Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13-14 / 37. szám
HÍRLAP, 1993. február 13—14., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Olasz konyha Főtt tészták Sajtos zöld tészta Elkészítési ideje: 45 perc. Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg széles metélt, 2 evőkanál reszelt parmezán, 1 evőkanál reszelt juhsajt, 1 evőkanál reszelt ementáli sajt, 2 dl tejszín, 20 dkg mélyhűtött spenót, 2 gerezd fokhagyma. Az előkészítéskor a spenótot meleg vízben kiolvasztjuk, leszűrjük, a levét alaposan kinyomkodjuk. A fokhagymát megtisztítjuk, áttörjük. Az olajat felhevítjük, és a fokhagymát kissé megpirítjuk benne. Hozzáadjuk a kinyomkodott spenótot, és 3-4 percig főzzük. Feleresztjük a tejszínnel, és kis lángon sűrítjük be úgy, hogy közben nem szabad forrnia. Amikor elkészült, belekeverjük az összes reszelt sajtot. Fakanállal jól ösz- szekeverjük. Enyhén sós vizet forralunk, a tisztát „fogkeményre” főzzük. Leszűrjük, és a sajtos-spenótos mártással jól elkeverve tálaljuk. (Megjegyzés: másik változatát készíthetjük széles, zöld metéltből, amit kifőzés után összekeverünk a reszelt sajtokkal. Ebben az esetben nincs szükség a spenótra, a fokhagymára, a tejszínre és az olajra.) Fantázia-spagetti Elkészítési ideje: 1 óra. Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg spagettitészta, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 4 paradicsom, 1 db sárga húsú paprika, 1 db padlizsán, 1 dl száraz fehérbor, 1 dl tejszín, 1 dl olaj, két evőkanál vaj, 5 evőkanál reszelt parmezán, só, bors, Tabasco szósz (vagy csípőspaprika- krém). Az előkészítéskor a fokhagymát áttörjük, a hagymát kockákra vágjuk. A paradicsomot néhány pillanatra forrásban lévő vízbe mártjuk, héját lehúzzuk, és a húsát ugyancsak kockára vágjuk. A paprikát hosszában félbevágjuk, erezetét kiszedjük, a magjait eltávolítjuk, húsát csíkokra vágjuk. A padlizsánt fakéssel meghámozzuk, és felkari- kázzuk. A vajat az olajjal együtt felfor- rósítjuk, és megpároljuk benne a hagymát, illetve a fokhagymát. Amikor pirulni kezd, belekeverjük a paprikát, a padlizsánt és a paradicsomot. Sózzuk, borsoz- zuk, és fedő alatt 20 percig pároljuk. Időnként meglocsoljuk egy evőkanál borral. Amikor megpárolódott, feleresztjük a tejszínnel és egy nagyon kevés Tabasco szósszal. Az egészet jól összekeverjük. Enyhén sós vizet felteszünk forrni, a tésztát „fogkeményre” főzzük, majd leszűrjük, belekeverjük a mártásba, majd néhány percig együtt pároljuk. Tetejét megszórjuk a reszelt par- mezánnal, és melegen tálaljuk. Sült tészták Hűstorta Elkészítési idő: 1 óra 5 perc. Hozzávalók (4 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 40 dkg darált sertéshús, 20 dkg főtt sonka, 10 dkg májkrém, 4 egész tojás és egy tojás sárgája, egy fej vöröshagyma, 5 evőkanál reszelt sajt, 2 evőkanál petrezselyemzöld, 2 evőkanál vaj, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál tej, só, bors, őrölt pirospaprika. Az előkészítéskor a leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A sonkát csíkokra metéljük. A petrezselymet megmossuk, megszárítjuk, finomra vágjuk. A vajat az olajon megolvasztjuk, belekeverjük a darált húst, és 10 percig pároljuk. Hozzáadjuk a májkrémet és a reszelt sajtot, sóval és őrölt pirospaprikával