Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13-14 / 37. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. február 13—14., szombat—vasárnap HéMééÜ Mindennapi nyelvünk Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Titkosírások (IV.) Azálea Sérüléseken, sebeken keresztül fertőzi az azáleát az exobazidiumos betegség A szépen nyírt, apró kis bo­korra emlékeztető Azálea több­nyire karácsony előtt kerül a vi­rágboltokba, akkor, amikor a tél hidege eltünteti az ősz szép szí­neit. Jólesik ránézni a rózsaszín, piros, fehér, narancsvörös, szimpla vagy dupla virágú, gyö­nyörű, sötétzöld levelű növény­re. A karácsonykor vásárolt Azáleák ma már sok helyen a pusztulás jeleit mutatják. Talán ez az oka, hogy több olvasóm ér­deklődött, hogyan kell gondozni szépségének megőrzése érdeké­ben. Az Azáleákat a növénytano- sok nemrégen űjraosztályozták, így most a Rhododendronok családjába tartozik. A termesz­tésben lévő fajtáink több Rhodo- dendron-faj keresztezéséből elő­állított, 2-3 évig nevelt, cserepes, virágos növények. Azt a fajtáját, ami karácsonykor jelenik meg — az R. simsii-t —, indiai Azálea- ként ismerik, de valójában Kíná­ból származik. Van egy másik, hasonlóan közismert fajtája, a R. obtusum, de ennek kisebb virá­gai vannak, és kora tavasszal nyí­lik. Az Azáleákkal nem könnyű bánni, mivel nagyon kényesek, állandó gondoskodást igényel­nek. Érzékenyek a hőmérséklet­re, csak a mérsékelt meleget sze­retik, valamint a magas páratar­talmú levegőt. Ezért alakult ki termesztésük Nyugat-Európa páradús klímájú helyein, ott is speciális mikroklímában. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ember csak addig őrzi, amíg virágzik, utána kidobja. Azonban nem szükségszerű, hogy ez legyen a sorsa ennek a szép növénynek. Lakásban hűvös helyen gazda­gon, sokáig virágzik. Virágzás után vágjuk vissza, ha lehet, te­gyük még hűvösebb helyre, tava­szig tartsuk nedvesen, párásán. Ha elmúltak a tavaszi fagyok, ki lehet ültetni a kertbe, virágládá­ba, kőedénybe. Ha eléggé ned­vesen, párásán tartjuk, tápolda- tozzuk, és ősszel, az első fagyok előtt a házba visszük, minden esély adott arra, hogy megörven­deztessen bennünket egy máso­dik virágzással. Elhelyezése: legideálisabb in­direkt fényre, ahol mindennap néhány órás napsütést kap. Fű­tőtesttől, ablaktól távol. Hőmérséklet: ne legyen ma­gasabb 16 foknál, és éjszaka se menjen 10 fok alá. Vízszükséglet: mindig alapo­san kell öntözni. Amikor virág­zik, különösen sok vízre van szüksége. A meszet nem bírja, ezért lágy, lehetőleg forralt vagy esővizet használjunk. A levegő páratartalmát párásítással növel­jük. A páratartalmat úgy is lehet növelni, ha nedves kavicsra állít­juk. Ma már ritkán forgalmazzák agyagcserépben, de ha mégis, időnként állítsuk vízbe, amíg lég­buborék jön. A száraz agyagcse­rép a talajból elszívja a vizet. Gondozása: hetente tápolda- tozzuk — az üzletekben kapható speciális, Azáleáknak összeállí­tott folyékony műtrágya. Kora nyáron metszeni kell, amikor az új hajtás kb. 8 centiméter hosszú. Ezeket a levágott hajtásokat dugványként kezelhetjük. Gon­dozásánál a legtöbb problémát a levegő páratartalmának elégte­lensége, a túl nagy meleg jelenti, ami a virág lehullását okozza. Hasonló tünetekkel jár a túlön- tözés is. Rendkívül érzékeny a pajzstetűre, szinte magához vonzza más növényekről is. Aki mindezeket a feladatokat nem vállalja, jobb, ha úgy tekinti, mint egy csokor virágot, amit hervadás után kidobunk. így is heteken át hozott új színt ottho­nunkba... V. Pénzes Judit A XX. század tudományos és technikai eredményei