Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06-07 / 55. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1993. március 6—7., szombat—vasárnap Mennyit ér Heves megye kétéves előnye? Nürnberg visszavárja a magyarokat Manapság Németországban az egyik központi téma a recesszió. Nehezen barátkoznak meg a 4,5 százalékos inflációval, a Ruhr-vi- dék válságával, aggasztja őket a keleti tartományok nehezen mozduló gazdasága. Mindezektől függetlenül nagyon jól élnek. Számunkra elképzelhetetlen a bőség, sok jele van annak, hogy a problémák ellenére sem kell szűkölködniük a németeknek. Bajorország, 1993 február vége. Fagyoskodik Nürnberg, de ennek ellenére életvidám. A félmilliós város a farsang végét ünnepli, éjszakánként konfetti, színes szalag, papírhulladék lepi el az utcákat es tereket. Még az oly tiszta környezetben is beletelik egy napba, míg sikerül eltüntetni az éjszakai vigalom nyomait. Az itteni emberek eltérnek attól, mint amilyen hűvösnek a németeket képzeljük. A bajorok temperamentumosok, barátkozók, szeretnek jókat enni, inni. Különösen könnyen értenek szót a magyarokkal, akikhez — mint mondják — ezeréves kapcsolat fűzi őket. Számon tartják, hogy Szent István bajor hercegnőt vett feleségül. A nürnbergi var lovagtermében díszhelyen szerepel a magyar címer. De más kapcsolatot is emleget Gerd Lohwasser, Mittelfranken megye elnöke, a Heves megyeiek vendéglátója. Elmondja például azt is, hogy az 1954-es berni — a magyarok számára vereséget hozó — futball- döntő német válogatottjában nürnbergi játékos is szerepelt. Járni tanulunk... A rokonszenves, örökké pipázó elnök szívesen emlékszik visz- sza az Egerben töltött napokra, ahogy mondja, élvezték a szép tájakat, s az egyedülálló vendégszeretetet. Rokonszenveztek azzal a dinamizmussal, elszánás- sal, ahogy a Heves megyeiek Európához igyekeznek kapcsolódni. Az önkormányzati együttműködésből fokozatosan szélesedő szövetség alakulhat ki, ami az élet sok területén segítheti mindkét felet. Persze a nemet partner a tehetősebb és tapasztaltabb, mind a gazdasápban, mind pedig a demokrácia es az önkormányzatiság intézményeinek kialakításában. Ezért mondja a Heves megyeiek nemzetközi sajtótájékoztatóján dr. Jakab István, a Heves megyei közgyűlés elnöke, hogy a magyarok a járni tanuló gyermekhez hasonlatosak, akik szívesen veszik egy nagyobb testvér segítségét, aki már átesett ezen az időszakon. Szinte minden német lap, amely írt erről az eseményről, ezzel a gondolattal kezdte a beszámolóját. Szívesen is nyújtanak nekünk támogatást, ha tudunk élni a lehetőségekkel. A nürnbergi vásár, a Szabadidő ’93 szolgáltatott alkalmat arra, hogy a két éve kialakult kapcsolat továbbfejlődjön. Itt jelentkezhettek a Heves megyei és egri kiálh'tók, a bajor kormány és Mittelfranken megye vendégszeretetét élvezve. A „fiatalabb testvér” segítségképpen például jelképes összegért szerepelhetett ezen a nagy seregszemlén, bemutathatta idegenforgalma és gazdasága kínálatát. Hogy miként éltek ezzel a lehetőseggel? Ahogy dr. Günther Beckstein, a bajor kormány államtitkára megfogalmazza, Mittelfranken és Heves megye a legjobb úton halad a politikai, gazdasági és személyes kapcsolatok kiépítésében. — Magyarország tradicionális kapcsolatban áll Bajorországgal — hangsúlyozza —, s nemcsak az ezeréves frigy miatt. A mi gyorsan pergő időnkben sem halványult