a Hírlapban a „külső”, például a Magyar Távirati Irodától átvett anyag. Egyszóval, több figyelmet a megyére, véli a község gyógyszerésze. Az egyik főszereplő Nem mondhatni, hogy ritkán emlékeznénk meg Tarnalelesz- ről akár itt a péterkei körzeti oldalon, akár a Hírlap más részén. Az azonban korántsem biztos, hogy a dolgok ilyetén alakulásának Leleszen mindenki örül, na nem azért, mert gyakorta rosszat írnánk, hanem amiatt, amiről a legtöbb cikk olvasható: ez pedig a nagyarányú munkanélküliség. „Bronzérmes”, harmadik helyezett e tekintetben a megyében Lelesz, vagyis igen magas a munkanélküliek száma a keresőképes helybéliek számához képest, ezért került már nemegyszer címlapra a település. Reményt sajnos nem nagyon látni, a környék, a környező községek, üzemek sincsenek jó helyzetben. S akkor a többi gondról, például az önkormányzat szűkös költségvetéséről még nem is szóltunk... — Olvassuk, már csak azért is, mert sok cikk jelenik meg a térségről — erősíti meg a fentieket Maczkó Ferenc körjegyző. — Figyeljük aztán azt is, hátha van valami kilátás, hátha máshol előre tudtak lépni a munkanélküliség ügyében, s a példa közlésével segíthet a lap. Újságunk egyébként a körjegyző szerint tárgyilagos, jobb a mai, területi rendszer, mint az előző volt. Igen hasznosak azok az írások, amelyek a lakossági kommunális beruházásokról — vízről, gázról, telefonról — tudósítanak, hiszen ezek közvetlenül érintik a polgárokat. S ha már a beruházásokról esett szó: a közel kétezer lelket számláló nagyközségnek az idén nem jut túlontúl sok pénze a fejlesztésre. A szomszédos Bükk- szenterzsébettel és Szentdomonkossal együtt szeretnék kiépíteni a vezetékes gázhálózatot, amelynek a terve már elkészült, s amelyre csak Lelesznek kilencmilliót kell áldoznia. A szennyvízhálózat tanulmánytervét is mihamarabb el kívánják készíttetni. Az idén rendelkezésükre álló pénzösszeg többi részét főként az önkormányzati intézmények fenntartására, működtetésére fordítják a község 1993-as költségvetésének értelmében. (rm) Péterkei takarékszövetkezeti tervek Növelni szeretnék a betétállományt Azt, hogy milyen is lesz a pénzintézetek, közöttük a takarékszövetkezetek helyzete 1992- ben, bizony nehéz lett volna előre megmondani. Az életkörülmények romlása miatt azt lehetett feltételezni, hogy csökken a lakossági tartós betétek száma. Az év végi takarékszövetkezeti zárásokat követően azonban a legtöbb helyen másképpen alakultak a dolgok: egyrészről csökkentek ugyan a betétekben elhelyezett összegek, másrészt viszont az új gazdasági helyzetben bizonyos rétegek éppen fordítva, egyre több pénzt szántak a kamatozásra. S hogy milyen tapasztalatokat szereztek minderről a múlt évben Pétervásárán? A témáról Eged Istvánnal, a Pétervására és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével beszélgettünk. — Kirendeltségeinken nagy volt tavaly az ügyfélforgalom — mondta. — A betétállomány közel ötvenmillió forinttal növekedett, így az most meghaladja a kétszázötvenmilliót. A kölcsön- kihelyezési lehetőségek ugyanakkor szűkültek, a kölcsönök törlesztésénél romlott a fizetési morál, gyakran perre is sor kerül, és sajnos a bírósági döntések, ítéletek eléggé lassan születnek meg. Az éves gazdálkodási eredmény — vagyis a nyereség — egyébként az úgynevezett bázisszintet éri el: megközelíti az ötmillió forintot. El kell mondanom még, hogy a fentiek mellett korszerűsödött a számviteli munkánk, az