Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20-21 / 43. szám

HÍRLAP, 1993. február 20—21., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. • • cbi^troMoimw kcUcmdo^cmk Olasz konyha Afrikai álom A nagymama megérezte a földrengést Főtt tészták Bolognai tortellini Elkészítés ideje: 1 óra 30 perc. Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg rétesliszt, 2 egész tojás, 2 to­jássárgája, 10 dkg darált sertés­hús, 10 dkg darált, nyers füstölt sonka, 5 dkg füstölt szalonna, 2 kis fej vöröshagyma, 1 merőka­nál húsleves, 10 evőkanál reszelt parmezán, 1 evőkanál paradi­csompüré, 3 evőkanál olaj, só, bors, bazsalikom, kakukkfű, cit­romlé. Előkészítés: A lisztből az egész tojásokkal, sóval és vízzel tésztát gyűrünk. Letakarva há­romnegyed órán át pihentetjük. Két vékony lapba nyújtjuk. Elkészítés: Az apróra vágott szalonnát kiolvasztjuk, zsírjában a hagyma felét aranysárgára pi­rítjuk. Belekeverjük a darált son­kát, felöntjük a húslevessel, és besűrítjük. Mikor már pépes, a tűzről félrehúzva belekeverjük a zsemlemorzsát és egy tojássárgá­ját, sózzuk, borsozzuk, végül megszórjuk őrölt bazsalikom­mal Hűlni hagyjuk, majd az egyik tésztalapra egymástól kb. 4 cm távolságra kis halmokat ra­kunk belőle. A közöket megken­jük a maradék tojássárgájával, ráfektetjük a másik lapot, és jól összenyomkodjuk, hogy a tölte­lék mellett ne maradjon levegő. Derelyevágóval kis négyszögek­re vágjuk, a négyszögeket há­romszögre hajtjuk, végül gyűrű­vé formáljuk. A tésztát kifőzzük. Közben a paradicsompüréből 2 evőkanál olajjal, hagymával és a fűszerekkel mártást készítünk, majd a kifőtt, leszűrt tortellinire öntjük. Reszelt sajttal tálaljuk. Nemrégen a Himnuszról és Kölcsey Ferencről szólt Csoóri Sándor, a rádió egyik vasárnapi műsorában elemezte a költe­mény szépségét, érzelmi gazdag­ságát, amelyben remény és bűn- banat, hazaszeretet és hit egyfor­mán benne foglaltatik. A túlzott nemzeti és váltási telítettsége mi­att Rákosiék már az ötvenes években egy újjal akarták helyét betölteni, de még ők sem mertek vállalkozni ennek az erőszakos lépésnek a megtételére. Mindezt nem azért írom le, hogy Csoóri beszédét és gondo­latait egy nála jóval alacsonyabb szinten megismételjem, hanem azért, mert az utóbbi hetekben — szilveszter óta — gondolatban én is egyre többet foglalkozom a Himnusz sorsával és jelentőségé­nek hatásával a mai társadalmi életre vonatkozóan. Mert amit nem mertek megtenni az ötvenes évek politikusai, azt megtette az ezt követő idők politikája, ami­vel sikerült a „Nemzet imáját” méltóságától megfosztani, es a szürke közömbösség szintjére le­rángatni. Ennek bizonyságáról szilvesz­ter éjszaka győződtem meg iga­zán. Az évet Eger egyik közis­mert szórakozóhelyen búcsúz­tattuk. Vacsora, tánc, cigányze­ne, felszabadult jókedv volt min­den asztalnál. Az éjfélt szokás szerint villanyoltás jelezte, majd a Himnusz zenéjének hangjaira mindenki felállt. De a hangok valóban csak hangok maradtak, szöveg nélküli zene, mert a ci­gányzenekarnak nem volt kiket kísérnie. Üresen szállt a dallam a tükrös falak között, míg az ele­gáns társaság egyik lábáról a má­sikra állva, ósszeszorított szájjal állt az asztalok mellett, és várta a számukra legünnepélyesebb pil­lanat eljöttét, a pezsgősüveg dur­ranását. Egy par őszülő halánté- kú vendég volt csupán, aki nem­csak meghallgatta, de énekelte is a Himnuszt, de hangjuk