el ez a hagyomány, s mi németek soha nem felejtjük el 1989. szeptember 11-ét sem, amikor megnyitották a határokat a keletnémet menekültek előtt. Egy aránylag kis nép nagy bátorságot tanúsított, s ezért hálával tartozunk neki. Mi készen is állunk arra, hogy segítsünk abban, hogy lerázzák a, kommunizmus maradványait. Úgy látjuk, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is fejlődik Magyarország, megteremtették a megfelelő kereteket. Ennek is tulajdonítható, hogy 1991-ben már pozitív külkereskedelmi mérleget zárhatott Németországgal szemben. Az átalakulás — tudjuk — szenvedést okoz ott is, de a többi volt szocialista országgal szemben előnyt élvez, közöttük az élen áll. Nem csoda, hogy társulási szerződést köthetett az Európai Közösséggel, s jó sansza van arra, hogy hamarosan teljes jogú taggá váljon. Ebben Németország minden támogatást megad, nemcsak hálából, de közös érdeknek is látja ezt a belépést. A gomb és a kabát A politikus mélyebb összefüggéseket is meglát, mint egy egyszerű vásárlátogató, de annyi bizonyos, hogy a Heves megyei és egri standon sokan megfordulnak. Szívesen kortyolnak az egri borból, amely a bajor boltok polcain mutatóban sem akad, érdekli őket a kézzel faragott bűtor, s belelapoznak a prospektusokba. Nagy a verseny, az óriási csarnokban ízlésesebbnél ízlésesebb turisztikai látványossággal kecsegtetik a bajorokat. De milyen is itt az idegenforgalom piaca? Erről dr. Meggyes Istvántaz Országos Idegenforgalmi Hivatal németországi képviseletének vezetőjét kérdeztük. — A németek utaznak a legtöbbet — hangsúlyozza —, s ok költik a legjelentősebb összegeket is. A magyar turisztikai bevételek .60 százaléka innét származik. Örömmel jönnek, de kell nekik az esemény is: kultúrával, történelemmel szeretnének találkozni. Ebben Heves megye gazdag. De nálunk az a szokás, ha valahogy össze is szedjük apénzt a rendezvényre, nem reklámozzuk. A kabátról lespóroljuk a gombot. Egy évvel korábban meg kell hirdetni valamit, ha oda vendéget várunk. Nem is merem már mondani, hogy az ezredfordulóra a turisztika lesz a legjelentősebb ágazat. Még a recesszió idején sem mondanak le az emberek az utazásról. A fejlett nyugati országokban is a lakosság 7-8 százaléka ebből keresi meg a kenyerét. Ebben lehet a legolcsóbban és a leghamarabb munkahelyeket teremteni. Ezek nemzetközi tények, nem nekünk kell kitalálni. Eszak-Magyaror- szágon nagyok a lehetőségek. Az emberek rendbe hozhatnák kis házaikat, kedvezményes hiteleket igénybe véve, s kitakaríthatnák a falvaikat. Ez számukra is jobb lenne, s vonzaná oda a turistát. S hogy mit is jelentene mindez, meg a többi gazdasági szál Heves megye számára, arról Borók Mária, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főmunkatársa beszél: — Heves megye törekvéseit az elmúlt év közepe óta ismerem. Őszintén drukkolok nekik. A kormány egyébként is kiemelten kezeli Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyéket, mi is feladatul kaptuk, hogy támogatásban részesítsük ezt a térséget, és anyagilag is hozzájárulunk kez- demenyezéseikhez. Nagyon tetszik a stand, és a sajtótájékoztatót is jól előkészítettnek tartottam. Külön értékelem, hogy olyan személyes kapcsolatok alakultak ki, mint dr. Jakab 1st- ván p.k OptH T .nhwasisp.r p.lnökök A februári hidegben szinte kihalt a város, még a vár tövében is csend honol között. Az önkormányzatok a kereteket tudják biztosítani, a vállalkozóknak kamarai vonalon kell egymást megtalálniuk. Nagyon fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, a Heves megyei az egyetlen önkormányzat, amely a minisztériumi támogatásra éves programmal jelentkezett. A bor íze A vásár lenyűgöző. Közvetlenül a Heves megyeiek mellett francia borokat kínálnak. Ha a szervezéssel kevesebb gond lett volna, akkor magyar — Heves megyei — étterem állhatna itt. Most egy barátságos franciával akadunk ott össze, aki vörösborral kínál. Amikor kérdezem a magyar borokról, némileg elhúzza a száját. Persze lehet, hogy ez a konkurensnek szól, aki olcsóbban méri a portékáját (az egri bikavér 6 markába, míg a francia nedű 22 márkába kerül). Szerinte nem érződik eléggé rajta a szőlő íze. Egyik helyen western sörözőt nyitottak, a másikon alkalmi bajor sörsátort, de felvonulnak itt a törökök, a görögök, számtalan náció kínálja magát s országát. Habis Lászlóval, Eger alpolgármesterével böngésszük a különböző, gyönyörű színes kiadványokat. Ha nem is jelentős kínálattal, de megjelentek már a szlovákok s a horvátok is. De milyen haszna lehet egy ilyen jelentkezésnek? — Most a cég nevét még nem mondom — számol be az eredményekről Pataki Sándor, az egri IBUSZ-iroda vezetője —, de megtetszett a programsorozatunk, egy olyan „túragyár” érdeklődését keltette fel, amely évente hat-hétszázezer vendéget utaztat. Európa 14 országában hirdetik ajánlataikat. Ez már óriási eredmény lehet. Egyébként itt egy másik magyar stand is van, ahol a Danubius és a HungarHotels informál, és kínálja a hazai lehetőségeket. De ennek a közös jelentkezésnek is megvannak a hátulütői. A német turisztikai szövetség sem egyetlen helyet bérel itt, hanem legalább kétszázötven városka vagy megye hívogatja az érdeklődőket. El is hangzott, hogy „Heves megye partizánkodik...” De a jövő útja ez, s mindenkinek magának kell kiharcolni a jelentkezest ezen az óriási piacon, ha sikerül, maga látja hasznát, ha nem, a kárait. Heves megyének legalább két év előnye van, különösen Innsbruckban, ahol három éve kiállítunk, de itt is, mert idejekorán megjelentünk. Ezt a fórt ki kell A Szt. Lőrinc-temploin Nürnberg legnagyobb gótikus temploma, dúsan faragott kapuíve 1332-ben készült lik a megyét és a várost. Annak is örülök, hogy Eger és a megye együtt mutatkozott be. Hogy mi a konkrét haszon? Nemcsak kiállítunk, értékesítünk is. A Heves megyei cégek árultak is, bár nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy a vásárlátogatók megismerték termékeinket is. Bízom abban, hogy nemcsak az egyszerű nézelődok, de a vállalkozók is egymásra találnak. A szervezés persze nem volt zökkenőmentes, akadtak olyanok, akik az utolsó pillanatban mondták le a szereplést. A német vámosokkal is volt gond, egy teljes napig győzködtük őket. De ezeket a problémákat át kell hidalni. A bajor sör mellé fűvószene dukál a vásáron A magyar küldöttség számára a bajor kormány — ritka megtiszteltetésként — fogadást adott. Ez alkalomból dr. Günter Beckstein államtitkár is üdvözölte a Heves megyeieket. A kép jobb szélén Gerd Lohwasser, mellette dr. Jakab István all hasznaim megfelelő módszerekkel. A vásáron a magyar bort kínálja és árusítja az Egervin képviseletében Papp Tamás termelésvezető. De milyen sikerrel? — Nagy az érdeklődés — hangsúlyozza —, elsősorban az egri bikavér a sláger. De megkóstolják a Cabernet-et és a Chardonet-et is. A mellettünk szereplő franciák nem a leghíresebb borvidékről jöttek, nem jelentenek akkora „konkurenciát”. Mindegyik nedűnek megvan a maga sajátossága, jellegzetessége. Különösen azok jöttek ide, akik már jártak nálunk, s szívesen megkóstolják még egyszer a jól ismert ízeket. Eddig hordós bort szállítottunk a német piacra, most szeretnénk, ha palackozva is hozhatnánk. Ez az igazi üzlet, s minőségi garancia is, na Egerben töltik az üveget. Igaz, ez a nürnbergi vásár nem kimondottan a borral foglalkozik. De az idegenforgalomhoz hozzátartozik, ha hazánkban járnak, megízlelnek, s megszeretnek egy-két jellegzetes fajtát. Divat a természet Megyénk számára nagy lehetőséget jelent, hogy borai is szerepelhetnek ezeken a kiállításokon, s ahogy dr. Jakab István, a közgyűlés elnöke elmondja, Bonnba is készülnek, ahol a nagy börzén is szerepeltetni szeretnek tájegységünk jellegzetes terméket. De más is van, ami érdekli a német vásárlókat. A Hubertus Faszobrász GMK képviseletében Sztankó Zoltánnéíogadja az érdeklődőket. — A változatos és egyéni dolgok érdeklik őket — mondja. — A stílbútornál meg sem állnak, de a faragott, vadaszjellegű berendezés előtt megtorpannak. Ez összhangban van a természetkultuszukkal, idegenkednek a műanyagtól, a fémtől. A végén derül ki, hogy mekkora üzletre is nyílik lehetőség, többen jelezték, hogy Magyarországon megkeresnek bennünket. Egy biztos: ki kell jönni, s tudatni kell a vevőkkel, hogy létezünk. A sajtótájékoztató olyan érdeklődést kelt, hogy át is kell tenni a helyét egy nagyobb terembe. Úgy 30-40 német újságíró faggatja a két megyei elnököt, s a jelenlévő idegenforgalmi vezetőket, s a müncheni magyar főkonzult. Az egri alpolgármester, Habis László rádiósok gyűrűjébe kerül: a bajor rádió a város idegenforgalmi adottságairól érdeklődik, míg a nürnbergiek a tőkebefektetesi lehetősegeket firtatják. Konkrétumokról kérdezik a jelenlevőket a többiek is, de dr. Jakab István úgy fogalmaz, hogy elsősorban kózvetíteni tudnak. A személyes kapcsolatok sokat segítenek, de aztán mindezt konkretizálni kell. A bajor gazdasági kamara számára több magyar gazdálkodóegység nevét, címét és profilját megküldték, jönniük kell az együttműködés lépéseinek. A müncheni magyar főkon- zul, Udvardy Jenő egri származású. Büszke is erre, számon tartja, honnan jött. — Már régen vártam, hogy Heves megye bemutatkozzon Bajorországban — osztja meg örömét. — Én kiindulópontnak tekintem ezt, szülőhazam, megyém és városom gazdasága — remélem — maximálisan hasznosítani tudja ezt a kapcsolatot. A főkonzuíatus részéről megígérhetem, hogy támogatjuk ezt a folyamatot, s minden ötletet megpróbálunk jól elhelyezni. Nürnberg környékén a kis dolgokból kell indulni, de hozzáteszem azt is, hogy rámenősen, mert a konkurencia elég nagy az átalakuló Kelet-Európábán. A többi ország is nagy energiával lép fel a piacon. A megyet „el kell adni’', sokkal jobban kell reklámozni, hogy felkeltse apo- tenciális beruházók érdeklődését. Világtrend az, hogy mindenki a biotermékek, természetes gyógymódok felé fordul. A megyének nagy tartalékai vannak ebben, például gyógyforrások terén. De ezt Bajorországban és Nyugat-Európában kevesen ismerik. Ez a jelentkezés az első lépés, de szívósan kell dolgozni ezen a piacon. A kiállításon látottak valóban a főkonzul szavait igazolják. Szinte mindenhol természetes anyagokat lehet látni, a legapróbb termékektől a legna- gyobbakig. A szabadidőhöz természetesen kapcsolódik a sport és a kert, ezért például egy óriási medencét állítottak fel, ahol még kisebb vitorlásversenyeket is rendeznek. A kertkultúrát bemutató teremben óriási körkép fogadja a látogatót, amelyhez gyepet telepítettek, csörgedező E atakot alakítottak ki, amelyre íd került. A séta végén egy kis spanyol parasztház udvarán telepedhet le a vándor. Nem könnyű egy ilyen látványos bemutatón megjelenni, s ízlésesen képviselni a megyét. Sokat dolgozott ezért Miskolczi László, a megyei önkormányzat munkatársa. — Begyakorlott csapatmunka ez — fűzi hozzá szerényen. — A megyei önkormányzattól kapott segítség biztonságot adott, s minden támogatást megkaptunk a helyi vezetéstől is, beleértve a vásár tulajdonosait is. Sikerült olyan vállalatokat kiválasztani, akik megfelelő módon képviseJárható utak Ez a szervezés végül is szerencsésen sikerült, a kérdés az, hogy végül is ezekből a kezdeményezésekből mennyi érik be, s milyen közvetlen haszna lehet megyénknek ebből az egyedülálló vállalkozásból. Nehéz lépések következnek, mert ha a németek biztatónak is látják a helyzetünket, mi tudjuk azt, hogy az ördög a részletekben lakozik. Ha csak a bort említjük, azonnal eszünkbe juthat az Egervin kétséges helyzete. A gyógyforrásokról az egerszalóki meleg víz megoldatlan hasznosítása idéződik föl. A gyárak privatizációjával is sok a gond, s a vállalkozások nehezen indulnak meg. De ha nem szánjuk rá magunkat, hogy kilépjünk a nemzetközi színtérre, még ösz- szehasonlítási alapunk sem lesz, nemhogy támogatónk. — Nagyon hasznos volt ez az út — összegzi dr. Jakab István az eredményeket. Óriási lehetőségeket kaptunk az együttműködés minden területén. Ezt ki kell használni, mert ha nem tesszük, nagyot vétünk a megye ellen. Össze kell fogniuk az önkormányzatoknak, a személyes érdekek előtérbe helyezése nélkül. Meghívást kaptunk már a következő vásárra is, erősen gondolkodnunk kell arról, hogy miként jelenünk meg. A személyes kapcsolatoknak nagy a jelentősége, lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy mennyit érnek. Több olyan tárgyalásom is volt, amely jó esélyekkel kecsegtet. Elég, ha csak az északnémet idegenforgalmi szövetség elnökének szavaira emlékeztetek: most az a jelszó, hogy vissza a természethez. Nálunk sok a csendes hely, igaz, szuperkomfort nélkül. De a vad- regenyes vízpart, a hegyvidék mellé legalább precíz kiszolgálást tudnánk nyújtani. Nagy érdeklődést tanúsítottak a kamarai megbeszéléseken, néhány konkrét célt is kitűztünk. így vázoltuk az export és az import lehetőségét, az idegenforgalom esélyeit, tárgyaltunk különböző szakmai csoportok megalakításáról, s az újabb bemutatkozásokról. Hajlandók a befektetésekre is, de konkrétumokra volna szükségük, hogy mikor, hol, kivel, s miről tárgyalhatnak s egyezhetnek meg. A magyar küldöttség látogatása alatt hóvihar tombolt Ausztriában. A nagy autósztrádákat befútta a hó, vesztegeltek az autócsodák. De abban az időben, amikor ki-, illetve visszautaztunk, járhatók voltak az utak. Mintha az időjárás is a magyarok kedvében akart volna járni, elhárult minden akadály. Reméljük, nemcsak utazásainkat, de élénkülő kapcsolatainkat is ilyen szerencse kíséri. Gábor László