elmúlt évben ugyanis az egész hálózatot átállítottuk a számítógépes ügyintézésre. — Arra kérném, szóljon a tagsági kapcsolatokról, a tagok érdekeltségi rendszeréről is. — A takarékszövetkezeti tagok száma a hozzánk tartozó tizenkilenc településen közel hétezerre tehető, másfél milliós részjegy-összeggel. Ennek a nagy létszámnak egy része az időközben bekövetkezett változások miatt — elköltözés, halál, töredék részjegy — csupán formális. Az a tapasztalat, hogy a tagság ötven-hatvan százaléka él a részjegy-kiegészítés lehetőségével, illetve tagsági jogának megtartásával, melyekre az átalakított alapszabály ad módot. Természetesen a tag döntése alapján a tagsági viszony meg is szüntethető, s ekkor visszafizetjük a töredék részjegyet. Mindazonáltal a tagsági érdekeltséget továbbra is fenntartjuk, a befizetett részjegyre osztalékot fizetünk, emellett a szövetkezeti tagok kölcsönfelvételkor ötvenezer forintig egy százalék kedvezményt kapnak. De egyéb kedvezmények is vannak. — Milyen célokat tűztek ki erre az évre? — Szeretnénk, ha 1993 végére betétállományunk elérné a 300 millió forintot. A jó fedezettel rendelkező ügyfeleink kölcsönigényeinek kielégítésén keresztül, úgy vélem, elérhető ez a cél. A gazdálkodás területén pedig a tavalyi eredmény — az ötmilliós nyereség — reális elképzelésnek látszik. Mindezekről, tehát az eredményekről és a tervekről a márciusi részközgyűléseken tájékoztatjuk majd a tagságot. Zay József Kábeltévé Balatonban Első nekifutásra nem sikerült kábeltelevíziót telepíteni Balatonban. Másodszorra azonban — úgy tűnik — nem lesz semmi gond. A négyszáz házból ugyanis már hétfő delelőttig 190-en jelezték: szeretnék, ha bekapcsolódhatnának a hálózatba. így vélhetően már június végén be tudná indítaná Bogárdi László a vállalkozását, amelynek köszönhetően az 1-es és 2-es adást immáron tökéletesen vehetnék a balatoniak, s a rádióadásban sem lenne kivetnivaló. Emellett öt műholdas adást is tudnának venni, így a Music Televisiont, a SAT 1-et, az RTL-t, a PRO 7-et és egy sportcsatornát. Tervezi a helybéli önkormányzat Kormos Béla polgár- mesterrel az élen, hogy helyi adást is beindítanak. Ebben többek között képújságon keresztül tájékoztatnák a polgárokat a legfrissebb helyi eseményekről, s ha anyagi helyzetük megengedi, vásárolnak majd egy kamerát is, s így felvételről bemutatják az önkormányzati üléseket is. A telepítés a hónap végén indul, s akik szerződtek a vállalkozóval, tizenháromezer forintot fizettek. A megállapodás tartalmazza azt is, hogy ha az említett adásokat kódoljak, akkor azokat természetesen nem tudják közvetíteni Balatonban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megye Köztársasági Megbízotti Hivatalának szervezéseben Pétervásárán polgár- mesteri értekezletet tartottak, melyen a térségből közel 30 polgármester és jegyzővett részt. Az értekezleten a térség fejlesztéséről hozott kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról esett szó. Konkrét cél volt, hogy megválasszák a regionális fejlesztési tanácsba a térséget Eredményes volt a téesz Derecskéi nyereség A jól menő benzinkúthoz autómosó is épül Február végén zárszámadást tartottak Mátraderecskén, a Rákóczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezetnél. A környéket járva erről rendszerint azt lehetett hallani, hogy a de- recskeiek egymagukban annyi nyereséggel zártak, mint a megye többi termelőszövetkezetei együttvéve. Ezt ugyan