robbanás- szerű változást hoztak a titkos in­formációk továbbításában is. A távgépíró típusú berendezések kiválóan alkalmasak rejtjelező gépekkel való egybeépítésre. Itt már a rejtjelező gépek tervezői a nagy számok birodalmában él­nek. Igen fontossá válik a magas szintű matematikai képzettség, s főleg az ez irányú kreativitás. Röviden ismertetve a modern titkosírásé berendezések műkö­dési elvét: a lényeg az, hogy vala­ki leüti egy írógéphez hasonlatos klaviatúrán a rejtjelezni kívánt szöveget, s a gép átteszi a kívánt kódra. Ezt továbbítják a távíró­rendszeren, s a vevőnek szintén rendelkeznie kell egy ilyen átkó­doló géppel. Ezek a gépek már 200 milliárd betűt képesek kó­dolni anélkül, hogy az első betű kódjelét megismételnék. Ha az egy nyelvre kiszámított betűgya­koriság elve szerint akarnank megfejteni az ilyen szöveget, 50- szer 200 milliárd betűre lenne szükségünk. Ezzel beléptünk a számítógépek és a legmoder­nebb matematikai ismeretek bi­rodalmába. Sok-sok ilyen mo­dern rejtjelreő gép szőtte titok­ban a háttérből a történelem ala­kulását. Az egyik ilyen, sokáig meg­fej thetetlennek hitt kis táskaíró- gephez hasonlatos rejtjelező gép az Enigma. A Harmadik Biro­dalom vezérkara még a háborúra való készülődés éveiben tervez­tette a berendezést. Ez a rejtjele­ző gép igen sok fejtörést okozott a már sok sikert elért angol meg­fejtőszolgálatnak. A németek ál­tal féltve őrzött titkot azután a Mit hozhat a jövő? tengeralattjárók elleni harc fedte fel. A hirtelen jött angol támadás okozta pánikban a német tisztek nem tudták tökéletesen meg­semmisíteni a gép lelkét jelentő tárcsasort. A serült gépekből si­került egy újat konstruálni, s a lengyel matematikusok közel tízéves elméleti kutatómunkáját segítségül híva, az Enigma-titok már nem volt titok. Ennek kö­szönhették, hogy pontosan tud­ták előre a Coventry elleni német légitámadás időpontját, ismer­ték Rommel afrikai hadműveleti terveit, a német tengeralattjárók tevékenységi területeit, a Monte Cassinónál védekező német csa­patok felszereltségét, létszámát. A legkorszerűbb titkos keve­rési eljárás alkalmazására napja­inkban a száloptika használata ad módot. Mint ismeretes, a vé­kony optikai üvegszálakból ösz- szeállított szálköteget nevezik száloptikának. A kötegekbe fog­lalt szálak végét sík felületté csi­szolják, a köteget védőbontással látják el, s az olyan lesz, mint egy hajlékony kábel. A köteg egyik végére bocsátott fénysugár a kö­teg másik végén lép ki. Ezzel le­hetővé vált a fény görbe vonalú vezetése. Ha a vastag kötegben lévő szálakat meghatározott sor­rend szerint keverik össze, máris csak az tudhatja az ezen leadott üzenetet, aki ismeri a szálak ösz- szekeverési sorrendjét. Korunk egyik legizgalmasabb felfedezése kétségkívül a lézer­sugár. Felfedezése óta a katonai alkalmazás területén is intenzív kutatás folyik. Bár a kutatások során a lézersugárnyalábnak fegyverként való alkalmazását előnyben részesítik, a távközlési Száloptikán keresztülhaladó betű képe Az Enigma szabadalmi rajza és a gép kutatások terén is komoly ered­mények születtek. Azt már min­denki tudja, hogy a lézersugár vezérlésre, célbavezetésre alkal­mas, de a legújabb kutatások eredménye szerint tenger alatti információtovábbításra is. En­nek az az alapja, hogy a lézersu­gár szóródása esetén a frekvenci­ája megkétszereződik, így pl. az infrasugarakból élénk zöld fényt lehet előállítani, s ez nagyszerű­en alkalmas a tenger alatti infor­mációtovábbításra. A lézer tíz- ezerszeresen felülmúlja a rádió­hullámok frekvenciáit, ezért az átvitt sávszélessége is jóval na­gyobb. A kisugárzott lézersugár­nyaláb sokkal összetartóbb, mint a mikrohullám, ezért kevésbé za­varható, és lehallgatni is sokkal nehezebb, viszont a légköri zava­rokra sokkal érzékenyebb. A lé­zer földfelszín alatti hullámterje­désének vizsgálatával is kísérle­tek folynak. Ehhez különleges, föld alatti antennarendszereket használnak. Az antennák ezzel eltűnnének a föld felszínéről, a lehallgatás, a bemérés és a zava­rás nehezebbé válnék. A kísérle­tek jelenleg is folynak, az ered­ményeket és a módszereket — te­kintettel tudományos és katonai fontosságukra — szigorú titok­ban tartják. Katona Ágnes grafológus Kertész leszek... „Erdély” és „székely” szavunk életútja szóérzékenységünk tükrében Gyermekszáj Akár akarjuk, akár nem, a szóérzékenység jelensége is sze­repet játszik abban, milyen ha­tással van reánk egy-egy szó je­lentéstartalma és használati érté­ke. A címbeli két nyelvi formával kapcsolatban a szóérzékenység­nek hatástényei napjainkban mind egyéni, mind köz- és politi­kai nyelvhasználatunkban egyre erősebben munkálkodnak. A szóérzékenységnek mind a von­zó, mind a taszító jelensége meg­határozhatja, hogyan értékeljük a szavakhoz tapadó értelmi és ér­zelmi velejárókat, különösen ak­kor, amikor bizonyos közhangu­lati vagy politikai áthallások is terhelik szavaink kifejező, közlő szerepvállalásait. Éppen ebből a szempontból tanulságos lehet számunkra Er­dély és székely szavunk nyelv- használatunkbeli életútjának be­mutatása. Hogy az Erdély szavunkkal kapcsolatos szóérzékenység ha­tóerejének kisugárzását érzékel­tessük, idézzük meg Áprily La­jos Tetőn című versének ezt a részletét: „Tekintetem szárnyat repesve bontott,/ átölelte a hul­lám-horizontot, a tetőit,/ s titok­zatos szót mondtam akkor: Er­dély” A név eredetével, hang­alakjával a beszédes nevek sorá­ba tartozik. Mint történelmi táj­egység, már nevében is érzékle­tes képet nyújt az erde-iföldjel­legzetes földrajzi adottságairól. A megnevezés a magyar erdő és az ugyancsak magyar elü-elő-elv szóelemek összetétele útján jött létre: Erdő + elü (elő), valamin túl fekvő. Tehát: Erdély: erdőn túli. Okleveleink a latin megfele­lőjét is emlegetik: Transsylvania. A köztudat is megismerhette. Egyik alapítvány a latin megne­vezésekben divatozó formát vi­seli: De cultura Transsylvaniae. Az Erdély családi névként is sze­repet kap. Erdélyi Józsefköltőnk büszke is volt nevére. Székely szavunk életútját is ér­demesnek tartjuk feltárni. Hogy történelmünkben, művelődési, gazdasági és politikai életünkben milyen jelentős szerepet játszott, arról a szó életútjának bemutatá­sával adunk szemléletes képet, ismét csak a szóérzékenység tük­rében. Széles távlatokat fog át a szó jelentése és használati köre. Történelmi múltunknak több je­lentős eseménye is benne él a székely megnevezés jelentésvál­tozatában. A Székelyföld föld­rajzi megnevezés idézi fel azt a területet, ahol a székely nép, ez a sokarcú közösség megtelepe­dett. A székely, mint népnév, fel­idézi számunkra a székely em­bert, a székely közösség életének világát. Hogy mennyire színes és tartalmas ez a szó- és szólásörök­ség, arról példatárunk bizonyko­dik. A lófőszékely: a régi székely nemzetség kiváltságokat élvező tagja, aki saját lován vonult had­ba. A hűséges székely, Mikes Ke­lemen valóban székelygóbé módján, mint furfangos, tréfás kedvű ember írta egyik levelében ezt a szövegrészletet: „Nem lófe­jű, hanem lófő székelye leszek Kendnek”. A késői utód szé­kelygóbé, Tamási Áron és írói szülötte, Ábel szó- és nyelvhasz­nálata is tanúsítja, hogy szülő­földjük székeinek, a vármegyék­től független közigazgatási egy­ségeknek, így például a három­széki, a marosszéki stb. közigaz­gatási egységek székely népé­nek, magyar néprajzi csoportjá­nak csodálatosan kifejező táj­nyelve gazdag örökség az egye­temes magyarság számára is. Ezt érzékelteti ez a meleg hangú köl­tői vallomás is: „Veletek fázom én/ szép csíki „e”-k, surranó szé­kelyföldi „s”-ek/ veletek dider- gek én” (Petróczi Éva). A székely népi szólások tükré­be is érdemes beletekintenünk: hiteles képet nyerünk a székely nép, a székely ember testi-lelki, szellemi értékeinek valósághát­teréről: Székely támad, székely bánja (Kezdj ki vele, megbá­nod). Két lelke van, mint a szé­kelynek (Ravasz, furfangos em­ber). Megfordítva adja, mint a krajcárját a székely; A székely a pokolba is elmegy, csak megfi­zessék (Nem válogat a munká­ban, csak megfizessék). Össze­súg, mint a székely lova; Újság, mint a székely pogácsa. Mai egyéni nyelvhasznála­tunkban közhasználatúak a szé­kely kapu, székely verbunk, szé­kely táncok, székely viselet. A Székely fonó dallamvilága, a szé­kely népi balladák nyelvezeté­nek lelki rezdülésekre késztető művészi ereje értékes örökség számunkra. Ezért sem örülünk annak, hogy napjainkban nem- kívánatos politikai felhangok terhelik meg — szóérzékenysé­günket is sértve — Erdély és szé­kely szavunk szerepvállalását. Dr. Bakos József Az anya így dorgálja a lányát: — Tudod, mi lesz azokkal a kislá­nyokkal, akik nem eszik meg a tejbegrízt? A gyerek válaszát lásd a vízsz. - 1. és függ. 14. szám sorokban. VÍZSZINTES: 1. A kislány válaszának első része (zárt betűk: T, O, Z). 14. Hevített, sütött 15. Női név 16. Sóstó, sóbánya — latin eredetű szóval 18. Csonthéjas gyümölcs 19. Igen — oroszul 20. Hűtő egy­nemű hangzói 21. Építőanyag 22. Kártyában kéretlenül taná­csokat adó személy 24. Bór, urán és kálium 25. Erőművéről ismert dunántúli város 27. Magas hegy­vidék a volt SZU és Kína határán 28. ...olive (piperemárka) 29. Az öreg karalábé ilyen 30. Éérfinév 31. Mázolna 32. Európa-kupa 33. Vízgőz csapódott le rá 34. Örökké, állandóan 35. A lakás­hoz utat keresve eljutni 38.... Fa­mília (könnyűzenei együttes volt) 40. Ázsiai ország 41. A cé- rium vegyjele 42. Deresedő ha- lántékú 43. Női név 44. Egri sportkör 45. Csinos, takaros 46. Gazdag 47. Zseblámpatartozék 48. Női név 49. Nagy folyó Kíná­ban 50. Vércsatorna 51. Kiss ... Kate (Csókolj meg, Katám) 52. Kiló egynemű hangzói 53. A francia kártya egyik színe 54. Táplálék 56. A történetet előad­ják 59. Cukrozza. FÜGGŐLEGES: 2. A kutyák csaholva fogadják 3. Mario ... Monaco 4. Ottilia egyik becézése 5. Járó, lépegető 6. A VIM elődje volt 7. Zita egy­nemű hangzói 8. Kilométer, röv. 9. Talppont 10. Idegen férfinév 11. O, sole... (szép olasz dal) 12. Feltéve 13. Útnak eredni 14. A kislány szavainak folytatása (zárt betűk: L, A, K) 17. Vád alól magyarázkodva tisztázza magát 22. Éelső ruhadarab 23. Képes rá 24. Becézett András 26. Kálium és kén 27. Néhányan 28. írótoll — régiesen 30. Légnemű anyag­gal üzemelő 31. Eseményt titok­ban megfigyel 33.... Lao (a Lao­szi NDK másik neve) 34. Rögtön 35. Magával ideszállította 36. Hosszúkás gyomnövény 37. A tárgyat a polcról elveszik 39. Ügyetlenül mozgó 4L Az ember kicsinyének kedveskedő elneve­zése 43. Nem fémes elem 44. To­va 46. Ultra... (mély árnyalatú kék szín) 47. Esőcsatorna 49. A személyétől 50. A jó kés ilyen 53. Az ég színe 54. Férfinév 55. Német ipari szabvány 57. Sör­ivás kezdete! 58. Kicsinyítő kép­ző 59. Létezik. * A megfejtéseket február 18-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents