Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-05 / 30. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. február 5., péntek A múlt század nagy tudományos egyéniségei közé tartozott Apáthy István orvos- biológus, aki nemcsak természettudományokkal, hanem alkotó életének második szakaszában társadalomtudományokkal is foglalkozott. A 130 esztendeje született tudós elsősorban az idegszövettani vizsgálati módszerek újszerű kidolgozásával — amelyeket ma is alkalmaz a kutatónemzedék—tette naggyá a nevét. Emellett mint politikus — Erdély egykori kormánybiztosa — is bevonult a magyar történelembe. Mikrotechnikai eljárásai maradandónak bizonyultak Érdemét nem csorbította Apáthy megalakította a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet, és szerkesztette annak Szemléjét. Jóhiszeműsége állította Károlyi Mihály polgári demokratikus forradalma mellé, aki 1918-ban Erdély kormány- biztosává nevezte ki. A bevonuló román királyi csapatok azonban letartóztattak, és fogságba ejtették. Nem sokkal utána halálra ítélték, de nemzetközi — főleg francia — közbenjárásra az ítéletet módosították, és kiutasították az országból. Ekkor visszatelepülve, rövid budapesti tartózkodás után Szegeden részt vett a Kolozsvárról oda került egyetem újjászervezésében. Ismét megteremtette az állattani intézetet, elsősorban oktatási célokkal. Ám ott már csak két esztendeig működhetett. Beteg szíve ugyanis a sok izgalomtól és a megfeszített munkától felmondta a szolgálatot. 1922 kora őszén — szeptember 27-én —,59 éves korában Budapesten elhunyt. Apáthy István legnagyobb sikereit kétségtelenül a tudományos eredmények népszerűsítésében érte el. A társadalom törvényszerűségeit keresve sikeresen alkalmazta az evolúciós gondolkodást. Még 1890-ben hirdette meg a „Zoológus aranybányái című elő- adas-sorozatát. Ezekből a „bányákból” sok értékeset hozott a felszínre, és ezt az érdemét nem csorbíthatja szertelen egyéniségének nehány tévedése sem. Sokoldalúságát az is bizonyította, hogy szépirodalommal, szociológiával és publicisztikával is foglalkozott. Gazdag életműve tehát példát jelent a mai tudósnemzedéknek. (mentusz) szertelen egyéniségének néhány tévedése Olyan családba született Apáthy István, ahol a tudományokat aktívan művelték. A kiegyezés előtt négy évvel, 1863. január 4-én Pesten látta meg a napvilágot. Apja tüzértisztként végigküzdötte az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, majd később jogot tanult a budapesti egyetemen. A kereskedelem és váltójog professzora lett, aki — mint akadémikus — aktívan közreműködött a törvény- könyvek előkészítésében. Az ifjabb Apáthy a gyógyítás hivatását választotta, de pályája később egészen más irányba kanyarodott. 1885-ben orvosdoktorrá avatták a fővárosban. Az egyetemen Margó Tivadar orvos-zoológus professzor tanúvá? nyaként az egyes alacsonyabb fejlettségű állatok, főleg a piócák idegrendszerének vizsgálatá val foglalkozott. Nem sokkal később, 1886 januárjában a nagy olasz kikötőváros, Nápoly nemzetközi zoológiái állomására került kutatónak, amelynek költségeit részben az egyes országok fedezték. így Apáthy István három éven át az úgynevezett „magyar asztalon” folytatta vizsgálatait. Az idegszövettani kutatásait bámulatosan ötletes mikrotechnikai újításokkal finomította. Kidolgozta a piócák rendszertanát, amelynek kategóriái csak a legújabb rendszerezési elvek bevezetésekor avultak el. Speciális vizsgálatai révén magyarázatát adta az idegrendszer működési elvének. Eszerint az utóbbi a rostok összefüggő hálózatából áll, amely az ingerület folyamatos tovaterjedését biztosítja. Ezt az elképzelést — amely tudományos tan lett — a német A. Betheélet- tankutatóval közösen dolgozta ki. Később emiatt tudományos vitába keveredett honfitársával, Lenhossék Mihállyal, és a spanyol anatómussal, S. Ramon y. Cajal-lal is, aki 1906-ban — éppen az említett területen élért eredményeiért — Nobel-díjat kapott. Ok mindketten azt hirdették, hogy az idegrendszer neuronokbát— mint anatómiai és élettani egységekből — épül fel. Ezek a neuronok, illetve azok rostjai — amelyek más neuro- nokkal csak érintkeznek — nem képeznek összefüggő hálózatot. Egyébként az újabb elektronmikroszkópos és élettani vizsgálatok is ezt igazolták. Apáthynalc tehát ebben a kérdésben nem volt igaza, de állításainak igazolására kidolgozott mikrotechnikai eljárásai azonban maradandóknak bizonyultak. Foglalkozott a mikroszkópi képalkotás eredményeivel is. Tapasztalatait három kötetre tervezett monográfiában dolgozta fel, amelyből csak kettő jelent meg 1896- ban és 1901-ben. Az ideg- rendszerrel kapcsolatos vitatott eredményeit ugyancsak könyv alakban foglalta össze, amelyet 1897- ben adtak ki Nápolyban. Ezalatt annyira megalapozta tudományos hírnevét, hogy 27 éves korában kinevezték a kolozsvári tudományegyetem zoológiái tanszékére professzornak. Ugyanakkor a medikusoknak szövet- és fejlődéstant adott elő. Élete egyik nagy alkotása az ottani egyetem szűkös állattani intézetének újjáépítése volt. Szívós küzdelemmel kivívta a költség- vetés olyan növelését, amelynek segítségével 1909 őszén megnyithatták a modernizált intézetet. Az emeletes épületben istállókat, vízmedencéket, télikertet, előadótermet, könyvtárat és olyan műszerekkel felszerelt laboratóriumokat helyezett el, ahol korát meghaladva, a modern szövet- és fejlődéstani oktatást valósíthatta meg. Egyben folytatta a Nápolyban korábban elkezdett kutatásait is. Eredményeit a már említett Az állati morfológia mikrotechnikája című Kétkötetes művében foglalta össze. 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A századfordulót követően a fejlődéstani gondolkodást Apáthy István átvitte a társadalom törvényszerűségeinek kutatására is. így az oktatási kötelezettségének teljesítése mellett jelentős témaváltásra szánta el magát. Impulzív egyénisége az érvényesülési lehetőséget kereste, amelyet a társadalomtudományok művelésében talált meg. Rádöbbent a magyar nép széles rétegeinek elmaradottságára és elnyomorodottságára. Akkor volt az, hogy „kitantorgott Amerikába másfél millió emberünk...” Hazafisággal ötvözött szociális érzékkel kereste a megoldást, de társadalmi reformtervei élesen szemben álltak Jászi Oszkár radikális elképzeléseivel. Akvárium a tengerparti parkban Apáthy István — mint már említettük — három évet töltött Nápolyban, a már akkor is működött nemzetközi zoológiái kutatóállomáson. Ézt a híres épületet ma a világ legnagyobb és legteljesebb akváriumaként tartják számon. A Nápolyi-öböl partjához közeli parkban áll az állomás, amely állattani és élettani kutatóintézet. Korábban több magyar kutató is dolgozott ott. Jelenleg tizenkét ország tudósai folytatnak kutatásokat. Az intézetnek vannak halászhajói, amelyek a Nápolyi-öböl vizének összes élőlényeit gyűjtik és vizsgálják. Á világhírt méltán kiérdemelte, mert a legtökéletesebb biológiai múzeumnak számít. Az oda látogató nézők csodálattal bámulják a különböző rendű és nagyságú élőlények életét, színét, formáját, valamint az őket körülvevő növényeket. Mintha 10-100 méter mélyen járnának a tengerszint alatt, olyan benyomást kelt az egész. Huszonnyolc óriási medencében „tálalják” a látogatók elé a tenger ismeretlen világát, az állatok szokatlan mozgását, különösen a színeit, és harcukat a létért. Külön teremben kísérhetik figyelemmel a halak fajfejlődését. A Nápolyban lakók különösen szívesen üldögélnek nyári estéken az akvárium melletti parkban, hogy a Földközi-tengerről fúvó szélben hűsöljenek. „Három óra múlva érkezünk: én és az esernyő” Bisztray Gyula: Jókedvű magyar tudósok című könyvében néhány sort szánt Apáthy Istvánnak is. Á következőket jegyezte fel róla: „A kolozsvári egyetem zoológus professzora nagyon szórakozott ember volt, mint a legtöbb tudóstársa. Mindig elhagyta hol a botját, hol az esernyőjét. Egyszer hosszabb európai útra indult, s hónapokat töltött Nápolyban. Az ottani világhírű akváriumban búvárkodott. Valahányszor levelet írt Kolozsvárra övéinek, sohasem felejtette odaírni — némi büszkeséggel — a levél végére, hogy az az esernyő, amelyet hazulról vitt magával, még mindig megvan. Sőt annyira volt az esernyőjével, hogy amikor már hazafelé tartott, a nagyváradi állomáson leszállt a vonatról, s a pályaudvaron a következő táviratot adta fel Kolozsvárra: Három óra múlva érkezünk: én és az esernyő! Három óra múlva csakugyan meg is érkezett Kolozsvárra. Családja már várta a peronon. Amikor a kölcsönös ölelések, csókok után a tudós fel akarta mutatni nagy büszkén az esernyőjét, rémülten vette észre, hogy az sehol sincs. Ottfelejtette a nagyváradi távíróhivatalban...” Meglátogatta Darwint Igazában az állattan tudományába Margó Tivadar orvos-zoológus vezette be Apáthy Istvánt, aki később annak egyetemi tanszékén tanársegéd lett. Margó 1816. március 5-én Pesten született, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként az első magyar darwinisták egyike volt. Bar orvosdoktorként az 1848-49-es szabadságharc idején sebesült honvédeket gyógyított, azután egyetemi tanárként tevékenykedett Kolozsvárott és Pesten. Alapvető munkásságot fejtett ki a szövettan és az élettan területén. Kutatásai főleg az izmok és az izomidegek fejlődésének, növekedésének élet- és kortanára terjedt ki. A darwinizmust előadásaiban, valamint az 1868-ban kiadott Tudományos állattan kézikönyve című munkájában tárgyalta. Elősegítette a nagy angol természettudós műveinek magyar nyelvű kiadását. Ellenőrizte Charles Darwin: Az ember származása című művének fordítását, sőt meg is látogatta a brit szigetországban a tudóst. Visszatérése után 1884-ben Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése címmel — bevezetőt is írt a már említett művéhez. Nagy érdeme volt az állat- rendszertanban, hogy a vissza- fejlődési módszer alkalmazásától eljutott a fejlődési sorrend felállításáig. 1883-ban megjelent Az állatország rendszeres osztályozása című alkotásában leírta a fejlődéstörténeti állatrendszertant. Nyolcvanéves korában — a 1 millennnium évében —, 1896. szepember 5-én hunyt el Pestlő- rincen. Adózók, figyelem! A közelgő 1992. éves zárással összefüggő feladataik adózói körönként bevallási kötelezettségeikről a következők: 1. Az egyéni vállalkozóknak bevallási kötelezettségüket 1993. február 15-ig kell teljesíteniük 7. sz. és 53. sz. bevalláson. A bevallást a Heves Megyei Igazgatósághoz (mint a telephely szerint illetékes elsőfokú adóhatósághoz) kell benyújtani 1 pld- ban. A korábbi évtől eltérően a 7. sz. bevallásra az adatokat Ft- ban, de eFt-ra kerekítve kell bejegyezni. 2. Az általános forgalmi adót fizető nem egyéni vállalkozó adózóknak (magánszemélyeknek) a bevallási kötelezettségüket 1993. február 15-ig kell teljesíteniük a 8. sz. és 53. sz. bevalláson. A bevallást a Heves Megyei Igazgatósághoz (mint az állandó lakhely szerint illetékes elsőfokú adóhatósághoz) kell benyújtani 1 pld-ban. Nagyon fontos, hogy a 8. sz. bevallást (7-estől eltérően) eFt-ban kell kitölteni. A Tüzelőanyag engedményesen! Átvállaljuk Öntől az ÁFA-t UKRÁN kockaszén 466,60 Ft/q. Szállítást vállalunk! 322. sz. Tüzép-telep HATVAN Telefon: 38/41-276 3. A havi bevalló adózóknak, az évente egyszeri bevalló adózóknak (a 7-es, 8-as, 53-as bizonylatot benyújtó adózói kör kivételével) 1993. február 15-ig kell benyújtaniuk 1992. évről az APEH 78. n sz. 3-4-es bizonylatukat 1 pld-ban, eFt-ban kitöltve a Heves Megyei Igazgatósághoz. Az eddigi évektől eltérően az alkalmazott könyvvezetési módtól függetlenül a bt., gmk, egyházak, alapítványok, költségvetési szervek, társasházak, viziköz- mű-társulatok is, a 3-4-es nyomtatványon teljesítik kötelezettségeiket és nyújtják be a bevallásaikat hivatalunk felé 1993. február 15-ig 1 pld-ban. Megszűnéskor annak tényét a bevalláson jelölni kell. A korábbi évektől eltérően a társasági adó bevallását a 3-4-es nyomtatvány nem tartalmazza, így ezen adatszolgáltatás önálló bevallásként funkcionál. 4. A bevallás benyújtáskori állapotnak megfelelően megállapított éves tarsaságiadó-kötele- zettség és az adóhatóság által fizetési meghagyásban közölt, illetve az adózó által megállapított, 1992. évre esedékessé vált előleg különbözetéről 1993. február 28-ig kell kötelezettségeiket teljesíteniük az adózóknak. Az egyszeres könyvvezetésű adózóknak a 24-es számú (APEH/79. r. sz.), kettős könyvvezetésű adózóknak a 25- ös számú (APEH/80. r. sz.) nyomtatványon 1 pld-ban, eFt- ban kitöltve kell kötelezettségeiket teljesíteniük. Megszűnés esetén e tényt rögzíteni kell a bevalláson. Ezen adózói körnek rövid úton értesítést küldünk arra vonatkozóan, hogy hol és milyen időpontban adhatják le társasá- giadó-bevallásaikat. Az érintetteknek 1993. május 31-ig kell bevallást tenniük a társasági adó és állami vagyon utáni részesedési kötelezettségükről is. Fontos tudnivaló! 1992. november 30-tól bevezetésre került a határidőben be nem nyújtott bevallás pótlására szolgáló 32-es, és az elmulasztott személyi jövedelemadó-bevallás pótlásara a 36-os bizonylat. Ezen bevallások a korábbi évekre visszamenőleg is érvényesek. így a 32-es bizonylaton pótolhatok a 3-4,5-6, 7-8 elmulasztott bevallások. Az adózók késedelmes (határidőn túli) bevallási kötelezettségük teljesítése esetén ezen 32,36-os bevallások mellé igazolási kérelmet csatolva, bizonyíthatjuk annak jogosságát. Kiemelt figyelmet fordítsanak: — Adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségeik teljesítése során a személyi szám kitöltésére, amit az 1992. évi LXVI. törvény „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról” 37. paragrafusa kötelezően előír. — Minden adatszolgáltatás és bevallás akkor fogadható el, ha azt az adózó aláirásávű/hitelesíti. — Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves adóbevallást nyújt be, abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt, vagyis a bevallás (3-4, 7, 8, 24, 25-ös) nemleges adattartalmú. — A bevallások és adatszolgáltatások nem teljesítése, vagy határidőn túli teljesítése (az elfogadott igazolási kérelmet kivéve) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XC1. törvény 74. paragrafus szerint mulasztási bírsággal sújtható. Az 1993-as évet érintő kiemelt változások a következők: Az adózóknak valamennyi adóról — az adóhatóság által előírt társasági adóelőleg es állami vagyon utáni részesedés előlegének kivételével — és költség- vetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módón számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magán- személyektől általa levont jöve- delemadó-előles és a jövedelemadó együttes összege a 3 millió forintot elérte, annak az adózónak havonta, ha az 1 millió forintot elérte, annak az adózónak negyedévenként kell bevallást tennie. Ez a kötelezettség azokra az adózókra is vonatkozik, amelyek a fenti követelményeknek megfelelően 1990. december 31-ét követően szervezeti változással jöttek létre (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással.) A havi adózóknak a bevallást a tárgyhót követő 20-ig, a negyedéves adózóknak a bevallást a negyedévet követő hó 25-ig kell az illetékes elsőfokú Heves megyei adóhatósághoz 1 pld- ban benyújtaniuk. Ezen adózói körnek rövid úton értesítést küldünk annak tényéről, hogy milyen számadási kötelezettségekkeí (havi vagy negyedévi) tartoznak felénk. Nagy változás az említett törvény értelmében az, hogy az általános forgalmi adó alanyának — kötelezettségről, illetve visz- szaigénylésről 1993. évben havonta kell bevallást benyújtani az elsőfokú Heves megyei adóhatósághoz a tárgyhót követő 20-ig 1 pld-ban. Ezen nyomtatványok (havi — negyedévi — ÁFA havi bevallások) a nyomtatványboltokban január hó végétől megvásárolhatók. Tisztelt Adózók! Törekedjenek az adóbevallások és adatszolgáltatások számszaki és adatbeli pontosságára, határidőre történő beküldésére. A bevallások benyújtása történhet személyesen vagy ajánlott szelvénnyel feladott postai úton. Ne feledjék az átvételt igazoló okmányt megőrizni! Együttműködésükkel jelentősen segíthetik és gyorsíthatják munkánkat, ami a zökkenőmentes feladatvégzés alapja. Tisztelettel: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Mecyei Igazgatósága ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Panoráma Vendéglátó, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Rt. az alábbi üzleteket 1993. március 16-án 8.00 órától árverésen értékesíti: 251. KORONA SÖRÖZŐ Ingatlan tulajdonjogát 7.500.000,- Ft Gyöngyös, Szabadság tér 1. (ebből: Privatizációs költség: 580.000,- Ft Bánatpénz: 350.000,- Ft LIPICAI SZÁLLODA ÉS VENDÉGLŐ Ingatlan tulajdonjogát 20.000.000,- Ft Szilvásvárad, Egri u. 14. (ebből: Privatizációs költség: 800.000,- Ft Bánatpénz: 800.000,- Ft SPORTPÁLYA PECSENYESÜTŐ Ingatlan bérleti jogát 400.000,- Ft Szilvásvárad, Szalajka u. Sportpálya bejárat (ebből: Privatizációs költség: 70.000,- Ft Bánatpénz: 20.000,- Ft Az árverések helye: PANORÁMA VIK Rt. Eger, Bajcsy-Zs. tömbbelsői, em. 13. Az üzletek megvásárlására hitelkonstrukciót lehet igénybe venni, a privatizációs költség kivételével a vételár kiegyenlítésénél az ÁVÜ kárpótlási jegyet a kamattal növelt mértékben befogadja. Az árverésen résztvevó'k anonimok maradnak. Az árverésre jelentkezés feltétele a bánatpénz látra szóló betétkönyvben, értékpapírban történő' letétbe helyezése 1993. március 8-ig. Ügyintézés: Eger, Bajcsy-Zs. tömbbelső, Vállalkozási Iroda. További információt és írásbeli tájékoztatót az üzletekről, az árverésen való részvételről, a lebonyolításról a 36/311-155, vagy 36/311-559-es telefonon, vagy személyesen Hegyi Józsefnétől lehet kapni. .
