Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

HORIZONT HÍRLAP, 1993. február 9., kedd 4. Vizsgálat a fogyasztók panaszai nyomán Mit kell tudni vásárláskor? A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség Heves megyei felügye­lőségén Bisztriczki László fel­ügyelőség-vezető arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy januárban megnövekedett a tartós haszná­latú termékek javításával kap­csolatos panaszok száma. Előfordult, hogy a drágán vá­sárolt parabolaantenna gyorsan meghibásodott, vagy éppen nem felelt meg a vásárló birtokában lévő televíziókészülékhez. Más termékeknél a jótállási jegyen feltüntetett szerviz megszűnt, vagy a kerékpárt vásárló gépe meghibásodása után döbbent rá arra, hogy a legközelebbi javító- műhely — mely ugyan a jótállási jegyen fel volt tüntetve — a fővá­rosban van. Adódott olyan eset is, amikor a riasztóberendezés­hez — mely azután meghibáso­dott — a vásárláskor nem adtak jótállási jegyet. A Lada gyártmá­nyú gépkocsiba beépített más tí­pusú motorral kapcsolatban nem az elvégzett munkának megfelelő számlát állították ki, ezért azután a fogyasztó jogai is csak nehezen érvényesíthetők. Előfordult olyan eset is, hogy a Spanyolországból származó gáz­fűtőkészülék javítását alkatrész hiányában a szervizek természe­tesen nem tudták elvállalni. A tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettsé­gét a 117/1991. számú kormány- rendelet szabályozza, melynek mellékletében megjelölt termé­kekre 12 hónap a legkisebb jótál­lási idő, de lehetséges több is, ha ezt a jótállási jegyen feltüntették. A vevőnek joga van a meghibá­sodott terméket 3 napon belül azonos típusra kicseréltetni, vagy ha az nem lehetséges, úgy a vételárat visszakérni. De jogá­ban áll más típusú készülékre cserélni a vételárkülönbözet el­számolása mellett. A hibás ké­szüléket a szerviznek 15 napon belül meg kell javítani. De ameny- nyiben kölcsönkészüléket bizto­sít, úgy a határidő 30 napra nö­vekszik. A készülék kijavítása során csakis új alkatrész építhető be. Amennyiben pedig a hiba jellege (kijavíthatóság, javítás módja vagy értékcsökkenés mértéke) tekintetében vita merül fel, a jót­állásra kötelezettnek a minőség- vizsgáló intézet szakvéleményét be kell szereznie. Végül a szakembertől azt kér­deztük, hogy milyen tanácsot tud adni a fogyasztóknak vásárlás al­kalmával. Mint elmondta, a vevő győződjön meg a vásárolt termék előzetesen bevizsgált voltáról, azaz, hogy engedélyezték-e a kérdéses termék fogalmazását. Minden esetben követeljék meg a minőségtanúsítást, a magyar nyelvű használati-kezelési útmu­tatót, valamint a jótállási jegyet. Okvetlenül vizsgálják meg, hogy a jótállási jegyen feltűntetett ja­vítóműhelyek tényelgesen létez­nek-e, s lakóhelyükhöz közel működnek-e. Mindenképpen tanácsos, hogy csakis ismert, megbízhatónak elismert gyártók termékét vásárolják meg, s nem utolsó sorban a jó minőségű ha­zai terméket részesítsék előny­ben. Javítás esetében valós szám­lát fogadjanak el, hogy jogaikat később érvényesíthessék. A felügyelőség vezetője fel­hívja a figyelmet arra, hogy az öt javítószelvényt tartalmazó régi típusú jótállási jegyek ma már nem felelnek meg az új jogszabá­lyoknak, ugyanis csere nemcsak