beleful­ladt a terem zajába, es a körülöt­tük állók közömbös tekintetébe. S míg néztem az érzelem nél­küli üres arcokat, egy régi kép idéződött fel emlékeimből. Ab­ból az időből, amikor ezek a mai harminc-negyvenévesek még Sült tészták Gombás bélés Elkészítési ideje: 1 óra 15 perc. Hozzávalók (8 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 30 dkg széles metélt, 20 dkg gomba, fel fej vöröshagy­ma, 2 evőkanál reszelt parme­zán, 1 evőkanál petrezselyem­zöld, 4 evőkanál vaj, 1 evőkanál olaj, 1 dl száraz fehérbor, 2 evő­kanál liszt, 0,5 1 tej, só ízlés sze­rint. Előkészítés: A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. A gombát megtisz­títjuk és felszeleteljük. A petre­zselymet és a hagymát finomra vágjuk. Elkészítés: Egy evőkanál vajat az olajban felolvasztunk, megpi­rítjuk benne a hagymát, és ami­kor már aranysárga, akkor bele­keverjük a gombát is. Lassú tű­zön, fedő alatt, gyakori keverés mellett kb. 15 percig pároljuk, közben megsózzuk. Akkor meg­szóljuk a petrezselyemmel, es felöntjük a Dórral, majd az egé­szet még 5 percig főzzük tovább. Közben besamelt készítünk, és belekeveijük a reszelt parmezánt meg a párolt gombát. Enyhén sós vizet forralunk, és a tésztát beleszórva „fogkeményre” főz­zük. Leszűrjük és összekeverjük a gombás besamellel. A leveles tésztát egy nagyobb és egv kisebb részre vágjuk. A nagyobbat ki­nyújtjuk, és kibélelj uk vele egy kivajazott tortaforma alját és ol­dalát. Beleöntjük a főtt tésztát, a kinyújtott másik tésztalappal be­fedjük. Előmelegített sütőben 200 C-fokon (gázsütő 3-as foko­zat) 30 perc alatt megsütjük. diákok voltak, s az iskola udva­rán felsorakozva tanévzárót ün­nepeltek. Nem az ő hibájuk, hogy már akkor és ott is az ünne­pi műsor első számaként elhang­zó Himnusz zenéjét magnósza­lagról játszották le nekik ahe­lyett, hogy tanáraik velük éne­keltették volna. Nem az ő hibá­juk, hogy nem tanították meg őket arra, hogy ne zsebre dugott kézzel, rágógumival a szájukban unatkozzak végig a Himnusz hangjait, hanem mozdulatlanul állva adják meg a tiszteletet a nemzetnek, amihez tartoznak. Vajon hány tanulmányi kirán­dulást szerveztek az iskolák az elmúlt évek során Álmosdra, eb­be a kis hajdú-bihari faluba, a Kölcsey-kúriába létesített em­lékmúzeumba? Hányán talál­koztak azzal a szeretettel és büsz­ke gondoskodással, ahogy Ál­mosd a Himnusz költőjének em­lékét ápolja? Tudják-e azt, hogy ez a román határtól pár kilomé­terre fekvő kis település évtize­dek óta szinte búcsújáróhelye a Nyugatról és Erdélyből ide láto­gató magyarságnak? Én láttam itt öreg székely em­bert, aki unokáját hozta el meg­nézni a nádfedeles műemlék há­zat, s a küszöbön belépve — a lá­togatókat fogadó Himnusz zené­jét meghallva, sírva borult térdre a meghatottságtól. De láttam Nyugatról hazalátogató, negy­vennégyben az oroszok elől ki­menekülő magyart is, ahogy vé­gigsimította a költő íróasztala mellett álló szék karfáját. Nem szégyellte érzelmeit, büszke volt idetartozására. Hát ezek a gondolatok foglal­koztatnak 1992 „szabad” szil­veszter éjszakájával kapcsolat­ban. Nem ítélem én el ezt a nem­zedéket, csak sajnálom őket. Ér­zelmektől megfosztott áldozatai ők — még ha nem is tudják — egy sötét, rosszindulatú politikának, s az ezt kiszolgáló, egy kézben tartott iskolarendszernek. Jó lenne, ha a mai fiatalok már egy más, tiszta, szabad szellem­ben nevelődnének. Talán ők lesznek azok, akik megtanítják szüleiket Himnuszt énekelni. B. Czeller Mária Rizsételek Sonkás rizskoszorú Elkészítés ideje: 1 óra 10 perc. Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg rizs, 25 dkg mélyhűtött zöld­borsó, 1 1 húsleves, 3 evőkanál vaj, 4 evőkanál olaj, 25 dkg főtt sonka, 1 kis fej vöröshagyma, 1 dl száraz fehérbor, fél húsleves- kocka, 5 evőkanál reszelt parme­zán, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A sonkát hosszá­ban, ujjnyi széles csíkokra felsze­leteljük. A hagymát megtisztít­juk, finomra vágjuk. A rizst szű­rőkanálban, folyó víz alatt meg­mossuk. Elkészítés: Két evőkanál ola­jat és 1 evőkanál vajat egy edény­ben felmelegítünk, aranysárgára pirítjuk benne a hagyma felét. Belekeveijük a még fagyos zöld­borsót és az elmorzsolt fél leves­kockát. Mérsékelt tűzön, fedő alatt 15-20 percig pároljuk, időnként kis levessel felöntjük. Egy evőkanál vajon aranysárgá­ra pirítjuk a maradék hagymát, és belekeverjük a rizst. Rövid ideig együtt pirítjuk, majd felen­edve a borral, ezzel pároljuk né- ány percig. A lángot növelve, fedő alatt 20 percig pároljuk, közben a forró levessel felönt­jük. Ha a rizs megpuhult, beleke­verünk egy csipet borsot. A ma­radék vajjal kikenünk egy köze­pén lyukas kuglóf- vagy puding­formát. A sonkacsíkokat szim­metrikusan belefektetjük, bele­simítjuk a rizst, tetejét kézzel vagy kanál domború hátával jól lenyomkodjuk. Néhány percnyi ihentetés után tálra borítjuk, a özepét pedig kitöltjük a zöld­borsóval. Melegen találjuk. Hasznos vírusok Új irányzatot képviselnek a hasznos komputervírusok az amerikai software-piacon. Meg­felelő feltételek mellett egy sor tevékenységet el tudnak végezni. Az ASP software-cég például már olyan business-vírust árul, amely a fizetett számlákon „csüng”, és az adósnál — ha szá­mítógépébe juttatják a vírust — mindaddig kinyomja a figyel­meztetéseket, míg ki nem fizetik a számlát. Egy másik vírus egy­szerűen kitakarít: törli a felesle­ges dolgokat, szortírozza a prog­ramokat, és megsemmisíti ön­magát, ha egyszer hibásan mű­ködne. A Dél-afrikai Sun City­ben megnyílt a világ egyik legnagyobb, Las Vegashoz hasonló szórakoztató köz­pontja. A Lost City — mert így nevezték el — minden szórakozásra lehetőséget ad. Nemcsak szerencsejáté­kok, hanem különböző standok, mesterséges tavak, állatkert, szobrok szórakoz­tatják az odalátogatókat. Brigitte Nielsen svéd szí­nésznőt a hullámok herceg­nőjének választották. Ké­pünkön Abu elefánton lát­hatjuk. Abu volt a sztárja Clint Eastwood filmjének, a „Fehér vadász fekete szív- vel”-nek. (FEB-fotó) A hatvanas évek nagy agadiri földrengése előtt a város elme­gyógyintézetében lázadás tört ki. Megrohanták a rácsokat, ágyak „faltörő kosaival” rohamozták a zárt ajtókat, s az őröknek alig si­került az ápolók és orvosok köz­reműködésével megfékezni őket. Megteltek a gumicellák, ki­merült a nyugtató injekciók és kényszerzubbonyok készlete, végül már ágyaikhoz vezették a nagy erejű Niagara sugárfecs­kendőt. S akkor hirtelen elapadt a víz, kialudtak a fények, és lába­ik alatt megnyílt a föld. A város eltűnt a homok- és kőomladék közt. Tíz évvel később, a bukaresti operaházban a megszokott ne­gyedórás késéssel sem kezdődött meg az Aida előadása. A vendég- karmester kijelentette, hogy nem érzi a ritmust. Minduntalan azt hangoztatta, hogy elektromos-- Sággal telt meg a levegő, és ütő­erén érzi az aritmiát. Nem sokkal később, mintha egy szőnyeg­bombázás kezdődött volna, mo­rajlás futott végig a városon, és a házak kártyavárként dőltek ösz- sze. A következő figyelemre méltó epizód 1980-ban történt. A tas­kenti mentőszolgálatnak decem­ber 8. és 10. között úgy megugrott az esetszáma, hogy a helyőrség betegszállító kocsijait is kölcsön kellett kérnie. Ezernél több hely­színre szólt a kirendelés, és csak­nem mindenütt ér- és idegrend­szeri megbetegedésben szenve­dők lettek rosszul. Az orvosok már-már valami nukleáris szeny- nyeződésre gyanakodtak, de a műszerek nem mutattak ki sem­mi aggasztót. Egyedül a szeiz­mográf, de amikor mutatója ki­lendült, már késő volt. Nyolcas fokozatra ugrott a Richter-ská­lán. A belváros tragédiája né­hány perc alatt bekövetkezett. Az említett eseteken talán csak az orvos-szeizmológusok — a gyógyászat új szaktudományá­nak művelői — nem csodálkoz­nak. Ők tudják, hogy nem föl­döntúli erők sugallták a megér­zéseket, habár a szindróma­gyűjteményben ott szerepel az a plovdivi nagymama is, akiről — P. Bezsikov tudósított még 1928. április 14-én. „Szinte elűzte csa­ládját a városból, ne maradjanak otthon — rimánkodott nekik —, menjenek minél messzebbre, holnap már késő lesz, még ma ránk szakad az ég...” A család furcsállotta ugyan, de nem akarta megbántani az idős asszonyt, így hát vonatra szálltak, és felutaztak Szófiába. Mire odaértek, épp utcára került az esti lap, címoldalán plakátbe­tűkkel: „7-es erősségű földren­gés Plovdivban”, és epicentrum­nak az ő kerületüket jelezte a hír. Sok esetet és tünetcsoportot gyűjtött össze az amerikai orvosi irodalom is a testi és lelki túlérzé­kenységek hirtelen jelentkezésé­ről a földrengéseket megelőző időkből. A laboratóriumi vizsgá­latok ilyenkor nemcsak ideg­rendszerbeli felfokozott tevé­kenységet mutatnak ki, de az agyműködés elektromos „fel­pörgetését” is. Bio- és pszichofi- zikusok mérései szerint a kriti­kus állapot leginkább a geomág- neses térben következik be, ahol a 10 hertz nagyságrendű tarto­mány csaknem megegyezik az agykéreg feszültségváltozásai­nak rezgésszámával. A kísérleti személyeken ilyenkor hideg bor­zongás fut végig, és úgy érzik, hogy hatalmas súly nehezedik rájuk. Állapotuk csak akkor ja­vul, amikor bekövetkezett a ka­tasztrófa... L. B. (FEB) Sztár­közeiben Tony Curtis feltárja élete eddig titkolt tragédiáját Tony Curtis öccse — akiről ed­dig a nagyvilágnak nem volt tu­domása — augusztus végén, 52 éves korában elhunyt. A filmszínész most beszélt először életének eddig eltitkolt részéről. „Bobby 15 évvel volt fiatalabb nálam. Skizofréniában és mániás depresszióban szenve­dett. Ez életem legnagyobb tra­gédiája. A mai napig nem tud­tam erről beszélni senkinek, any- nyira fájt nekem is az ő szomorú élete. Démonok tanyáztak a fe­jében, akik elevenen fölfalták... De a testvérem volt, és szerettem őt” Öccse, Robert Joel Schwatz több mint 30 évet töltött idegsza­natóriumban. „Bobby szinte egész életét a rácsok mögött élte le, soha nem volt állása, nem há­zasodott meg. Már gyerekkorá­ban is víziók gyötörték, mindig attól félt, hogy meg akarják ölni, és állandóan hangokat hallott valahonnan.” Amikor öccse holttestét kel­lett azonosítania, Curtis zoko­gásban tört ki. „Bobbyért sírtam, azért, mert életében soha nem látta meg a Napot.” Mindennap bekopogunk Önhöz! Nem állhatom meg szó nélkül... Himnusz éjfélkor

Next

/
Thumbnails
Contents