Forgó Jánoséinak. nem tudja megerősíteni, az viszont kétségtelen: igen eredményes volt számukra a tavalyi év. — 452 millió forint az 1992-es árbevétel, s ez 60 millióval több, mint az előző évi— mondja. — A nyereségünk pedig mintegy 8,4 millió. A zárszámadáson kéthavi pluszbért fizettünk ki nyereség- részesedés címén. — Minek köszönhető a siker? — Elsősorban annak, hogy a szövetkezet benzinkútjánál jelentősen megnőtt a forgalom. Ugyanakkor más területek is jól prosperáltak, de természetesen Forgó János: kéthavi pluszbért fizettünk... volt olyan ágazat is, amely veszteséget hozott, így például a növénytermesztés, a fémüzem, a szállítás. Ennek ellenére egyik ágazatot sem szüntettük meg, s gyakorlatilag változatlan maradt a 220 fős dolgozói létszám is, nem történt leépítés. — Azért nyilván igyekeznek kizárni a veszteségforrásokat. — Igen, a szállítást végző gépkocsikat például lízingbe adtuk, a vágóhidat bérbe. Megpróbáljuk mindemellett csökkenteni az egyéb költségeket is, az iroda is feleakkora helyre „húzódik ösz- sze”, így kevesebb a rezsi. Egyszóval, én azt hiszem, megtettünk minden szükséges intézkedést 1993-ra. — Ennek alapján mit vár az idei évtől? — Hasonló nyereséget tervezünk, mint amilyen az 1992-es volt. Remélem, ehhez hozzájárul majd az az autómosó is, amely most épül a benzinkút mellett. Körülbelül 3,2 millióba kerül, április közepén szeretnénk beüzemelni, közben a gázcseretelepet is odavisszük, s akkor már komplett szolgáltatást tudunk nyújtani. (rénes) Az elnök áldását adta volna a verpeléti kiválásra Hiányoztak a törvényi feltételek Útiebéd A leleszi bolt A tamaleleszi bolt egy igazán sokoldalú üzlet, hiszen magában foglal egy kocsmát, egy gyorsbüfét és egy élelmiszerüzletet. Teszi ezt úgy, hogy a funkciók nem is különülnek el egymástól, egyetlen pult mögött történik mindez. Érdekes módon mégis két bejárata van a helyiségnek, az egyiken a felirat: falatozó, a másikon: élelmiszerüzlet. Tehát maguk a működtetők is érzik a helyzet felemás voltát. Az intézmény amúgy az egyik legjobb ebédezőhely a környéken, néhány pillanat alatt főznek virslit, debrecenit vagy kolbászt, s — ami igazán ritkaság — megfelelő a hurka minősége is, nem házi ugyan, viszont nem lehet rá azt sem mondani a kifejezés rossz értelmében, hogy bolti. Emellett a belátogató vendég fogyaszthat italt is — mind hűsítőket, mind szeszes termékeket —, tehát igazából nem egy boltban érezhetjük magunkat, hanem egy barátságos helyen. A vendéglátók kedvesek, ha csak egy doboz sajtot akarunk vásárolni, akkor is ránk tukmálnak egy kávét, s ha csak úgy benézünk, biztosan nem távozunk üres kézzel. Törzsvendégek itt is akadnak — ha virslievés közben hallgatjuk a telefonbeszélgetéseket, rájövünk —, hiszen a tarját elteszik nekik, s ha már senki más nem kap semmit, ők igen. A helynek specialitása nincsen, ha csak az nem, hogy itt legalább mindig lehet ebédelni, ahogyan a szlogen mondja a húsboltokról: olcsón, finomat. (kova) Nemrégiben egy rövid interjút készítettünk a pétervásárai választókerület országgyűlési képviselőjével, Kelemen Józseffel. Az „ Önállóságra törekszik a verpeléti áfész” című írásban arról esett főként szó, hogy a verpelétiek le kívánnak szakadni a szövetkezet egri központjáról, s ebben a honatya segít nekik, ő állt élére az akciónak. A cikk végén megjegyeztük: amint lehetséges, természetesen megszólaltatjuk a másik felet is, jelesül az egri áfész elnökét. Ficzere