ízesítjük. Annyi ideig pároljuk, hogy elfője a levét, akkor belekeverjük a sonkát és a petrezselymet is. A tésztát egy kisebb és egy nagyobb részre vágjuk. A nagyobb darabot kinyújtva, kibéleljük vele egy kevés vajjal kikent kerek tortaforma alját és oldalát. Belesimítjuk a hústölteléket, és — szimmetrikusan elhelyezve — ráütjük a négy egész tojást. Óvatosan ráfektetjük a kinyújtott kisebb tésztalapot, szélét — ujjunk hegyével — fodrosra mintázzuk. A tojássárgáját elkeverjük 2 evőkanál tejjel, és megkenjük vele a torta tetejét. Előmelegített sütőben 200 C-fokon 30 percig sütjük. Tortaszerűen szeletelve, melegen tálaljuk. Kolbászos torta Elkészítési ideje: 1 óra 5 perc. Hozzávalók (6 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 40 dkg mélyhűtött spenót, 6 kis szál sütnivaló kolbász, egy tojás, egy dl tej vagy tejszín, egy evőkanál vaj, egy evőkanál liszt, 3 evőkanál reszelt parmezán, őrölt szerecsendió, só és bors. Az előkészítésnél a leveles tésztát szobahőmérsékleten felengedjük. A fagyos spenótot enyhén sós vízben a forrástól számított 10 percig főzzük, majd hűlni hagyjuk. Leszűrjük, kinyomkodjuk a levét. Durvára vágjuk, összekeverjük a tojással, egy csipet őrölt szerecsendióval, a sóval, borssal. A tésztát vékonyra nyújtjuk, s úgy béleljük ki vele a kivajazott, kilisztezett tortaforma alját és oldalát, hogy pereme is legyen. Beleöntjük a spenótot, egymástól egyenlő távolságban, sugárirányban belefektetjük a kolbászokat. Rászórjuk a reszelt sajtot, és 180 Celsius-fokon 35 percig sütjük. Azonnal tálaljuk. Igyunk, de mérsékelten! Egy Amerikában a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az erős alkoholfogyasztás főleg nőknél és fiatalabb férfiaknál jár súlyos egészségi kockázattal. Kaliforniai kutatók 128.934 személy egészség- ügyi kartotékait vizsgálták meg, s azt találták, hogy azok, akik naponta hatszor vagy még többször nyúlnak a pohárhoz, 60 százalékkal nagyobb arányban halnak meg különböző okokból, nem számítva a szívbetegségeket. Túl sok alkoholt fogyasztó nők esetében a halálozási kockázat egyenesen kétszer akkora, mint a mérsékelten ivóknál, vagy az absztinenseknél. Az alkohollal összefüggő halálokok között különösen gyakran szerepel a baleset, a rák bizonyos fajtája, és a májzsugorodás. A nők főképpen borivók, szemben a röviditalokat kedvelő férfiakkal. A tanulmány azonban azt állapította meg, hogy a nagymértékű ivás okozta egészségi kockázat nem függ össze az ital fajtájának megválasztásával. A 40 éven aluli személyek esetében már a napi három italt túllépő fogyasztás is megkétszerezi a halálozási kockázatot. Ez egyebek közt annak következménye, hogy fiatal italozók sokszor szenvednek balesetet — hangsúlyozzák a kutatók. Az orvosok azt is megállapították, hogy a nagyivók között több a dohányos, mint a mérsékelt ivók, vagy az italtól tartózkodók között. A kombináció halálos veszélyt rejt magában. Akadt a tanulmányban egy ezüstfonal is: a mérsékelten ivókat kevésbé fenyegeti súlyos szívbetegség, mint a nem ivókat. Ezt egyébként már korábbi vizsgálatok is megállapították. A mérsékelten ivók kevésbé vannak kitéve az erek elzáródásával kapcsolatos betegségeknek, ezáltal több esélyük van a túlélésre infarktus esetében — olvasható a tanulmányban. Vita a bécsi