Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
HÍRLAP, 1993. március 4., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5 Városi szervezetet alapítottak Az Agrárszövetség Hevesen is... A brit önkormányzatot tanulmányozzák Kéthetes szakmai kurzuson tanulmányozza a nagy-britanniai Birmingham egyetemén az angol önkormányzati modellt hét magyar önkormányzati vezető. Többek között tájékoztatást kapnak a testületi tevékenységről, a közigazgatásról, a környezetvédelmi feladatokról és a banki kapcsolatokról. Heves megyét dr. Hegedűs György, Heves polgármestere, valamint Ha- bis László, Eger alpolgármestere képviseli. Állami támogatással építik... Főleg az elmúlt nyári forróságban vált szinte elviselhetetlenné Kisköre levegője. Ennek oka az volt, hogy az üdülőfaluban rendkívül megnőtt az átmenő forgalom. A helyi lakosok és az üdülők örömére hamarosan megváltozik a helyzet, miután a Tisza-tóhoz vezető bekötőutat elterelik a község szélére. Az egy kilométer hosszú és hat méter széles portalanított út terveit nemrég jóváhagyták, és nemsokára megkezdik az építést. Az ötmilliós fejlesztéshez négymillióval járul hozzá az állam. Tiszanánai találkozó Ma a tiszanánai rendőrőrsön találkoznak a Tisza menti települések polgárőrei Heves város rendőrkapitányával. Megbeszélést folytatnak a közös feladatokról, a további együttműködésről, különös tekintettel a térség üdülőkörzetének biztonságára. Egyeztető megbeszélés Tegnap délelőtt Hevesen, a polgármesteri hivatalban egyeztető megbeszélést tartottak a térség válságmenedzselő programjáról. Ezen részt vettek — és véleményt mondtak — az érintett települések önkormányzati vezetői, valamint a programban résztvevő szakemberek. „Mi azt akarjuk, hogy az ember most is tisztességesen megélhessen a munkájából!”— mondták az alapító tagok, akik létrehozták Hevesen az Agrárszövetség városi szervezetét. Megállapították, hogy a rendszerváltás, az átalakulás legnagyobb terhét a mezőgazdaságban dolgozók, a vidéken élő lakosság viseli. Bírálták az ellenőrizetlen, a nyilvánosságot gyakran kizáró privatizációt, amely nem szolgálja a termelői tulajdonszerzést az ágazatban. Helyeslik a szövetkezetek tulajdonosi és szervezeti rendjének átalakítását, súlyos hibának tartják azonban, hogy rossz a szabáTudjuk, hogy a dél-hevesi síkságon a XVI. században számos falut elpusztítottak a törökök, s ezek közé tartozott Kömlő is. Két évszázadon át lakatlan volt a faluhely, határát a szomszéd falvak népe használta, de 1770-ben a földesúr, az egri püspök felhívást bocsátott ki Kömlő újjátele- pítésére. Ezzel kezdődik községünk újkori történelme. Az egri múzeum kezdeményezésére 1957-ben a falu 11-14 éves tanulói házi feladatot írtak „Családom története” címmel, s ennek az volt a célja, hogy kiderüljön: mennyire él a lakosság tudatában az, hogy 180 évvel korábban elődeik honnan, milyen falvakból költöztek Kömlőre. A püspök-földesúr felhívása hangsúlyozta, hogy csak jó erkölcsű, magaviseletű, és állatokkal, gazdasági felszereléssel rendelkező jobbágyok jelentkezzenek, mert mások „meg nem szenvedtetnek neki”. Azért fontos ez a feltétel — amit bizonyára teljesítettek is —, mert a szomszéd falvakban ennek ellenkezőjét hallani. Az oklevél szerint a 95 új telepes egynegyede Pélyrőlé rkezett, de többen jöttek Besenyőtelekről, Dormándról és Tarnaszent- miklósról. A kibocsátó községek tehát nagyobbrészt Kömlő közelében vannak, és lehetséges, hogy az új lakosokból néhányan