Sándorral, az Egri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőjével e héten kedden beszélgettünk. Az elnök éppen előző nap küldött választ a verpelétiek kiválását szervező bizottság levelére, s elmondani is annyit mondhatott el, amit levelében leírt. Eszerint ő már a tavaly februárban megtartott részközgyűlésen részletesen szólt a kiválás lehetőségéről, annak törvényes módjáról, mindezek ellenére 1992. június 30-ig, amíg a jogszabály lehetőséget adott a kiválásra, nem kapta meg a tagok tíz százalékának aláírásával kért kiválási nyilatkozatot. Idén január 17-én viszont már megérkezett hozzá ez az említett, tízszázalékos arányt igénylő szándéknyilatkozat, melyben a verpeléti kezdeményezők az Országgyűlés ide illő állásfoglalására hivatkoztak. Ez azonban Ficzere Sándor szerint nem vonatkozott az áfészekre, mivel az átalakulás náluk, Egerben még 1992. június 30-ával megtörtént, törvényes keretek között. Mindazonáltal a verpeléti szervezők által felkért parlamenti képviselővel, Kelemen Józseffel az elnök felvette a kapcsolatot a szükséges közgyűlések összehívása végett. A helyi szervezők ugyan az elnök javaslatával ellenkező időpontra, február lire, 12-re és 13-ra hívták össze a részközgyűléseket, Ficzere Sándor mégis részt vett mindhárom eseményen. Ám ezeken a tagoknak csupán 20,6 százaléka jelent meg összesen, a törvény szerint szükséges 50 százalék plusz egy fővel szemben, így nem lehetett kimondani a kiválást. Ennek alapján az elnök nem fogadhatja el törvényesnek a verpelétiek kiválási törekvését. Kelemen Józsefnek a korábbi cikkben tett megállapításával kapcsolatosan — tudniillik, hogy „a perifériákról bevittek mindent a központba, ami fejlődött, a többi meg csak úgy elvolt” — Ficzere Sándor leszögezte: abban az időszakban összesen mintegy négyszázmillió forintot fordítottak a szövetkezet fejlesztésére. Nem csupán Egerben, hanem vidéken is, s ezt jelzi, hogy például akkor épült meg a verpeléti ÁFÉSZ-áruház. Az elnök egyébiránt szívesen elfogadta volna a kiválást, nem gördített volna akadályt a verpeléti kezdeményezés elé, ameny- nyiben meglettek volna annak a törvényes feltételei. Törvénysértésre azonban hiába is igyekszik bárki rábírni őt. Végül, ami még a témához tartozik: ma már csak akkor kerülhetne sor kiválásra, ha a Parlament törvényt módosítana, az új szövetkezeti törvény ugyanis nem foglalja magában a kiválás intézményét. Rénes Marcell Hogyan fejlesszék a térséget? képviselő polgármestert, megalakítsák a kormányrendelet eredményes végrehajtását segítő társulásokat. A megjelenteket Pál László városi polgármester üdvözölte, majd dr. Balás István, a köztársasági megbízott Heves megyei hivatalának vezetője, valamint Mezei Lajos, a hivatal munkatársa adtak tájékoztatást. Elmondták, hogy regionális fejlesztési tanácsot hoznak létre, s beszéltek céljáról és feladatáról. Ezt követően több polgármester szólt hozzá, s tett fel konkrét kérdést a településeken jelentkező igények, feladatok megvalósításával kapcsolatosan. A megyei önkormányzat képviselője elmondta, hogy a regionális fejlesztési tanácsban aktívan kívánják majd a települések érdekeit képviselni. Tájékoztatást adott arról is, hogy a feladatok megoldásában milyen területen tudnak konkrét segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. A regionális fejlesztési tanácsba a térség képviselőjének Pál Lászlót, Pétervására polgár- mesterét választották meg.