operabálról A szokásosnál is hevesebb vita robbant ki arról, hogy legyen-e Bécsben operabál az idén, avagy sem. Miközben Rudolf Schölten kulturális miniszter — a három állami tulajdonban levő színház, köztük az opera — felettes hatósága a bál mellett foglalt állást, loan Holender igazgató kijelentette: szerinte nemcsak az idén, hanem egyszer és mindenkorra le kellene mondani a február végi mulatságot. A News című képes magazinnak adott nyúlfarknyi nyilatkozatával Holender hatalmas vihart kavart: véleménye szerint a bál akadályozza a dalszínház annál sokkal magasabb színvonalú munkáját, hiszen február közepétől vagy két héten át igencsak takaréklángon kell tartani a műsort, vagyis igénytelenebb produkciókat beiktatni. Nem beszélve a kétnapos kényszerszünetről: az előkészületek is sok időt vesznek igénybe, azután maga a bál, a kapkodás a következő napi előadás feltételeinek megteremtésére és a végleges következmények. Mert — mondja Holender — a díszlet- és jelmezkészlet még hetekig bűzlik a bál éjszakáján magába szívott dohányfüsttől. Az operabál lemondásáról, illetve megtartásáról a döntés a kormány kezében van. Holender mindenesetre üdvözölné, ha beszüntetnék.. Erre megfigyelők szerint kevés az esély: a lobby igen erős. Bécs számára az operabál hagyomány — az idegenforgalomnak pedig ennél is sokkal fontosabb. Két évvel ezelőtt az Öböl-háború miatt elmaradt: a szállodák nehezen tudták a veszteséget az év további részében behozni. Tavaly, minden bizonnyal erre gondolva, heves csatározások után mégis megtartották, pedig akkor Helmut Zilk polgármester a Jugoszláviában folyó véres háború miatt kifejezetten ízléstelen ötletnek tartotta a bálozást. A bálhoz hozzátartoznak a tüntetések is: élenjárói a zöldek, akik üdvözölték a Holender-ötletet. Az ellentábor Haider szabadságpártja: ők úgy vélekednek, Holen- dernél nagyobb igazgatóknak — mondjuk Karajannak, vagy Böhmnek — sem okozott zavart a bál. A szabadságpártiak szerint így legalább egy napja van az évnek, amikor az opera nem deficites. A gazdasági miniszter, Wolfgang Schüssel bálpárti. Osztja Schölten véleményét, hogy az idén a báli vendegek körében gyűjtést kellene rendezni a boszniai háborútól sújtottak számára. Holender a bál helyett úgynevezett „nyílt napot” javasol, egy népszerű opera előadását, igen alacsony belépti díjakkal. A bál hívei egyenesen hazafiatlanság- gal vádolják az operaigazgatot, aki már a hagyomány megszüntetésének puszta lehetőségét felvetve súlyos károkat okoz, hiszen sok vendéget eleve elriaszt. Újabb titokzatos rejtélyek — a szörny nélkül Titokzatos tárgyra bukkantak a közelmúltban Loch Ness mélységeiben azok a kutatók, akik az első hanglokátoros felderítést végzik az észak-skóciai tóban. Bejelentésükben azt azonban nem tudták megerősíteni, hogy a titokzatos valami valóban a legendás Nessie, a Loch Ness-i szörny lenne. Az Urauhart elnevezésű, hároméves kutatási program irányítói elmondták: a radar segítségével két percen át kimutattak egy mindeddig ismeretlen eredetű tárgyat Skócia legmélyebb tavában. Ugyanakkor azzal kapcsolatban nem voltak hajlandók feltételezésekbe bocsátkozni, hogy a tárgynak lehet-e valami köze a szörnyhöz vagy sem. Bob Manson radiólokátor- szakértő ahhoz hasonlította a kétperces, morajlásszerű zúgást, mint amelyet egy zajos iskolában hallani, vagy amelyet egy mozgó halraj okoz. De azzal o is tisztában van — mint hozzátette —, hogy ilyen mélységben nem léteznek halrajok. A 3 millió dolláros programban a tó medrének első háromdimenziós térképét szeretnék elkészíteni, s ehhez mintegy 7 millió radarképet rögzítenek. A tavalyi esztendőben elkezdődött radarfelderítés már az első vizsgálatoknál „számos rejtélyes objektumot” fedezett fel egyenetlen eloszlásban a 61 és 70 meter közötti mélységben. A kutatók feltételezése szerint a titokzatos tárgyakat a védelmi minisztérium helyezte el a tó fenekén még az 1960-as években tengeralattjárók felderítésére kifejlesztett nanglokátorok tesztelése céljából. Ezt a védelmi minisztérium mindenesetre nem erősítette meg. A Loch Ness és az állítólag benne élő titokzatos szörny felkutatására először John Murray brit tudós tett kísérletet 1903- ban egy biciklikerék, egy hosszú drót és egy ólomnehezek segítséÍ 'ével. A tó mélységének megál- apítását célzó mérései csak 10 méterrel tértek el a legújabb mérési eredményektől, amelyek szerint a Loch Ness 240 méter mély. Iain Bishop, a londoni természettörténeti múzeum zoológusa a felderítetlen homály ellenére elégedett, ugyanis a kutatások során olyan mikroszkopikus nagyságú fonalférgeket fedeztek fel, amelyek — szavai szerint — „sokat mondhatnak a tó ökolóf iájáról.” — „Ezek a fonalférgek ülönleges jelentőségűek, mert fejlődésük során szinte alig voltak külső hatásnak kitéve. A tó tisztasága, nagy mélysége, távoli fekvése és sziklás partjának meredeksége mind megóvták a vizet a mezőgazdasági es egyéb eredetű idegen anyagok fertőzésétől” — mondta a zoológus. Bishop azt is elmondta, hogy a Loch Ness-i szörnnyel kapcsolatos hiedelmek korábban visszarettentették a tudósokat a 37 kilométer hosszú és a néhol 3 kilométer széles tó felkutatásától* „Az elmúlt csaknem 100 évben nem folyt itt tudományos kutatómunka... most azonban egy új élővilág tárul fel előttünk” — mondta. A krónika szerint először egy ír pap, Szent Columba látta meg a Loch Ness-i szörnyet Krisztus után 565-ben. A Skóciában hajdan élt pikteket keresztényre hitre átténteni kívánó papot azután számos szemtanú követte. „Túl sokan látták a szörnyet” — nyilatkozta Betty Gallagher, a tó déli partján elhelyezkedő drum- nadrocniti Loch Ness-i szörnykiállítás igazgatója. Gallagher elmondta: a legutóbbi időkig az ilyen állításokat tréfának vélték, mostanában azonban már sokkal megalapozottabb és elfogadottabb tény, hogy van valami merőben szokatlan Loch Ness körül. A legtöbb szemtanú állítása szerint Nessie hatalmas, hosszú nyakú és púpos hátú állat. 1933- ban, miután többször is látni vélték a szörnyet, többen is elindultak Nessie felkutatására. Ennek során a tó környékén olyan lábnyomokat fedeztek fel, amelyek — a feltételezések szerint — egy óriási, a skót felvidéken nem honos állattól származtak. Később azonban kiderült: a rejtélyes lábnyomok egy kitömött, vízilóláb-formáju ernyőállványtól erednek. 