a török pusztítás elől elmenekültek kései leszármazottai. A kisiskolások mintegy ötven dolgozatából kibontakozik egyes családok származása, története, és ebből együttesen a lakosság önismerete. Több olyan család vált előttünk ismertté, amelyek még őrizték az 1770-es lyozás, a politikai érdekeken alapuló döntések egyaránt veszélyeztetik a nagyüzemek és a kistermelők működőképességét. Hangoztatták, hogy a termelői alapokat építeni kellene, nem pedig rombolni, mert ez biztosítaná az ország kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátását. Eszközök, pénz és szakértelem nélkül ez veszélyeztetve van. A meglevő szaktudás olyan szabályozókra vár, amellyel a termelést jövedelmezővé lehetne tenni. Ellenkező esetben tovább folytatódik a leépülés. Tehát mielőbb a valódi szakértelmet kell a hatáskörhöz juttatni — hangzik az állásfoglalás. betelepedés emlékét, és ezt a legifjabb nemzedéknek át is adták. Ilyen a Nagy nevet viselők csoportja, akik nem mind rokonok, mert annak idején hét elődjük öt településről származott. Ilyen a Körömi família, akik egyesek szerint Erdélyből vándoroltak ki, mások szerint — és ez a valószínű — a dél-borsodi Köröm faluról kapták nevüket. Vagy ilyen még a Csáti család, akik Heves- vezekényről érkeztek. A Pádár nemzetség a hagyomány szerint a Mátra északi tövéből költözött Kömlőre, amint ezt egy 1559-es irat is igazolja. Elődeik vándorlásuk során megfordultak Dor- mándon és Pélyen is. A több faluba szétágazott rokonság hosz- szú ideig tartotta a kapcsolatot, főként búcsú alkalmával látogatták egymást. Pélyről több Kissés Kádár települt át az új faluba. A diákok dolgozatai a család- történetekben foglalkoznak a Kömlőről történt elvándorlással is. A múlt században, amikor népes csoportok költöztek el a Nagyalföldre, az itthon maradottak a Rívó-partig kísérték ki őket. Később a Dunántúlra és Amerikába mentek. írtak a kisiskolások emellett más rendkívüli eseményekről is, mint az 1848- as szabadságharc és a két világháború, ha ezekről az öregek, mint résztvevők, beszéltek nekik. A szövegeknek csak kisebb részéről állítható, hogy a tanuló maga írta, illetve fogalmazta, a legtöbb esetben látszik a szülők segítsége is. Hitelességüket ezért nem lehet kétségbe vonni, mert maguk az adatok a felnőttektől származnak, és a hagyományt közvetítik. Bakó Ferenc Kömlő régmúltjának élő emlékei A bervai telephelyért A dolgozók szeretnék megvásárolni A hét elején hevesi küldöttség járt Pongrácz József országgyűlési képviselő vezetésével dr. Csépi Lajosnál, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójánál. Tárgyaltak a Berva Finomszerelvénygyártó Részvény- társaság hevesi telephelyének jövőjéről, privatizációjáról. Mint korábban lapunkban megírtuk, azrt. pályázat alapján értékesíteni kívánja az említett telephelyet. Mint megtudtuk, a hevesi önkormányzat célja az, hogy elősegítse a jelenlegi gyártmány, az ehhez szükséges gépek, berendezések, épületek megtartásával a privatizációt. Az előzetes felmérés alapján — a jelenlegi feltételeket figyelembe véve — a dolgozók szeretnék megvásárolni a telephelyet. Ennek érdekében a hevesi önkormányzat a hét eleji megbeszélést megelőzve levelezést folytatott az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökével, a Ipari és Kereskedelmi, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési, a Munkaügyi és a Belügyminisztérium illetékes államtitkáraival. Tenki formák A tér közepén kerekes kút — mögötte lakóépületek... Tenk egyik építészeti büszkesége a modern vonalú római katolikus templom Noha még itt a tél, de már Ten- ken is a tavaszvárás jegyében telnek a napok. A kis alföldi faluról egyre többet hallani mostanában. Új egészségház, takarékszövetkezeti fiók épül, és nemrég kezdték meg a próbaüzemet a magántulajdonban levő baromfifeldolgozóban is. Tenknek kedvező a földrajzi helyzete, miután a Heves-Dormánd-Füzes- abony közötti főút mellett fekszik. Ezt igyekeznek is kihasználni, amennyire csak lehet. Sok új ház, megannyi otthon készült az elmúlt időben a településen, ami azt bizonyítja, hogy szívesen élnek itt az emberek. Felvételeink néhány érdekességet örökítettek meg Tenken. (Mentusz Károly felvételei) A Heves és Dormánd közötti főút mellett — a falu szélén — új házakat emeltek Holland diákok A helyi közigazgatást tanulmányozzák A testvérvárosi kapcsolatok jegyében Ma vendégek érkeznek Breganzéból Gazdasági küldöttség érkezik ma Hevesre Itáliából, az alföldi várossal együttműködő Breganzéból. A delegációt — amelynek tagjai között Breganze környéki települések képviselői is vannak — dr. Antonio Brian polgármester vezeti. A vendégek vasárnapig megtekintik a város és környéke ipari, mezőgazdasági üzemeit. így többek között ellátogatnak a Szolnoki Mezőgép Részvénytársaság hevesi gyáregységébe, a Berva Rt. helyi telephelyére, a Tarantella üzembe, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat hevesi körzeti üzemébe, a Forg-Org Gmk-hoz, sőt a nemrég megnyitott tenki baromfifeldolgozóba is. A héttagú küldöttség szombaton délelőtt a polgármesteri hivatalban megbeszélést folytat Heves önkormányzatának vezetőivel, valamint a város gazdasági egységeinek képviselőivel. Vasárnap utaznak majd vissza Olaszországba. Nemrégiben levelet kapott dr. Hegedűs György, Heves polgár- mestere Hollandiából, ahol is a Twente-i Egyetemen Magyar Bizottság működik, a hazánkkal való együttműködés segítéséért. Az előzmények még a tavalyi év végére nyúlnak vissza: december elején három egyetemi hallgató — Elly, Gabor és Koen — látogatta meg megyénk déli részének városát, s itt ugyancsak ritka vendégszeretettel találkoztak, mint levelükben írják, igen kellemesen és hasznosan töltötték el napjaikat. Most újabb két diák jelezte szándékát, miszerint felkeresnék Heves városát, ahol öt héten keresztül tanulmányoznák a magyar közigazgatást és privatizációt. A tervek szerint március 21-én érkeznének, s április 23-ig maradnának a holland fiatalok. Természetesen az út előtt tisztázni kell, hogy milyen tárgykörben végeznének kutatásokat, s ezzel kapcsolatban két fő kérdést vennének szemügyre itt-tartóz- kodásuk alatt. Az egyik a helyi közigazgatású termőföldek és épületek privatizációja, a másik téma pedig a szolgáltatásban alkalmazottak ösztönzése, különös tekintettel a hevesi polgár- mesteri hivatalban dolgozó tisztviselők tevékenységének tükrében. Hevesen természetesen örömmel fogadták a diákok újabb jelentkezését, s a szakemberek nemsokára elküldik javaslataikat az előbb említett két pontról, valamint azt a néhány előzetes adatot, amely segítséget jelenthet a tanulmányút előkészítésében. Mit hozhat az esztendő? A szennyvíz nem használ a Tisza-tónak Nemcsak a környező megyékben, hanem országszerte ismert és egyre kedveltebb üdülőhely a Tisza-tó és környéke. Emiatt komoly anyagi erőket összpontosítanak ezen a tájegységen az infrastruktúra kiépítésére. Ennek során jelenleg a térség szennyvízkezelését kívánják megoldani. Ez valóban sürgető feladat. Ezért a Tisza-tó Szövetség a miskolci Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási Kft.-t bízta meg a vízjogi engedélyezési terv elkészítésével. Ennek tárgyalását nemrég tartották Poroszlón. Mint dr. Estók Bertalantól, a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségének elnökhelyettesétől megtudtuk, az ismertetett elképzelések szerint Poroszló, Sarud, Újlőrincfal- va szennyvizét a Poroszló és Sarud között létesítésre kerülő szennyvíztelepen tisztítanák meg. Az így nyert szennyvizet a körtöltés melletti szivárgóba vezetnék egy utótározó tórendszeren keresztül, és onnan a meglevő szivattyútelepeken átemelnék a Tisza-tóba. Ez az elképzelés környezetvédelmi, valamint közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható. A tározó védelmére hozott — és jelenleg is érvényben levő — minisztertanácsi határozat is tiltja ezt. Mint kimondja: „a tározóba még tisztított szennyvizet sem szabad közvetlenül bevezetni...” A Tiszába a tó felett éppen elég szennyeződés jut. A folyó, s az Eger- és a Laskó-patak vizével bejutó nitrogén-, foszforve- gyületek miatt így is nagyon elszaporodnak a vízinövények. Az elmúlt nyáron a poroszlói ésasa- rudi csónakkikötőt például emiatt alig lehetett használni. Igaz, a tervben — a tisztítási technológiában — foszformentesítés is szerepel, de ez a problémát nem oldja meg teljes biztonsággal. Arra még rágondolni is rossz, hogy egy esetleges üzemzavar vagy technológiai hiba miatt a nem megfelelően vagy egyáltalán nem tisztított szennyvíz a Tisza-tóba jutva milyen járványveszélyt idézhet elő a nyári fürdőszezonban. A tó jobb oldalán három szabad strand üzemelt, ahol az elmúlt nyáron közel hétezren fürödtek. Az elgondolások szerint Ti- szanána-Dinnyéshát szennyvizét Kiskörére vezetik, ott tisztítják, és juttatják tovább a tározó alá. Ha ebbe a rendszerbe — műszaki okok miatt — nem lehet csatlakoztatni Poroszló és Sarud szennyvizét, akkor a megépülő telepről kikerült szennyvizet — esetleg — a Sarud-Sajfoki-csa- tornán lehetne a tározó alá vezetni. (m. k.) Ebben az esztendőben mintegy 45 millió forintból próbálja meg megoldani feladatait a komlói önkormányzat. Az idei évben két nagyberuházás veszi kezdetét: az egyik a gázvezeték-hálózat kiépítése, a másik a falu tornacsarnokának alapozása, illetve a szerelési teendők megvalósítása. Ezt a két fő célt nemcsak a helyi képviselő-testület tartotta fontosnak, hanem a lakosság is. Az infrastruktúra fejlesztése mellett ugyanis a kiemelt feladatok közé tartozik a szociális, az egészségügyi, az oktatási és kulturális alapellátás biztosítása még ezekben a nehéz időkben is. Kömlő vezetése állítja, hogy az idén is jó körülmények között rendel az orvos, működik az óvoda, a napközi otthon és az általános iskola. Az önkormányzat a térítési dijak egy jelentős részét vállalja, így könnyít a szülők anyagi terhein. Külön gond, hogy a településen igen sok a munkanélküli, a nyugdíjas és a rossz szociális körülmények között élő család. Az elszegényedés mindennapos jelenség ebben a térségben. Az ön- kormányzat eddig is megpróbált enyhíteni ezeken a gondokon, habár a lehetőségek — mint oly sok helyen — itt is behatároltak. A falu önkormányzata így is megtesz minden tőle telhetőt a közösség bajainak csökkentéséért, de a helyi polgárok támogatása nélkül nem tudnak eredményeket elérni, szükségük van az emberek jelzéseire, javaslataira is.