az ötödik javítás után kérhető. Sugár István Március 15-én átadják az új központot...? Katasztrofális telefonhelyzet Gyöngyösön Egyre inkább lehetetlen a városból telefonálni Gyöngyös már-már el van zár­va a külvilágtól. Egyre inkább le­hetetlen telefonálni, telefaxozni. A hétfői napokon kívül már szin­te a hét minden napján előfordul — nemcsak csúcsidőben —, hogy nincs tárcsahang, távhívó vonal, egy-egy gyors kapcsolatteremtés „művészet”. A régióban itt a leg- katasztrofálisabb a helyzet. Ér­zékelik ezt azok is, akik Gyön­gyösre szeretnének telefonálni, hiszen egyszerűen ez is képtelen­ség! Vajon meddig tart ez az álla­pot? A várost az új telefonvona­lak építése miatt sok helyütt fel­túrták. De egyáltalán épül-e már az a sokat emlegetett korszerű telefonközpont? Ezúttal ennek néztünk utána. A posta mellett, a Páter Kis Szaléz utcában az építkezés javá­ban folyik. A modemnek ígérke­ző épületbe lépcső htján is be le­het jutni. Belül már Gyöngyös nagyon várt telefonközpontját szorgosan szerelik, tesztelik a szakemberek. Elsőként az üzem­behelyezést irányító Nagy Zol­tánt, az Ericsson mérnökét kér­deztük. — Hol tartanak a munkála­tokkal? — A gyöngyösi központ sze­relése kb. a teljes beruházás 60- 70 százalékánál tart — feleli. — A tesztelések is jó ütemben ha­ladnak. Fontos mérföldkövek fognak következni az elkövetke­zendő hetekben, amikor már csak a vidéki körzeteknek a be­kötését végezzük. Az új telefon- központ az már áll és működik. A negyvenhárom vidéki kihelye­zett fokozatot kapcsolják ide. A határidőről annyit, hogy március 15-én kell az Ericsson Technika Kft-nek átadni, illetőleg átvétel­re felajánlani a Magyar Távköz­lési Rt.-nek. Utána próbaüzem következik, majd a jelenlegi gyöngyösi régi központ teljes előfizetői állománya átkerül az új központra. — Mennyire korszerű ez az új telefonközpont, hiszen Gyön­gyösön és környékén nagy a vá­rakozás? — Jó minőségű beszédhang­ban, gyors a tárcsázásban... Egyet azonban ki kell emelni, önmagában semmit nem jelent, ha nincsen jó minőségű kapcso­lata a külvilággal, nem áll rendel­kezésre megfelelő számú távhívó vonal... Maximum a helyközi te­lefonálást, az ezen belüli beszél­getések minőségét javítja... A telefonvonalak kiépítése, bővítése szerte a régióban — így Gyöngyösön is — javában folyik. Azt, hogy mikorra tudják kielé­gíteni az igényeket Nagy Albert­tól, a Magyar Távközlési Rt. üze­meltető mérnökétől kérdeztük: — A jelenlegi beadott igénye­ket legkésőbb 1995. évig szeret­nénk kielégíteni — mondja a fia­tal szakember. — Ez folyamato­san, évről-évre fog megvalósul­ni. A helyi hálózatfejlesztési stra­tégiától függően. Egy biztos, eb­ben az évben mindenki nem fog új telefont, vonalat kapni, de a bekötések megkezdődnek. Min­den attól függ, hogy az alvállal­kozó milyen ütemben fogja a he­lyi hálózatot kiépíteni. — Kártyás telefonfülkék tele­pítéséről is szó van Gyöngyösön? — Igen, még ebben az évben leszállításra kerülnek a részben kártyás, illetőleg a dél-afrikai rendszerű készülékek, melyek kijelzik, hogy mit kell tenni a te­lefonálónak. Kártyás és pénzbe­dobós ikerfülkék is lesznek. A telefonkártyás készülékektől azt várjuk, hogy kevesebb lesz a bűncselekmények száma, mert jelenleg