1934- ben Kenneth Wilson sebész megmentette a szörny „hitelét” azzal az azóta híressé-hír- hedtté vált fényképfelvételével, amely a vízből kiemelkedő szörny fejét és nyakát mutatja. Kiadásra váró Verne-kéziratok Jules Deguay ifjú ügyvédbojtár — Jules Verne joghallgató. Pierre Hervé atya a nantes-i szeminárium növendéke volt —■ éppúgy, mint a róla szóló regény ifjú írója. Verne élete első, 1847- ben keletkezett, mindmáig kiadatlan regénye érthetően ifjú, a megírás idején mindössze 19 éves szerzőjének élményeiből, no meg az akkor divatozó romantikus irodalom példáiból született. Ez az első regény, az „Egy pap 1839-ben” csak a közelmúltban látott napvilágot Párizsban, az eddig ismeretlen Verne-kéziratok megjelentetésére vállalkozó kiadónál, negyediknek a csak nemrég feltárt kiadatlan alkotások sorában. A Verne-kéziratok alig néhány éve kerültek elő, 1981-ben vásárolta meg azokat állami segítséggel, mindössze hatmillió frankért Nantes, az író szülővárosa az író unokáinak örököseitől. Korábban azt hitték, hogy a kéziratok különböző gyűjtőknél lappanganak, ekkor azonban kiderült, nogy a hagyaték teljesen egyben maradt, úgy, ahogy azt Michel Verne, az író fia rendszerezte, rakta össze dossziékba, s helyezte el fából készült útibőröndökbe. Hatalmas mennyiségű anyagról van szó, összesen 13 ezer kéziratoldalról, amelyek részben füzetekben, részben önálló lapokon találhatók. Feldolgozásuk jelentős apparátust igényel, s a város és az egyeteme közreműködésével azonnal megkezdődött. Ennek eredménye az, hogy eddig már három- kötetnyi ismeretlen művet sikerült publikálni, s még legalább ennyi vár kiadásra. A három kötet közül az első Verne fiatalkori költeményeivel ismertette meg az olvasókat — azt a benyomást keltve bennük, hogy az ifjú jól tette, amikor a költészet helyett végül is a próza mellett döntött. A másik két mű már jellegzetes Verne-regény, csak eppen nem a legsikerültebbek közül: a Robinson bácsi című regényt például Verne kiadója annak idején visszautasította, a Hátráló utazás Angliában és Skóciában pedig el sem jutott hozzá. A kutatok szerint hátravan még jó néhány novella, számos színpadi mű alapos feldolgozása, az utóbbiak között vannak drámák, vígjátékok, sőt operettszövegkönyvek is. Az „Egy pap 1839-ben” meg- jelentetésevel elsősorban irodalmi kuriózum, nem feltétlenül értékes mű kerül Verne híveinek kezébe. A történet jellegzetesen vadromantikus, főszereplője, Pierre Hervé atya eladja lelkét az ördögnek, Abraxa varázslóval szövetkezik, áldozatul szemeli ki magának a gyönyörű Anna Del- tour kisasszonyt. Ám a leányt megmenti az ifjú, hős jogász, Jules Deguay, viszont a leányzó atyja ennek ellenére megtagadja, hogy feleségül adja őt a penzte- len ügyvedbojtarhoz. Végül azonban a dolgok rendeződnek, az intrikusokra rászakad a templom. Victor Hugo regényeinek elemei bőségesen megtalálhatók a mindössze két füzetben, alig 200 lapon megírt történetben, amelyben a Faust-legenda is szerepet kap, a kor divatjának megfelelően. A szakértők azonban már felfedezhetik a könyvben a kiforrott íróvá váló Verne néhány gondolatának előfutárát: a megszállott tudós figuráját, az állandóan kereső-kutató író örökös kielégítetlenségének jeleit, azét az íróét, aki egesz életen át a nagyság és az őrület megszállottainak emberfeletti romantikájáról ábrándozik — írja a könyvről egyik kritikusa, Laurence Vidal. A Verne-hívek mindmáig népes tábora mindenképpen nagy örömét lelheti abban, nogy találkozhat kedvencének első regényével. Mindennap bekopogunk Önhöz!
