Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-12 / 36. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. február 12., péntek Felfedezését ugyan a véletlennek köszönhette, de az világszenzáció lett. 1895 novemberét írták akkor, és nevét néhány hónap alatt megismerte a világ. A német Wilhelm Conrad Röntgen rejtélyes sugarakat fedezett fel. Talán akkor nem is gondolt arra, hogy évtizedek múltán is fontos segédeszköze lesz az orvosi gyakorlatnak. A hetven esztendeje elhunyt fizikus sem tudott magyarázatot adni arra, hogy honnan jönnek ezek a „rejtélyes” sugarak. Negyedszázad kellett ahhoz, hogy tisztázzák az eredetét. A röntgenezés azonban fogalommá vált, és ma is óriási segítséget nyújt az élet több területén. Elfeledve, megkeseredetten élte öreg napjait Éjjel megpillantotta kezének „röntgenképét A Rajna menti Remscheid melletti településen, Lennepben született posztókészítő és -kereskedő családban 1845. március 27-én Wilhelm Conrad Röntgen. Alig töltötte be a harmadik életévét, amikor famíliája áttelepült a hollandiai Appeldoornba, ahol egy magániskolában kezdhette el tanulmányait. Akkoriban nem mutatott különösebb érdeklődést a tantárgyak iránt, inkább a kézügyességével tűnt ki. Hatéves korában az utrechti technikai iskolában tanult tovább, ahonnan hamarosan kicsapták, mert nem volt hajlandó egyik osztálytársát elárulni, aki valamelyik tanárukról karikatúrát készített. így a helyi egyetem felé vezető út lezárult előtte. Emiatt Svájcban, a zürichi műegyetemen keresett „menedéket”, ahol 1868-ban diplomát is szerzett. Az akkor már hírneves fizikusnak, August Adolph Kundtnak — a század egyik kiváló kísérletezőjének — asszisztense lett, aki barátságába fogadta. Négy évvel később el is kísérte mesterét Würzburgba, és az ottani egyetemen dolgozott 1873-ig. Kundtot azután Strasbourgba is követte, ahol egyetemi magántanár, majd rendkívüli tanár lett. Fél évtized múltán Giesse-ben a fizika professzorává nevezték ki, ahol 1888-ig adott elő, amikor visszatért Würzburgba. Ott mindössze két esztendeig vezette a fizikai tanszéket, miután 1900- ban átment Münchenbe, ugyancsak tanszékvezetőnek. Ott tevékenykedett 1920-ig, a visszavonulásáig. Ám korai lenne, hogy személyisége a feledés homályába merüljön, hiszen csupán hetven esztendeje ragadta el a halál. 1896-ban a Berlini Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, hiszen a tudomány terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Röntgent főként az elektromágnesség, az optika, a kristály-, valamint a molekuláris fizika foglalkoztatta, de nevét a felfedezése tette örök emlékűvé. Kevés az oly an, nagy jelentőségű természettudományos esemény, amelynek az időpontját pontosan ismerjük. E ritka kivételek közé tartozik a röntgensugár. A würzburgi egyetem akkor ötven- esztendős professzora, Wilhelm Conrad Röntgen 1895. november 8-ról 9-re virradó éjjel először pillantotta meg saját kezének „röntgenképét”. A katódsu- garakat vizsgálta laboratóriumában, amikor azt észlelte, hogy a vastag fekete papírral burkolt készülék közelében levő kristályok a sugárzás hatására villódz- ni kezdenek. Értetlenül állt a jelenséggel szemben, majd néhány hétig elmélyedt annak tanulmányozásában. Különböző anyagokat helyezett a sugárzás útjába, és megállapította, hogy azok szinte mindenen áthatolnak, csupán a vastag fémlemezek akadályozták meg azt. Amikor a kezét dugta a lámpa és a fluoreszkáló ernyő közé, az. utóbbin megjelent csontjainak az árnyéka. Ezután az ernyőt fényképezőlemezzel helyettesítette, és rögzítette csontjainak körvonalát. Ez már kézzelfoghatóan bizonyította, hogy amit tapasztalt, az nem volt káprázat. Ezt követően Röntgen összefoglalta észleléseit a különböző anyagokkal kapcsolatosan. Ismertette megfigyeléseit, feltevéseit ennek az X-sugárzásnak nevezett jelenségről. Leírta, hogy az miként hatol át az „akadályokon”, és november 28-án Röntgen átnyújtotta Egy újfajta sugárzásról szóló rövid tanulmányát a würzburgi egyetem fizikai-orvosi társasága titkárának, amelyben pontosan közölte felfedezését. Néhány hét múlva a tanulmány megjelent angol, francia, olasz és orosz nyelven is, sőt 1896 elején az angol, amerikai és francia tudományos lapok nagy lelkesedéssel számoltak be erről az újdonságról. Röntgent „száraz” tudósnak tartották, egyáltalán nem kedvelte a népszerűséget és a hírnévvel való zaklatást. A laikusoktól, de még az orvosoktól is viszoly- gott, felfedezésének csak fizikai jelentősége érdekelte. Ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy az X-sugárra milyen fontos szerep vár a gyógyászatban. Történt, hogy 1896 januárjában meghívást kapott//. U/may német császártól. Nem térhetett ki a megtisztelő meghívás elől, végigette az ünnepi vacsorát, és elfogadta a II. osztályú Koronarend kitüntetést. Tulajdonképpen ez volt az első és utolsó alkalom, amikor a laikusok előtt ismertette felfedezését. A würzburgi tudományos társaság — ahová tanulmányát Röntgen beküldte — ünnepi ülést tartott, és az elnöklő nagy hírű anatómus, Kölliker úgy nyilatkozott, hogy fél évszázada hallgatja a tudományos előadásokat, de ehhez fogható nagy horderejű bejelentést még soha nem hallott. Ebből is kitűnt: az orvosok tisztában voltak azzal, hogy a röntgensugár új korszakot jelent a gyógyászatban. Még akkor januárban a londoni Guy kórházban egy hónapok óta bénán fekvő matróz gerincoszlopát megröntgenezték, és a csigolyák közé ékelt késpengét találtak. Azt sürgősen eltávolították, és a férfi bénasága megszűnt. Ezzel lényegében kezdetét vette a röntgendiagnosztika. A találmány pillanatok alatt világszenzáció lett. Üj szakaszt nyitott nemcsak az orvoslásban, hanem később az iparban és az élet más területein is. Megindult a röntgenkészülékek gyártása és teijesztése. Ám maga a felfedező kedvtelenül szemlélte a világ- szenzációt. Zavarta az ünneplés, a sok szóbeszéd és a reklám. Csupán egyféle módon védekezhetett, a teljes visszavonulással. Alig mozdult ki a würzburgi laboratóriumából, amelynek a berendezése egy mai iskolai laborral sem versenyezhetne. Röntgen szerény, de karakán ember volt, aki nemcsak a társadalmi dicsőséget utasította vissza, hanem a vagyont is. Nem volt hajlandó találmányát szabadalmaztatni, így anyagi előnyre sem tett szert, sőt a felajánlott nemesi rangot sem fogadta el. 1901-ben elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Az ezzel járó összeget viszont nem magának tette el, hanem alapítvány formájában a würzburgi egyetemnek ajándékozta a kutatások ösztönzésére. Azt tudomásul vette, hogy találmányát orvosi célra használják, de némi idegenkedéssel ugyan, mert a tiszta tudomány megrövidítését látta annak gyakorlati hasznában. Bár elfogadta az előkelő müncheni egyetem meghívását, és átköltözött a bajor fővárosba, de azt sem megszokni, sem megszeretni már nem tudta. Puritánsága nem fért össze a rátarti város társadalmi életével. Az első világháború éveiben már komoly anyagi gondokkal küzdött, a pénzromlás pedig egyre szerényebb életmódra kényszerítette. A felesége meghalt, gyermeke viszont nem volt, a barátai is elhunytak közben, vagy elkallódtak. így teljesen magára maradt. A háborút követően — az 1918 utáni zavaros időkben — megfeledkeztek róla. Igaz, mindennapossá vált a röntgenezés, de senki nem kapcsolta ezt a fogalmat az akkor még élt tudóshoz. így félrehúzódva, megkeseredve töltötte idős napjait, és 78 éves korában, 1923. február 10-én hunyt el Münchenben. Valójában azonban a világ máig sem feledte el... (mentusz) Nagyváradon nyűt az első laboratórium Röntgen 1896 januárjában számolt be a sugarakról, és ugyanazon év december 12-én újabb bejelentés történt. Nagyváradon Károly Iréneusz József premontrei szerzetes tanár megnyitotta Magyarország első, korszerű gépekkelfelszerelt, orvosi célra is alkalmas röntgenlaboratóriumát. A tudós pedagógus — aki 1854. március 6-án született Göncön — lépést tartott korának tudományos fejlődésével. 1895 tavaszán például — az olasz Mar- conit megelőzve — sikeres kísérleteket folytatott a drót nélküli távíróval. Kétségtelen, hogy a modern fizikaoktatás előhírnökének számított. 1929. március 23-án — 75 éves korában — Budapesten ragadta el a halál. Válasz — másfél évtized után... Röntgen 1895-ban fedezte fel az X-sugarakat, amelyeknek tulajdonságait hamarosan sikerült kinyomozni. Egyetlen kérdés maradt nyitva: vajon mifélék a röntgensugarak? Ennek a megválaszolására több mint másfél évtizedet kellett várni. Max von Laue német fizikus feltételezte, hogy a röntgensugár hullámtermészetű, ám a hossza olyan kicsi, hogy a mechanikusan készített optikai rácsok méretei ahhoz képest túl nagyok. Ezért javasolta, hogy kristályok rendkívül finom térrácsaival próbáljanak kísérletezni. Ékkor két fizikus — Friedrich és Knipping — el is végezte ezt, sikerrel. Ritka eset, hogy egyetlen kísérlet határozottan bizonyítson egyszerre két dolgot is; részben, hogy a röntgensugár hullámtermészetű, illetve, hogy a kristályok térrácsos felépítése nem csupán elképzelés, hanem valóság. Futótűzként terjedt el a hír világszerte Röntgen felfedezéséről. Erre több korabeli dokumentum is utal. Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan feltalálók című könyvében például erről ezeket olvashatjuk: „Angliában 1896. január 7-én Alan C. Swinton egy lezárt pénztárkassza röntgenfelvételét készítette el, január 16-án pedig két előadást is tartottak Budapesten. Klupathy Jenő professzor Eötvös Loránd kezét fényképezte le röntgensugarakkal. Január 20-án a Francia Tudományos Akadémia is nevezetes ülésre gyűlt össze. A tudós, Henri Poincaré ismertette az új felfedezést, és egy béka, valamint egy emberi kéz átvilágított képével lepte meg hallgatóságát...” KELET-TOZÉP RT. Kelet-TÜZÉP RT. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyei telepein az alábbi közkedvelt szenek kaphatók: Cseh kockadarabos 3500 kcal fűtó'értékű Dél-urali dió 4700 kcal fűtó'értékű Orosz kockadarabos 3800 kcal fűtó'értékű Vagonos tételű megrendeléseket a 42/10-178 telefonon Kostyál Sándorné, Bor Judit vesz fel. / Bélapátfalva ^ nagyközség jegyzője a Földkiadó Bizottság megválasztása céljából Bélapátfalva „Bükkalja” Mgtsz-ben érdekelt, helyben és nem helyben lakó részarányföldtulajdonosok részközgyűlését összehívja. Bélapátfalva nagyközségben 1993. február 17-én 15 órára a Művelődési Házba. Nagyvisnyó községben 1993. február 12-én 13 órára a Polgármesteri Hivatalba. Balaton községben 1993. február 12-én 16 órára a Művelődési Házba. Bükkszentmártonban 1993. február 16-án 16 órára ^ az Ifjúsági Klubba. ^ a SZATMÁRI \ virágüzlet! Hogy ezt Önnek is emlékezetessé tegyük, mától február 20-ig minden cserepes és vágott virág árából ÁRENGEDMÉNYT adunk! Eger, Bródy S. u. 1. Tel: 311-125 Német-francia használt ruházat, nyugat-európai katonai ruházat, vadász-halász-munkaruhák nagy választékban kereskedőknek eladó. BOLT BT. raktárak: Szolnok, Thököly u. 85. Tel.: (56) 374-455 Miskolc, Salétrom u. 30. Tel.: (46) 382-826 Debrecen (Faárubolt), Rákóczi u. 12. Tel.: (52) 13-541 Érd, Karolina u. 7/b. (Tóni-csapás) Apostag, Duna u. 2/B. Telekgerendás, 47-es főút \. Felhívás Hevesvezekény község részarány-földtulajdonosai részére! A Földkiadó Bizottság megválasztására összehívott közgyűlés helye Hevesvezekény, Művelődési Ház (Fő út 33.) Időpontja: 1993. február hó 16.14 óra. (A február 10-i hirdetésben az időpont tévesen jelenUmeg)^^^« f VERSENYPÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1 Az Egri Közúti Igazgatóság (EGER, Deák Ferenc út 49. telefon: 313-067) országos, nyilvános versenytárgyalást hirdet a táblázatban részletezett munkákra: A versenytárgyalásra kiírt munkák alapadatai: S.sz. Kód Út száma Szakasz Munka jellege 1. 05.233. 93.1.1. 33 32+870 Tisza-hídrehab. 2. 05.228. 93.1.2. 30 55,1-57,0 vékonyaszfalt 3. 05.228. 93.1.3. 23 22,0-23,5 vékonyaszfalt 4. 05.228. 93.1.4. 33 26,5-27,3 vékonyaszfalt 5. 05.229. 93.1.5. 24 14,5-16,5 burkolat-megerősítés 6. 05.228. 93.1.6. 25 15,8-15,9 burkolat-megerősítés 7. 05.229. 93.1.7. 25 21,0-27,7 burkolat-megerősítés 8. 05.229. 93.1.8. 25 34,8-38,6 burkolat-megerősítés 9. 05.225. 93.1.9.1. 2408 26,0-36,7 felületi bevonat 05.225. 93.1.9.2. 2416 15,5-25,8 felületi bevonat 05.225. 93.1.9.3. 2305 0,1-3,6 felületi bevonat 2305 7,6-14,5 felületi bevonat A pályázaton minden, gyakorlattal és referenciával rendelkező hazai és külföldi vállalkozó részt vehet, melyet az értékelő bizottság alkalmasnak tart. A munkák befejezési határideje legkésőbb: 1993. szeptember 30. Ajánlatok beadási határideje: 1993. április 15. 9 óra Ajánlatok bontási időpontja: 1993. április 15. 9.30 óra Eredményhirdetés időpontja: 1993. április 30. 9 óra A részletes pályázati kiírás és dokumentáció kódszámonként: 10.000 Ft + ÁFA = 12.500 Ft összeg - OKHB 214-90202-0015 számla javára befizetett csekk ellenében, a Közúti Igazgatóságon. A csekken a kódszámot fel kell tüntetni. AZ ÖSSZEG NEM IGÉNYELHETŐ VISSZA! EGRI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG ^ * Különös felvételek
