Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13-15 / 61. szám
HÍRLAP, 1993. március 13—15., szombat—hétfő 13. Szaddám biztosan ül a nyeregben Két esztendővel az Öböl-háború után szemmel láthatóan biztosan ül nyergében Szaddám Húszéin, Irak eroskezű vezetője. A szövetséges haderőktől elszenvedett vereség és az ENSZ- embargók után országa valamennyi fontos tisztségét saját rokonsága tagjaival vagy régi harcostársaival töltötte be. Ugyanakkor sok iraki attól tart, hogy Szaddám bukása véres polgárháborúhoz vezetne, amelyben a különböző vallási csoportok, valamint az egyes családok és törzsek gyilkolnák egymást az utódlásért folytatott küzdelemben. A tényleges hatalmi központban, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsában, amely a legfelsőbb végrehajtó és törvényhozó testület, Szaddámot nem fenyegeti veszély. A testület belső körét nemcsak a forradalom köti össsze, hanem vérségi kötelékek is. Hasonló az összefonódás Szaddám és miniszterei között is. Madzsid, az unokaöccs és védelmi miniszter mellett, aki mint kurdisztáni és kuvaiti helytartó, kérlelhetetlenségével szerzett kétes nevet magának, a belügye- kért és biztonságért felelős miniszter is Szaddám szülőhelyéről, Takritból származik. Ibrahim al-Haszan Szaddám féltestvére, és korábban kormányzóként szőkébb hazáját, Szaláhad- din tartományt vezette. Hamid Juszuf Hammadi tájékoztatási miniszter, aki a tömegtájékoztatást is felügyeli, legutóbb az elnök sajtótitkára volt. A tulajdonképpeni kabinet cselekvőképessége korlátozott. Például Húszéin Kamii ipari miniszter elnöki tanácsadóvá lépett elő, és eme minőségében rajta van a keze valamennyi ipari minisztériumon, a minisztereket is beleértve. Tárik Aziz miniszterelnök-helyettesnek, Irak hivatalos szóvivőjének is lényegesen több szava van, mint a külpolitikáért felelős szakminiszternek, Mohamed Szaid asz-Szahafnak. A tájékoztatási minisztérium egyik képviselője így kommentálta a kormánylistát: „Az elnök csak meghitt bizalmasokat akar maga körül, hogy azt csinálják, amit ő akar és gondol.” Szaddám a belbiztonságot is családi fennhatóság alá helyezte. Bár ez a belügyminiszter illetékességébe tartozik, nem árt a biztonság — a szálak a volt biztonsági főnök, Szadun Sakir kezében futnak össze. Ő ugyancsak az elnök egyik unokaöccse, és tanácsadójaként működik. Bagdadban kizártnak tűnik, hogy a hadsereg államcsínyt hajtson végre. Szaddám Husze- innek már az 1968-as forradalom után gondja volt arra, hogy a Baath Párt 3000 rendőrtisztjét beépítse a hadseregbe. Emellett a vezető tisztségek betöltésében alkalmazott forgórendszer gátolja az esetleges frakcióképzodést. Látván a Baath Párt mindenható jelenlétét és a társadalmi élet valamennyi területén beépített biztosítékokat, sok iraki szemében lehetetlennek tűnik Szaddám megbuktatása. Ezen túlmenően attól is tartanak, hogy az elnök kemény kezének eltűnése nyűt és véres polgárháború kitöréséhez vezetne. A kurdok és keresztények mellett csupán a szunniták és a síiták között öt-hat frakció létezik, akik rögtön fegyvert ragadnának. Ezen túlmenően várható az is, hogy az egyes nagy hatalmú családok közt is kitörne az elkeseredett harc Szaddám tisztének utódlásáért. Karnevál Rióban Bár a nevezetes riói karnevál már lezajlott, érdemes ezt a színpompás forgatagot közelebbről is megismernünk... Amint az ismeretes, a farsangi mulatságok tetőfoka a világ egyik leglátványosabb népünnepélye, nevezetesen a riói karnevál. Ami a Brazíliába látogató turistáknak hatalmas show, színes, egzotikus forgatag, az a brazilok számára nagybetűs ünnep. Minden város, minden település megtartja a maga karneválját, s mindegyik más jelleggel. A brazíliai karnevál részben portugál, részben pedig afrikai eredetű. A mai formája Rio de Janeiróban született 1855-ben, amikor a Karneválok Barátai Kongresszusa elnevezésű csoport zenés-kosztümös felvonulást szervezett a város utcáin. Azóta 138 év telt el, sok minden dolog megváltozott, de a rituálé, a hagyományok továbböröklődtek. Hagyomány például, hogy a karnevált a hamvazószerdát megelőző négy-öt napon rendezik meg. Az ünnep hivatalos kezdetét az jelenti, mikor Rio de Janeiro polgármestere átadja a város kulcsát a karnevál választott királyának. Ettől kezdve a vidámság az úr mindenütt. Már az első napon megrendezik a nyilvános, jelmezes utcabálokat, ahol a nagy hőség miatt ajánlatos minél lengébb jelmezben megjelenni. A karnevál igazi csúcspontja azonban a második nap estéje, ekkor kezdődik ugyanis a szambaiskolák felvonulása. Az előírt útvonalon haladó felvonulást csak jeggyel lehet megtekinteni, amelynek beszerzése nem könnyű feladat, hiszen mind az álló-, mind az ülőhelyekre szóló jegyeket már jóval a rendezvény előtt felvásárolják. A szambaiskolák nem a szó szoros értelmében vett iskolák, inkább olyan klubok, amelyekben a tagok egyetlen foglalatossága és szenvedélye a következő évi karneválra való felkészülés. Ez idő- és pénzigényes tevékenység ugyan, de sokaknak az egyetlen lenetőség arra, hogy kitörjenek a hétköznapok szorongató valóságából. Minden iskola szigorúan meghatározott forma szerint halad. Az élen a vezetőkből álló előőrs, utánuk a valamilyen történelmi témát megjelenítő allegorikus kocsi halad, rajta a legjobb szambatáncosok, az iskola „sztárjai” vonulnak. Őket követi a zászlóvivő és a ceremóniamester, s mögöttük következnek a táncosok és a hangszere- ken játszó ritmisták. Az egyes iskolák felvonulását a bahiai néger ruhába öltözött nők, a baianák csoportja zárja. A felvonulás nem csupán szórakoztató látványosság, hanem verseny is, ahol a közönségen kívül zsűri figyeli és pontozza az iskolákat. Az eredményhirdetésre és a győztesek felvonulására azonban csak a karnevál után, már a böjt idején kerül sor. A forró hangulatú mulatságok, az utcai és egyéb bálok a karnevál többi napján is folytatódnak, egészen hamvazószerda reggeléig. Ez a nap azonban már a kijózanodásé. A karneválból a Rio utcáit elborító szeméten kívül csak a rendőrségi jelentések maradnak, hiszen a rendezvény alatt megnő az erőszakos bűncselekmények, a halálesetek száma. 1992-ben például 119 ember lett gyilkosság áldozata, s mintegy 790 zsebtolvajlásról szerzett tudomást a rendőrség. Riasztó tények, adatok ide vagy oda, a riói karnevál népszerűsége, látogatottsága nem csökken, hiszen évről évre turisták tízezrei érkeznek a városba, hogy részt vegyenek ezen az óriási szambapartin. Égi titkok Szó sincs „űrhisztériáról” Az Apolló-11 űrhajó útja során Aldrin űrhajós azt tapasztalta, hogy körülbelül percenként egy-egy erőteljes felvillanást lát. Habozott, hogy szóljon-e társainak... Majd később — már visszatérőben a Holdról — megemlítette furcsa megfigyelését, és megkérte őket, figyeljék meg, látnak-e ők is ilyen felvillanásokat. A leszállás után két másik űrhajós megerősítette Aldrin észlelését. Ők is láttak fénypontokat, „csíkokat”, és néha még „kettős pontokat” is... Az elkövetkezendő Apolló- holdexpedíciók során valameny- nyi űrhajós látott hasonló felvillanásokat — még csukott szemmel is. A megfigyeléseknek reális alapja van, s szó sincs valamiféle űrhisztériáról. Az űrhajósok kozmikus sugárzást láttak, vagyis inkább azt a hatást észlelték, amit a kozmikus sugárzás a szemre gyakorolt. A holdutazásokat követő években megpróbáltak magyarázatot találni a felvillanások keletkezésére. A General Electric kutatóintézetben sikerült kimutatni, hogy a kozmikus sugárzás valóban áthatol az űrhajósok fején. Ugyanis a kozmikus sugárzás nyomait megtalálták azokban a műanyag sisakokban, amelyeket az Apolló-űrhajók legénysége viselt. A sugárzás nyomait vizsgálva, a kutatók kiszámították, hogy néhány éves űrrepülés során — ilyen hosszú időtartamú lehetne egy, a Marsra indított expedíció — az űrhajósok igen jelentős sugárártalmat szenvednének. A kozmikus sugárzás az emberi szervezetben sok pótolhatatlan sejtet pusztítana el. Az agykéreg nem regenerálódó sejtjeinek 0,1, a szem retinájának pedig 0,05 százaléka pusztulna el. A központi idegrendszer egyes részei 1 százalékban károsodnának. A berkeleyi kísérletek során a három tudományosan kiképzett megfigyelő fejét nitrogénion-su- gárnyalábnak tették ki. Amikor a sugárnyaláb a retina hátulsó részén haladt át, fényes csíkokat láttak. Nem láttak felvillanásokat, ha a sugár az agy tarkótáji lebenyein, vagy a retina elülső részén és az üvegtesten haladt át. Mindebből arra következtettek, hogy a felgyorsított ionok akkor keltenek fényes csíkokat, fényfelvillanásokat, ha azok közvetlenül a retinára hatnak. Egyes kutatók azt is feltételezték, hogy az űrhajósok a kozmikus sugarak hatáA „fényfelvillanások” — űrhajósok és a kísérletezők elmondása szerint a jelenséget mégsem ez a bizonyos Cserenkov-sugárzás okozza. A kísérletek alapján nagy biztonsággal állítható, hogy a felvillanásokat a retinába csapódó töltött elemi részecskék okozzák. Erre a következtetésre jutottak a berkeleyi kutatók, akik neutronsugárnyaláb útjába helyezték a fejüket. Kis, csillagszerű felvillanásokat láttak, amikor a sugárforrás működött. Ha a sugárzás szemből és oldalirányból haladt át a fejükön, lényegesen több felvillanást észleltek, mint amikor a fej hátsó részét sugározták be. Ez is alátámasztja azt a feltételezést, Töltött részecske nyoma az űrhajós sisakjának műanyagjában hogy a felvillanások oka nem az agykéregben keresendő. Hogy mégis észleltek felvillanásokat a fej hátsó részének besugárzásakor, az azzal magyarázható, hogy a neutronsugarak ez esetben is elérték a szemet, és hatottak a retinára — annak ellenére, hogy a koponya és az agy a sugárzás egy részét elnyelte. Az Apolló-11 űrrepülése előtt csak Ruvisnyikov, a Szojuz-10 űrutasa látott ilyen fényfelvillanásokat. Először úgy gondolta, hogy a jelzőtábla hunyorgó fényeit látja, de mint később bebizonyosodott, a gyenge fény nem idézhette elő a jelenséget. A „fényfelvillanások” problémájának vizsgálata nemcsak a fizikusok számára lehet érdekes, hanem az űrhajósok egészségének megőrzése szempontjából is új nehézséget jelenthet. A berkeleyi kutatócsoport elfajult területeket talált egy barázdás gőte retináján, amelyet előzőleg hosz- szú időn keresztül nitrogén-sugárnyalábnak tettek ki. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a viszonylag rövid ideig tartó űrutazások alatt az űrhajósok nem szenvedtek kimutatható károsodást, ugyanakkor azonban az ezeknél hosszabb ideig tartó űrutazások alkalmával szükségessé válik az alapos sugárzásvédelem, ugyanis — mint a fentiekből kiderült — az agy és a szem idegsejtjeit meg kell óvni. V. Tana Judit Cserenlcovtwgdrzét Szqruhdrtgq Szemlelte» LAtáRWfl Uvegtest Egy feltételezés, amely szerint ha töltött részecskék haladnak át a szem üvegtestén, a retina központi részét Cserenkov-sugárzás éri >ara tálán Cserenkov-sugarzast láttak. Cserenkov-sugárzás akkor keletkezik, amikor egy töltött részecske átlátszó közegen hatol át, és a közegben a részecske sebessége meghaladja a fény közegben elért sebességét. Ilyenkor gyenge sugárzás keletkezik, amelynek érzékelésére nagyon érzékeny receptorra van szükség. A légkörünkön kívül megfigyelt kozmikus sugárzás sokféle részecskéből áll. Ezek a részecskék soha nem juthatnak el a Föld felszínére, mert a légkörben elnyelődnek, és elbomlanak. A legtöbbjük, amely eljut a Föld felszínéig, egyszeresen töltött részecske. Töltésüknemelég ahhoz, hogy Cserenkov-sugár- zást váltsanak ki, legalábbis olyan erőset, amely meghaladná a látás ingerküszöbét. Továbbá, ha az észlelt felvillanásokat a Cserenkov-sugárzás okozná, akkor a kísérleti személy kevesebb felvillanást észlelne arccal lefelé fekvő helyzetben, mint arccal felfelé. Hogy miért? A magyarázat az, hogy a Cserenkov-sugárzás a folyékony közegben kúp alakban terjed. Ha a kísérleti személy a hasán fekszik, akkor a kozmikus részecske már áthaladt a retinán, amikor tíz üvegtestbe érkezik. Tehát ha a Cserenkov-sugárzás a szemben előre terjedne, s a mögötte levő retina kevésbé érzékelné. Fordított lenne a helyzet, ha a kísérleti személy hanyatt fekszik. Minthogy a kísérleti személyek mindkét testhelyzetben egyformán érzékelték a felvillanásokat, ez arra utal, hogy
