Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13-14 / 37. szám
HÍRLAP, 1993. február 13—14., szombat—vasárnap 7. A Nobel-békedijas a maja kultúra emlékeit védi Rigoberta Menchu indián jogi harcos, a tavalyi Nobel-békedíj kitüntetettje felszólította Guate- mala-város hatóságait, hogy a közép-amerikai állam fővárosában található ősi maja kultúra maradványait nyilvánítsák a városi építkezések számára tiltott övezetnek. „Azt kívánjuk, hogy nyilvánítsák ezt a helyet az indiánok és a ladinok (a vegyes, indián és spanyol származású lakosság) szent helyévé, és hogy ősapáink egykori lakóhelyeit ne háborgassak többé talajgyaluk” — mondta az indiánok képviselője egy tízezres gyűlésen az általa ökolo§ iai jelképnek tekintett Kolum- usz-előtti indián település színhelyén. A Kaminál Juyu elnevezésű egykori indián település ugyanis Krisztus után 900 körül a maja kultúra jelentős szertartási helyének szerepét töltötte be. Az ősi maja város szoros kereskedelmi, politikai, kulturális és vallási kapcsolatban állt a Mexikóifennsík városaival, különösen a mai Mexikóvárostól északra épült Teotihuacan egykori településsel. Guatemala-város legújabb terjeszkedése napjainkban elsősorban az ősi maja kultúra régészeti maradványainak rovásara történik. A volt Kaminál Juyu település területén is elkezdődtek már a talaj-előkészítő munkálatok. A nagygyűlésen a 33 éves Rigoberta Menchut indián papok ősi szertartás szerint megáldották. A guatemalai polgárháborúban megárvult Mencnu — a No- bel-békedijat odaítélő bizottság indoklása szerint — „a béke és a megbékélés élő jelképeként emelkedik a különböző etnikumokat megosztó kulturális és szociális ellentétek fölé saját országában, az amerikai kontinensen és az egész világon.” A Rigoberta Menchuval szembenálló erők — köztük a guatemalai külügyminiszter — nem ismerik el az indián jogi harcosnak adományozott Nobel-díj jelentőségét. Állításuk szerint Menchu azokkal a baloldali gerillákkal áll kapcsolatban, akik már három évtizede szítják a feszültséget az anyaföldön. Jorge Serrano Elias, a Guatemalai Köztársaság elnöke mindenesetre azok közé tartozik, akik gratuláltak a nemzetközi díj kitüntetettjének. Szavai szerint Menchu asszony „képes lesz a díjjal járó befolyást a megbékélés szolgálatába állítani”. A gyűlésen Menchu asszony egyperces néma megemlékezést kert anyja, apja és bátyja emlékére, akiket 1980-ban a guatemalai biztonsági erők gyilkoltak meg. Édesapját halálra égették a guatemalai spanyol nagykövetségen, ahol o és más parasztok a katonai terroruralom ellen tüntettek. Édesanyját és 16 éves bátyját nem sokkal ezután gyilkolták meg, nyilvánvalóan apjuk tevékenysége miatt. Ő maga 11 évvel ezelőtt Mexikóba menekült, miután számos halálos fenyegetést kapott. Később azonban visszatért, hogy részt vegyen a Kolumbusz partraszállásanak 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek ellen rendezett indián tüntetések megszervezésében. Az AP jelentése szerint a közép-amerikai köztársaságban a jobboldali biztonsági erők csaknem 50 ezer ember haláláért felelősek. Az áldozatok elsősorban az indián őslakosság köréből kerültek ki. A Latin-Ameriká- ban legrégebb ideje — immár 30 éve — tartó guatemalai polgár- háborúban több mint 120 ezer ember lelte halálát. Az Európa Könyvkiadó tervei Az Európa Könyvkiadó az idén is színes választékkal — modem és klasszikus regényekkel, versekkel, igényes lektűrökkel, esszékötetekkel — jelentkezik. Az első negyedévben adják közre — az Európa Regénytár sorozatban — az angol regénye irodalom egyik legnépszerűbb szerzőjének, a brit légierő egykori tisztjének, Herbert Ernest Ba- tes-nek Jó széllel francia partra című munkáját. A háborús regény a németek által megszállt Franciaországban játszódik. Szintén ebben a sorozatban jelenik meg Pierre Boulle műve, a hátsó-indiai dzsungel fogolytáborát és a kegyetlen hídépítke- zést bemutató Híd a Kwai folyón. A második negyedévben lát napvilágot Emest Hemingway Búcsú a fegyverektől és Peter Marshall Tombol a hold című munkája. Az Éurópa Könyvkiadó második negyedéves szenzációja lehet Günter Grass 1992-es regénye, a Békaszó. A mű a nagy Gdanski-trilógiának nevezett regényfolyamnak — a Bádogdobnak, a Kutyaéveknek, a Macska és egérnek, továbbá a nemrég megjelent Á hal-nak — a folytatása. Folytatódik Bohumil Hra- bal önéletrajzi trilógiája is. A Házimurik után napvilágot lát a Vita Nuova is. Új kötete jelenik meg egy másik cseh írónak, Milan Kunderának A nevetés és felejtés címmel. A regény — Kun- dera szerint — rekviem azokért, akik — kényszerűségből — elvesztették hazájukat és emlékeiket. A kiadó havonta jelenteti meg Robert Merle munkáit. Napvilágot lát az Állati elmék, valamint a francia szerző történelmi regényfolyamának kötetei: a Francia história, a Csikóéveink, a Jó városunk, Párizs, az íme, a király, A pirkadat és a Szenvedélyes szeretet. Az Európa Diák- könyvtár sorozatban ismét több klasszikus alkotás lát napvilágot, így Mihail Bulgakov: Ä Mester és Margarita, Németh László: Iszony, Stendhal: Vörös és fekete, valamint Corneille és Racine drámái. A Mérleg sorozatban jelenik meg Wolfgang Kraus osztrák társadalomtudós Kultúra és hatalom, valamint William Styron amerikai író A láthatóvá vált sötétség című munkája. Az Európa Könyvkiadó egyik legnagyobb sikere lehet Ottlik Géza műve, a Buda. A regény az Iskola a határon című könyv folytatása. A mű várhatóan az 1993-as könyvhétre jelenik meg. A könyvheti tervek között szerepel még: Christopher Felix A titkos háború rövid kézikönyve, Joseph Skvorecky A csoda, Alvin Toffler Hatalomváltás. Ugyancsak a könyvhétre adják ki Ullein-Reviczky Antal Német háború — orosz béke — Magyarország drámája című munkáját az Extra Hungáriám sorozatban. A szerző a II. világháború idején a Külügyminisztérium sajtófőnöke, majd 1943-tól stockholmi magyar követ volt. A könyv közreadásának alkalmából a szerző Londonban élő lánya nagy összegű alapítványt tesz „a szabad Magyarország politikai, művészeti es tudományos életének fejlesztésén munkálkodó személyek jutalmazására”. Az Európa Kiadó a könyvhétre egyébként meghívja Christopher Felixet, Günter Grasst és Joseph Skvoreckyt. ÉGI TITKOK___________________________________________________________________ A Transzplútó, avagy a tizedik bolygó keresése Az eddigi megfigyelések alapján kiszámították a Plútó jövőbeni várható pályáját (vékony vonal). Ha a pályán túl létezik valahol egy ismeretlen bolygó, annak tömegvonzása megváltoztathatja majd a Plútó mozgását A csillagászat történetében többször vetődött már fel az a kérdés, vajon létezik-e egy, a Plútón túli tizedik bolygó. Ma már teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Naprendszer külső térségeiben valahol lennie kell egy, vagy akár több bolygónak is, amelyet, amelyeket ez idáig még senkinek sem sikerült felfedeznie. Ez az állítás arra alapozódik, hogy — a megfigyeléseknek köszönhetően — sikerült kimutatni az Uránusz és a Neptunusz mozgásában bizonyos rendellenességeket. Ez azt jelenti, hogy a bolygók nem pontosan a Kepler-féle bolygómozgási törvényeknek megfelelően keringenek. Mai ismereteink szerint ezt a jelenséget semmi esetre sem lehet visszavezetni a Plútó hatására, ugyanis annak tömege lényegesen kisebb annál, hogy zavarokat okozhasson a nagybolygók mozgásában. Következésképpen logikussá vált feltételezni a Naprendszer külső térségeiben egy nagy tömegű bolygót, a Transzplútót. Már többen próbálkoztak a Neptunusz és a Plútó felfedezésekor jól bevált módszerrel, amelynek lényege, hogy — a bolygók mozgásában mutatkozó zavarokat megfigyelve — adatokat gyűjtöttek, és ezen adatokból kiszámították a feltételezett bolygó helyét. Ä módszernek azonban van egy szépséghibája, nevezetesen az, hogy megbízható alkalmazásához ismerni kellene a Plútó teljes Nap körüli keringését. Mivel a Plútó nagyon hosszú idő alatt — 248 esztendő — kerüli meg a Napot, így a megfigyelési idő is rendkívüli hosszúságúra nyúlna. Ezért aztán nem csodálkozhatunk azon, ha az utóbbi évtizedekben végzett számítások — egyébiránt ezeket többen is elvégezték — mindig más és más eredményekre vezettek. A közös vonásuk az volt, hogy az egyik kiszámított helyen sem találták meg az olyannyira keresett tizedik bolygót. További nehézség, hogy a Transzplútó Naptól való távolsága igencsak óriási lehet, így az kevés fényt kap, mindez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy észrevétlenül megbújhasson a csillagok ezrei között. Feltételezések szerint ha ez a hipotetikus bolygó akkora lenne, mint a Neptunusz — és körülbelül nyolcvanötször távolabb lenne a Naptól, mint a Föld —, akkor egy nagyobb, amatőrök által használatos teleszkóppal is vizsgálhatóvá válna. Külön gond lenne viszont az, hogy miként lehetne megkülönböztetni a háttérben lévő csillagoktól. A kis pályamenti sebesség következtében olyan keveset mozdulna el néhány nap alatt, hogy azt alig lehetne észrevenni az elkészített felvételeken. Csakis hosszú ideig folytatott megfigyelés — emellett pedig sok-sok felvétel — mutathatja ki azt a bizonyos parányi fénypontot, azaz a keresett bolygót. Kulin György csillagász a következő elméletet vetette fel a tizedik bolygó lankadatlan keresése során. Figyelni kellene az üstökösök pályaváltozásait. Ezen objektumok ugyanis — amikor a távoli üstökösfelhőből a Naprendszer belső vidékeire érkeznek — megváltoztatják eredeti pályájukat, így az új pályán haladó égitest — miután maga mögött hagyja a Napot — egy-egy nagybolygó pályájának környezetében fordul vissza a Nap felé. Több tucat üstököst ismerünk, amelynek a Naptól való legnagyobb távolsága a Jupiter pályájának a környékére esik. Ez nyilvánvalóan nem lehet puszta véletlen. Mindez arra vezethető vissza, hogy a Jupiter befolyásolja az üstökösök pályáját. Már régen kimutatták, hogy nem csupán a Jupiternek, hanem a többi bolygónak is van hasonló módon keletkezett üstököscsaládja. Kulin szerint rendkívül érdekes az a tény, hogy a Plútó pályáján kívül 50 CSE (egy csillagászati egység, a Földnek a Naptól való közepes távolsága, azaz 150 millió kilométer) és 85 CSE távolságra két olyan sűrűsödés mutatkozik, ami az égi mechanika törvényei szerint úgy értelmezhető, hogy a Plútón túl két ismeretlen nagybolygó található. Mindehhez hasonlóan Brady amerikai csillagász is az üstökösök pályaváltozásai alapján keresi a tizedik bolygót. Következtetéseit a Halley-üstökös mozgására alapozta. Kiszámította, hogy az üstökös pályájának változása a meglévő kilenc bolygó hatásaival nem hozható összhangba. Az adatokat számítógépbe táplálta, s ilyenformán kapta meg Naprendszerünk tízbolygós modelljét. Mivel óriási mennyiségű — emellett pedig rendkívül bonyolult — adathalmazt kellett feldolgoznia, munkája esztendőket igényelt. Nos, ő a következő ereményre jutott. A Naptól mintegy 64 csillagászati egységnyire van egy olyan nagybolygó, amely a Szatur- nusznál nagyobb, ugyanakkor a Jupiternél kisebb. Tömege nagyjából 285-ször nagyobb a Földénél. Nap körüli pályáját 464 esztendő alatt futja be. Pályasíkja is jelentősen eltér a többi bolygóétól, ugyanis mintegy 60 fokkal hajlik az ekliptika síkjához. Ám a legérdekesebb tulajdonsága az — legalábbis Brady szerint —, hogy a többi bolygó keringési irányával ellentétes irányban kering. És miért nem lehetett eddig ténylegesen megtalálni ezt a bolygót az égbolton? Azért, mert a számítások szerint a Cassiopeia csillagképben található, és mögötte helyezkedik el a Tejút felhőjének fehérlő sávja. így tehát ez a bolygó köny- nyen beleolvad a háttérbe, és maga is csillagszerű képet nyújt. Ilyen környezetben pedig a csillagokhoz viszonyított látszólagos elmozdulását meglehetősen nehezen lehetne kimutatni. A remény soha nem veszik el, s újabb és újabb módszerek születnek a legkülső bolygó megtalálására. Gesztesi Albert csillagász hangsúlyozza: a keresésnél kiindulhatunk abból is, hogy az egymáshoz közeli bolygók keringési idejei meghatározott arányban állnak egymással. Például három Szatumusz-keringé- si periódus nagyjából megfelel egy Uránusz-periódusnak. így a tizedik bolygó egy olyan pályán is keringhetne, amelynek periódusa két Plútó-, vagy három Neptunusz-keringési periódussal lenne egyenlő. Következésképpen a keresett égitest Nap körüli keringési periódusa mintegy 495 esztendő volna. V. Tana Judit A SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Família könyvtár sorozat: Növények a lakásban Füveskönyv Virágkötészet Pieczenik: Elmepalota Jókai-sorozat 15. rész Idegen szavak és kifejezések szótára \ SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 316-998 Érsek u. 2. Tel • 323-293 SIPOTÉKA ANTIKVÁRIUM Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel.: 322-562 r Az OTP Bank Heves Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel és pénzügyi gyakorlattal rendelkezők számára \ középvezetői ill. önálló munkakörök betöltésére. A pályázatokat 1993. február 28-ig az Igazgatóság titkárságára lehet benyújtani. (Eger, Hatvani kapu tér 7.)