Gyöngyösön nagyon sok a rongálás. — Mennyire változik az igény­lőknek a bekötési díj? A város­ban 30-35 ezer forintról beszél­nek az emberek... — A bekötési-, belépési dijat és a szerelési költséget eddig megúszták az előfizetők kb. 20 ezer forintból. Mindenképpen várható, hogy emelkedni fog. Magas a beruházási költség, es ezt nem csak a telefonra, hanem a hálózatra is értem. Ezt meg kell fizetni. Természetesen a szolgál­tatások minősége is sokat fog ja­vulni. Azonnal lesz vonal, gyor­sabb a tárcsázás lehetősége, mert új, nyomógombos készüléket kap minden előfizető... (korcsog) Siroki magvetés Balog Kálmán és Borics József tárlatnyitásáról Meglepően nagy érdeklődés közepette nyitotta meg Pálffy Katalin szobrászművész pénte­ken este két fiatal alkotó, a helyi Balog Kálmán és a Sírokban munkálkodó Borics József festő közös kiállítását. De nincs ezen mit csodálkozni, hiszen az utóbbi néhány esztendő során — Laka­tos István polgármester és Tarjá­nyi Lászlónéjegyző támogatását élvezve — nyaranta szabályos művésztelepnek nyújt otthont Sírok, s ehhez példásan viszo­nyul a helyi lakosság. Községük szülöttjét, az iíjú festőt Hatvanba is csaknem százan elkísérték, a galéria környékét szinte egy ha­talmas parkolóvá varázsolva. Persze megtisztelték a tárlat­nyitást is részvételükkel a siroki önkormányzat vezetői, mint ahogyan Szinyei András polgár- mester, valamint a Pechan Kor­nél dirigálta Hatvani Vegyeskar emelte felléptével az ünnepi ese­mény rangját. Ezúttal nem kívá­nunk részletes elemzésbe bo­csátkozni a kiállított festmények, lasztikák kapcsán, ez a muértő ritikusokra vár. Viszont meg kell említenünk, hogy egy továb­bi nagyszerű vállalkozás körvo­nalai rajzolódtak ki ama megbe­szélésen, amely a tárlatnyitást követte. Akik ismerik 1986-os feltá­madása óta a Hatvanban megje­lenő, országos terjesztésű Dél­sziget című folyóiratot, korábbi számaiban — Siroki Nyár címen találkozhattak egy oknyomozó tanulmánnyal, amely a század el­ső felében lezajlott eseményeket foglalta össze, s központi szerep­lője nagy írónk, Németh László volt, felelevenítve azokat a nya­ralásokat, amelyeket családjavai Sírokban töltött, éppen az egyik Borics-ház szobáját bérelve év­ről-évre. Nos, felvetődött a gon­dolat, hogy miután kevés telepü­lés dicsekedhet azzal, miszerint nagy íróink, alkotóink ott töltik nyarukat ismerkedvén a helyiek gondjával, bajával, s ott vajúd­nak világra új, értékes alkotáso­kat, amint ez Németh László ese­tében is tanúsítható: a nevezetes Borics-ház falán érdemes lenne egy erre utaló, emlékeztető már­ványtáblát elhelyezni. Mitöbb, e tény szöveges rögzí­tése mellett hatvani beszélgeté­sünk odáig tendált, hogy Pálffy Katalin Németh László bronz­plakettjét is a márványtáblába dolgoznák, s az egész vállalko­zást közadakozás révén finanszí­rozzák, az avató ünnepségre pe­dig meghívják Németh László le­ányait, akik az írói örökség gon­dozói. íme, így is alakulhat egy magvetés, ha az ügy iránt érdek­lődők mélyen magukénak tekin­tik azt, s településüket igyeksze­nek szellemiekben is gyarapíta­ni! (molavay) A vendégváró siroki ház, ahol Németh László többször megfordult Vigyázzunk a gyermekekre! Veszélyes matricák és bélyegek A New York-i rendőrség fel­hívja a figyelmet az újfajta kábí­tószerre, amit a gyerekeknek kí­nálnak. Nagy valószínűséggel már for­galomban van Svájcban, és ha­marosan Európa többi országá­ban is forgalomba kerül. Egész Amerikában árulnak matricákat Blue Star (Kék Csillag) néven. Egy kis fehér kartonlapról van szó, ami a kis csillagocskákat tar­talmazza. Minden csillag át van itatva LSD-vel, és nyállal ragad a papírra. Az ily módon való hasz­nálat során a kábítószer azonnal a keringésbe kerül. Ezentúl fel­szívódik a bőrön keresztül is, a papír megfogása, forgatása által. Forgalomban vannak még na­gyon színes, csillogó bélyegek is. Ezek a bélyegek figurákat, Su- perman-t, lepkéket, bohócokat és ehhez hasonlókat ábrázolnak. Piros kartonpapírba vannak cso­magolva, celofán borítással. Egy-egy csomag 5 kartont tartal­maz, összesen 10 bélyeggel. A lehúzható matricákat na­gyobb gyerekek ajándékozzák a kisebbeknek szórakozás céljából (sokszor megbízásból), és fel­nőttek, hogy új klienseket sze­rezzenek. Egy gyerek ilyen „já­ték” birtokában, nagyon veszé­lyes, sokszor végzetes utazás kezdetét veheti. Másik két fajta bélyeg is forga­lomban van: az első „RED PI- RAMID”, nagyon színes pon­tocskákkal díszítve, a másik „WINDOW LANE” egy hálóval díszített, amit le lehet szedni. Ezek is át vannak itatva kábító­szerrel. A rendőrség kéri, hogy tájé­koztassák gyerekeiket az újfajta kábítószerekről, ha ilyent látnak bárhol, ne érintsék, mert sok esetben Strichnin-nel vannak át­itatva. Hatásuk: hallucináció, hányinger, váratlan kedélyválto­zás, testhőmérséklet változás. Szükség esetén azonnal a legkö­zelebbi kórházba kell menni, és azonnal értesíteni a rendőrséget. Gyermekpályázat Madarak, fák A szilvásváradi művészházas­pár: Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán a sikeres madáretető-pá­lyázat után újabbal mozgósítja a gyerekeket. — Négy-tizennégy éves alko­tóktól várunk bármely techniká­val készült képző- vagy iparmű­vészeti munkát, melynek a témá­ja a természet — mondta Debre­czeni Zsóka, aki közölte a feltéte­leket is. Arra kérik a pályázókat, hogy a mű hátoldalára jól olvas­hatóan tüntessék fel a nevet, élet­kort, lakcímet vagy az iskola, va­lamint a szakkör címét. A zsűri­zésre képzőművészeket, peda­gógusokat kértek fel. A beküldé­si határidő: április 30. A munká­kat visszaküldeni nem áll mód­jukban — tették hozzá — mert óvodákat, iskolákat, gyermek­kórházakat díszítenek velük. A pályázat nyerteseinek jutalma­zására tárgynyereményeket gyűjtenek, amelyeket a követsé­geken keresztül, vagy postán küldenek el, ugyanis a pályázat nemzetközi, a határokon túlra is eljuttatják a felhívást. Egyúttal támogatókat is ke­resnek, akik a gyerekek jutalma­zásához dijakat ajánlanának fel, esetleg a postaköltséghez, a kiál­lítás megrendezéséhez szükséges kiadásokhoz járulnának hozzá. Hagyományt szeretnének terem­teni, így minden következő „Ma­darak, fák napján” bemutatják a hozzánk érkező gyermekalkotá­sokat. És a cím: „Madarak, fák... Gyermekpályázat; Debreczeni- Pelcz; 3348 Szilvásvárad, Sza­badság üt 2. ” Látószög Vitakultúra Kedves ismerősöm dohogta, hogy régi barátja — mert va­lamiben nem értettek egyet — a közelmúltban világos nappal, s lakóhelyük úgyszólván legnagyobb nyilvánossága előtt, meglehetősen durva hangon lekommunistázta. Meglepte a váratlan kirohanás, mivel teljesen szokatlan volt. Pajtásával sohasem sértették meg, főleg pedig nem bántották egymást. Jól megvolt ki-ki a maga bőrében. Ha valamelyest más utat is jártak, többnyire egyezett a megítélésük a világ dolgairól. Ta­lán még kisebb vitára sem került sor közöttük, nagyobbakra pedig egészen biztosan. Elképzelni sem merte volna, hogy öreg cimborája valamikor is így megváltozzék irányában. Hi­szen ha jómaga valóban tagja is volt korábban az egyetlen pártnak, gondolkodásával, érzelmeivel, cselekedeteivel alig­ha sorolhatták az „igazi” bolsikhoz. Azokhoz a bigott, nagy­szájú törtetőkhöz, gonoszokhoz vagy kegyetlenkedőkhöz, akiket manapság éppenséggel már megbélyegezhetnek any- nyian, — akiktől tényleg lehetne mit számonkérni. S ma is tá­vol áll a hangoskodóktól, karrieristáktól. Talán csak a brú­derrel tett kivételt, amikor demagóg sületlenségeit mindig tü­relmesen meghallgatta. No, de üsse kő! — mondta legyintve. Istenére elfelejtené, ha nem bántaná egyéb is. Ám ugyancsak nemrég másvalaki­vel majdhogynem ismétlődött az eset. Bár elmaradt a járóke­lőket is megbotránkoztató szidalom, szintén több évtizedes kebelbelije olyanyira „felkapta a vizet” valamely ártatlan vé­leménykülönbség miatt, hogy azóta alig akarja megismerni. Láthatóan a legszívesebben hátat fordítana. S idézett az ismerősöm még több példát is, keserűségét, csalódottságát magyarázandó. Nem mondott újakat, a felso­roltakkal én ív találkoztam, találkozom. Úgy tetszik: ragadós a rossz. Amit a „nagyoktól” hallanak, látnak — rádióban, té­vében, újságban, napjaink politikájának különböző fórumain — sajnos egyre többen „megtanulják” rendre, s gyakorolják kicsiben is, tekintet nélkül. Sikk, divat, szokás lett sokaknál a ”szemellenző”, a megmásíthatatlan, megkérdőjelezhetetlen állásfoglalás, kinyilatkoztatás, s a minden ezektől eltérő, ne­tán velük ellentétes válasz visszautasítása. Ismerősök, bará­tok, munkatársak, rokonok, sőt családtagok fordulnak szem­be egymással a nézetazonosság hiánya miatt, s válnak harago­sokká, ellenségekké, olykor a legjelentéktelenebb dolgokban is, úton-útfélen. Hiányzik életünkből a sértő, bántó indulatok, a pocs- kondiázások nélküli egészséges, kultúrált eszmecsere. Hábo­rúvá válik nemegyszer az ártatlan csata, harc is, mert az ellen­félben minden esetben ellenséget látunk. Mentségül szolgál, hogy igazából csak mostanában kezd politizálni ez a nép, napjainkban került sor mindenfélének a szabad kimondására. Oly korban, világban élünk, amikor mindenkinek, mindenről lehet gondolata, állásfoglalása, s mindezt bizony jobbára még csak tanulgatjuk. Próbáljuk azonban — ha nehéz is — megtanulni ezt tisz­tességgel. Civakodás, harag, gyűlölet nélkül, mindig adva a másik szavára is, különösen pedig ha okos az, netán okosabb a sajátunknál. S a különbözőségekből is próbáljuk kiválogat­ni szüntelenül az egyformákat vagy majdnem hasonlókat újra meg újra. Ne gondoljunk soha arra, hogy ez lehetetlen, vála­szaink csakis elválaszthatnak bennünket, mintsem összeköt­hetnek. Mindjárt kevesebb lesz a bajunk! Gyóni Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents